Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. július / 7. szám
• • Ot budapesti önkormányzat a felnőttoktatásért Május 7-én a Ferencvárosban egyedülálló konzorciumi megállapodást írt alá a dél-pesti régió öt önkormányzatának vezetője. Pál Tibor ferencvárosi alpolgármesterrel, országgyűlési képviselővel együtt Pestszentlőrinc-Pestszentimre, Kispest, Pestszenterzsébet és Soroksár önkormányzatának vezetői írták alá azt a konzorciumi együttműködést rögzítő megállapodást, amelynek alapján az öt önkormányzat közösen pályázik a Norvég Alap idei keretéből 2,3 millió euróra, azaz mintegy 600 millió forintra, a dél-pesti regionális felnőttképzési távoktatási együttműködés érdekében. Az Európai Unió mellett a Norvég Alap is lehetőséget nyújt arra, hogy pályázatok útján fontos célok eléréséhez szükséges forrásokhoz jussunk. Felmerült, hogy célszerű lenne a délpesti régiónak közösen pályáznia, hiszen a konzorciumi típusú együttműködést a Norvég Alap egyértelműen preferálja. Politikusok és képzéssel, oktatással foglalkozó szakemberek egyeztetése során kirajzolódott, hogy célszerű lenne létrehozni egy regionális távoktatási felnőtt- képzési együttműködést, amely öt éven keresztül biztosíthatná a felnőttkorúak számára érettségi bizonyítvány megszerzését. Az unióban már széles körben elterjedt „élethosszig tartó tanulásban” a felnőtt népesség köréből háromszor annyian vesznek részt, mint Magyarországon. A dél-pesti régióban több mint 300 ezer fő él. Az előzetes számítások szerint az itt élő felnőttek több mint 40 százaléka nem rendelkezik érettségivel. Tehát feltehetően komoly igény mutatkozik arra, hogy korszerű informatikai és távoktatási eszközöket és módszereket felhasználva öt év alatt mintegy 1500 felnőtt képzése valósuljon meg. A már 18. életüket betöltött felnőttek érettségi bizonyítványhoz való juttatása egy speciális oktatási formában, az informatikai eszközök készségszintű használatára épülő digitális tananyagok segítségével, távoktatásban valósul meg. A felnőttképzésben a kerületek tapasztalataikat kicserélik, egyeztetik és egyesítik. A regionális együttműködés központja a már működő Pestszentlőrinc—Pest- szentimrei Felnőttek Gimnáziuma és Továbbképző Központja lesz (1181 Budapest, Kondor Béla sétány. 10.). A létrehozandó Dél-pesti Regionális Felnőttképzési Távoktató Központ e szellemi és fizikai intézményi bázison fog működni a kerületek által szintén közösen létrehozott Dél-pesti Regionális Felnőttoktatási Társulás irányításával és működtetésében. A Dél-pesti Regionális Felnőttképzési Távoktató Központ fontosabb célkitűzései: 1. a régióban megteremteni az információs társadalom követelményeivel összhangban álló korszerű felnőttképzés, -oktatás feltételeit; 2. megvalósítani a régió szakmai-pedagógiai együttműködését az érintett önkormányzatokkal, felnőttképzési intézményeivel, pedagógiai, szakmai műhelyeivel, civil szervezeteivel, képviselőivel; 3. kifejleszteni és elterjeszteni a digitális távoktatást és az elektronikus távtanulást; 4. a régió számára közösségi és nyilvános hozzáférési helyeket, minél szélesebb körű E-központ-szolgáltatásokat nyújtani; 5. kezdeményezni és ösztönözni a régió szakmai szervezeteinek, civil szervezeteinek bevonását, együttműködését; 6. együttműködni a Gödöllői Szent István Egyetem Távtanulási Központjával az oktatók és az oktatásmenedzsment felkészítésében, a minőségbiztosítási rendszer kialakításában, a meglévő távoktatási anyagok korszerűsítésében, a távoktatási módszerek fejlesztésében; 7. közösen felkészülni a hálózatos információs technológia alkalmazására, a lakosság minél szélesebb körű bevonására az önállóságra épülő távoktatás alkalmazása érdekében. A ferencvárosi önkormányzat képviselő-testülete már korábban felhatalmazta dr. Gegesy Ferenc polgármestert a szükséges szerződések megkötésére, illetve a pályázati részvétel feltételeként előírt saját rész költségvetési forrásának biztosítására. Steiner Gábor Jóllehet a nekünk kiszabott idő véges, az elolvasásra érdemes könyvek száma pedig ehhez képest végtelen, mégis érdemes időről időre újraolvasni egy-egy művet. Különösen azokat, amelyekkel még iskoláskorunkban mint kötelező olvasmányokkal találkoztunk, s emlékeink róluk jócskán elhalványodtak azóta. Néhány évtized elteltével az az érzésünk támadhat, mintha nem is ugyanazt a regényt olvasnánk. Pedig nem a történet változott, hanem mi lettünk mások, talán bölcsebbek, de öregebbek, tapasztaltabbak mindenképp. Így történt ez velem is, amikor a könyvtárban levettem a hangoskönyvek polcáról Jókai regényét, Az arany embert, hogy egy emberöltő elteltével újraolvassam, - hallgassam. Nem várt öröm volt megint érezni a kamaszos izgalmat, a türelmetlenséget, ami csak nagyon fiatalon a miénk, amikor úgy tudunk olvasni, hogy megszűnik közben a világ, amikor egész valónkkal „beleköltözünk” egy regénybe. Alig várjuk, hogy elengedhessük végre ilyen-olyan gondunkat, teendőnket, és belemerülhessünk ismét abba a varázslatos világba, amelyet egy nagy író teremteni tud. Igazi boldogság volt az a néhány nap - nyújtottam is az élvezetet, amíg lehetett -, mialatt végighallgattam Tímár Mihály történetét. Az elhalványult emlékek közé eleinte beúsztak mások által megálmodott képek is. Korcsmáros Pál ma már klasszikussá vált képregényének kockái vagy Gertler Viktor szép filmjének jelenetei, Béres Ilona alabástromarca, Pécsi Ildikó bájos mosolya. De a regény, Jókai szövege nagyon hamar kiűzte őket a fejemből. Újra saját Tímeám és Noémim lett, akik nem hasonlítanak egyetlen színésznőre sem. A történet pedig olyan mélységekbe ragadott, ahová egyetlen feldolgozás sem viheti el az embert. Tímár Mihály sorsát, vívódását csak magából a regényből érthetjük meg és élhetjük át igazán. Mert szép a mese is, de még szebb a mesébe szőtt valóság. Egy regény szereplőinek belső életét, titkait csak az olvasó lesheti és értheti meg, ebben nem segíthet semmiféle adaptáció; az mindig kevesebb, szegényesebb még a legszínesebb színes filmben is. Tímár Mihály élete akár mai történet is lehetne. Azokkal a démonokkal harcol, amelyekkel a ma embere is küzd. A pénz, a gazdagság részegítő és jellempróbáló hatalmával, a bűntudattal, hogy vagyonát nem tisztességes úton szerezte meg. A korai kapitalizmus ma újraszülető nagy dilemmája ez. „Az első százezret mindenki lopta” - tartja ma is a mondás, és valami hasonló elhangzik a regényben is. Milyen sokan érzik ma is, hogy megcsömörlöttek a pénz világától, otthontalanná, magányossá váltak, s legszívesebben elmenekülnének egy távoli helyre, valami földi édenkertbe, a paradicsomi nyugalom és béke szigetére. Ahol harmóniában élhet végre ember és ember, ember és természet. De már nemigen hiszünk benne, hogy létezik ilyen egyáltalán. Ami a szerelmi szál(ak)at illeti, ma úgy emlegetnénk ezt, mint párkapcsolati válságot. Jókai bátran és talán őszintén is beszél arról, hogy igenis megtörténhet, hogy egy férfi két nőt szeret, hogy egyszerre vágyik harcolni egy nőért, és elfogadni egy másik felkínált szerelmét. Tudja, hogy a hála és a tisztelet nem szerelem, s hogy a szerelmet nem lehet sem jósággal felébreszteni, sem pénzen megvenni. Annak születése olyan rejtély, amire még a nagy mesemondó sem tudja a választ. A regényt Kútvölgyi Erzsébet szép, tiszta és értelmes hangján hallhatjuk. Ferencz Zsuzsa Hangoskönyv-sarok Jókai Mór: Az arany ember Ferencváros 5 r 2007. július
