Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. február / 2. szám
színes, élénkkék szárnyú, apró madár libben tova. Víz fölé hajló ágak végéről, lesből támad zsákmányára, az apró halak nem menekülhetnek előle. A leáldozó nap sárgába-vörösbe öltözteti a gyorsan vágtató felhőket. A lassan elsötétülő égen éjszakai nyugvóhelyük felé, V alakban északra húznak a napközben a Dunán halászó, fekete tollazatú kormoránok (közismert nevükön kárókatonák). Ritka dolog, hogy ilyen természetközeli állapotú terület található mindössze néhány kilométerre egy világváros lüktető szívétől. A Soroksári- Duna-ág és a MÁV-, HÉV-sínek közötti területnek minél előbb új, értelmes funkciót kell találni. Maga a Duna-ág és partja viszont tisztítás, rendezés után legyen a ferencvárosiak pihenő-, sétálóhelye, amely alkalmat ad rá, hogy a rohanó világból néhány órára kiszakadjunk, és a természet nyújtotta élményekkel feltöltődjünk. krivi „Kerek(es) szemek”: fotókiállítás az FMK-ban Január 12-én nyílt meg Kerekes György természetfotós rendhagyó fotókiállítása a Ferencvárosi Művelődési Központban. Számos sikeres fotóalbum szerzője, cikkei és képei sokféle, természettel, sporttal, utazással foglalkozó újságban jelennek meg, s nem mellesleg az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház igazgatója. A kiállításlátogató a lépcsőn felfelé haladtában még semmi rendhagyót nem tapasztal; szép természetfotókat lát, nagyon is rendjén valókat. Csak egykét tájkép került a keretekbe, a fotográfiák zöme a természet apró szépségeit ragadja meg: vadvirágokat, a nagy jégszobrász Tél alkotásait, idő marta, folyó görgette köveket. Amihez meg kell állni, szemlélődni, lehajolni. Exponálás előtt körbe kell járni, melyik „arcuk” a legérdekesebb, honnan a legszebb a rájuk eső fény. Felfelé haladtunkban finom átmenetben, szinte észrevétlenül jelenik meg a képeken az Ember keze nyoma: kötélcsomóban, egy kunyhó barna falára akasztott halászkészségben, kőből készült szoborfejben. Végtelenül egyszerű és tiszta kompozíciók. Az első emeleti folyosóra érve válik rendhagyóvá a kiállítás; annyiban, hogy a fotográfus nem természetfotókat álmodott e falakra. Jobboldalt útszéli keresztek, kálváriák, pléhkrisztusok képei függenek. Nem holmi sorozatban öntött darabok; mindegyik egyéni módon fejezi ki művész vagy éppen iparos készítőjének vallásos áhítatát. Nyugalom és valami időtlen szépség tölti el a látogató lelkét. Ezzel ellentétben áll mozgalmasságával a következő képi blokk: Párizs arcai. A Défense negyed égbe nyúló felhőkarcolói, a szokatlan és merész formák, színek világa. De megjelenik a bohémebb Párizs is: utcai rajzolókkal és modelljeikkel, vásznait áruba bocsátó festővel, szégyenlősen oldalt pillantó leánnyal. Értő szemmel megörökített portrék és életképek. A kiállítás formailag is rendhagyó: kihasználva a képfeldolgozó program lehetőségeit, számos keretben egyszerre több képet helyezett el a fotós, nem hagyományos módon kivágott, hanem nyomtatott paszpartuban. A pléhkrisztusokkal szemközti falon megint egy más, archaikusabb világ képei. Piciny ablakszemek tekintenek ránk: a télire összevágott, a falnál felhalmozott tűzifa felett egy faházon, rideg kőfalban, egy cserép mosolygó virág társaságában. A sor végén az Égre nyíló ablak című kép. Két csukott ablak egymás felett, a felsőben visszatükröződik a kék ég a felhők fehér dunnáival. Visszatérés a természethez: így lett kerek(es) a kiállítás. Krivi Racionalizált oktatás uniós támogatással Új szakképző központokat hoznak létre a következő tanévtől Budapesten - tudtuk meg a Főpolgármesteri Hivatal sajtótájékoztatóján január 19-én. A mintegy 20 új intézmény kialakításának célja: a szakképzés hatékonyságának növelése, a szakképzési kínálat és a munkaerőpiac közötti összhang megteremtésével; valamint: a legújabb csúcstechnológia összehangolt alkalmazása, naprakész, korszerű gyakorlati ismeretek átadásával. A szakképző központok az Európai Unió támogatásával jönnek létre. Az új szerkezet kialakításával körülbelül hússzal kevesebb szakközépiskolára lesz szükség a fővárosban. Az oktatási ágazat racionalizálása már két évvel ezelőtt elkezdődött, ezt folytatják most -hangsúlyozta Germánná dr. Vastag Györgyi, az oktatási bizottság elnöke. A következő évek feladata szétválasztani a szakképzést a közoktatástól. Ez gazdasági és költségvetési szükségszerűség is. Akárcsak az, hogy a magyar szakképzés és a szakmunka visszakaphassa régi rangját. Az eddigi tapasztalat az volt, hogy a közoktatás s az iskolarendszerű szakképzés szervezeti tekintetben nem alkalmazkodik kellő gyorsasággal a társadalmi, gazdasági és technológiai változások diktálta igényekhez. A korábbi szakképzési rendszer szétaprózott és koordinálatlan volt, s a szülő s a gyerek számára is átláthatatlan - mondta John Emese, az oktatási bizottság alel- nöke, a Fővárosi Oktatási Érdekegyeztető Tanács elnöke. Egy átlagos osztály fel- töltöttsége ma még 60-65 százalékos, vagyis minden 3. tanulói férőhely üres a szakképzésben! A fenntartónak viszont a kis létszámú osztályokat ugyanúgy kell finanszíroznia, mintha teljes létszámmal működnének. A tanműhelyek kihasználtsága sem megfelelő. Az új struktúrában a szakközépiskolák az érettségiig tartó általános képzési szakaszban oktatnának, természetesen a szakmacsoportos alapozást, illetve az orientációt is ellátva. Az új, integrált szakképző központok pedig az érettségit követő szakképzés mellett a teljes szakiskolai képzést is ellátják majd. A Ferencvárosban az előzetes tervek szerint ilyen szakképző centrummá válik: a Gundel Károly Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola, a Kézműipari Szakközép- és Szakiskola, valamint a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium. Garamvölgyi Annamária Ferencváros 21 2007. február
