Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. február / 2. szám
2007. február Tör vény a forrásmegosztásról A tanácsrendszert 1990-ben felváltó önkormányzati rendszer 16 éves működési tapasztalataiból viszonylag régóta tudjuk, hogy ez nem a legtökéletesebb. Itt most csak három, megoldást igénylő problémát említek. Az egyik az, hogy az önkormányzati rendszerünk rendkívül szétaprózott. A másik, hogy az önkormányzatok igen jelentősen különböznek egymástól vagyoni helyzetük, jövedelemtermelő képességük tekintetében. Ezt nevezi a szociológia „települési lejtőnek”. Mondd meg, hol születtél, megmondom a jövődet. E fenti két probléma, nagyon jól tudjuk, érvényes a fővárosra is. Köztudott, hogy vannak nagyon gazdag, és vannak nagyon szegény kerületek. Az önkormányzati rendszer működésének harmadik problémája, hogy a főváros egy igen sajátos, ún. kétszintű önkormányzat. A feladatok megosztottak a főváros és a kerületek között. E sajátos helyzet miatt a főváros és a kerületek - szép magyarsággal - együttműködésre kényszeríttettek. Ez az együttműködési rendszer az, amelynek biztosítania kell a főváros egészének működését. E mechanizmus egyik meghatározó eleme az úgynevezett, a pénz szétosztásáról rendelkező forrásmegosztás. Ideértendő a különböző adókból és állami támogatásokból befolyt ösz- szegek együttese. A forrásmegosztás szabályozása már az önkormányzati rendszer létrejötte óta viták tárgyát képezte és képezi ma is. Ebből következően a szabályozás tartalma is többször változott. Ezt először a fővárosi önkormányzat maga szabályozta saját rendeletével. Ezt követően átmeneti törvény született arról, hogy a források szétosztásáról a kerületek többségének egyetértése szükséges. 2003 óta a parlament által önálló törvény szabályozza ezt a feladatot. A 2003-as jogszabály megalkotása óta eltelt időszak azonban azt igazolta, hogy a forráselosztás rendszere, kiszámítási módszere nem lett egyszerűbb és átláthatóbb. Nem csökkentette a kerületek közötti egyenlőtlenségeket. Ezeknek az igényeknek igyekszik megfelelni a képviselőtársammal, polgármester úrral közösen benyújtott és elfogadott forrásmegosztási törvény. Az új szabályozás lényege az, hogy a rendelkezésre álló összegből először a kerületek által fenntartott iskolák, óvodák, szociális és egészségügyi intézmények és művelődési házak működtetési hiányait kell pótolni. Ezt követően a fennmaradó összeget a kerületek és a főváros között úgy kell felosztani, hogy többek között figyelembe kell venni az önkormányzati tulajdonban lévő, alacsony komfortfokozatú szükséglakások területét és a panellakások számát is. Ennek a két új, lakásokra vonatkozó szempontnak a törvénybe, a forrásmegosztásba való beemelése jelentős többletforrásokat biztosít az itt élők számára. Reményeim szerint ezzel az új törvénnyel a forrásmegosztás egyszerűbb, átláthatóbb, kiszámíthatóbb lett, és igazságosabb is. Pál Tibor országgyűlési képviselő Dr. Gegesy Ferenc: minden hónap utolsó szerdája, 17.00-20.00-ig, bejelentkezés a titkárságon, a 217-1725-ös telefonon. Pál Tibor: minden hónap második péntekje (február 9.), 16.00-tól a József Attila-lakótelepi Közösségi Házban (Toronyház u. 3/b). Hangoskönyvsarok - Az író hangja Különleges élmény, ha az író, költő maga olvassa fel művét. Vannak országok, ahol divatja és hagyománya van a felolvasókörutaknak, Amerikában vagy Németországban például ez jól bevált módja az irodalom és az író népszerűsítésének. Ha a felolvasó író egyénisége, hangja, előadói stílusa megnyerő, s ráadásul egy jó mű jól kiválasztott részletével áll a közönség elé, nyert ügye van. Ennek a kitűnő szokásnak is köszönhető, hogy jó néhány ma élő írónkat legalább annyira - ha nem jobban - ismerik és elismerik Németországban, mint idehaza. Ezért is öröm e „németesek” közül kettőt, Esterházy Pétert és Kertész Imrét most végre nekünk is hallgathatni a hangoskönyvek jóvoltából. Aligha van színész, aki hitelesebben, élvezetesebben tolmácsolná Ester- házyt, mint maga az író. Aki hallotta őt beszélni, kedveli sziporkázó szójátékait, szellemességét, csipkelődő-kötözködő stílusát, nem mindennapi egyéniségét, az nem fog csalódni, ha meghallgatja a Harmonia caelestisből készült válogatást. E hatalmas regényt, amely az író fő művének is tekinthető, akár anekdotafüzérként is olvashatjuk, melyben az író mintegy „végigpásztázza” hatalmas családja hatalmas történetét a régi századoktól napjainkig. Ezekből az „anekdotákból”, a sok-sok ős és rokon („édesapám”) történeteiből ad elő a szerző három CD-re valót. Ez az egyik legjobb hangoskönyv, amellyel eddig találkoztam. Folyamatosan és megunhatatlanul lehet hallgatni, annyira szórakoztató. A mester a felolvasásban is mesteri. Az ő előadásában mintha még gazdagabb lenne ez a mű, felfénylenek a történetek és a nyelv rejtett árnyalatai, s jobban megértjük, hogy az élet (majdnem) minden dolgában egyszerre van jelen a humor, a líra, a tragédia és rögtön a feloldás is. Esterházy másik hangoskönyve az Egy nő, amely műfajilag szintén nehezen besorolható. Az egy nő valójában sok nő, különféle típusok, alkatok, személyiségek, akiket csak az köt össze, hogy egy ugyanazon férfi, az író kerül - a képzelet szintjén - kapcsolatba velük. Esterházy emberismerete, a részletek iránti érzéke itt is lenyűgöző, humoros és olykor bájosan obszcén, okos, szellemes, és mint mindig, most is elkápráztat nyelvi leleményeivel, szójátékaival. Nobel-díjas írónk, Kertész Imre - ha másként is, mint ifjabb pályatársa - szintén gyakorlott mestere a felolvasásnak. Kertész kiegyensúlyozott, szinte a végletekig higgadt egyénisége előadásmódjában is tetten érhető. A két CD-ből álló hangoskönyvben részleteket ad elő többek között a Sorstalanságból, naplójegyzeteiből, a stockholmi ünnepségen elmondott beszédéből. Az író nyugodt, derűs hangja kitűnően érzékelteti a Sorstalanság szikár, tárgyszerű stílusa és a regényben elbeszélt súlyos tények között feszülő ellentétet. Végezetül Polcz Alaine két hangoskönyvére hívnám fel a figyelmet, amelyek szintén a szerző előadásában jelentek meg. Az Asszony a fronton megdöbbentő és fölkavaró dokumentumregény az írónő háborús élményeiről, az Ideje az öregségnek pedig sok-sok humorral, öniróniával, bosszankodásokkal és apró, hasznos tanácsokkal teli írás arról, mi minden történik velünk, ha megöregszünk, s hogyan viselhetjük el megváltozott önmagunkat. Polcz Alaine előadásának varázsa, hogy képes azt a benyomást kelteni, mintha ott ülne mellettünk, és csak nekünk mesélne. Olyan bensőséges hangulatot teremt, hogy elnézzük neki, ha néha bakizik, s kétszeresen átérezzük szenvedését, ha a sírástól néha elcsuklik a hangja. Ferencz Zsuzsa (Esterházy Péter: Harmonia caelestis; Egy nő Kertész Imre: Hangoskönyv Polcz Alaine: Asszony a fronton; Ideje az öregségnek) Lakossági értesítés Értesítjük a ferencvárosi lakosokat, hogy a kerületben az MCDSZ tovább működik Sebők Ferenc elnök lakásán, a Budapest IX., Ipar u. 13. III. em. 7.-ben. Fogadóóra minden hónap első hétfőjén 16-tól 18 óráig. Problémájával forduljon bizalommal Sebők Ferenc elnökhöz!
