Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)

2006. február / 2. szám

KONYHAMESÉK Farsangi finomságok Ahány fánk, annyi szokás. Pehelykönnyű, lufi- szerű labdacsok, kicsik vagy nagyok, szalaggal az oldalukon vagy anélkül. Bejártam fél Euró­pát, de fánktalan országot nem láttam. Még ke­resni sem kellett soha, mert vásári forgatagban, városi korzón, falusi búcsúban vagy piaci bode- gák közül majdnem mindenhol „kifigyelt” a fánk valamilyen formában. Nézzük csak szép sorjában! Legközelebbről a Bécsi fánkot ismer­jük, a fahéjas cukorba pörgetett gyűrűket. Ha délebbre megyünk, Olaszország legeldugottabb kis településén is van valahol egy „pasticceria”, ahol „chiacchiere” néven a csörögéhez kísérteti­esen hasonló „fecsegés”-t lehet kapni. Még dé­lebben, a spanyolok is nemzeti eledelük közt tartják számon a „churros”-t. Igaz, ők ujjnyi vastag spirálba tekerik, esetleges hosszúságúra vágják, de fahéjas porcukorral éppúgy meg­szórják, és még majdnem ehetetlenül forrón falják be, akárcsak mi. Kibírhatatlanul finom és bűnös édesség a fánk. Ötvözi mindazt, amire a szervezetünknek egyáltalán nincs szüksége, és amitől minden valamirevaló diétás nővér óva intene: hófehér finomliszt, vaj, cukor, majd te­mérdek forró olaj, hogy szegény fánk kívül se maradjon zsiradék nélkül. Persze a farsangi időszak, amiről most beszélünk, nem az ön­megtartóztatásról híresült el. Épp ellenkezőleg. Ideje van mulatozásnak, mértéktelen evés-ivás- nak, hangoskodásnak. Szerintem fánkfronton is megengedhetünk magunknak egy kis kilengést, nemcsak a duhajkodásban, főleg a januárban bevezetett megszorító intézkedések után. Re­ceptek tömkelegé áll rendelkezésre a tojástalan- tól a hattojásosig (fehérje nélkül), az egérke formájú buciktól a habkönnyű, lyukas belsejű puffancsokon át a derelyevágóval cakkozott ro­pogós csörögéig. Az alábbiakban egy nagyma­ma idejéből való, elég macerás farsangi fánk és egy egyszerű, olcsó csöröge receptjét olvashatják. Farsangi fánk Hozzávalók: 8 deka liszt, 3 deci tej, 4 tojás sárgája, 7 deka vaj, 4 teáskanál cukor, 4 deka élesztő, pici só. Elkészítés: Egy deci langyos tejben megáztatjuk a cukrot, és elkeverjük az élesztővel. Hagyjuk felfutni. Időközben a négy tojás sárgáját habosra kever­jük a sóval, a liszttel, a maradék tejjel, majd hozzáadjuk az élesztőt. Ezt a tésztát fakanállal egész simára dolgozzuk, ami körülbelül húsz percig tart. A kissé megolvasztott vajat keverés közben öt részletben adagoljuk a tésztához. Langyos helyen kelesztjük, ahogy minden kelt tésztát, legalább egy óráig. Deszkán kinyújtjuk, kiszaggatjuk, és még fél órát újra pihentetjük. Forró olajban (eredetileg zsírban) első oldalát fedő alatt, a másikat fedő nélkül sütjük. A tá­nyéron porcukor dukál rá. Csöröge Hozzávalók: 14 deka liszt, 7 deka porcukor, 1 evőkanál fehérbor, zsír. Elkészítés: A lisztet a porcukorral és a borral jól elkeverjük. Deszkán vékonyra nyújtjuk, és derelyevágóval kétujjnyi széles, tíz centi hosszú csíkokra vág­juk. A közepébe is tehetünk vágást, tekerhetünk is egyet rajta. Forró zsírban kisütjük, és porcu­korral bőven megszórva tálaljuk. -mezsu­Február Február 7. 1847. ARANY János TOLDI-ja nyerte el a Kisfaludy Társaság nagydíját. 1997. Elhunyt XANTUS Zoltán, a Ferencvá­ros helytörténetének áldozatkész és alapos kutatója. Számos kiadványt szerkesztett. Február 9-16. 1868. TÁNCSIS Mihály, az ÁLTALÁNOS MUNKÁSEGYLET elnöke, a mai napon alakította meg szervezetét. Február 12. 1768. Firenzében született 1. FERENC római és osztrák császár, Ma­gyarország és Csehország királya, kerületünk névadója. Február 15.1881. Ezen a napon szólalt meg a párizsi villamossági kiállításon (először a világon) a TELEFONHÍRMONDÓ, a vezeté­kes rádió őse, PUSKÁS Tivadar találmánya. 16. 1806. BATTHYÁNY Lajos liberális nagybirtokos, az első független magyar mi­nisztérium elnöke születésnapja. 43 éves ko­rában golyóval végeztette ki a magyarokat gyűlölő bécsi kormány. Február 18. 1777. SIMONYI JÓZSEF báró huszár ezredes (a napóleoni háborúk legendás „óbestere” emlékét őrzi a Külső-Ferencváros egyik utcája. A legvitézebb huszár - egy elle­ne indított per folytán - várfogsága idején hunyt el. Jókai Mór a Nagyenyedi két fűzfa című elbeszélésében emlékezik Simonyira, a legvitézebb huszárra. Február 19. 1825. Ezen a napon született Révkomáromban JÓKAI Mór író, aki kere­ken száz regényt írt. Ismert volt kitűnő hu­moráról is. Már 9 éves korában megjelent két versikéje, a Regélő 1834/70. számában. Széles olvasóközönséget nevelt, nemzetivé tette a regény műfaját; erősen hatott az írók­ra még a 20. század kezdetén is. Életműve nemcsak az irodalmi, hanem a társalgási nyelvet is formálta. Február 22. 1980. Elhunyt DABÓCZY Mihály szobrászművész. A Külső-Ferenc- városban, a Kosárka sétány 6. szám alatt volt a lakása. Február 27. 1945. KLIGL Sándor szegedi szobrászművész születésnapja. A Bajor Gizi parkban áll a Kiss Manyi színésznőt ábrázoló szobra. Samodai József Tájékoztató Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy megváltozott a személyi jövedelemadó 1+1 százalékos rendelkezésének a munkáltató részére történő átadására előírt határidő. Munkáltatói elszámolás esetén a magánszemélynek a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot legkésőbb 2006. február 20-áig kell átadnia a munkáltatónak a más, kedvezményre jogosító igazolásokkal együtt. APEH Dél-budapesti Igazgatósága Ferencváros I 17 2006. február

Next

/
Oldalképek
Tartalom