Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2006. február / 2. szám
KONYHAMESÉK Farsangi finomságok Ahány fánk, annyi szokás. Pehelykönnyű, lufi- szerű labdacsok, kicsik vagy nagyok, szalaggal az oldalukon vagy anélkül. Bejártam fél Európát, de fánktalan országot nem láttam. Még keresni sem kellett soha, mert vásári forgatagban, városi korzón, falusi búcsúban vagy piaci bode- gák közül majdnem mindenhol „kifigyelt” a fánk valamilyen formában. Nézzük csak szép sorjában! Legközelebbről a Bécsi fánkot ismerjük, a fahéjas cukorba pörgetett gyűrűket. Ha délebbre megyünk, Olaszország legeldugottabb kis településén is van valahol egy „pasticceria”, ahol „chiacchiere” néven a csörögéhez kísértetiesen hasonló „fecsegés”-t lehet kapni. Még délebben, a spanyolok is nemzeti eledelük közt tartják számon a „churros”-t. Igaz, ők ujjnyi vastag spirálba tekerik, esetleges hosszúságúra vágják, de fahéjas porcukorral éppúgy megszórják, és még majdnem ehetetlenül forrón falják be, akárcsak mi. Kibírhatatlanul finom és bűnös édesség a fánk. Ötvözi mindazt, amire a szervezetünknek egyáltalán nincs szüksége, és amitől minden valamirevaló diétás nővér óva intene: hófehér finomliszt, vaj, cukor, majd temérdek forró olaj, hogy szegény fánk kívül se maradjon zsiradék nélkül. Persze a farsangi időszak, amiről most beszélünk, nem az önmegtartóztatásról híresült el. Épp ellenkezőleg. Ideje van mulatozásnak, mértéktelen evés-ivás- nak, hangoskodásnak. Szerintem fánkfronton is megengedhetünk magunknak egy kis kilengést, nemcsak a duhajkodásban, főleg a januárban bevezetett megszorító intézkedések után. Receptek tömkelegé áll rendelkezésre a tojástalan- tól a hattojásosig (fehérje nélkül), az egérke formájú buciktól a habkönnyű, lyukas belsejű puffancsokon át a derelyevágóval cakkozott ropogós csörögéig. Az alábbiakban egy nagymama idejéből való, elég macerás farsangi fánk és egy egyszerű, olcsó csöröge receptjét olvashatják. Farsangi fánk Hozzávalók: 8 deka liszt, 3 deci tej, 4 tojás sárgája, 7 deka vaj, 4 teáskanál cukor, 4 deka élesztő, pici só. Elkészítés: Egy deci langyos tejben megáztatjuk a cukrot, és elkeverjük az élesztővel. Hagyjuk felfutni. Időközben a négy tojás sárgáját habosra keverjük a sóval, a liszttel, a maradék tejjel, majd hozzáadjuk az élesztőt. Ezt a tésztát fakanállal egész simára dolgozzuk, ami körülbelül húsz percig tart. A kissé megolvasztott vajat keverés közben öt részletben adagoljuk a tésztához. Langyos helyen kelesztjük, ahogy minden kelt tésztát, legalább egy óráig. Deszkán kinyújtjuk, kiszaggatjuk, és még fél órát újra pihentetjük. Forró olajban (eredetileg zsírban) első oldalát fedő alatt, a másikat fedő nélkül sütjük. A tányéron porcukor dukál rá. Csöröge Hozzávalók: 14 deka liszt, 7 deka porcukor, 1 evőkanál fehérbor, zsír. Elkészítés: A lisztet a porcukorral és a borral jól elkeverjük. Deszkán vékonyra nyújtjuk, és derelyevágóval kétujjnyi széles, tíz centi hosszú csíkokra vágjuk. A közepébe is tehetünk vágást, tekerhetünk is egyet rajta. Forró zsírban kisütjük, és porcukorral bőven megszórva tálaljuk. -mezsuFebruár Február 7. 1847. ARANY János TOLDI-ja nyerte el a Kisfaludy Társaság nagydíját. 1997. Elhunyt XANTUS Zoltán, a Ferencváros helytörténetének áldozatkész és alapos kutatója. Számos kiadványt szerkesztett. Február 9-16. 1868. TÁNCSIS Mihály, az ÁLTALÁNOS MUNKÁSEGYLET elnöke, a mai napon alakította meg szervezetét. Február 12. 1768. Firenzében született 1. FERENC római és osztrák császár, Magyarország és Csehország királya, kerületünk névadója. Február 15.1881. Ezen a napon szólalt meg a párizsi villamossági kiállításon (először a világon) a TELEFONHÍRMONDÓ, a vezetékes rádió őse, PUSKÁS Tivadar találmánya. 16. 1806. BATTHYÁNY Lajos liberális nagybirtokos, az első független magyar minisztérium elnöke születésnapja. 43 éves korában golyóval végeztette ki a magyarokat gyűlölő bécsi kormány. Február 18. 1777. SIMONYI JÓZSEF báró huszár ezredes (a napóleoni háborúk legendás „óbestere” emlékét őrzi a Külső-Ferencváros egyik utcája. A legvitézebb huszár - egy ellene indított per folytán - várfogsága idején hunyt el. Jókai Mór a Nagyenyedi két fűzfa című elbeszélésében emlékezik Simonyira, a legvitézebb huszárra. Február 19. 1825. Ezen a napon született Révkomáromban JÓKAI Mór író, aki kereken száz regényt írt. Ismert volt kitűnő humoráról is. Már 9 éves korában megjelent két versikéje, a Regélő 1834/70. számában. Széles olvasóközönséget nevelt, nemzetivé tette a regény műfaját; erősen hatott az írókra még a 20. század kezdetén is. Életműve nemcsak az irodalmi, hanem a társalgási nyelvet is formálta. Február 22. 1980. Elhunyt DABÓCZY Mihály szobrászművész. A Külső-Ferenc- városban, a Kosárka sétány 6. szám alatt volt a lakása. Február 27. 1945. KLIGL Sándor szegedi szobrászművész születésnapja. A Bajor Gizi parkban áll a Kiss Manyi színésznőt ábrázoló szobra. Samodai József Tájékoztató Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy megváltozott a személyi jövedelemadó 1+1 százalékos rendelkezésének a munkáltató részére történő átadására előírt határidő. Munkáltatói elszámolás esetén a magánszemélynek a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot legkésőbb 2006. február 20-áig kell átadnia a munkáltatónak a más, kedvezményre jogosító igazolásokkal együtt. APEH Dél-budapesti Igazgatósága Ferencváros I 17 2006. február