Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)

2006. július / 7. szám

2006. július J úlius 1896. A Honfoglalás 1000 éves évfordu­lójára a Ferencváros is nagyszabású ren­dezvényeken emlékezett meg. így a MILLENNIUMI KIÁLLÍTÁSON teret kapott a MALOMIPART bemutató Csar­nok, a SZESZTERMELŐK Országos Egyesüle, az Országos GAZDASÁGI EGYESÜLET és a MÉRNÖK- és ÉPÍ­TÉSZ EGYESÜLET. A hatalmas ipar­csarnok közelében volt látható a Borá­szati Csarnok, mellette egy pezsgőgyár pavilonja. 2.1942. Elhunyt MÓRICZ ZSIGMOND író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi magyar realista prózairodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. 1930-ban KRÚDY Gyulával megkapta a Rothermere-díjat. Lakása a Fővám tér 2-3. sz. alatt volt. 1983. Elhunyt Budai László. Az FTC, az ÉDOSZ és a Bp. Honvéd csapatában szerepelt. A jobb­szélső posztján híresek voltak pontos be­adásai, amelyekből Kocsis Sándor szá­mos nagyszerű gólt ért el. 3. 1846. PULSZKY Ágost jogfilológus, szociológus, egyetemi tanár születésnap­ja. Állambölcseleti és börtönügyi tanul­mányaival vált külföldön is ismertté. A vallás- és közoktatási minisztériumban Eötvös Loránd mellett dolgozott 1894—95-ben. 4. 1896. PAIZS GOEBEL Jenő festőmű­vész születésnapja. Az Iparrajziskola üvegfestő szaka után a Képzőművészeti Főiskolán ZEMPLÉNYI Tivadar és RÉTI István tanítványaként végzett. Érett mű­veiben mesebeli és naiv elemeket is fel­használ, egyébként a szürrealizmus és a szimbolizmus jellemezte. 8. 1896. E napon született CSONKA Pál Kossuth- és állami díjas műegyetemi ta­nár, építész (Csonka János fia), a műszaki tudományok doktora. A volt Lónyay utcai gimnáziumban érettségizett. 10.1892. KOMLÓS ALADÁR irodalom- történész, író, költő és műfordító születés­napja. A múlt század tízes éveinek elején az Üllői út. 21. alatti diákszálláson lakott. Törzsvendége volt a Ferenc krt. elején - a Mária Terézia laktanyával szemben volt - „régi jó” Zelmanovics-féle diákkávémé- résnek. A hónap névnapja - Anna Anna, a szent. Szűz Mária szüleiről a Biblia hallgat. Csak egy 2. századbeli apokrif irat említi meg, hogy Mária anyját Annának, apját pedig Joachimnak hív­ták. Anna feltételezett születési helyén, a Bethesda- tó közelében az 5-6. század táján templomot építet­tek, melynek felszentelése július 26. napjára esett, ezért ünnepeljük ezen a napon az Annákat. A név jelentése: kegyelemmel áldott. Ünnepe csak a 13. századot követően terjedt el. Ekkor - a Szentföldről visszatérő keresztes lovagok elbeszéléseinek hatá­sára - az európai keresztények érdeklődni kezdtek Krisztus emberi természete, földi élete, szülőföldje, rokonsága iránt. Megszületett Krisztus nagyszülei­nek legendája is. E szerint Anna és Joachim húsz éve éltek már házasságban, de még mindig nem volt gyermekük. Ekkor is­teni jóslatot kapnak, hogy Anna hamarosan leányt fog szülni, akit nevezzenek Máriának. A jö­vendölés be is teljesedik, s miu­tán Joachim hamarosan meg- • halt, Anna újból férjhez ment, újra leányt szült, akit ugyancsak Máriának neveztek el. Ez a férj is elhalálozott, s a harmadik házasságból is született egy Mária nevű gyermek. Ezeknek a Máriáknak a fiai, Anna unokái a legenda szerint Jézus apostolai, tanítványai lettek, a legenda ezzel magyarázza a Bibliában is előfordu­ló „Úr rokonai” kifejezést. Anna állítólag még élt, amikor a kis Jézus megszületett, majd isteni unoká­ja halála és mennybemenetele után őt is a mennyor­szágba emelték. Anna, a pártfogó. Szent Anna a gazdasszonyok, bányászok, szabók, a járványos betegségben szen­vedők és a haldoklók pártfogója. Hozzá fohászkod­nak a terhesek és a szülő nők, de a meddők is. Kul­tusza a középkorban a keddi naphoz kötődött. Anna, a kenderszakasztó. A néphit szerint Anna- napkor szakad meg a kender töve, ekkor kell elkez­deni a felszedését. Anna, a bálkirálynő. A balatonfüredi Anna-bál kétségkívül a bálok királynője. A füredi Horváth- kúriában 1825. július 26-án rendezte az első Anna- bált a házigazda, Szentgyörgyi Horváth Fülöp János leánya, Anna tiszteletére. Horváth Anna ekkor is­merkedett meg későbbi féijével, Kiss Ernő huszár­kapitánnyal, az 1848-49-es szabadságharc majdani vértanú tábornokával. A füredi Anna-bál fontos kul­turális és társadalmi esemény lett, a Horváth-ház pe­dig a reformkori szellemi élet egyik fontos központ­ja. A kor nagyjai tették itt tiszteletüket évről évre. Megfordult itt többek között Széchenyi István, Wes­selényi Miklós, Kossuth Lajos, Jókai Mór és Vörös­marty Mihály is. Később a bálok fénye megkopott ugyan, de a hagyomány nem tört meg. Igaz, a második vüág- háború után csak 1954-ben csendültek fel újra a nyitótánc, a palotás ünnepélyes dallamai. Azóta ismét minden évben júli­us 26-a táján megrendezik a fü­redi Anna-bált. Az ünnepség fénypontja a szépségkirálynő- választás, a győztes jutalma aranyalma és méregdrága he­rendi váza. S a bálból - ilyen-olyan ok miatt - kiszo­rulók számára is jut élmény és látványosság. Más­nap ugyanis az új bálkirálynő udvarhölgyei társasá­gában pazar hintón (melyet még pazarabb lovak húznak), huszárkísérettel hajt végig Balatonfüred ut­cáin. O, mi szép is a hagyomány! Anna, az örök. Igen, Juhász Gyula óta Anna örök. Ő az örök nő, az örök szerelem, az örök re­mény és csalódás szimbóluma. Az irodalomtörténet úgy tudja, a kétes hírű nagyváradi színésznőcske nem is lett volna méltó a költőhöz (aki ezzel való­színűleg vajmi keveset törődött volna, ha a szőke szépség kezét nyújtja neki). Mindenesetre a magyar irodalom legszebb szerelmes versei születtek ebből az ábrándból. Az Anna örök híres sora - „Mert ben­ne élsz te minden félrecsúszott nyakkendőmben” - ott cseng minden elhagyott, megcsalt, elfelejtett szerelmes fülében. Ferenci Zsuzsa Hagyományőrző családi tábort szervez a Borvízforrás Kulturális Alapítvány Lázárfalván (Erdély) 2006. július 24—31-ig Ha szeretne gyerekeivel együtt nyaralni, hozza magával barátja gyerekeit is. Igazi vendégszere­tet és páratlan táj várja mindazokat, akik testileg és lelkileg föl akarnak frissülni. Elszállásolás: a falusi turizmus minősített há­zaiban (7 nap, 6 éjszaka). A csöndes, jellegzetesen egységes építésű zsákfalu 620 lelkes. Óvoda, alsó tagozat, temp­lom, üzletek, posta, teleház, faluház, borvízfor­rás, népi fürdő és mofetta ad különleges környe­zetet a foglalkozásoknak. Rovásírás, írásos terítő készítése, fafestés, szö­vés, fonás, gyöngyfűzés, gyógynövényismeretek, népi mondák, népdalok, citera-, néptánctanulás, helyi hagyományos ételek készítése, kenyérsü­tés, az idénynek megfelelő mezei munkák, láto­gatás az esztenára, ismerkedés a régióval - az Európa hírű Szent Anna-tó keletkezése és élővi­lága, kirándulás Gyergyóba, Gyimesbe, Csíksze­redába, Csíksomlyóba. Utazás egyénileg. A foglalkozásokat helyi és környékbeli mesterek tartják. Nagyszerű lehető­ség nyílik együtt élni a faluval, és barátkozni a gyerekekkel. Jelentkezés és érdeklődés: miskolczi.katalin@mail.datanet.hu, 06-30 469-7909 Az alapítvány adószáma: 18257221-1-43 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom