Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2006. május / 5. szám
Egészséges életmód Európában Bakonyi vargányás bárányleves tepertős stangli- val; fűszeres, tökmagos pulykamellel töltött bárányrolád babos, parajos burgonyatortával, pikáns mártással; zöldség rozsén - ez volt az egyik különleges menü a Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskolában, áprilisban az Egészséges életmód Európában nemzetközi gasztronómiai versenyen. A megmérettetésre meghívást kaptak a szlovákiai Somorja, az ausztriai Semmering, a finnországi Jyväskylä, a németországi Immenstadt és Holzminden, valamint a dániai Aalborg diákjai csakúgy, mint a szombathelyi, a siófoki, az egri, a Dobos C. József és a csepeli vendéglátó-ipari szakközépiskolások. Méghozzá a legjobbak, hiszen a terítékeket, az ételsorokat és a felszolgálást látva megállapíthattuk, ezek a fiatalok már most megállnák a helyüket a legelőkelőbb éttermekben is. Két szakács-, egy pincér- és egy cukrásztanuló alkotott egy-egy csapatot. A menükártyát és az asztaldíszítést is maguk tervezték, stílusosan, a megjelölt ünnepi alkalomhoz illően, s az ételeket is úgy tálalták fel, hogy már a látvány is étvágygerjesztő legyen. A szakácstanulóknak ezúttal juhhús felhasználásával kellett nemzeti jellegű levest, illetve főételt főzniük, valamint vegyes ízelítőt készíteniük vegetáriánus vendégek részére. A cukrászok dísztorták és napi készítmények kivitelezésében csillogtatták képességeiket. A pincérek a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan díszasztalt terítettek. A zsűri, amely nemzetközileg elismert és hazai szakemberekből állt, a munkafolyamatok és az ételek mellett értékelte a díszasztalok megjelenését, az eszközök, az alkalmazott díszítőelemek esztétikai és szakmai összhangját; az étrend és az italsor összeállításának szakszerűségét; a terítéskor a munka szervezettségét, a technológiai fegyelmet és higiénét; s természetesen a versenyzők kommunikációs készségét. Fontos szempont volt a tájjelleg és az egészséges táplálkozás követelményeinek érvényesülése is. A versenyen hagyományosan nem helyezések vannak, hanem valamennyi résztvevő teljesítményét figyelembe véve a zsűri kategóriákba sorolja a csapatokat, külön a külföldieket és külön a magyarokat. Ennek alapján a külföldieknél első kategóriás minősítést kapott Aalborg és Jyväskylä, második kategóriás lett: Semmering és Somorja, harmadik kategóriás a két német csapat, Holzminden és Immenstadt. A hazaiaknál első kategóriás a Gundel és a Dobos; második kategóriás az egri és a szombathelyi, míg harmadik kategóriás a csepeli és a siófoki iskola csapata lett. A vándorkupát egy évig a finn vendégek birtokolhatják, illetve a magyaroknál a Gundel-iskola csapata őrzi. Egyéni teljesítményük alapján 12 különdíjat ítéltek oda a cukrász-, a pincér- és a szakácstanulóknak, akik kiemelkedő teljesítményükkel hozzájárultak iskolájuk sikeréhez. Garamvölgyi Annamária, fotó: Steiner Gábor Ovis Gála - tizedszer Április 12-én tizedik alkalommal tartották a kerület óvodái tavaszköszöntő, húsvéti gálaműsorukat az FMK-ban. Paál Kálmán bevezetője után, melyben megköszönte valamennyi óvodavezető és óvodai dolgozó munkáját, apróságok árasztották el a színpadot. Énekeltek, táncoltak, játszottak. A kicsik láthatóan legalább annyira élvezték a fellépést, mint a nézőteret zsúfolásig megtöltő szülők, nagyszülők, testvérek. A két rendező-szervező, Vitkovits Györgyi és Bugár Józsefné arról is gondoskodott, hogy a produkciók között a nézőket bevonja a játékba: találós kérdések hangzottak el, a helyes megfejtők színes labdákat kaptak jutalmul. A műsor végén minden fellépő „nyuszicsomagot” vihetett haza. ■mezsu-, fotó: Steiner Félelmiszer Az Európai Unió Egészség- és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága, valamint az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság reprezentatív élelmi- szer-félelmi felmérést végzett a 25 tagországban. A közvélemény-kutatás elsősorban az élelmiszerek terén mérte fel a lakosság kockázatérzékelését. A megkérdezettek valamivel több mint 40 százaléka gondolta úgy, hogy a fogyasztási cikkek és az élelmiszerek egészségkárosító tulajdonságokkal rendelkeznek. Az élelmiszerekről az embereknek először valami pozitív élmény jutott az eszébe, mint az ízletesség (31%) vagy az élvezet (29%), de sokan megemlítették az élelmiszerek hiányát, az éhezést (27%) is. A magyarok inkább az egészséget (29%) és a vegyi anyagokat (5%) említették talán az ólmozott paprika utóhatásaként. Amikor a veszélyekről érdeklődtek, a magyar válaszadók 26 százaléka (zárójelben: az európai átlag 16%) az élelmiszer-mérgezést, 23% százaléka (14%) a vegyi anyagok hatását említette, s csupán 3 százalékának (13%) jutott eszébe az elhízás. Összességében 4 százalék (7%) volt azoknak az aránya, akik úgy gondolták, hogy az élelmiszerek semmilyen egészségügyi kockázatot nem jelentenek. A magyar lakosok - az uniós 7 százalékhoz képest kiemelten - 28 százaléka tart az élelmiszer-adalékoktól, a titokzatos E-számoktól. A tanulmány megjegyzi: a megkérdezettek legjobban azon tényezők miatt aggódtak, amelyekre nincs ráhatásuk. Ilyen az élelmiszer-ipari higiénia, növényvédőszer-ma- radványok vagy az egyéni érzékenység. Magyarországon jobban odafigyelnek az élelmiszerek származási országára is, mint a többi EU-országban. Ebben az EU-átlag 5, míg a magyar 11 százalék. Arra a kérdésre, hogy kiben bíznak leginkább, ha az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatokról van szó, a legtöbben a fogyasztói csoportokat, az orvosokat és a kutatókat említették, és csak közepes bizalmi indexszel rendelkeznek az egyes hatóságok, és viszonylag kevesen bíznak a média, az élelmiszeripar, a gazdálkodók vagy a kereskedők tanácsaiban. Kalas Györgynek, a Reflex Környezetvédelmi Egyesület jogászának egyik szeme sír, a másik nevet. Örül, mert nem volt hiábavaló a munkájuk, nemhiába dolgoznak már az E-számokat összefoglaló kiadvány hetedik kiadásán, ugyanakkor az ilyen arányú félelmeket túlzásnak tartja. Mint mondta, adalék anyagok nélkül az élelmiszeripar nem tudna működni, és egy-két vitatott kivételtől eltekintve (ilyenek a Svédországban betiltott mesterséges színezékek) az E-k egészségre ártalmatlanok. A legnagyobb baj szerinte, hogy a csomagolásról mostanában lehagyják az E-számokat, és inkább kémiai nevekkel helyettesítik azokat, amely elrettentőbb, mint a kód. Kiss Barnabás 19 2006. május
