Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2006. december / 12. szám
2006. december ÚJ JÁALAKULT A RÖNK Az októberi önkormányzati választás után új tagokkal kezdte meg működését a József Attila-lakótelep városrészi önkormányzata. A testület elnöke továbbra is Hidasi Gyula maradt, akinek helyettesítésére akadályoztatása és tartós távolléte esetén Pál Tibor részönkormányzati tag (országgyűlési képviselő, a Ferencváros alpolgármestere) kapott megbízást. Új tagként kapcsolódik a munkába Inzoglu István és Hidasi Gábor. Az említettek mind a négyen a lakótelep választókerületeiben megválasztott önkormányzati képviselők, valamennyien az MSZP színeiben szereztek mandátumot. A Rönk tagja lett Sajó Ákos (Fidesz-KDNP), all. számú választókerületben megválasztott képviselő is. Részvételével az Aszódi úti lakótelep MÁV-lakótelepi része is bekapcsolódik a részönkormányzat munkájába, a tervek szerint a Rönk albizottságaként. Külső szakértőként tagja a testületnek Gollob Péter (Fidesz-KDNP), aki szintén e területről érkezett, Dombai Gábor és Fekete Tibor (mindketten SZDSZ), akik korábban önkormányzati képviselőként dolgoztak már a lakótelepen, valamint Jelinek Zakariás (Fidesz-KDNP) is. BESZÉLGETÉS A KAPITÁNNYAL A részönkormányzat legutóbbi testületi ülésén a József Attila-lakótelep és a Külső-Ferencváros közbiztonsági helyzetéről folytatott eszmecserét dr. Ormossy Attilával, kerületünk rendőrkapitányával. A Rönk tagjai tájékoztatták őt a lakossági tapasztalatokról s az általuk különösen fontosnak ítélt kérdésekről, gondokról. Egyebek mellett felvetődött, hogy a lakótelepen a hagyományos térfigyelő kamerarendszerek helyett egy jóval hatékonyabb és költségkímélőbb megoldásban, a mobil térfigyelő kamerák alkalmazásában kellene gondolkodni. Az elképzelést a kapitány célszerűnek ítélte. Segítséget ígért a Rönk azon kezdeményezéséhez is, hogy azoknak a lakóközösségeknek, ahol a társasházban belső biztonsági kamera- rendszert kívánnak kiépíteni, készüljön egy szakmai ajánlás, amely a legmegfelelőbb - s a rendőrség számára is leginkább hasznosító - megoldásokat, valamint a felszereléssel, működtetéssel kapcsolatos jogi hátteret ismertetné. Előrelépés történt a lakótelepi körzeti megbízottak ügyeleti idejének újragondolásában is, hogy a fogadóóráik jobban igazodjanak a lakossági elvárásokhoz. A Rönk felkérésére a közeljövőben rendőrségi javaslat készül az átmenő gépjárműforgalom csillapítását szolgáló forgalomszervezési lehetőségekről. Szóba került még a lakótelep utcáin szükséges nagyobb rendőri jelenlét, a házak előtt parkoló teherautók, a hajléktalanok és a parkrongálások ügye is. Elhangzott: a hatékony bűnüldözés mellett a lakók a szabálysértőkkel szemben is határozottabb fellépést várnak a rendőröktől. SEBESSÉGMÉRÉSEK A LAKÓTELEPEN Néhány hónapja magunk is helyt adtunk annak az örömteli hírnek, hogy a Belügyminisztérium pályázatán elnyert összegből a részönkormányzat egy lézeres sebességmérőt vásárolt a rendőrség számára, amellyel a közlekedési szabálysértők lakótelepi kiszűrését igyekezett előmozdítani. (Korábban a csepeli kapitányságtól időnként kölcsönkapott műszerrel folyt errefelé a mérés.) A „VHT FámaLézer III/DVR-G” típusnevű, teljesen digitális sebesség- mérő azóta már munkába is állt, s mozgó autóban és az út szélén egyaránt igen eredményesnek bizonyult. A készülék műszaki adatai lenyűgözőek: 3-tól 1800 méterig terjedő tartományban képes álló helyzetben 320 km/h, mozgó gépkocsiba telepítve 400 km/h sebességhatárig mérni. Egy új jármű bemérésére mindössze 0,3 másodpercet kell várni. A készülék -5 és +50 °C között működőképes. Éjjel-nappali üzemmódjának köszönhetően kevés fénynél is jól használható, azaz a sötétbe hajló alkonyaikor, az esti órákban is hadba vethető a szabálysértők ellen. Másodpercenként akár négy felvételt is képes rögzíteni, s nemcsak sebességtúllépés, de bármely más szabályszegés is rögzíthető vele. A csúcskategóriás műszert a megállapodás értelmében a kerület más területein is bevethetik, bevetették. A következő hónapokat azonban ismét lakótelepünkön tölti, segítve a szabálytalankodók fülön csípését. Reszkessetek gyorshajtók! FIGYELJÜNK A ZÁRJAINKRA! Az elmúlt hónapokban lakótelepünkön bekövetkezett betöréses lopások szinte mindegyike olyan lakásoknál valósult meg, ahol a bejárati ajtót úgynevezett hengerzárak lettek volna hivatottak megvédeni az illetéktelen behatolóktól. Mindenkinek tudnia kell: a rosszul felszerelt hengerzár a legkevésbé biztonságos ajtóvédelem. Amennyiben a betörőnek tetsző mértékben, azaz 1 mm-nél hosszabban „kilóg” az ajtólap külső síkjából, elég egy kisebb rácsúsztatható csodarab, s egyetlen erőteljes mozdulattal kettéroppantható. Már csak neki kell dőlni az ajtónak, és szabad az út. A szerelvényboltokban néhány száz forintért kaphatók olyan kiegészítők (biztonsági zártakarók, zárcímerek, rozetták, zárvédő lemezek stb.), amelyek kívülről - a külső tér felől - nem szerelhető módon rögzíthetők az ajtólaphoz, így téve lehetetlenné a zártörést. Utólag minden károsult esküszik rá: megérte volna ez a csekély ráfordítás. Az a fajta betörő, amelyik a késő délelőtti és kora délutáni órákban a lakótelepeken vetemedik bűnre - bármily hihetetlen általában kényelmes ember. (Ezt jelzi az is, hogy a pénzen kívül többnyire csak a könnyen értékesíthető holmit viszi magával.) Amennyiben tehát van választéka, a törésvédett zárral szemben mindig a védtelent fogja kezelésbe venni. Hasznos figyelni arra is, hogy ahol ablak van a bejárati ajtón, a befelé „kilógó” zárat is takarásba kell tenni, hiszen az üveg kitörését követően - benyúlva - éppúgy eltörhető a zárhenger, mint kívülről. Az ablak berácsozása sem segít, ha a pálcák nincsenek kellő sűrűségben, vagy kívülről lecsavaroz- hatók, szétfeszíthetők. Könnyebb a bajt megelőzni, mint gyógyítani - tartja a régi mondás. Néhány százason nem múlhat a biztonságunk! FRISS HÍREK A MADARAKRÓL Jó, hogy Nyíri Béla, a Magyar Madártani Egyesület tagja itt él közöttünk, mert így van valaki, aki pontosan számon tartja, mi történik lakótelepünkön élő tollas barátainkkal. Arról kívántam megkérdezni, hogy a tél beálltával milyen teendői vannak azoknak, akik segíteni akarnak, de megelőzve kérdésemet elmondta: baj van a feketerigókkal. Nagyon későn jött a tavasz, sok tojásuk bezápult, így kevés lett a szapomlat. Vélhetően a vegyszeres szúnyogirtás következményeként a kikelt fiókák egy része is elpusztult. Sajnos sok végezte közülük a kóbor macskák fogai közt is, hiszen a feketerigók fiókái a fészekhagyáskor még nem tudnak igazán repülni, így 2-3 hétig a bokrok alatt húzzák meg magukat. Talán meg kéne kérni a lakosságot - javasolja Nyíri úr hogy ne etessék, ne szoktassák a környékre az elárvult macskákat. A hasznos madarak elpusztításán túl más gaztetteket is elkövetnek: sétái során többször megfigyelte, hogy a játszóterek homokozóit tekintik illemhelynek. Sajnos a rigók létszámának csökkenése a kártevő rovarok jövő évi jelentős megszaporodását vetíti elő, hiszen legnagyobb ellenségeik fogyatkoztak így meg. Van azonban néhány örömteli hír is. A korábban megfigyelt - és általunk is megírt - csúszkapár itt költött, s ma már négy-öt pár él közöttünk. Nagy élmény megfigyelni ezeket a cinkénél valamivel kisebb madarakat, ahogyan spirálisan körbe-körbe mennek a fákon. Általában erdőkben élnek, s felröppennek, elszállnak, ha ember közelít hozzájuk. Az itteniek nem riadnak meg, a fatörzs túlsó oldalára szaladnak, s onnan kukucskálnak. Jó hír lehet az is a madárbarátoknak, hogy legalább nyolc zöldküllő dolgozik már ősparkjainkban. (Akár a harkályok, ők is a fák doktorai, a kéreg alá húzódott kártevőkkel táplálkoznak, de a környéken élők örömére nem csapnak zajt, mint nagyobb és ismertebb kollégáik.) Negyven-ötven éves fáink bőségesen adnak munkát és élelmet nekik, s akad olyan üreg is rajtuk, amelyet szálláshelynek ki tud vájni. Ezek a madarak is új szoká10
