Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2006. december / 12. szám
Bánsághi Tamás Bánsághi Tamás alpolgármester a kisebbségi ügyek, a városgazdálkodás és városüzemeltetés felelőse a Ferencváros önkormányzatában. Régi és új feladatköréről, a kerület érdekében kitűzött célokról és azok megvalósításáról beszélgettünk.- Mennyire újak és mennyire ismertek a feladatkörök, melyeket ellát ebben a ciklusban?- Korábbi feladatköreim közül a tulajdonosi és vagyonjogokkal kapcsolatos ügyek Hardi Róberthez kerültek. 1998 és 2004 között általában a reálszféra tartozott hozzám, a másik alpolgármesterhez inkább a humán és kulturális terület. Avval, hogy három alpolgármester lett, lényegében a reálszféra oszlik meg kettőnk között. Nálam maradtak a városüzemeltetéssel, a felújítással, a közterület-fenntartással és közbiztonsággal kapcsolatos teendők. Új feladatom a kisebbségi ügyek területe.-A PaálKálmán neve által fémjelzett romakoncepciót folytatni szándékozik?- A kisebbségeken belül a roma kisebbséggel mindig is kiemelten foglalkoztunk, hiszen a kerületben igen nagy számban van jelen. A romakoncepció alapjait már 2000 táján letettük, de csak az előző ciklus elején konkretizálódott a program, melynek kidolgozása valóban Paál Kálmán nevéhez fűződik. Ebből kifolyólag nem új számomra a koncepció, hiszen kigondolásban Pál Tibor alpolgármesterrel együtt vettünk részt. Ugyanakkor a megvalósítás során az is kiderült, hogy vannak olyan elemei, amelyeket újra kell gondolni és esetleg módosítani. Ebben természetesen Paál Kálmán továbbra is a partnerünk.- A kisebbségek ügye azonban nem egyenlő a romakoncepcióval, hiszen kilenc nemzet kisebbsége képviselteti magát az önkormány zatban.- Valóban. A cél az, hogy a kisebbségek hatékonyabban vegyenek részt az önkormányzat ügyeiben. Ebbe az irányba mutat, hogy ketten a kisebbségi ön- kormányzat tagjai közül az MSZP delegáltjaként külsős bizottsági tagok. Azt is szeretnénk elérni, hogy a vezetők rendszeresen vegyenek részt a vagyonkezelési bizottság ülésein, ahol többek közt a roma kisebbséget leginkább érintő kérdésekről van szó, hiszen a bérlakások ügye épp ebben a körben a legfeszítőbb. A többi kisebbség inkább a nemzetiségi és kulturális kérdésekben érdekelt.-Az előző ciklus végén kialakult koalíciós válságot, úgy tűnik, sikerült áthidalni. Hogyan képzeli az együttműködést a partnerekkel?- Az együttműködés alapjait már jóval a választások előtt letettük, kötöttünk egy együttműködési megállapodást, amelyen már nem kellett vitázni a választások után. A koalíció többségbe került, és a megállapodást már csak ki kellett egészíteni. Ez nagyon gyorsan megtörtént, és úgy gondolom, minden remény megvan arra, hogy a koalíció zavartalanul működjön.- Milyen ciklust szeretne maga mögött tudni négy év múlva, mikor lesz elégedett?- Ez a négy év rendkívül nehéz lesz az önkormányzatok számára. A nagy fővárosi beruházások, mint például az útfelújítások és a metróépítés, elviszik a források nagy részét. Remélem, hogy a parlament olyan forrás- megosztási törvényt fog alkotni, hogy a Budapestnek jutó többletforrásokból valami visszajut a kerületekbe is. Az biztos, hogy meg kell húzni a nadrágszíjat, és ez elsősorban abban nyilvánul majd meg, hogy csak arra költünk, ami halaszthatatlan, vagy amire kiegészítő - uniós vagy kormányzati - források állnak rendelkezésre. Intézményeinket, iskoláinkat legalább elfogadható szintre kellene hozni, és ha mást nem is, de a vizesblokkokat megpróbáljuk rendbe tenni. Bekapcsolódtunk egy országos programba, mely az iskolavilágítás korszerűsítését tűzte ki célul, ezt is csak hosszú távú hitellel.- Mi szorul vissza?- A felújításokra költött mindent fillért meg kell fogni. Sajnos a szinten tartáshoz sem elég már a pénz, így egy fokozatosan leromló kerületi vagyonnal gazdálkodunk. Olyan, törvényben előírt kötelezettségeinknek sem tudtunk eleget tenni, mint az akadálymentesítés, és ennek előbb- utóbb neki kell állni. Az utak karbantartására csak olyan szinten tudunk pénzt fordítani, ami halaszthatatlan. Kerületünkben az elmúlt években szaporodtak a parkok, a zöld területek, de ez azt is jelenti, hogy növekednek a költségek.- Pénz hiányában egyáltalán lehet valamit fejleszteni?- Célkitűzésünk, hogy alakuljon egy olyan szervezeti rendszer, ami egységes közterületi felelősséget érvényesít. Ilyen jelenleg nincs. Ma senki nem tudja, ha egy kupac sittet lát a járdán, akkor kihez forduljon, ki az illetékes. A közrend, a közbiztonság és a köztisztaság nagyban összefüggenek, és jó lenne, ha egy kézben lennének. A lakosság részéről ez elemi igény, de központi forrást erre az önkormányzatok nem kapnak. Egy ilyen rendszernek a létrehozása nem elsősorban pénz, hanem szervezés kérdése. -mezsu„Ferencvárosi mozi” A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény minden kedves érdeklődőt szeretettel vár a december 15-én pénteken, délután 5 órakor a Ráday u. 18.-ban kezdődő filmvetítésére. (Bejárás az Erkel u. 15. felől.) A programon a Ferencvárosi vasárnapok című, valamint a Ferencvárosi rendező pályaudvarról 1970-ben készült riportfilmet vetítjük le, ezt követően pedig kötetlen beszélgetésre kerül sor, melyen megosztjuk egymással a filmek kapcsán felmerült régi emlékeket, élményeket. A szervezők mindenkit szeretettel várnak, a részvétel ingyenes, a korlátozott férőhely miatt azonban előzetes bejelentkezés szükséges. Telefon: 218-7420, e-mail: helytorteneti@ferencvarosimuvkp.hu Felhívás Az emberi jogi, kisebbségi, egyházi és civil kapcsolati bizottság tervei között szerepel civil szervezetek részére pályázatíró képzés, ezért kéri a kerületben működő, illetve a kerülethez kötődő civil szervezeteket, hogy vegyék fel a bizottsággal a kapcsolatot. Elérhetőség: balla.agnes@freemail.hu, 1092 Budapest, Bakáts tér 14. Ferencváros 3 2006. december
