Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005. július / 7. szám

Mi az, hogy tőtike? Talán töltike, nem? - kérdezi kamasz lányom, aki nyelvtanból di­cséretes ötös, és semmi pongyolaság vagy nyelvi pontatlanság nem kerüli el a figyel­mét. Nem - mondom -, a tőtike az tőtike, és nem lehet másképp mondani. Jó - nyugszik bele tessék-lássék, de látom, hogy nincs meg­győzve, csak rakjam már elé azt a kaját. Ak­kor nyugszik bele a tájnyelvi hangzású, sze­rinte szimpla nyelvi slendriánságba, amikor a tányérról az utolsó falatot is begyömöszöli szájába. Na jó, legyen tőtike, de azért ne így írd le! - zárja le a témát. Én pedig csak azért is tőtikének írom, tőtikének mondom, és tőtikének eszem. A tőtikének bizonyára az íze is más, mint a töltikének lenne. De nem úgy mondom, nem úgy főzöm, és főleg nem úgy eszem. Makacsságért nekem sem kell a szomszédba mennem, és azon sem kell hosz- szan törni a fejem: ugyan kire ütött ez a lány? Hozzávalók 4 személyre: 20 világoszöld, zsenge szőlőlevél; fél kiló darált hús (sertés vagy baromfi); 10 deka főtt rizs; 1 fej hagyma; 1 gerezd fokhagyma; 2 tojás; petrezselyem, só, bors, bazsalikom, (esetleg friss oregano); 1/2 deci olaj (kétfelé osztva); 1 liter paradicsom-ivólé vagy passzí- rozott paradicsom (passata di pomodoro, üvegben kapható); 3 deci fehérbor (alkohol- mentes változatban víz). Elkészítés A szőlőleveleket a száruknál összefogjuk, és forró vízbe mártjuk. Addig tartjuk a vízben, míg meg nem fonnyadnak, ez maximum fél perc. A csokrot fellógatjuk valahová, hogy le­csöpögjön és kihűljön, addig a „tőtelék” után nézünk. A kevés olajon megfonnyasztott hagymába belekeverjük a darált húst, a félig főtt rizst, a tojásokat és a fűszereket. A ba­zsalikomot és/vagv oreganót a paradicsom­mártáshoz tartogatjuk. A masszából egy evő­kanálnyit a bal tenyerünkben levő, szárától megfosztott szőlőlevélre halmozunk, majd jobb kezünkkel először a széleit hajtjuk be, aztán a tövétől indítva formás hengerré gör­getjük őket. Ügyeljünk rá, hogy a levelek eres része legyen belül. A két végét egyszerű­en bedugdossuk, nem kell kötözni sem. Ezt addig folytatjuk, míg el nem fogy minden. Ha marad egy kis tőtelék, abból gombócot for­málunk. A tőtikéket szorosan egymás mellé tesszük egy tepsiben, ráöntjük a bort, és fólia alatt sütjük-fűzzük lassú tűzön, kb. negyven percig. Időközben a tálalásra szánt jénai edényben kevés olajat melegítünk, a friss zöldfűszereket beletépkedjük, de nem süt­jük, csak hevítjük, majd felöntjük a sózott, borsozott paradicsommal. Csak rottyanásig melegítjük, nem főzzük. A tőtikék a tepsiben magukba szívják a bort, csak illatuk árul­kodik az alkoholos előzményekről. A meleg paradicsomszószba beleszedjük a tőtikéket, és még hagyjuk egy darabig, hogy összeszok­janak. Krumpli- vagy rizsköret helyett pirítós kenyeret tálaljunk hozzá. A tőtikének van egy „fehér” változata is. Ehhez sajtos, tejfölös, petrezselymes besa- melmártást készítünk, és abba buggyantjuk bele az ugyancsak borban párolt húsos-rizses hengereket. Aki szereti, kaporral ízesítheti, vagy sok-sok petrezselyemmel. Mindkét va­riáció távoli rokona a görögök dolmeh nevű, fűszeres, rizzsel töltött szőlőlevelének, de azt előételként fogyasztják, emezt pedig főétel­nek tálaljuk. Utóirat: tőtikepárti a számítógépem is, mert a töltikét következetesen aláhúzza szaggatott piros vonallal. A Tőtike bezzeg kisbetűvel vagy naggyal, egyformán tetszik neki. Ezt már szeretem! Azért a békesség kedvéért rákattintok a kiátkozott szóra is: „felvétel a szótárba.” mezsu KALENDÁRIUM A „margitolás”, azaz a sárgadinnye negyedik kapálásának ideje. Aki e napon szül, esélye van rá, hogy négyes ikreket hozzon a világra. 17.1831. Kolerajárvány. 1844. WARTHA Vince, a Műszaki Egyetem professzora hosszas kísér­letezés után találta meg az eozinmázas kerámia „titkát”. Az Iparművészeti Múzeumban számos, az ő eljárásával, ill. a tervei szerint készült gyö­nyörű színű és fényű (a pécsi Zsolnay-féle gyár­ban készített) kerámiatárgy látható. 1905. A Honvédmenház utolsó parancsnokát, SZENT- IMREY Kálmán századost e napon helyezték örök nyugalomra a Kerepesi úti temetőben. 1931. ENDRESZ György és MAGYAR Sán­dor, az első magyar óceánrepülők az amerikai Harbour Brace-ből leszállás nélkül Bicskéig ju­tottak Justice for Hungary elnevezésű repülőgé­pükkel. A gép 1932-ben Róma mellett - 200 méterrel a cél előtt - lezuhant. 18.1899. Az 1848-49. évi forradalom és szabad­ságharc egykori katonái közül mind többen szorultak ellátásra. Emiatt szükség volt a Honvédmenház bővítésére. 1977. Elhunyt AN­DOR Ilona karnagy, zenepedagógus, Liszt-díjas érdemes és kiváló művész. A RANOLDER/ LEÖVEY-gimnázium ének-zenetanára. 19.1892. BÓKAY László, nagyon kedvelt, szó­rakoztató, de méltatlanul elfeledett író, műfor­dító születésnapja. Az Ipar utcában lakott. 1879. E napon született MÓRA Ferenc író, újságíró, szerkesztő, muzeológus. A korszerű természet- tudományt azért nem taníthatta, mert főigaz­gatója a darwinizmust bűnnek tekintette. 20.1930. „Eltakarítják a kiserdei nyomortele­pet” - olvasható a Népszavában megjelent Nyá­ri hangulat a ferencvárosi négerfaluban című cikkben. 1958. MEDGYESSY Ferenc Kossuth- díjas szobrász, kiváló művész hunyt el ezen a napon. A Táncosnők című bronzalkotását a Kálvin téren láthattuk. 25.1909. Louis BLÉRIOT francia tervező, piló­ta Calais és Dover között elsőként repülte át a La Manche-ot (41 km, 21 perc, 41 mp). Ez év október 17-én a Ferenc József laktanya (Gyáli út-Üllői út között) gyalogsági gyakorlóteréről emelkedett a levegőbe. 30.1889. Megindult az első állandó villamosjá­rat a Stáció/Baross utca és az Orczy tér között. Samodai József Ferencváros 17 KONYHAMESÉK Tótike

Next

/
Oldalképek
Tartalom