Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. szeptember / 9. szám
2005. szeptember S zeptember Őszelő, Szent Mihály hava 1926 szeptember elején MÓRICZ Zsigmond fiatal feleségével, Simonyi Máriával a Fővám tér 2-3. sz. alatti új, ötszobás lakásukba költöztek. 1. 1922. PECZ Samu építész, műegyetemi tanár születésnapja. Kiemelkedő alkotásai: az unitárius templom és egyházközségi bérház, a Szilágyi Dezső téri református templom, az evangélikus templom, és a fasori gimnázium és az Országos Levéltár. 1939. Hitler csapatai megtámadták Lengyelországot; megkezdődött a 2. világháború. 6.1971. A Dandár utcai tisztasági fürdő bezárt; a kazánok, a mosodai gépek és a teherfelvonók magas költségeiből keletkezett ráfizetés miatt. 9.1931. LATINOVITS Zoltán születésnapja. A színészkirály önéletrajzi írásában, a Köd- szurkálóban szeretettel idézi fel az asztalosinas korában a Ráday utcában húzott kiskocsit, a Páva és a Liliom utcát és a Ferenc teret. Emléktáblája a Mester utca 1. számú házon látható. 14. 1930. SERÉDI Jusztinian bíboros hercegprímás szentelte fel az Üllői út 145. szám alatti (Fábián Gáspár műépítész tervei szerint épült) Szent Kereszt plébániatemplomot. 16.1899. JÓKAI MÓR (családja, környezete, írótársai ellenzésére) feleségül veszi Nagy Bella színésznőt. 17.1844. PUSKÁS Tivadar mérnök, feltaláló, a Gyáli úti híradás-technikai szakiskolánk névadójának születésnapja. Csaknem negyedszázaddal a rádió hírszóró állomások bevezetése előtt ő teremtette meg a VILÁG ELSŐ STÚDIÓJÁT Budapesten. Az USA- ban EDISON munkatársa. Bostonban valósította meg legjelentősebb tanulmányát, a telefonközpontot, 1878-ban. Emlékezetére a Híradás-technikai Tudományos Egyesület Puskás Tivadar-díjat alapított (1957). 20. 2003. A miniszterelnök előterjesztésére Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke az államalapító Szent István napján dr. GEGESY Ferenc polgármesternek adományozta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A hónap névnapja - Mária Az egyik legősibb és legelterjedtebb női név a zsidó-keresztény kultúrkörben. Az első, akit az Ószövetségben Máriának (héberül: Mirjam) neveznek, Mózes nővére volt. Később kedvelt név lett, sokan viselték a kereszténység kezdetétől fogva. A név konkrét jelentése az idők során elhomályosult, ma legalább hatvan különféle magyarázata létezik, íme, néhány a legvalószínűbbek közül: szép- a héber márá (=kövér) szóból. A kövérség Keleten a női szépség feltétele volt. Lázadás- héberül máráh. A Megváltó anyja a sátán ellen lázad („kígyótipró asszony lesz”, jövendöli az Ószövetség). Keserves - a héber márár (keserű, fájdalmas) szóból. Istentől szeretett - a keresztény egyház legkedveltebb magyarázata, mely szerint a név az egyiptomi mi (=szeretett) és a héber iám (=isten) szavak összevonásából keletkezett. A képen az 530 éve született Michelangelo Pietája látható (Róma, Szent Péter-bazilika). A név a kereszténységben kapott kiemelkedő jelentőséget. Mária a szentek szentje, a Megváltó anyja, a Szeplőtelen Szűz. A keresztény naptár sok ünnepnapot szentel neki. Közülük a legnagyobb január elseje. Ekkor emlékeznek a 431-ben összehívott efezusi zsinaton kimondott dogmára, mely szerint Mária Isten Anyja (görögül Theokritosz, latinul Mater Dei). Az év Mária-ünnepei közül sok jóval később alakult ki. A szeplőtelen fogantatás ünnepét (december 8.) csak 1854- ben hirdette ki IX. Pius pápa, az augusztus 15-i Nagyboldogasszony napján 1950 óta köszöntik Mária mennybemenetelét. Szeptember 8-án van kisasszony napja, ez Szűz Mária születésnapja, melyet már a XI. században számon tartottak. A magyar nyelvterületeken kedvelt búcsúnap, ekkor kezdik a gabona vetését, ez volt a cselédek szolgálatba lépésének ideje. Szeptember 12., Szűz Mária névnapjának kultusza csak a XVIII. században terjedt el Ausztriából, és a passaui Mariahilf kegykép ihlette, mely előtt Lipót császár imádkozott a törökök feletti győzelemért, Bécs felszabadulásáért. Magyarországon ez a legnépszerűbb Mária-nap. Ez a két szeptemberi névnap emlékeztet leginkább Máriára, az emberre. Hiszen az Ószövetség nemcsak azt jósolja meg, hogy „szűz anya lesz” az eljövendő Megváltó anyja, hanem azt is, hogy „egy lesz az Úr szegényei közül”. Mária élettörténetét csak az apokrif forrásokból ismerhetjük meg, a Bibliában akkor találkozunk vele, amikor sorsa összefonódik Jézuséval. A Dávid nemzetségéből született Mária Anna és Joakim régóta várt gyermeke volt. Anna fogadalmat tett, hogy ha végre gyermeke születik, felajánlja őt az Úrnak. így is lett, s a hároméves Máriát elvitték a templomba, ahol a papok nevelték fel. Amikor tizenkét éves lett, és serdülni kezdett, el kellett hagynia a templomot, s rá kellett bízni valakire, hogy őrizze őt meg Istennek. Összehívták Júdea özvegyembereit, hogy sorsvetéssel döntsék el, ki vigyázzon tovább a szűzre. József is odahagyta szekercéjét, hogy eleget tegyen a parancsnak, s ő is bement a templomba a faággal, mellyel Isten jelet kellett hogy adjon, kit választ közülük Mária őrizőjének. József faágáról galamb szállt a férfi fejére, így ő lett a kiválasztott. „Neked jutott osztályrészül, hogy átvedd megőrizetre az Úrnak szentelt szüzet” - mondta a főpap, és József, vonakodva bár, de fejet hajtott az isteni akarat előtt. Házába vitte Máriát, újra fölvette szekercéjét, s visszament az építkezésre. Mária éppen bíbort font József házában, amikor megjelent előtte az Úr angyala, Gábriel a hírrel: a mindenség urának igéjétől gyermek fogan majd a méhében, akinek Jézus legyen a neve, mert ő lesz, aki megszabadítja a népet bűneitől. Ez volt az angyali üdvözlet, mely egy világvallást és egy szép női nevet indított el hódító útjára. Ferenci Zsuzsa 16
