Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. augusztus / 8. szám
KONYHAMESÉK Palócoknak az o levesük Lehetne csak úgy palócleves, de az túl szimpla. Márpedig a palócok jóféle zöldbabos, tejfeles levese nem ám olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Készülhet csirkéből vagy disznóból, lehet habarni vagy rántani, tehetünk bele petrezselymet vagy kaprot, és végül színesíthetjük pirospaprikával. Én a tejfeles habarás híve vagyok, és arra is esküszöm, hogy krumpli nélkül az igazi, bár ha már ott rotyog a bográcsban, és váratlanul nagyobb csoport toppan be, érezve az ellenállhatatlan illatokat, belecsempészhetünk még egy-két apróra vágott krumplit. A palócleves, mint annyi más étel, bográcsban a legjobb, de azért ne vessük el a konyhai gáz- vagy villanytűzhelyen főtt, kislá- bosos változatot sem. Nézzük az elkészítés fortélyait, a hozzávalókkal ráérünk, az arányok pedig amúgy is viszonylagosak. A hagymát és a füstölt szalonnát olyan apróra vágjuk, amennyire emberileg lehetséges. Előbb kisütjük a szalonna zsírját - nem kapkodva, égetve, hanem lassan pirongatva, hogy ropogós kis töpörtyűvé váljanak -, majd beledobjuk a hagymát, és azt is addig sütögetjük, míg szinte áttetszővé válik, de nem pirul meg. Lényegtelennek látszó apróságokon múlnak a nagy dolgok, ezt nagyapámtól tanultam. Nála finomabb sült szalonnát, ragulevest senki sem tudott csinálni, és én már hatévesen azt is tudtam, hogy kell az ecsetet a festékbe mártani, milyen irányban húzni, hogy ne csepegjen, és ne hagyjon maga után nyomot a falon. Idézhette volna József Attilát, hogy „dolgozni csak pontosan, szépen...”, de valószínűleg soha nem olvasott verseket, ezért az ő prózai bölcsessége így hangzott: „nem szabad barbár munkát végezni.” így van ez, és nagyapám szavait sokszor idézem magamban, akár cipőt fűzök, akár mosogatok, akár a számítógép előtt görnyedek. És a konyhában is. Pedig nagyapám talán sosem evett palóclevest, azt sem tudta, mi fán terem. Van tehát mintaszerűen megdinsztelt hagymánk, amibe beletesszük a kockára vágott sertéslapockát, és ha még gazdagabb ízű levest szeretnénk, néhány csirkeszárnyat is, a szárnyvégek nélkül, két darabba vágva. Pirít- gatjuk kicsit, megsózzuk, kevés paprikával és borssal meghintjük, majd felengedjük annyi vízzel, hogy épp csak egy ujjnyival lepje el a húst. Fedő alatt főzzük addig, míg a hús majdnem megpuhul, tehát körülbelül fél óráig, majd beletesszük az apróra vágott fehér- és sárgarépát, zöldbabot, felengedjük a véglegesnek szánt vízmennyiséggel, újrasózzuk, borsozzuk. Puhára főzünk mindent. A habarást kevés liszttel, sok tejföllel készítsük, néhány zúzott fokhagymával, és vágjunk bele egy-két csokor kaprot és/vagy petrezselymet. Mindkettővel az igazi! A tűzről lehúzott levesből kanalazzunk a habarásba, ne fordítva, és ha a habarás már egyöntetűen krémes, akkor öntsük vissza a lábosba. így nem lesz csomós, és a tejföl sem csapódik ki. Már ne hevítsük tovább, inkább tálaljuk friss, fehér kenyérrel és karikára vágott erős zöldpaprikával, persze csak kistányéron, hogy mindenki ízlése és teherbírása szerint adagolhassa magának. Na, igen, a hozzávalók. Személyenként számoljanak 15-20 deka húst, ugyanannyi zöldséget, négytányéronként egy deci tejfölt, egy fej hagymát és egy gerezd fokhagymát. A szalonna és a fűszerek adagolása annyira a privát szférába tartozik, hogy nem is merném előírni, magam is változó arányban adagolom a levesbe, hol többet, hol kevesebbet. Tegyék így önök is, és ügyeljenek a részletekre, mert az a legfontosabb! mezsu KALENDÁRIUM tagja volt. 1878. KISMARTY LECHNER Jenőnek - építész, építészettörténeti író a Képzőművészeti Főiskola tanárának születésnapja. 2003. A Ferencvárosi HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY GREGERSEN, norvég származású építész életét bemutató kiállítása ezen a napon nyílt meg Oslóban. 25. 1988. Elhunyt KÓS Károly építész, író, politikus, a Török Pál utcai Képző- és Ipar- művészeti Szakközépiskola volt tanára. 1965. Tűz volt az Élelmiszergép-ipari Vállalat Soroksári úti telepén. 26.1946. KÖLLŐ Miklós pantomimművész, koreográfus-rendező születésnapja. A Dominó pantomimegyüttes alapítója. A CENTI Színpad volt a székhelyük a Kilián laktanyában. Arany Csésze díjat nyertek 1982-ben. 27. 1845. LECHNER Ödön építész, a szecesszió nagymestere 159 éve született Pesten. „A nemzet építészéinek háza a Berzenczey u. 11.-ben volt, 1895-ben. 1945. Elhunyt ÁLGYAY HUBERT Pál, ő tervezte a rácsos „gerendahidaf, a Horthy, majd Petőfi hidat. 28. 920. Megnyitották a Duna patikát a Csarnok tér 6. sz. alatt. 1867. KÓBOR Tamás író, publicista Budapest című regényében, egy ferencvárosi szűk mellékutcában játszódó romantikus történet keretén belül mutatja be kispolgárság, az arisztokrácia és az alvilág alakjait. 29. 1830. Az ELSŐ ünnepélyes ISTEN- TISZTELET tartották a mai napon felszentelt Kálvin téri református templomban. 1964. Elhunyt PÓR Bertalan Munkácsy- és Kossuth-díjas festő. Emigrációjából hazatérve, a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, az Üllői u. 11.-ben működött Európa Iskola művészcsoportjának is tagja volt. . 30. 1924. ÁTADTÁK az átépített Üllői úti FRADI-stadiont. MATTYÓK Aladár 134 m széles és 16 m magas lelátóval tervezte. 31. 1956. ÁTADTÁK rendeltetésének a Ferencvárosi RENDEZŐ-PÁLYAUDVAR második, gépesített GURÍTÓDOMBJÁT. 1909. Augusztusában és szeptemberében SZTRÁJKOLNAK a Ferencvárosi MALMOKBAN. Samodai József Ferencváros 17 2004. augusztus
