Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2003. október / 10. szám

Fáradhatatlanul a változásokért Rendezett külsejű, nyugalmat árasztó, magabiztos személyiség: ezek az első be­nyomásaim Janás Ferenc képviselőről. A körzetet, ahol megválasztották, a Márton utca, az Üllői út, Haller utca, és a Tűzoltó utca határolja. Fogadóóráit a Telepy utcai Általános Iskolában tartja, ahol maga is di­ák volt egykoron. Múltról és jelenről vál­tunk szót, s a feladatairól, amelyek a Ferencvároshoz kötik. Iskoláit a Bacsó Béla utcában kezdte. Család­jával a Rákóczi téri csarnok közelében éltek. Sok gyermekkori emlék köti a tér színes, érde­kes életéhez. Különböző életvitelű emberek éltek ott, mégis, volt egy sajátos miliője a kör­nyezetnek, amelyben a gyermekek - így ő is - védelmet élveztek. Az akkor még zömök, testes ifjú a birkózással próbálkozott a Fradiban. Hamarosan átkerült a Ferencváros sportiskolájába, a Telepy utcai ál­talánosba, ahol évről évre egyre jelesebb sportsikereket ért el. Építőipari szakközépis­kolában folytatta a tanulást. Édesapja, magas szintű villanyszerelői tudás birtokosaként, megfertőzte gyermekét a szakma szeretetével, hiszen fia erősáramú elektromosságban szer­zett jártasságot. Ennek a gyakorlati tudásának ma is hasznát veszi otthonában. Édesapjával - szakmunkásként - kiemelt épít­kezések részese volt. Dolgoztak a Planetári­umban, a Bábszínházban, a Budai Várban, a Hilton Szállodában. Megismerhette a palota épületegyüttesét. Bármilyen jól érezte magát munkakörében, izgalmas feladatai ellenére, egy idő múlva kalandosabb életutat választott magának. A Magyar Cirkusz és Varieté Vállalathoz sze­gődött. Itt is elektromos szakismereteit kama­toztatta: a műsorok világítását, a lakókocsik rendszeres áramellátását biztosította. Ez nagy felelősséget jelentett. Néha ötven szerelvény­ből álló transzporttal keltek útra, s csaknem minden este voltak előadások. Élményeiről, hogy a hajdani Szovjetunióban rendőri felve­zetéssel utaztak - bezzeg erre Svédországban nem volt szükség -, hogy hányfelé jutottak el azokban az években, amikor még nem lehetett külföldre utazni, hogy nemcsak külföldön járt, hanem Magyarországon is vagy hatvan város­ban megfordult, sokáig mesélhetne, ám min­den vándorút véget ér egyszer. A '90-es évek elején jutott el oda, hogy lakást vásárolhatott, megállapodhatott. Első otthona kicsi volt, de amikor megtalálta élete igazi párját, ettől kezdve közösen dolgoztak azért, hogy a garzonból tovább léphessenek. A Jó­zsef Attila-lakótelep régi, négyemeletes pa­nelházainak egyikében vettek egy nagyobb la­kást, ahol immár négyen élnek: kilencéves Gergő fiukkal és az idén első osztályos Melin­da lányukkal. Közügyekben az utóbbi években szerzett jár­tasságot. Bebizonyosodott, hogy - fiatal kora ellenére - bőséges élettapasztalat segíti a má­sokért végzett munkában. Két ízben választot­ták meg képviselőnek, 1998-ban, és 2002-ben. A jogi- és ügyrendi bizottság elnöke, az okta­tási, kulturális és sportbizottság tagja. A kép­viselőség mellett egy tudományos ismeretter­jesztő folyóirat, az E-világ lap- és ügyvezető igazgatója. Az újságnak már a második évfo­lyama jelenik meg, és az információs társada­lommal kapcsolatos kérdésekre keresi a vá­laszt havi rendszerességgel. Fontosnak tartja, hogy a képviselők kötődje­nek választóikhoz, a bizottságok munkájában a feladatok szerinti, felkészült emberek ve­gyenek részt. A jogi szakértők véleményét a rendeletmódosításoknál kérheti a polgármes­ter, vagy a jegyző is, akár a hivatal jogászaival ütköztetve is azt. Havonta üléseznek, a testü­leti ülést megelőző időszakban. Figyel az apróságnak tűnő problémákra is, és a kis eredményeket is számon tartja, ez ad len­dületet a további küzdelmekhez. Véleménye szerint egy helyi önkormányzati képviselő korlátozott lehetőségekkel rendel­kezik, találkozik olyan gondokkal, nehézsé­gekkel, amelyek önkormányzati szinten nem oldhatók meg. Minden mást, amiben segíthet, vállalnia kell a lehetőségeken belül. Öröme, hogy hajdani iskolájában a rekonstrukciót két minisztérium is támogatja. Ha a szép tervek­ből valóság lesz, akkor kétszáz gyerek étkez­het egyszerre, korszerű körülmények között, és az udvar megújulásával sportolási lehetősé­gekhez jut a környék felnőtt lakossága is. Janás Ferenc ma is ugyanazokat a köveket koptatja, mint kisdiákként, de akármennyi le­gyen is a dolga, bízik abban, hogy örömteli változásokat hozhat a környéken élők nehéz, munkás hétköznapjaiba. Moldován Ibolya Október 6. 1848. október 6-án a bécsi forradalmárok Latour rendőrminisztert felhúzták egy lámpa­vasra. Az őszi eseményeket sem az udvar, sem a katonai vezetés nem tudta megbocsáta­ni, mint ahogy azt sem, hogy tíz hónappal ké­sőbb Görgey Artúr nem Haynau, hanem Paszkievics, orosz tábornok előtt tette le a fegyvert, kifejezvén ezzel, hogy a szabadság- harcot csak a cári túlerő tudta legyőzni. Az angol és francia diplomácia hiába próbált Schwarzenberg, osztrák miniszterelnöknél közbenjárni, Haynau bosszúszomjas volt. Él­ve magyarországi teljhatalmával, 1849. októ­ber 6-án, a bécsi forradalom évfordulóján ki­végeztetett 13 honvédtábornokot, és ugyan­azon a napon, Pesten gróf Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány elnökét. Százötvennégy évvel a történtek után, méltat­lan a mai politikusoknak a vértanukról állított emlékműről esztétikai vitát folytatni, mint ahogy most zajlik Aradon. Azzal ápoljuk legjobban a szabadság vérta­núinak emlékét, ha - történelmi szituációtól függetlenül - nem felejtjük el őket: Aulich Lajos, Damjanich János, Desseffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, gr. Leiningen- Westenburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Tö­rök Ignác, Vécsei Károly. Sz. Megemlékezés Az 1956-os forradalom emlékére a ferencvárosi önkormányzat október 23-án, 12 órakor a Bakát* téri ‘56-os emlékműnél megemlékezést tart, melyre mindenkit szeretettel vár. Ferencvárosi 3 I 2003■ október

Next

/
Oldalképek
Tartalom