Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. augusztus / 8. szám
Sikerélményt, önbecsülést Csorba Lajos 1994-ben lett alelnöke, 1998. óta pedig elnöke a roma kisebbségi önkormányzatnak. Gyerekkori álma volt, hogy felnőttként a cigányság sorsának, életkörülményei javításának keresse a lehetőségét. Roma származásúként saját bőrén és környezetében egyaránt tapasztalhatta a kisebbséget sújtó gondokat. Édesapja zenész volt, sajnálatosan korán meghalt, így neki már tizenévesen munkába kellett állnia, hogy eltartsa magát és édesanyjának is segíteni tudjon. Lassan 20 éve kereskedő, 1993. óta vállalkozó. A lehetőséget, hogy álmait kezdje megvalósítani, az 1994-es év hozta el számára, amikor a roma kisebbségi önkormányzatnál megkezdte munkáját. Az önkormányzat többnyire a rászorulók panaszaival foglalkozik. Az elnök több, mint 300 családdal tart kapcsolatot, naponta szembesül a cigányság embeijogi, szociális, sőt gyakran érzelmi problémáival is. Kisebbségként olyan együttműködési megállapodást kötöttek a kerületi önkormányzattal, amely lehetővé teszi, hogy véleményezzék a lakosságot - s így a romákat is - érintő szociális, kulturális, oktatási rendeleteket. Csorba Lajos úgy gondolja, hogy a roma lakosság helyzetén hosszú távon akkor segíthet, ha a fő hangsúlyt a gyerekek megfelelő taníttatása, képzése kapja, azaz minél tovább maradjanak az iskolapadban, ne bukjanak ki. Ezért indítanak számítógépes- és nyelvtanfolyamokat, szerveznek korrepetálást a rászoruló gyerekeknek. Fontos programjuk, hogy pályázati úton ösztöndíjat biztosítsanak a rászorulóknak. Ezt 8 éve kezdték az önkormányzat támogatásával. A lehetőség erősen motiválja a szülőket ama, hogy taníttassák gyermekeiket. Az első évben ezen a pályázaton mintegy 50-en indultak, többnyire ipari tanulók és általános iskolások. Most a 150 pályázóból a 40% szakközépiskolába, illetve főiskolára jár. Szintén a kerületi önkormányzat támogatja a nyári táboroztatást. Idén 100 gyerek jutott lehetőséghez a roma kisebbségi képviselők, pedagógusok segítségével. Ezek olyan hagyomány- őrző, kulturális táborok, ahol a gyerekek megtanulják elfogadni a másságukat, és kialakítják saját identitásukat a cigány történelem, a nyelv és a kultúra megismerésén keresztül. A kisebbségi önkormányzat különböző kulturális rendezvényeket is tart, a Ferencvárosi Művelődési Központban, illetve a Vendel utcai sportpályán. Ilyenkor mutatják be a festőiket, íróikat, fafaragó művészeiket, és föllépnek az autentikus roma zenét játszó zenekarok is. A ferencvárosi rehabilitáció a roma lakosságot pozitívan érinti, mivel az itt élő romákat jobb, komfortosabb lakásokba költöztetik. Amit viszont mindenképpen kerülni kell, az a gettósítás, a rászoruló emberek tömbökbe kényszerítése. A társadalom előítélete amúgy is évről-évre nő. A Dzsumbuj területén élők ezért kétszeresen hátrányos helyzetűek. Csorba Lajos reméli, hogy ezeket a tömböket minél előbb megszüntetik, és az itt élőket is megfelelő lakásokba költöztetik. A kerület roma koncepciójával kapcsolatban a képviselő úr azt nehezményezi, hogy az nem foglalkozik a vállalkozókkal. Az eredeti javaslat előnyben részesítette volna egy pályázat útján azokat a kerületi roma vállalkozókat, akik megfelelő referenciával rendelkeznek, roma származásukról nyilatkoznak, és csak roma munkavállalókat foglalkoztatnak. Ez végül nem került bele a végleges anyagba, pedig ez a lehetőség ösztönözne az olcsó, vidéki munkaerő helyett a „közelebbi” válogatására. Csorba Lajos szerint mindenképpen a romák munkához juttatását kellene megoldani először ahhoz, hogy életminőségük megjavuljon. A roma munkaerőt sokszor akkor sem foglalkoztatják, ha dolgozni akar, pusztán a származása miatt. Márpedig a segélyformák bővítése helyett ki kellene találni, hogyan lehet visszavinni ezeket az embereket a munkaerőpiacra. Hogy sikerélményük, hogy önbecsülésük legyen! Mindez abban az esetben valósítható meg, ha csökken a többségi társadalom előítélete. Az elnök szerint mindenképpen a kormányzatnak kell jó példával előjámi, s akkor társadalmi szinten is megindul a pozitív változás. Ő ezért dolgozik! Kolin Dóra Ösztöndíjpályázat A Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház - Romano Kher tanulmányi ösztöndíj pályázata Budapesten állandó lakcímmel rendelkező roma fiatalok számára A pályázaton való részvétel feltételei: Jelentkezhet minden olyan cigány fiatal, aki állandó budapesti lakcímmel rendelkezik, az alább felsorolt iskolatípusok valamelyikében nappali oktatási formában tanul: • gimnázium • szakközépiskola • szakiskola • technikum iskolarendszeren belüli, közép-vagy felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés (OKJ - s képzés) felsőfokú képzés az első diploma megszerzéséért. Legalább 3,0 tanulmányi átlageredménnyel végezte el a tanévet, szociális helyzete indokolttá teszi a rendszeres anyagi támogatást. A pályázatot benyújtók köre: • a tanuló saját maga • a tanuló hozzátartozói • a tanulóval kapcsolatban lévő intézmény (iskola, önkormányzat, kollégium) A pályázat beadásának módja, tartalma: Adatlap (beszerezhető az Ösztöndíjközpontban) Tanévvégi bizonyítvány másolata, a felsőoktatásban tanulóknál indexmásolat Eredeti iskolalátogatási igazolás Önéletrajz Saját vagy a szülők, eltartók jövedelmének igazolása, ill. szociális ellátás, járadékok igazolása Fénykép Állandó lakcímet igazoló kártya másolata A pályázat benyújtásának határideje: Középiskolásoknak: 2003. szeptember 15. A felsőoktatásban tanulóknak: 2003. szeptember 30. Az Ösztöndíjközpont elérhetőségei: Cím: 1074-Budapest, Alsó erdősor utca 8. Fsz. 1. Tel.: 322-1491 E-mail: markuse@mail.eol.hu A benyújtott pályázatok elbírálásának határideje: Az Ösztöndíjbizottság 2003. október 15-ig elbírálja a hiánytalanul benyújtott pályázatokat, és levélben értesíti az érintetteket. Az Ösztöndíjbizottság félévenként dönt a már elnyert ösztöndíj további folyósításáról a félévi eredmény és a szociális helyzet alapján. Ferencváros 3 2003■ augusztus
