Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2003. április / 4. szám

Kezdetben vala a nagyhét... Keresztény életünk középpontjában a húsvéti feltámadás misztériuma áll. Ez hitünk közép­pontját adó és egyben legfontosabb ünnepünk. Ezt ünnepeljük vasámapról-vasámapra isten­tiszteleteinken. így gondolták ezt a keresztény­ség első évszázadaiban is. Nem véletlen, hogy a húsvét, és ehhez kapcsolódóan a nagyhét az első ünnep, amit évről-évre megtartunk, hogy részeseivé váljunk, átéljük újra és újra. Ezt se­gítik az ünnep lényegét megjelenítő legősibb szokások, a liturgiák. A liturgia szimbolikus szövege és dallama már az első évszázadokban kialakult. A lamentációs istentisztelet, egy éjszakai imaóra, ahol az Ószövetség egyik könyve, Jere­miás siralmai hangzanak el énekelt formában, a három nagynap előestéin (nagycsütörtök, nagy­péntek, nagyszombat). Különlegesen drámaivá teszi az alkalmat a templom fényeinek és az ol­táron égő 15 gyertyának a fokozatos eloltása, és a teljes sötétségben fölhangzó könyörgés: a gyermekek kyriéje (Kyrie puerorum). Az énekelt passiók rendszerint virágvasámap és nagypénteken hangzanak el. Jézus szenvedé­sének és keresztre feszítésének történetét mond­ják el szerepekre osztva. Nagyszombat éjszakája a virrasztásé, mely húsvét vasárnap hajnaláig tart. Ezen az éjszakán Jézus feltámadását és keresztségünket ünnepel­jük. Évszázadokon keresztül a világ kereszté­nyei ezen az éjszakán keresztelték meg a közös­ségbe lépő új tagokat, akik a keresztelőmeden­cében megmerítkezve, mintegy az „anyaméh­ből” kijőve, újjászülettek. Ez az éjszaka újjászü­letésünk ünnepe Jézus Krisztusban. Míg a nagy­hét három napján a gyertyák eloltása, a sötétség volt a legfontosabb mozzanat, ezen az éjszakán a sötétségből megyünk a világosság felé. Meg­gyújtjuk a húsvéti gyertyát, hogy a szétszóródó fényben ünnepeljük Krisztusban születő új éle­tünket és a nap felvirradtát. Graduáljaink, a XVI-XVII. századból fenn­maradt, protestáns használatra készített magyar nyelvű liturgikus énekek gyűjteménye, hűen őr­zik az ünnepi szokásokat. Minden tiltás ellenére Erdélyben még a XX. század első felében is le­hetett hallani passiót, vagy Jeremiás siralmait énekelni. Gyülekezetünk nagy vállalkozásba fogott, mikor tavaly megpróbálkoztunk a Jeremiás si­ralmai, és a húsvét hajnali istentisztelet felele­venítésével. Ezen alkalmak nagyszerűsége sar­kall minket arra, hogy két gyülekezettel össze­fogva, három helyszínen, a nagyhét valameny- nyi eseményét fólelevenítsük. Mindhárom gyü­lekezet (ferencvárosi, Buda-hegyvidéki és rá­kospalotai) élén képzett egyházzenész kántor áll. Szívügyük a graduál felelevenítése, ápolá­sa. Ezzel is gazdagabbá tehetjük keresztény hi­tünk megélését. Simon Barbara a ferencvárosi gyülekezet kántora- Virágvasárnapi Passióéneklés - ápr. 13. este 6 óra. Helyszíne: Rákospalotai evangélikus templom (XV.ker. Régi Fóti u. 73).- Nagyszerda: Lamentációs istentisztelet- ápr. 16. este Z28 óra. Helyszíne: Ferencvárosi evangélikus egyházközség (IX. kér. Gát utca rk templom).- Nagycsütörtök: Lamentációs istentisztelet - ápr. 17. a '07-kor kezdődő úrvacsorás isten- tisztelethez kapcsolódóan. Helyszíne: Buda- hegyvidéki evangélikus templom (XII. kér. Kék­golyó u. 17).- Nagypéntek: Passióéneklés és ehhez kap­csolódóan Lamentációs istentisztelet - ápr. 18. este 6 óra. Helyszín: Rákospalota- Nagyszombat éjjeli virrasztás - ápr. 19. éj­jel ‘/:12-től gyülekezés és az alkalom ismerteté­se, 12-től virrasztás. Helyszín: Ferencváros Peszach, a szabadulás ünnepe A Budapesti Zsidó Hitközség Páva templom körzete április 14-én csütörtökön tartja az 5763. évi Széder estéjét A Peszach, a szabadulás ünnepe, a pászka ün­nepe, a kovásztalan kenyér ünnepeként is közis­mert. Az ünnep nyolc napjára való előkészületként ki kell takarítani a lakásból mindennemű kovászos vagy erjesztett étel- és italféleséget Szintén kitaka- rítandók a hüvelyes termények, a rizs, a káposzta- félék és a bontott csomagolású fűszerek. A Peszach eredete - mint zsidó húsvét - az ótes- tamentumi időkig nyúlik vissza. A Biblia az egyip­tomi kivonulás történetének kapcsán említi az iste­ni parancsot, mely megtiltja a kivonulás emlékére tartott ünnep nyolc napján a kovászos ételek fo­gyasztását. A Peszach első két estéje a Széder este. Ezeken meghatározott sorrendben történik az ételek-italok fogyasztása és a történet felolvasása. A széder hé­berül rendet jelent. Az este folyamán felolvassák a magyar nyelvre lefordított Haggadát, azaz az Egyiptomból való kivonulás történetét elbeszélő bibliai és talmudi szövegeket, zsoltárokat és imá­kat tartalmazó, kizárólag ezen az estén használatos könyvet Az alkalom nélkülözhetetlen kelléke a széder- tál. Ezen jelképes ételek találhatók: bécó, azaz hé­jában sült tojás. Zörajá, csontos sült hús, ami az ál­dozati bárányt jelképezi. Moraj, torma az Egyip­tomban elszenvedett keserűségre való emlékezte­tő. Chárajszesz, azaz dió, alma és bor keveréke, amely a maltert jelképezi; sós viz a könnyek jelké­pe; kárpász, retek, a tavasz szimbóluma; cház- eresz, azaz saláta, vagy petrezselyem, illetve torma zöldje, amely szintén a tavaszra utal. Az egész tál három sértetlen kovásztalan kenyér (macesz) lapon nyugszik, mely a zsidóság három nagy késő ókori csoportját jelképezi: a kohan- itákat, a levitákat és a jiszróéleket A bőséges étkezést az est folyamán együtt köl­tik el. A tilalommentes ételeken túl négy pohár bort is kötelező elfogyasztani. A széder lényege az elbeszélés, a hagyomány továbbadása: az Egyiptomból való szabadulás tör­ténete, a zsidó törzsek néppé válása, és a bibliai törvények elfogadását megelőző események el­mondása, nemzedékről-nemzedékre. do A Kálvin téri református egyházközség nagyheti és húsvéti ünnepi rendje 17. nagycsntör- tökön du. 4 órától csendes délután, este 6 órakor úrvacso­rái istentisztelet 18. nagypénteken de. 10 órakor és este 6 órakor úrvacsorái istentisztelet 19. nagyszombaton este 6 órakor énekes passió 20. húsvét vasárnap de. lOés 12, valamint es­te 6 órakor úrvacsorái istentisztelet 21. húsvét hétfőn de. 10 és fél 12 órakor úrva­csorái istentisztelet, este 6 órakor ünnepzá­ró istentisztelet (Az ünnepi istentiszteleteken a gyülekezet lelkipásztorai végeznek szolgálatot: Páll Lász­ló elnök-lelkész, Dr. Hegedűs Lóránt püspök­lelkész, Kun András Nándor lelkész, Benedeczki Attila lelkész, Páll Lászlóné lel­kész, Fodomé Kováts Márta lelkész.) WJde £OOZ B oldog húsvétot kívánunk mindenkinek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom