Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002. június / 6. szám
Hidak derpillérekre ráépített konzolok a folyó közepe felé benyúló szerkezetére minden külön alátámasztás nélkül függesztenek be egy félszáz méteres pályaelemet. így nem kellett a szerkezet könnyed eleganciáját elrontani a biztonsági követelmények miatt.” Később nevét Ferenc Józsefről kapta, aki a híd avatásakor egy monogramjával ellátott ezüstszegecset saját kezűleg ütött a helyére 1896. október 4-én. Szinte megépültétől villamospályák vezetnek át rajta, melyek eleinte nem középen, hanem a széleken futottak. Petőfi híd 1892-ben született meg ennek a hídnak a gondolata, de döntést csak 1927-ben hoztak az építéséről. Még abban az évben ki is írták rá a nemzetközi tervpályázatot. Kossalka János és Wälder Gyula nyerték az első díjat. A kivitelezést - arra hivatkozva, hogy utólag módosítani kellett a feltételeket - mégis Algyay-Hubert Pálra, a minisztérium hídosztályának vezető tervezőjére bízták. Az akkor Horthy Miklós nevét viselő, háromnyílású, felsőpályás, négytámaszos híd építésének költségeire a Székesfőváros Dunahídalapot hozott létre, melynek alapján adóilletéket fizettettek a fővárosiakkal. A középső hídnyílás megépültekor éjjel-nappal hajózható volt, míg a szélsők csak nappal. Egy korabeli leírás tanúsága szerint a hídszerkezet kellő merevségét az alsó és felső szélrácsok együttes használata biztosítja. Ismeretes volt korábban is, hogy a merevítő hatás fokozása érdekében az együttesen használt alsó és felső szélrács hatékonysága igen nagy, de a rendkívüli számítási nehézségek miatt a valóságban soha nem alkalmazták. Ez a híd volt az első, ahol a két szélrács hatását megvalósították. A hid szerkezetének egyik legszembetűnőbb különlegessége a vasszerkezet feltűnő karcsúsága, a nyílások lapos íve. Korábban ragaszkodtak a tervezők ahhoz a nézethez, hogy többtámaszú gerendaszerkezetnél a magasság nem lehet kisebb, mint a nyílás 1/14-ed, kivételesen 1/16-od része. A Petőfi híd esetében ez az arány a mederhíd oldalnyílásaiban 1/24- ed, a középnyílásában 1/32-ed!. Lágymányosi híd A Hungária körgyűrűt már az 1870-es években fontolgatta az akkori városvezetés. Az egyik végpontja az Árpád híd megépült, a másik, a Lágymányosi híd még hiányzott. Helyét a jóval korábbi vasúti híd mellett, annak közúti párjaként jelölték ki. A két párhuzamos híd sajátos tervezői feladatot adott. „Takarni kellett, a vasúti híd kevéssé esztétikus alakját. A hidat függesztő szerkezet, ezért olyan szokatlanul alacsony építésű, és ezért kerültek meghatározó pozícióba azok a karcsú fényvetők, amelyek függönyt vonnak a látvány köré.” - írja Búza Péter. A különleges szerkezetet Sigray Tibor készítette. A három meder- és két parti pillérre támaszkodó, hatnyílású híd a legkisebb súlyú Duna-híd Budapesten. A közvilágításának egyedi megoldása az a műanyag tükörrendszer, amely az alulról jövő fényt egyenletesen veri vissza. 1996-ban adták át a forgalomnak a kapcsolódó pesti és budai úthálózattal együtt. Az ettől délebbre tervezett híd régen elkészített tervének kivitelezése még mindig várat magára. 2002. június
