Ferencváros, 2001 (11. évfolyam, 1-12. szám)
2001. március / 3. szám
Háttér 9 MÁRCIUS 15. MŰKÖDÖTT Beszélgetés Kapitány Ágnes szociológussal- Definiálható-e az ünnep fogalma? Tetten érhető-e az ünnep születése?- Az ünnep is olyanfajta dolog, amelyet szembenálló jelleggel lehet definiálni, tehát alapvetően arra szolgált-szolgái kezdetektől fogva, hogy valamiféle kilépési lehetőséget teremtsen a megszokottból, a hétköznapokból. Nagyon sokféle céllal történhet ez a kilépés: például egyszerűen energiagyűjtésre szolgál. A katolicizmusnak nagyon sok ünnepe ezt is szolgálja (átvéve egy csomó pogány ünnepet), hogy a hihetetlen kemény munka után biztosítson, legalizáljon annyi felüdülési lehetőséget, amivel az ember újra tudja termelni saját munkavégző képességét. Másik törekvése az, hogy az ember kapcsolatot tudjon teremteni a tágabb világgal. Ez a tágabb világ lehet a transzcendencia, magával az Istennel való kapcsolatteremtésnek a A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő- testületének ünnepi ülése Március 15-e alkalmából Helyszín: Piccoló Színház Időpont: 2001. március 14. 12 óra 1. A képviselő-testület ünnepi ülésének megnyitása Dr. Gegesy Ferenc polgármester Rakovits Patrícia diákpolgármester 2. Petőfi Sándor: Nemzeti dal (Tolcsvay László zenéjére) Varga Miklós előadóművész 3. Petőfi Sándor: A márciusi ifjak Barbinek Péter színművész 4. Petőfi Sándor: Bordal (részlet) Schönberg-Boubil-Miklós T: Igyál velem (a Nyomorultak c. musicalből) A Piccolo Színház művészei 5. Jókai Mór: Emléksorok és napló 1848-49-ből (részletek) Szabó Gyula Kossuth-díjas színművész 6. Petőfi Sándor: A nemzethez Götz Anna színművész 7. Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger Varga Miklós előadóművész 8. Himnusz * * * Az ünnepséget követően az önkormányzat vezetői koszorút helyeznek el a Knézich Károly honvédtábornok emléktáblájánál a Knézich u. 1. szám alatti ház falán. lehetősége, de jelenthet egy régebbi idővel, idődimenzióval való kapcsolat- tartást is, visszatérést az ősökhöz, ilyen pl. a halottak napja. De jelenthet továbbá távoli kultúrákkal való kontaktuskeresést is, avagy azok átvételét. Ezek mögött meghúzódik az a vágy, hogy jóllehet, az a valami nagyon távol van tőlem, de én mégis kapcsolatot akarok teremteni vele. Ami még nagyon fontos, az az ünnepek rétegzettsége: a legtöbb ünnepnél kimutatható, hogy több réteg tevődik egymásra. A karácsony visszavezethető egy napfordulóünnepre, illetve egyfajta termékenységünnepre. Hasonló gyökere van a húsvétnak is. Annak ellenére, hogy újabb és újabb rétegek rakódnak az ünnepre, jól lehet érzékelni az évszázados, évezredes gyökereket.- A természeti jelenségekhez, aratáshoz, egyéb munkákhoz kapcsolható ünnepek a modernizáció beköszön- tével veszítettek eredeti jelentésükből.- Tény, hogy nagyon erősen átalakultak. Az ünnepek hihetetlen érzékenységgel tükrözik a világ változását. Olyannyira, hogy volt egy időszaka a keresztény kultúrának, amikor már óriás mennyiségű hivatalos ünnep volt, s az évnek az egyharmada ünnepnappá vált. A puritanizmus a reformációval együtt ritkítani kezdte ezeket, sokak szerint nem éppen függetlenül a protestáns etikától, ami ugye a munkát helyezte az élet középpontjába, s ennek következtében sok ünnepnapot fel kellett áldozni a munka oltárán. De a világ .változását más szempontból is jól jelzik az ünnepek. Érdemes megfigyelni, miként módosultak a kilencvenes években. Nagyon izgalmas vizsgálódás: szólnunk kell arról, hogy az ünnepnek van egy erős identitásteremtő szerepe. Mindig alkalmas arra, hogy saját magam azonosságát meg tudjam találni, meg tudjam erősíteni, és össze tudjam kapcsolni valamely csoporttal. Megfigyelhető, hogy ez az utóbbi évtizedben igenis fontossá vált. Megjelentek az ünnep külsőségei közt olyan jelek, mint pl. a kapukon elszaporodó adventi koszorúk - ez egy valláshoz, avagy ebből származó kultúrkörhöz tartozásnak a jele...-Azért az ilyesmi nem mentes a divattól sem... Folytatás a 10. oldalon
