Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994. február / 2. szám
Tisztelt Szerkesztőség! Az 1993 évi decemberi számban olvastam a Csepeli HÉV akkor még csak tervezett átépítéséről. Nem értem rá reagálni, de már akkor feltételeztem, hogy gazdasági okokból ez már eldöntöttnek tekinthető. Csakúgy, ahogy a lakótelepeknek a januári szám 5. oldalán jelzett problémái sem számítanak az M 5-tel szemben. Orvos vagyok, 1974-ben egy tanulmányomban írtam az akkori Delta újságból kiollózva, hogy 400 ezer tonna ólom kerül évente a levegőbe /ma ennek sokszorosa/. Felmérhetetlen azonban a lelki környezet- szennyzés is. Legyen az akár munkahelyi stressz, lakóterületünk féltése a zajtól, környezetszennyezéstől, vagy családtagjaink iránti aggódás. Minden apróság számít. Jólesik, hogy van legalább egy újság, ahol tájékoztatást kaphat az olvasó. Szeretném korrigálni a Csepeli HÉV-vel kapcsolatban közölteket: bár lehet a hivatalos menetidő 17 perc, az utasok a tanúk rá, hogy átlag 10-13 perc a valóság. 17 perc csak komoly pályajavításoknál /lassított menet/ volt mérhető. És nem hiszem, hogy az utasok száma a feltételezett mértékben csökkent volna, mert csúcsidőben nincs most sem ülőhely. Sokan mennek dolgozni Csepelről, s ezeknek haza is kell érni. Őket vajon megkérdezték a tervezők? Magánszámításaim szerint a jövendő gyorsvillamos 4-5 vagy még több új megállóval fog rendelkezni. Ez megállónként 1 perc állásidőt jelent, ugyaneny- nyi idő szükséges a további gyorsításokhoz és lassításokhoz. Nem lesz meg a szükséges 60 km/óra csúcssebesség sem. A jelenlegihez képest tehát legalább 10 /esetleg 15/ perccel fog növekedni a menetidő. Tehát nem 4 perccel. Ezzel arányban nő majd sok ember bosszúsága. Ezt is el fogjuk viselni. Nem fogok akkor sem kocsiba ülni, mert ha lehet, nem szennyezem a levegőt. Örülök, ha a Ganz- Hunslet lehetőséget kap a szép, új villamosok elkészítésére. De nem lehetett volna a jelenlegi szerelvényeket modernizálni, mint történt a ráckevei vonalon? Eladják a Dunapartot, szűkítik a Dunát /a vasúti híd pillérei között eddig is eléggé örvényes volt a víz - kajakosok tudják/. A budapestieké marad-e a Dunapart? Talán, ha parkosítják... Üdvözlettel: (Cím és név a szerkesztőségben) Tisztelt Szerkesztőség! Korábbi számukban örömmel olvastuk, hogy a József Attila telepet dícsérőleg a Rózsadomb szépségéhez hasonlítják, ami tulajdonképpen meg is felelne a valóságnak. Sajnos azonban az emberek, ill, sok ember, ennek nem tud örülni, mert ezt megbecsülni képtelen. Gondolunk itt arra, hogy képtelenek a terület tisztaságát megbecsülni. Az utcán eldobálnak mindenféle szemetet: papírokat, zacskókat, cigarettacsikkeket, de még az ablakon keresztül is kidobálnak üvegeket, különféle zacskókat, papírzsebkendőt. Sok gyerekről nem is beszélve, akik arra is képesek, hogy a mások által a házak elé kiképzett virágos területeknél a virágokra ráhordják kutyáikat, ami természetesen nem a virágok ápolását szolgálja. Arról nem is beszélve, hogy a nyári szünidőben unalmukban a bokrok, fák tépkedésével, tördelésével mit művelnek. Felvetődik az emberben az a gondolat, hogy ezeket a gyermekeket sem az iskolában, sem kedves szüleik nem tanítják a természet védelmére. Érthetetlen számunkra az is, hogy a Börzsöny utca páratlan oldala miért mostohagyerek a Kertészeti Vállalat előtt. A páros oldalon gondozzák a területet, metszik a fákat, bokrokat, friss földet, kavicsot hordanak, fűvel vetik, igen csinos táblákat raknak ki, hogy kutyá a parkos részekre bevinni tilos /t.i. kutya igen sok van a telepen/. Mi lehet az oka, hogy a páratlan oldalon, ha a lakók maguk nem gondozzák,tönkre megy minden? Saját pénzükön veszik a fűmagot, ültetik a virágokat, s gondozzák a parkot. Ez évek óta így van. Kérjük szíveskedjenek nekünk tanácsot adni, vagy segítséget nyújtani, hogy e téren valamilyen változás történjék. Szeretnénk, ha valóban szép, kellemes környezet venné körül a lakóházakat... Tisztelettel: a természetet szerető, Börzsöny utcai páratlan oldalon lakók. TEGYEK FELJELENTÉST? Igazán nem szívesen ragadok tollat, de úgy érzem, hogy a kerületét szerető polgárnak kötelessége is van. Vajon a Boráros téren a volt gyorsbüfé helyén működő játékszalon tulajdonosát nem lehet valamilyen formában kötelezni arra, hogy vendégeik által tönkretett tenyérnyi zöld területet állítsa helyre? Fel kéne ásni, fűmaggal bevetni és körülkeríteni, hogy az autósok ne használhassák parkolónak. Meg kell nézni, hogy esténként 20-30 autó áll rajta és mind a büfébe mennek, megfigyeltem. A gyógyszertár előtti zöldséges üzlet helyére inkább egy fa kívánkozik, mint árusító pavilon, egészségtelen ilyen forgalmas helyen zöldséget árulni. Jó lenne, ha az újságos kioszk mind a két oldalára fát ültetnének, amelyek talán hűtenék az ottani betonkatlant. A HÉV végállomásánál lévő pavilonok lassan, de biztosan átalakultak italmérésekké. A Boráros térre ki lehetne tenni egy táblát, hogy nyilvános WC. Függetlenül attól, nő vagy férfi jár arra, a férfiak nyugodtan végzik a kis- és nagydolgukat. Szégyelljük magunkat mi nők, hogy arra járunk. A kutyák miatt bezzeg szólnak. Világkiállítást akarnak a Dunaparton rendezni, miközben nem tudják elérni, hogy az ivókban lévő illemhelyeket használják a vendégek. A bódé egyik sarkán ételt adnak ki, a másik oldalát vizeldének használják. Ilyet azelőtt a KÖJÁL nem engedélyezett volna. A Boráros téri kioszkok környékén orrfacsaró emberi ürülékszag van. Kérem jöjjenek ki, nézzék meg ezt a balkáni állapotot. Én már beszóltam a Tisztiorvosi Hivatalnak, és azt mondták, tegyek feljelentést. Nem ez a megoldás. Egy, érdemes társadalmi munkás éremmel kitüntetett kerületi lakos: Baranyi Ferencné 16
