Ferencváros, 1986 (11. évfolyam, 1-4. szám)
1986. július / 2. szám
Régi, ám ritkán látható ismerősként veheti kezébe a kedves olvasó a Ferencvárost. Ennek két oka van: az egyik az, hogy az ezt szolgáló pénzforrásaink igen csak gyéren csörgedeznek, ezért évente legfeljebb három-négy híradót tudunk megjelentetni. A másik ok az, hogy a híradó terjesztésére eddig nem sikerült jó módszert találnunk. Márpedig ezt feltétlenül meg kell oldanunk, mert ha ilyen kevés alkalmunk van a kerület lakosságának, dolgozóinak ebben a formában való tájékoztatására, akkor azt a lehető legeredményesebben kell tennünk. A lakossággal való kapcsolataink során azt tapasztaljuk, hogy megnőtt a helyi információk iránti igény. Ezt nemcsak a különféle fórumokon megjelentek száma, hanem az aktivitás is bizonyítja. Ezért fontos, hogy a tízezer példányban megjelenő kerületi híradó minél több családhoz jusson el. A helyi sajtónak megvan a maga sajátos feladata. Nyilvánvaló, hogy nem az országos vagy megyei lapoknak kívánunk konkurrenciát csinálni. Viszont az is nyilvánvaló — és ezt minden újságolvasó tapasztalhatja — hogy az országos, vagy megyei lapok nem foglalkozhatnak olyan sokrétűen minden egyes ember szűkebb pátriájának dolgaival, mint ahogyan erre igény van. A szocialista demokráciánk kibontakozásának egyik eredménye az, hogy a helyi, a kis lakókörzeti, az alvég-felvég lakóinak érdeklődése elsősorban saját, közvetlen érdekviszonyai felé fordult, a közvetlen környezetük állapota, fejlődése, a helyi érdekkonfliktusok feltárása, megoldása került előtérbe. Ezt a tömegtájékoztatási eszközeinkben is figyelembe kell vennünk, így a Ferencváros tartalmában is és terjesztési módszereinkben is. Célunk az, hogy a híradó túlnyomórészt a kerület lakosságához jusson el! Ehhez azonban saját lapterjesztő szervezetünk nincs, ezért a lakosság minden rétegének valamilyen módon való közreműködését igényeljük. Úgy gondoljuk, hogy a példányszám felét az általános iskolákon keresztül ferencvárosi családokhoz tudjuk eljuttatni, hiszen a gyerekek a lakóhely szerinti általános iskolába járhatnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a lakosság minden rétegéhez eljut a lap, munkáshoz, értelmiségihez, szabadfoglalkozásúhoz. A módszer arra is jó, hogy felkelti a tanulók érdeklődését környezetük megismerésére és rájönnek milyen fontos dolog N is az újság. Hogy a gyermektelen fiatal családok és az egyedül élő, főleg időskorúak se maradjanak ki, ezért sok lapot küldünk olyan helyekre, ahol majdnem kizárólag IX. kerületi lakosok fordulnak meg. Ilyen helyek az SZTK-körzeti rendelők, az OTP fiókok, a totózók, az Állami Biztosító, IKV-Házkezelőségek, a kerületi lakóbizottsági vezetőség pedig minden ház lakóbizottsága részére megküld egy példányt. A lakó- területi pártszervezetekről az MSZMP kerületi bizottsága, a körzeti népfrontbizottságokról a HNF kerületi bizottsága, a tanácstagokról a Tanács V.B. gondoskodik. Igen fontos a népfrontnak, a tanácsnak a kerület üzemeivel, intézményeivel és más munkahelyeivel való kapcsolata. Ezek — a korábi gyakorlattal egyezően — a kerületi pártbizottság segítségével jutnak a híradóhoz. Természetesen nem maradnak ki az elosztásból a kerületben működő társadalmi szervek, a szakszervezet szakmaközi bizottsága, a KISZ, az MHSZ, a Vöröskereszt, de a rendőrség, meg a tűzoltóság sem. Nem feledkezünk meg a művelődési házakról, a könyvtárakról, de az időskorúak intézményeiről sem. Habent sua fata libelli — mondották a régi rómaiak — mert az újságot ők még nem ismerték — de mi hozzátehetjük, hogy ha a könyvek sorsa az, hogy eltűnnek, akkor a tiszavirág életű újságoké méginkább az. Ezt továbbgondolva természetesnek tartjuk, hogy a „Ferencváros” sorsa is az, hogy előbb-utóbb papírkosárba kerül. De azt szeretnénk, hogy a korlátozott példányszám miatt ez később következzen be, vagyis ha a tisztelt olvasó az Öt érdeklő cikkeket elolvasta, ne dobja azonnal el, hanem adja át a munkatársnak, a szomszédnak, vagy dobja be a levélszekrényébe, hogy minél többen értesüljenek a benne foglaltakról. Reméljük, hogy e kérésünk megértésre és segítségre talál, és a társadalmi munkában sok gondossággal és fáradsággal megírt és előállított híradó segít betölteni azt a szerepet, amit magas szintű határozatok a tájékoztatáspolitika terén mindnyájunk számára előírtak. Szeretnénk azt is elérni, hogy a lakosság a szerkesztőség címére észrevételeket, javaslatokat juttatna el akár a híradó tartalmát illetően, akár pedig a kerület fejlesztésével, az itt élők, itt dolgozók élet- és munkakörülményeivel kapcsolatban. A szerkesztőség levelezési címe: IX., Bakáts tér 14. I. 28. Nem csak olvasom, de terjesztem is ! w Számítógép az iskolákban Számítógépeket valamennyi kerületi általános iskolának — hangozhatnék a jelszó, melyet azonban az idő gyorsan túlhaladottá tett. A VII. ötéves terv első felére tervezett számítógépes program már 1986-ban alapvető tárgyi feltételeket tekintve kerületünkben már megvalósult. Valamennyi (10) általános iskola rendelkezik már 5—5 korszerű Commodore 16-os személyi számítógéppel, melynek elhelyezése és biztonsága vált sürgető gonddá. Ezt a tanács rövid határidőn belül megoldotta a kerületi pártbizottság segítségével a Tudományszervező Információs Intézet eszközeiből megvalósult fejlesztés csak akkor töltheti be korszerű ismeretekkel gyarapító szerepét, ha a személyi feltételek és konkrét tantervi elgondolások is rendelkezésre állnak. Ezek meglétét, helyzetét vizsgálta a kerületi pártbizottság agitációs és propaganda munkabizottsága a közelmúltban. Megállapították, hogy a berendezésekkel megvalósítható informatikai-számítástechnikai képzés személyi feltételei kedvezően alakulnak. Már a program kezdeti stádiumában létrejött az iskolák tanáraiból a kerületi számítás-technikai munkaközösség. Ennek szervezésében számos pedagógus vett részt a Leövey Klára gimnázium számítástechnikai táborában, és sokan mások is elvégezték a Fővárosi Pedagógiai Intézet alapfokú tanfolyamát. Jelenleg is zajlik a Leövey Gimnáziumban egy részük továbbképzése s különböző egyéni utakon is sokan tanulnak. A pedagógusok példamutató munkája eredményeképpen minden általános iskolában megtalálható az a mag, mely képes a már tantervbe iktatott program elindítására. Ezt a gépek átvétele, az 1986. január óta beindult szakköri munka is igazolja. Alapvető célunk, hogy a tanulók mindegyike megismerkedjen a számítógéppel — mondja Bánhegyesi Zoltán a számítástechnikai munkaközösség vezetője. Ismerjék főbb felhasználási területeit s legyenek képesek a berendezést alapfokon kezelni. E célnak megfelelően egy alkalmazásorientált számítás- technikai képzést kívánunk megvalósítani, így a gépek az oktatási folyamat egészében jelen lesznek, részben mint az oktatás tárgyai, részben mint eszközei. A tanulók kisebb része szakkörökön, fakultáción ismerkedhet meg majd a programozás rejtelmeivel. A helyzet számos további feladat megoldását is követeli, a mielőbbi eredményes oktatás megvalósításáért. Ebben számítunk a kerületi üzemek, intézmények partneri együttműködésére, támogatására. Feladataink: tovább kell folytatni a pedagógusok felkészítését, melyet a programozási ismereteken túlmenően szakmapolitikai kérdésekre is ki kell terjeszteni. Fejleszteni szükséges a tárgyi feltételeket a memóriakapacitások bővítsével és nyomtatók beszerzésével, hogy újabb alkalmazási területeket is létrehozhassanak. Készüljenek el a megfelelő tantervek, hogy 1986. szeptemberétől a tanulók mind nagyobb számban akadálytalanul ismerkedhessenek a gazdaságban egyre nagyobb tért hódító számítástechnikával és informatikával. (Hárs István) FERENCVÁROS 3 Teijesszük a Ferencvárost!
