Ferencváros, 1985 (10. évfolyam, 1-3. szám)
1985. február / 1. szám
SPORTAKTÍVA A FERENCVÁROSBAN Miként társadalmi életünk más területein, úgy a sport területén is beszámoló és vezetőségválasztó közgyűlésekre kerül sor 1985 tavaszán. Ezért is szükséges elemezni, értékelni az elmúlt év, illetve évek munkáját, áttekinteni a felsőbb szintű határozatokból adódó helyi feladatok végrehajtását. Ennek szellemében került sor 1984 őszén a kerületi sportaktíva összehívására az MSZMP IX. kerületi Bizottságának székházában. A sportaktíva célja és feladata volt a sportpolitikai határozatok kerületi végrehajtásának értékelése, az 1980 óta szerzett tapasztalatok ösz- szegzése, a soron következő kerületi pártértekezlet e témában történő előkészítése. Az aktívaértekezleten az üzemi intézményi pártszervezetek képviselői a kerületi „Edzett Ifjúságért Töemgsportmozgalom” Koordinációs Bizottság tagjai (EITM), a kerületi Testnevelési és Sportfelügyelőség (TSF) irányítása alá tartozó szakszövetségek és sportegyesületek vezetői, valamint az álta- lánso iskolai testnevelési munkaközösség tagjai vettek részt. Az értekezlet nyolc kérdéskörbe csoportosítva először szekcióüléseken, majd összevontan tárgyalta az MSZMP Politikai Bizottságának 1979-es, illetve 1984-es határozataiból adódó feladatok végrehajtását. Megállapította, hogy a központi és helyi határozatok ismerete 1980 óta fejlődött. Mindenütt ismerik, bár néhol nem kellő szélességgel, esetleg részkérdésekre korlátozva alkalmazzák azokat. Tudatosításuk változó, a sportegyesületekkel rendelkező vállalatoknál a szakma- politikai és sportpolitikai döntéseket együtt kezelik, a sportegyesülettel nem rendelkező vállalatoknál hiányosak az ismeretek. A TSF sportági szakszövetségeinek és bizottságainak munkájában érződik a dokumetumok ismerete és egységes értelmezése, az iskolai területen nem mindig jut el az alsóbb szintekig. A határozatok végrehajtását befolyásolja a családok életmódjában bekövetkezett változás, a helyi adottság a rendelkezésre álló előfeltételek, de leginkább továbbra is szemléletbeli problémákkal találkozunk. Annak ellenére, hogy a legutóbbi kerületi pártértekezletet követően kerületünkben erősödött a sport pártirányítása és ez lendített a kerületi sportélet fejlődésén, még mindig akad vállalat, intézmény, ahol sajátos módon zárt a gyakorlati tevékenység, az iskoláknál pedig kimerül a versenyek rendezésében. A kerületi sportági szakszövetségi munkában viszont a kerületi határokat is túllépik. Több területen a pártmegbízatások rendszere is kialakult. Az ellenőrzés hatékonysága azonban még nem kielégítő. Határozott fejlődés mérhető le az együttműködésben és a kezdeményezésben, azonban az egységes kerületi szemlélet még nem érvényesül kellően. Az általános iskolák kerületi koordinációja jó, ugyanez még nem mondható el a középszintű iskoláknál. Eredményes a kerületi szakszövetségek és a vállalati sportegyesületek együttműködése, hiányos viszont a részvétele a kerület sportmozgalmában azoknak a vállalatoknak, intézményeknek, ahol nem működik sportegyesület. Sportlétesítmény-hálózatunk 1980 óta igen lassan fejlődik. Ha azonban figyelembe vesszük gazdasági nehézségeinket, akkor mégis mérhető a fejlődés. Az eredmények a széleskörű társadalmi összefogásnak és a rengeteg társadalmi munkának köszönhető. Legnagyobb hiányosságunk, hogy nincs legalább egy kerületi uszoda és egy kerületi fedett sportcsarnok. Gondot okoz a sporteszközök magas ára, az utaztatási és étkezési költségek, valamint a bérleti díjak állandó emelkedése. Harminchét sportegyesületünk munkája általában fejlődött. A legtöbb sportegyesület tömeg sport szintű tevékenységgel foglalkozik, ami azt jelenti, hogy NB II. alatti kategóriában működtet szakosztályokat. Emellett több NB II. fölötti kategóriájú szakosztállyal is rendelkezünk. Tavaly az FTC-t nem számítva kerületi összességben több mint tíz válogatott korosztály volt kerületünkben a különféle sportágakban. A sportegyesületek többsége továbbra is törekszik a minőségi és a tömegsport közötti helyes arány kialakítására. A pénzügyi lehetőségek erősen befolyásolják az egyesületek minőségi sportjának fejlesztését, ezért inkább a tömegsport jellegű versenyzési formák fejlődnek. Sajnálatos, hogy a gmk-k működésével szűkült a versenyben részvevők köre, sokszor nehezen állíthatók ki csoportok a hétvégi versenyekre. A különböző sportágak fejlődését áttekintve megállapítható az is, hogy amíg a hagyományos sportágak iránti igény csökken, addig növekszik a tenisz, az úszás, a sízés, a karate, a vízisport iránti igény, stagnál a kosárlabda, kézilabda, visszaesett a nagypályás labdarúgás. Növekszik a kispályás- és a terem-, valamint az asztali labdarúgásban részvevők száma. Szinte mindegyiknél a feltételek hiánya a legfőbb gond. A tömegsport tartalmát tekintve fejlődött, szervezettsége differenciált, bár még mindig nem a kívánt mértékben. Ez a családok megváltozott életmódján túl a propaganda gyengeségéből is következik. Ennek ellenére sok új kezdeményezés, helyi ötlet van, a különböző korosztályok bevonása a kollektívák elképzelései megvalósításai fejlődnek. Uj vonás, hogy több helyen születnek szocialista brigádok közötti versenykiírások, és a vállalatok közötti versenyzések is egyre gyakoribbak. Az iskolai testnevelést nagymértékben befolyásolja a testnevelési órák száma és a tanórán kívüli sportolási feltételek megléte. Egyiknél sem lehetünk elégedettek. Sok helyen a testnevelési órák nem egyenrajgúak más tantárgyakkal. Akadozik a középszintű iskolák bevonása a kerületi sportmozgalomba. A tanács minden erőfeszítése ellenére nem tud úgy gazdája lenni e korosztály mozgatásának, mint azt szeretné. Általános iskolai tanulóinknak 27 százaléka vesz részt rendszeresen tanórán kívüli sportolásban (a budapesti átlag 19 százalék); ez jónak mondható. Kedvező fejlődés tapasztalható az óvodásokkal való foglalkoztatásban. örvendetes, hogy két óvodánk tornateremmel és egy tanmedencével rendelkezik. A lakóhelyi tömegsport terén a kerületi lakóhelyi Sport Club (FISC) megalakulásával fejlődés indult meg a korábbi évekhez képest. Egyre bővül az FISC programajánlata, növekszik a részvevők száma, feladataikban jól jelölik meg a továbbfejlesztés irányát, amely főként a lakótelepi sportcsoportok megalakítására és tevékenységére irányul. Az Edzett Ifjúságért tömegsportmozgalom, amelynek legfőbb célja az ifjúság sportjának rendszeresítése, kezdeti fejlődés után visszaesett. Többen a visszaesést a mozgalom indokolatlanul nagy adminisztrációjában látják. A sportpropaganda általában fejlődött, de részleteiben elmarad a kívánalmaktól. Vonatkozik ez a megállapítás úgy a központi, mint a helyi propagandára. Okait többen abban látják, hogy a központi eszközök is főleg a látványos és versenysporttal foglalkoznak, alsóbb szinteken pedig a magas költségek miatt nehéz igazán jó propagandát kifejteni. A sport területén dolgozó társadalmi aktivisták száma növekedett néhány üzemi és kerületi szinten minőségi cserékre is sor került. A tanintézetekben kevés, illetve nincs társadalmi aktivista a testnevelők gyakran magukra vannak hagyatva. A szülők bevonása nehézkes. Az aktivisták megbecsüléséről eltérőek a vélemények. Szélsőséges megfogalmazások között elhangzott olyan is, hogy egyáltalán nincsenek megbecsülve, mások szerint csak anyagi ellenszolgáltatásokért hajlandók dolgozni. A sportvezetők szakmai és politikai képzésének helyzete 1981 óta javult. A felsőfokú képzések színvonala egészen jónak mondható, nem így az alsóbb szintűeké. A káderpolitikai elveknek megfelelően indokolt lenne a helyi pártszervek ezirányú fokozottabb figyelme a társadalmi aktivisták képzésénél. Ä sportaktívát összességében nagy aktivitás jellemezte, több igen hasznos hozzászólás hangzott el. Mindenki egyértelműen hangsúlyozta a tanácskozás fontosságát, többen megfogalmazták, hogy gyakrabban szükséges lenne ilyen tanácskozást tartani. Zsolnai Mihály IX. kér. TSF vezető Ferencváros A IX. kerületi Tanács és a Hazafias Népfront kerületi bizottságának lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Friss Róbert Felelős kiadó: Csizmadia Emüné dr. — Engedélyszám:III/2379/1976. Készült az MSZH Nyomdában 85.0642/3 - 10000 példányban. Felelős vezető: Nagy László