Ferencváros, 1981 (6. évfolyam, 1-2. szám)

1981. június / 1. szám

Bognár Sándor: A tömbösítés óta sok min­den megváltozott... Ha véletlenül a körúton - akár mondjuk a Ferenc körúton - akad dolga az ember­nek, rendszerint elkapja valamiféle sajátos hangulat. A tova úszó autófolyam, a csat­togó villamosok, a prüszkölő buszok, a pompás kirakatok és a tarkán hömpölygő tömeg bizonyos felülemelkedettséget köl­csönöz az arrajárónak. Budapest világváros, konstatálja elégedetten, ám ha bepillant egy­Körúti emberek, egy kapualjba, felkapaszkodik egy-egy sötét udvar hátsó lépcsőjén, másodperceken belül meggyőződik róla: ez bizony egy másik világ. A kirakatnéző, sétáló forgatag „innen­ső felén” lakók élik hétköznapjaikat, csö­pögő csapokkal bíbelődnek, mint másutt, szidják a liftet, mint másutt, vagy éppen örülnek egy rég várt lakásfelújításnak, mint másutt. A Ferenc körút 43-ban gyalogosan kell felkaptatni az emeletekre. Nem azért, mert rossz a lift. A házban egyszerűen nincs lift, nem is volt.- Pedig mennyi öreg lakik itt - jegyzi meg Németh Imréné ruha vasalás közben. — Bizony jól jönne az a lift. De egyébre is rá­szorulnék. Nézzenek ide. Felmutat a hall udvarra néző falára, ahol öles vízfoltok sötétlenek.- Rendszeresen beázik, s hiába szólok az IKV-nak, nem csinálnak vele semmit. — Az­tán mintha azon tűnődne, mit is panaszoljon el még hirtelenjében, eszébe jut: - Nem valami tiszta ez a ház! Nem engedi magát lencsevégre kapni, azt mondja, ismert ember, fontos beosztásban. Bérelszámolási csoportvezető... A 39-es ház egyik hátsó, udvari lakásá­ban délutáni pihenője közben lepjük meg Bognár Sándort, a csepeli Acélmű raktáro­sát. Ha nem is nevezhető tősgyökeres ferenc­városinak, mindenesetre huszonöt eszten­deje e bérház lakója. Nem is kívánkozik már el innen,- Nagyon jó hely ez - szögezi le. — Itt van a sarkon a posta, aztán itt a hentes, a zöldségbolt. Mindent megkapunk egy he­lyen. Nem, nem a házbeli zöldségboltra gondolok... ennek az ellátásával nem va­gyunk megelégedve. Huszonöt év, az negyed század. Ennyi idő alatt történik egy, s más az ember életé­ben. Hozzánőttek-e például Bognár Sándor­hoz a házbéli emberek ennyi év alatt?- Közösségi élet? - dűl hátra a heverőn tűnődve. — Hát valamikor még volt... Gyak­ran tartottak lakógyűlést, ott aztán minden­ki elmondhatta a gondját, baját, örömét. Még társadalmi munkába is jártunk együtt, nem egyszer! A tömbösítés óta azonban... sok minden megváltozott. A csepeli raktáros - lakótársaival együtt - nem túlzottan örül annak, hogy például a 27-es számú házba kell elzarándo­kolni mondjuk a padláskulcsért, vagy annak, hogy évek óta rossz a kapu, csak meg kell nyomni, s máris benn találja magát, aki akarja.- A múltkor vitettem el innen egy részeget. Szerencsére nem csinált semmit. Csak horkolt. Az Állami Biztosító Az. Állami Biztosító jelentős helyet foglal el gazdasági életünkben. Szolgálja az állami vagyon anyagi védelmét és a lakosság szo­ciális-anyagi biztonságát. A magyar biztosításügy csíráit már az 1300-as évek elején megtaláljuk, egyes céhek pénztári szabályzatában. Érdekes, hogy ezek jóformán a mai, legmagasabb fejlettségű tömeges személybiztosítással, a CSÉB-bel egybeesőén „szolgáltatásokat” nyújtottak keresőképtelenség esetén, de temetkezési segélyt is folyósítottak. A XVIII. század közepére tűzpénztárak, nyug­díjintézetek mutatják, hogy élt az emberek­ben a biztonság gondolata. A XIX. század első harmadában már működik Rév-Komá- romban a „Bátorságosító Társaság”, amelyet tulajdonképpen az első magyar biztosítási intézménynek tarthatunk, és pár évre rá 1857-ben megalapították az Első Magyar Általános Biztosító Társaságot. Ezt köve­tően számos - többnyire külföldi tőke­érdekeltségű - biztosító társaság, intézet alakult. Az Állami Biztosító gyakorlatilag 1949. június 20-án kezdte meg a működését. Történetének legjelentősebb időszaka a múlt évvel zárult V. ötéves tervperiódus. 1976-tal kezdődött egy olyan irányú szemléletválto­zás, amelynek eredményeként először kerül­tek összhangba a biztosítási elvek a népgaz­daság más ágazatainak irányvonalával. A Ferencváros több vállalat, szövetkezet székhelye. A vállalatok vagyona is biztosí­tott. A jelenlegi biztosítási rendszerben kár esetén a bruttó értéket téríti a biztosító. Az Állami Biztosító 1981-től viszontbiztosítja a vállalatok vagyonát, azért, hogy a nem közvetlen devizában jelentkező, de csak devizával pótolható károk megtérítésére fedezetet teremtsen. A biztosítások másik nagy területe a lakossági vagyon, illetve személybiztosítás. A lakosság vagyonának biztosításáról szólva beszélhetünk lakásbiztosításokról és gépjárműbiztosításról. Kerületünkben a lakások 83%-a biztosított, ezek közül a kor­szerű biztosítást 23 ezer lakásra kötötték meg. A régebbi biztosításoknál egy tűzkár esetén a bútorok értékét aszerint fizette ki a biztosító, hogy azok mennyire haszná­lódtak el, vagyis mennyi volt a „kárkori” értékük. Durván fogalmazva mondhatjuk, hogy azt a pénzt adták érte, amennyiért a bútort egy ószeres megvette volna. Az új rabé szerzési érték alapján annyit kap a károsult, amennyiért a kár időpontjá­ban egy olyan, vagy hasonló berendezést tud vásárolni - újonnan — amilyent a tűz tönk­retett. Nagy a kiegészítő biztosítási lehető­ségek skálája is. Valamennyi új lakásbiztosí­tás mellé köthető orvosi rendelők kiegészítő biztosítása. Köthető biztosítás a műértékek­re, műkincsekre, a lakáshoz tartozó gará­zsokra. Sőt 1980-tól a fizetővendégszolgá­lattal foglalkozók biztosítási lehetősége a lakások gazdáinak ad anyagi biztonságot, a kárt okozó fizetővendégekkel szemben. Nálunk kétféle gépkocsibiztosítás van, a kötelező felelősségbiztosítás és az ön­kéntes casco biztosítás. Ezek egymás mellett élése szolgálja a gépkocsi tulajdonosok anyagi biztonságát. Kerületünkben 6300 darab casco biztosítást tartanak nyilván. A várakozást jóval meghaladó érdeklődés fogadta a tavaly szeptemberben bevezetett új típusú casco biztosítást. Magasabb összegű a balesetbiztosítás, és az új casco poggyászbiztosítással is bővült. Néhány esettől eltekintve a biztosító nem alkalmaz ún. avultatást, vagyis nem von le az újonnan beépített alkatrészek árából a korábbi elhasználódás mértékében. Ez a ré­gebben forgalomba került autók tulajdono­sainak kedvező. A személybiztosítások köre három nagy területet ölel fel. Az életbiztosítást, a cso­portos élet- és balesetbiztosítást, illetve az önálló balesetbiztosítást. A csoportos bizto­sítás, a CSÉB tömeges igényeket elégít ki, szolgáltatási köre igen széles. A IX. kerület 78 vállalatának 57 ezer dolgozója közül 42 ezer tagja valamelyik fajta CSÉB-nek. Az utóbbi években egyre szélesebb körben veszik igénybe a CSÉB 80-at, ami tulajdonképpen nemcsak a dol­gozó, hanem, bár kisebb mértékben, de a családja biztosítását is magában foglalja. 10 FERENCVÁROS

Next

/
Oldalképek
Tartalom