Ferencváros, 1977 (1-2. szám)

1977 / 1. szám

szabadságot kivenni, „mert félfogadás van a lakásügyi osztályon”. S aki mégsem áll­ja meg, hogy próbálkozzon, az jöjjön munkaidő után, hiszen hétfőn délután 6-ig van félfo­gadás. Nem titok, hogy a IX. kerü­let lakáshelyzete az egyike a legkritikusabbaknak Budapes­ten. Harmincegyezer tanácsi bérlakásból 10 ezer szoba- konyhás! Ezek közül a KÖJÁL jó néhányról kiállíthatna pa- írt, hogy vizes, penészes, do- os, egészségtelen. Mégsem bérűitek fel a lakáselosz­tási névjegyzékre. Érdemben csak akkor lehet intézkedni 1 Úgyhogy teljesen felesleges mondhatja senki, hogy „meg­merevedett a front”. Még eb­ben az évben befejezik a Mi- hálkovics lakótelep, a Vágóhíd utcai manzárdok, az Üllői úti kislakások szanálását, s az is meglehet, hogy az Ernő és Te­lepi utcai telep 115 lakása is hamarosan feledésbe merül. A fővárosi tanács lakásügyi fő­osztálya az igények kielégíté­sére 1977-ben 211 tanácsi bér­lakást és 107 tanácsi értékesí­tései lakást bocsájtott a kerü­let rendelkezésére, s emellett a szanált és életveszélyes laká­sok pótlását is döntő mérték­ben biztosítja. — A közszemlére kirakott ideiglenes névjegyzékkel kap­csolatban 221 észrevétel érke­zett osztályunkra időben — mondja az osztályvezető. — A feladók közül több mint hat­vanon pótlólag a listára ke­rültek, ami azt jelenti, hogy másfél éven belül legkésőbb nekik is kielégítjük kérésüket. Sokan azt gondolják; ennyi­ből áll a lakásügyi osztály munkája. Pedig meggyőződtem róla, hogy hatalmas munka, amely a Számítástechnikai Intézet komputerének közre­működése nélkül elvégezhetet- len lenne. A gép az első igé­nyeket és a szeptemberig be­érkezett módosításokat, szám szerint 10 464-et sorba állítja, vigyáz arra, hogy a fizikai és termelést közvetlenül irányító munkások aránya minimum 70, a fiatal házasok aránya pedig minimum 45 legyen. Az igényjogosultsági mutató fi­gyelembe veszi az eltartott gyerekek számát, az egy főre jutó lakószoba alapterületét, a meglevő lakásban a komfort fokozatot, a keresők számát, hogy van-e fertőző beteg a családban s még további szem­pontokat is. A gépi munka után következik a címzés; a nagy nyilvántartási könyvből azonosítani kell a komputer számaival az igénylőket. S csak azután jön a helyszíne­lés, ellenőrzik, hogy valósak-e az adatok. A 26 tagú lakásügyi társadalmi bizottság több mint 2000 helyszínt látogatott végig példamutató lelkiisme­retességgel. Sajnos az adatok nem min­dig valósak. Például az igény­lésben az áll, heten laknak egy helyiségben, és kiderül, hogy csak ketten. Az ilyenek bizony kimaradnak a névjegyzékből. Másokról meg azt tudjuk meg, hogy telkük van, vagy gépko­csijuk; csak szövetkezeti la­kásra jogosultak, még ha szükséglakásban laknak is. Az ügyfélforgalmunk november végétől február végéig eléri naponta az ezret! De nem pa­naszkodom, ez az időszak év­ről évre rendre nagyon igény­be veszi a lakásosztályok dol­gozóit. Az i-re a pontot a kerületi tanács végrehajtó bizottsága teszi fel. A lakás kiutalások végleges névjegyzékét március végétől bárki megtekintheti közvetlenül a kapu alatt. Sok idő ilyenkor nincs az elége­dettségre, mert kezdődik min­den elölről... Jönnek az újabb igények, a módosítások... az ideiglenes névjegyzék, az észrevételek, a kulcsátadások... KERTÉSZ PÉTER liiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiittiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiii, SÉTÁK hangulata, eklektikus épületei­nek csipkés, szép rajzolata, a téren játszadozó gyermekek zsivaja úgy tartozik ehhez a környékhez, mint az Üllői út megannyi irodalmi, történeti emléke. Táncsics Mihály, Kosz­tolányi Dezső, Móricz Zsig- mond. Pap Károly élete és élet­művének egy része kapcsoló­dik ide. Történelmet formáltak ezen a környéken. 1919. janu­árjában itt alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártjának ferencvárosi szerve­zete, majd a Tanácsköztársa­ság alatt az Üllői úti' lakta­nyából ment az 1. bőrös gya­logezred védeni a hazát. Az egykori Ferencvárosi te­mető (a jelenlegi Hámán Ka­tó tér és környéke) adott vég­ső nyughelyei Kossuth kiváló híveinek: Noszlopy Gáspárnak, Jubál Károlynak és Sárközy Somának, akiket az önkény vé­geztetett ki. A Telepy utca 2. sz. ház falán tábla őrzi emlé­küket. A Ferencvároshoz is fűződik Békés Glasz Imre, Féner Osz­kár, Hámán Kató, Knop Im­re, Stollár Béla és Stromfeld Aurél neve. Féner Oszkár ne­ve kevésbé ismert. A Fáy András Gimnázium tanulója volt, akit érettségi előtt tartóz­tatott le Horthy rendőrsége kommunista kapcsolatai és sze­replése miatt. Később Francia- országba emigrált, majd az ellenállási mozgalom harcosa­ként a megszálló németek ál­dozata lett. Dési Huber István, a „Ne­gyedik rend" sorozat kiváló alkotója, nagy betegen — ha éppen nem a tüdöszanatórium- ban volt —, Ipar utcai lakása ablakából rajzolta, festette meg ferencvárosi élményeit aVjoan a biztos tudatban, hogy éljön az Üj Rend, amit ő már sajnos nem élhetett meg. Hild József, Hofrichter Jó­zsef, Lechner Ödön, a két Kas- selik, Pártos Gyula, Pauer Miksa, Ybl Miklós és más ne­ves építészek által tervezett, vagy épített műemlékeink — közöttük több, rhűvészéttöré- neti szempontból is igen jelen­tős — a kerület egy-egy pont­ján őrt állva, a jövőbe tekin­tenek. Hallgatják, s értik a munkagépek dübörgő zaját, ta­núi életünk nagy változásának. Xantus Zoltán Ferencvárosi utcarészlet * 13 FERENCVÁROS

Next

/
Oldalképek
Tartalom