Képes Hét, 1930 (3. évfolyam, 1-7. szám - Prágai Magyar Hírlap március-novemberi melléklete)
1930-01-05 / 1. szám - Jósok bukása - Dr. med. László Ernő: A szépségért érdemes!
Jósok bukása 1929-ben az összes híres jósok csődöt mondtak Minden év végén, minden országban jelentkeznek a jósok és megjövendölik a következő év eseményeit. így történt ez 1928 végén is; mindenki, aki erre hivatottnak tartotta magát, leadta véleményét, hogy mit hoz az uj esztendő. Most, hogy ez az év is végétért, az egyik bécsi lap revízió alá veszi az 1929-re szóló jóslatokat és megállapítja, hogy mi vált be és mi nem vált be belőlük. Határozottan gyenge az eredmény. A legsúlyosabban blamálta magát Huter német professzor, az asztrológia tudósa, aki könyvel is irt Németország jövendő sorsáról. Megjósolta többek között, hogy Stresemann még 1930-ban is nagy sikereket fog aratni, Stresemannal kapcsolatban különben egyedül Schermann, a világhírű grafológus jósolt helyesen. Negyvennyolc órával a német külügyminiszter halála előtt egy osztrák újságíró megmutatta Schermannak Stresemann Írását és a grafológus kijelentette, hogy Stresemann két napon belül meg fog halni. Angliában minden évben megjelenik az Old Moore cimü hatalmas asztrológiai jóslatkönyv. 1929-re azt jövendölte a könyv, hogy még januárban uj háború támad keleten és az angol királyi ház egy tagja meghal. Februárra komoly politikai konfliktust jósolt Görögország és Törökország között. Kijelentette ezenkívül a tudós könyv, hogy 1929 februárjában az angol királyi családban örvendetes családi esemény történik, az amerikai elnök pedig életveszedelembe kerül. Semmi sem vált be ezekből a jóslatokból ép úgy, mint ahogy márciusban sem történt katasztrófa Indiában, áprilisban nem halt meg sem Ausztriában, sem Japánban híres politikus, júniusban nem következett be légi csata és nem érte szerencsétlenség a belga királyi család egy tagját. Júliusban nem bukott meg az angol kormány, augusztusban nem tört ki az argentínai forradalom, csak szeptemberben igazolták az események a jóslatot: a zsidók és arabok között kitört a harc Palesztinában. Whitcomb amerikai asztrológus megjósolta, hogy Lindberghet ebben az évben repülőgépbaleset fogja érni. Ez be is következett. 1927 februárjában Lindberg és menyasszonya gépükkel lezuhantak, a gép súlyosan megsérült és — isteni csoda — semmi bajuk nem történt. Az viszont már nem következett be, amit az asztrológus szintén megjósolt, hogy Lindberg ettől fogva nem fog repülőgépbe ülni. Ezenkívül Whitcomb jóslata ellenére sem volt hajlandó jobblétre szenderülni Edison és Rockefeller, sőt egyetlen német mérnöknek sem sikerült rakétával eljutni a holdba. Lee, egy másik amerikai jós egész sereg tőzsdekrachot jövendölt meg erre az évre. • [mondta, hogy februárban Bécsben, májusban Newyorkban, júniusban Párisban, októberben Berlinben és decemberben Londonban lesz tőzsdekrach. Csak az egyetlen kőin oly tőzsdekatasztrófát nem tudta megjósolni: azt, ami októberben Newyorkban következett be. A francia asztrológusok nagyon optimisták voltak. Aber megjósolta, hogy 1929-ben egy francia mérnök feltalálja a tökéletes ejtőernyőt, amely egész repülőgépeket is elbír, egy másik francia pedig a tuberkulózis szérumával fogja megajándékozni az emberiséget. Sajnos, mindez nem következett be és tévedett a jós akkor is, mikor kijelentette, hogy Poincaré hatalma megerősödik az év folyamán és Németország és Franciaország viszonya olyan szívélyessé fog válni, hogy Poincaré ellátogat a német fővárosba. Loplace kisasszony, a híres párisi tenyérjósnő kilátásba helyezte, hogy egy rendkívül nagyratörő híres európai politikus ellen merényletet fognak elkövetni, hogy Moszkvában ki fog törni az ellenforradalom^ hogy a népszövetségnek megoldhatatlan nemzetközi bonyodalmakkal kell foglalkoznia, hogy egy híres színésznő öngyilkos lesz és egy egyházfejedelem meghal. Ez utóbbi bekövetkezett: Dubois párisi érsek halt meg. M gjósolta ezenkívül a fiatal hölgy egy híres francia politikus pálfordulását, egy Zeppelin katasztrófáját, egy nagy sportbotrányt és sok más egyebet. Semmi sem következett he. Mindez nem fogja megakadályozni a különböző jósokat abban, hogy 1930-ra megint megjövedöljenek egész sereg szenzációs eseményt. A szépségért érdemes! Ezeket a sorokat most úgy írom, mint orvos, aki foglalkozom a szépség kérdésével, kijelenthetem, hogy a szépségért igenis érdemes egy kevéssé küzdeni, áldozatokat hozni, kényelmi szempontokról lemondani, a szépséggel igenis érdemes foglalkozni s a szépségért harcolni sem szégyen. Ezt azért állíthatom ennyire határozottan, mert nemrégiben külföldi túrámon azt láttam, hogy mind több és több a szépen felépített testű, kisportolt, egészséges, ragyogó fiatal leány és asszony. Külföldön divatos lett a szép nő. Mintha csakugyan beválna az a bánatos megállapítása az éltesebb generációnak, hogy ma valahogy több a szép nő, mint az ő idejükben. S ez igy van. Harminc-negyven évvel ezelőtt a lányok nagy többsége 18—20 éves korában férjhezment és 30 éves korára — miután eleget tett családanyai kötelességének — már be is fejezte az életét. Ma a 18 éves leány még iskolás gyerek. Húszon felül kezdődik a girl és harmincon felül jut érvényre igazán a szép aszszony. Miért van ez? Egyszerű. Ha gondolkodunk, rájövünk, hogy nemcsak a megváltozott szociális és családi körülmények okozzák, hanem sok esetben az a gazdasági helyzet, hogy a nőnek szépnek leli lenni, mert a megjelenése segíti öt állásában, pozíciójában s hogy a családban és társaságban mily nagy előnyt jelent, erről nem is kell beszélnünk. A szépség hatalom. A szépségre törekedni kell. A szépséget el lehet érni. Nemcsak az a szép, akinek finoman kipuderozott arca, gondosan kiruzsozott szája, művésziesen aláfestett szeme és tökéletesen ondolált feje van. Szép az, akiből belülről sugárzik az értelem, az energia, az egészség, az erő. Elsősorban tehát egészséges életmódra kell törekedni s ezt még a dolgozó nő is elérheti azzal, ha szaban napjaiban önmagára is gondol, Elérheti azzal, ha minden nap egy félórát szán teste ápolására. Elérheti vízzel, szappannal, egy kis púderral és azzal, hogy idejében vesz meg szögletében, idejében tünteti el esetleges pattanásait, idejében gondol arra, hogy az emberi bőr sem állítat ellen az idő fogának (ami még a durva vasat is megrágja!) ás jókor gondol arra, hogy megelőzze az idő alattomos pusztítását. Aki gondot fordít a szépségére és ezt értelemmel és szeretettel teszi, nemcsak az esztétika követelményeinek tesz eleget, de szolgálatot tesz önmagának is, mert tudjuk, hogy a szép külső a fellépést öntudatosakká, biztosabbá teszi és biztos fellépéssel többet lehet elérni ma az életben. Ma ott tartunk, hogy férjek, fivérek, barátok egyformán belátják, hogy a feleségnek, a nővérnek, a.barátnőnek igenis, szépnek kell lenni és mind kevesebb ellenkezéssel találkoznak a nők akkor, amikor szép
