Képes Hét, 1930 (3. évfolyam, 1-7. szám - Prágai Magyar Hírlap március-novemberi melléklete)
1930-02-02 / 5. szám - Dr. med. László Ernő: A felszabadult - Szárnypróbák • Rolla Margit: Én tagadója vagyok a tavasznak - Marencsin Mária: Elsiratott szerelmek
A világháború befejezése után hirtelen, ináról holnapra támadt egy különös áramlat, amely jött, senki sem tudja, honnan és senki sem tudja, miért, csak mindenki érezte, hogy itt van. Belenyúlt a kislakások mélyén élő polgárlányok, a fényes palotákban élő dámák életébe egyformán és nem hagyta ki a dolgozó középosztályt és a dologtalan demimondeokat sem. Ez az áramlat, amit a nagy világfelfordulás robbantott ki, megteremtette már nemcsak a dolgozó nő tipusát, hanem a jólkereső és magát, sokszor egész családját eltartó győzedelmes asszonyt. A háború nagy megpróbáltatásának idején a szükség diktálta azt a kísérletet, hogy a hadba vonuló férfiak helyét nők foglalják el. De senki sem gondolhatta, hogy ez a szükségdiktálta lépés előkészíti a nemek forradalmát, a világ összes nőit felrázza nagy tétlenségükből és olyan átalakulást idéz elő, aminek eredménye a mai „nőtipus“ kialakulása. Ma már teljesen idejétmulta a férfiak egyoldalú és legtöbbször humoros vélekedése, amivel a háború előtt a feminista nőtipust mint állandó vicclaptémát tüntette fel. A nő ma már erős versenyre kényszeríti a férfit és olyan eredményeket produkál, amelyeknek egyenrangúságát nemcsak a szellemiekben, hanem küzdőképességében, energiájában és edzettségében is kellőkép bizonyítani képes. Ez az uj „nőtipus“ ma már minden téren jelentkezik. Belőle kerülnek ki azok az amerikai hölgyek, akik az iparkirályok mellett korlátlan hatáskörrel rendelkeznek és a férfiak sok tízezreit dirigálják s akikről megállapították, hogy megbízhatóbbak a férfiaknál, aki a háború alatt és annak következtében is többé-kevésbé enerválódott. Ebből a tipusból kerülnek ki az atlétanők, akik a legügyesebb sportsmannt is megszégyenítik, kitartásukkal, — bokszban, vivásban, úszásban, lovaglásban, golfozásban — és mindennemű atlétikában a férfiakkal egyenlő értékű eredményeket érnek el. Ma már nem bóhózati téma, hogy a nő, akinek idegzete harcállóbb, mint a férfié, dolgozik és küzd a kenyérért s úgy látszik, nincs messze az az idő, amikor a férfi ügyel a háztartásra, vásárol, sőt horribile dictu — gondozza talán a gyermekeit is. Ezzel a hatalmas átalakulással karöltve változik meg a nő egész lelkivilága, sőt exterieurje is. Ez a változás nagyon indo költ, de sajnos, a nőiesség rovására történik. Tárgyilagos vizsgálódás figyelmét nem kerülheti el, hogy a nő érvényes ülését nagymértékben megkönnyíti a férfiak ataviszlikus lovagiassága, amely oly nagy előnyöket jelent, hogy végső következményeiben a férfi teljes alulmaradását eredményezheti. Ahogy a régi Rómában belátta a nő, hogy érvényesülésének — leghatalmasabb fegyvere az illó olaj, a hennázott haj, az illatos fürdő és a szép köröm, éppúgy ismeri és teremti meg a mai nő is külső megjelenésének „fokozó“ eszközeit, hogy azoknak segítségével szellemének és fizikumának esetleges hátrányait a férfival szemben kiegyensúlyozza. Nagy nekilendüléssel külsőségeiben is elsajátitotta a férfi ruházatát: a raglánt, a szmokingot, a sportnadrágot, a csizmát, elsajátította az úgynevezett férfiszokásokat: az ivást, a kártyát, a dohányzást, elsajátította —• tisztelet a kivételnek — a férfitulajdonságokat: a sportot, a flörtöt, néha a poligámiát gyakran a gyermektelenséget, az izmos, de lapos testformákat s hozzájuk vágatta a haját, viseli hozzájuk a szemüveget, vagy monoklit s elvesztve mindent, ami „nő“, ismertetőjelként meghagyta a púdert, a rúzst, a parfőmöt és a hosszú körmöt. Ennek a megmaradt nőiségnek szolgálatába állott, akarva, vagy nem akarva, az orvostudomány egyik modern ága is: a kozmetika. Ez a tudomány megfelelő segédkezet nyújt, hogy a nő szépségideálját elérje és megfelelően palástolja, gyógyítja és megszünteti azokat a szépséghibákat, amelyekkel a természet talán némi „iróniával" a nők elférfiasodását kisérte. így elsősorban az arcon, karon és a lábon rendellenesen növő szőrzetet, a karakterisztikus arcberendezést, elsősorban az aránytalan orrt, a markáns arcot, a nagy és vastag lábat, deformálodott kezet és a korai rán cosodást. A kozmetika jelentőségével ma már mindenki tisztában van. Nemcsak ezek a degenerativ tünetek bizonyítják ezt, de a nőies nők is. A szépségre való törekvés, a szépség megőrzésének ösztöne a nővel egyszerre született és igy a kozmetika is működik a legsötétebb Afrika mélyén és diadalmaskodik a legnagyobb metropolisok fölött. En tagacója vagyok a tavasznak Én tagadója vagyok a tavasznak! Ennek a kócos vig-szemü ravasznak, ki holdvilágot akaszt fel az égre, száz friss virágot csempész ki a rétre, Lj zenét zenget gyöngyvirág-haranggal; nem fordul feléd sohase haraggal, sőt száz ígéret fényét küldi néked, inig a napot is lázas szemmel nézed. Illatot hoz és álmot szór a szél az este száll, egy has tücsök zenél... . — és szivedet a hold felé kitárva sohajós vágyad száll az éjszakába —Száz virág szirmát szórja a szemedbe és lepkeszárnyon eltűnik nevetve. Nyoma sem éri A kozmetika ma már a legnagyobb lein tőségeket nyújtja és hovatovább nem ábránd az a szépségautomata, hogy a csúnya és öregedő cmeherek szakember kezébe kerülve fiatalokká és szépekké váljanak, főleg, hogy az összes asszonyok életüket konzervált szépséggel és igy meghosszabbított fiatalsággal élhessék le. Ennek a célnak érdekében maguknak a nőknek is tudniok kell, hogy melyek azok az ártalmak, amelyeket nem tűr meg a szépség és mik azok a lehetőségek, amelyek a szépséget megőrzik, sőt megszerzését elősegítik. Dr. med. László Ernő. Egy tucat kérdés. 1. Mi a guttapercha? 2. Kik voltak a kengyelfutók? 3. Mikor uralkodott Dzsingisz-khán? 1. Mi a dilettantizmus? 5 Mi a floureszcencia? 6. Mi az ösztön? 7. Ki volt Julianus Apostata? 8. Miből ered a „humor“ kifejezés? 9. Mennyi lakosa van Sanghainak? 10. Mi az ultimátum? 11. Mi a tömeglélektan? 12. Ki találta fel a csepfoiyós krétát. * Egy kérdés hibás. Ki tudja melyik? — A megfejtések két héten belül küldendők be. A megfejtők közt értékes könyuajándékokat sorsolunk ki. szomorú szavadnak! Én tagadója vagyok a tavasznak. ROLL A MARGIT, Eisiratott szerelmek Jaj, valahol az én gyermekem Égszin szeme ,. . Sir és hiv — és hiv. Valahol a szeretőm, Szűz lyány fehér nyoszolyájárói, IJde ajkáról Mosolyáról álmodik Es sir és hiv —- és hiv. Valahol a hitvesem, Hűségemet, Szivemet, szavamat, Lelkemet örökbe kéri És sir és hiv — és hiv. Engem meg, Mardos, tépáz És iiz és üz feléjük A bennem visszhangzó vágy, Pedig már Elzárták előlem az utat. MARENCSIN MÁRIA.
