Keleti Ujság, 1944. szeptember (27. évfolyam, 198-218. szám)

1944-09-22 / 215. szám

pa 3 Lam SM P é ö I € îi Í944 szeptember 22 £r€? 29 miér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 5.20, NE­GYEDÉVRE 15.—, FÉL ÉVRE 30.—, EGÉSZ ÉVRE 60.— PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉN ZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HU8ZONHETEDIK ÉVFOLYAM 215. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, RXADOllIVAIAL ES NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA, 1 ................* . "w. ' . V ' . ; Tragilms magyar nem^dékek Úgy tiz évvel ezelőtt sókat hallhattunk és sokat olvashattunk egy nemzedékről, amelyet általában csak így jellemeztek: tragikus nemzedék __ Értették alatta azt a nemzedéket, amely az iskola pad­jaiból egyenesen a harcterekre került, majd az összeomlás után, levetve a ka­tonaruhát, megpróbált újból elhelyezked­ni az életben. De az akkori polgári élet erősen kegyetlen volt hozzá. Hiába ki­lincselt, az élet nem nyitotta meg előtte kapuját. Ez a szerencsétlen, tragikus sorsú nemzedék tehát ot‘ ténfergett té- pelödve, tétlenül élet és halál között Trianon bélyegével a homlokán és sorsa csakugyan keservesebb volt minden ed­digi sorsnál, amelyet előtte nemzedékek megéltek. Kenyér és családalapitási le­hetőség nélkül hányódott ez a nemzedék Budapest és minden nagy világváros ut­cáin. Idegenül és kisemmizve, megalázva cs tehetségét parlagul hevertetve, mert még a munkájára sem volt szüksége a vi­lágnak. Erről a tragikus nemzedékről úriak nem egy regényt, nem egy tanul­mányt, de sorsuk mégis csak tragikus sors maradt. Hiába születtek, hiába har­coltak és küzdöttek, sem maguknak, sem nemzetüknek, sem pedig az egyetemes emberiségnek nem lehettek hasznára. És pedig önhibájukon kívül. Ebben van a tragikumtui. Két világháború közt ver­gődve, vegetálva vártak sorsuk jobbra- fordulására s most újból őket veri leg­erősebben a magyar Sors... Mert ez a tragikus magyar nemzedék ma újból ott vérzik és harcol a lövészár­kokban. Negyven és ötven év közöttiek. Ma újból gyürköznek és harcolnak, mint megannyi mesebeli Hös-Jánosok• ügy mondják és úgy érzik, hogy nem is any- nyira magukért, csupán az örök magyar­ságért és az utánuk következő nemze­dékekért. Igen, így gondolkoznak és igy éreznek ők, az a nem&e iék, amely egy­szer megjárta a lövészárkokat. Az a nem­zedék, amelyet úgy tiz évvel ezelőtt gyűjtőnéven: tragikus nemzedéknek ne­veztek és ismertek. Ennek a nemzedéknek a nyomába lép­tünk mi, ma harminc és negyven év kö­zöttiek. És amikor róluk emlékezünk, akaratlanul mi magunkra is emlékez­nünk kell. Vájjon mi, ma harmincéves nemzedék, szerencsésebb magyar csillagzat alatt születtünk-ef... Nem, egyáltalán nem. Hi­szen a mt bölcsődalunk már a ,Jdeg­ált, megállj kutya Szerbia...“ volt s mi­korra gyermekké cseperedtünk, már ,íté­szen kaptuk“ tragikus sorsunkat is. Mi­lyen volt ez a sors, csak mi tudjuk s mi éreztük, különösen az a magyar nemze­dék, amely kivülrekedt a trianoni Ma­gyarország kapuin. Csak mi tudjuk és csak mi éreztük, mit jelentett magyar­nak lenni Magyarország nélkül és min­den nélkül, ami az itt előttünk született magyar nemzedékek számára szent volt és élet volt. De éltünk és dolgoztunk, küzdöttünk, ahogy lehetett és ahogy en­gedték. És végül elnyertük, — legalább is igy hittük és igy éreztük, hogy elnyer­tük az Élet koronáját, a magyar Élei koronáját... Annál erősebben megtudtuk ezt a drága ajándékot becsülni, mert kenyéren és vizen kellett vezekelnünk, amig megnyílhatott előttünk az addig soha nem Ízlelt szabad magyar élet ka­puja •.. És most, ezekben a nehéz megpróbál tatásoktól vemhes időkben valóban egy gyé forrik sorsunk az előttünk járt tra gikus magyar nemzedék sorsával. Meri a mi nemzedékünk is — ez a második tragikus magyar nemzedék! — ott har col vélük vállvetve a lövészárkokban, c. harctereken. Harcol és küzd, mert be- 7sukodással fenyeget mindannyiunk mö­gött a magyar élet kapuja. Azok előtt is, ikik nem tartoznak e két tragikus nem­zedék soraiba. Akik még éltek abban a majdnem felelőtlen rózsaszínű, délibábos boldog magyar életben. Azok előtt is, akik minket nemzettek s nem tudták mi­Német vélemény szerint az oroszoknak fontosabb a Balkán megszállása, mint a Magyarország elleni támadás H Székelyföld kiszögellésének északi részén a szovjet támadások részben elten* támadásaink következtében meghiúsultak Berlin, szept. 21. (MTI.) A Führer fő­hadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: Közép-Hollandiában a légiuton szállított 1. angol hadosztály Aru„sim vidékén lévő nagyobb részét megsemmisítettük. Maradvá­nyait pedig szűk területre szorítottuk ösz- sze, jói lehet légiuton újabb erősítéseket kapott. Eddig 2500 joyiyot ejtettünk. Kö­zöttük van a hadosztályparancsnok is. Min- wegennél csapataink súlyos harcokat vivtak az Eithonen körzetéből pádcélos erőkkel tá­madó angolszászokkal. A Schelde torkolatá­tól délre az ellenségnek sikerült egy helyi betörést elérnie. Aachen vidékén szerdán délelőtt visszavertük az ellenfél erős táma­dását. A várostól északkeletre ellentámadás­sal elzártuk az arcvonalunkba ütött rést. Ezekben a harcokban egy hadosztály sza­kaszán három nap alatt 47 ellenséges pán­célost lőttünk szét. Többnapos harcokban a német csapatoknak sikerült a Maastrichtől keletre lévő hidí'öt csekély maradvány kivé­telével szétverni. Lunevillenél támadásunk páncélos erőkbe ütközött. Váltakozó harcok után erőinkét a város keleti szélén vontuk osssze. Epinál és a svájci határ között csak csekély harci tevékenység folyt. A Calais és Boulogne ellen intézett táma- uásokat visszavertük. Le Creson védői be­szüntették a harcot. A véderő valamennyi részéből álló csapatok Franké ejtőernyős tá­bornok erődparancsnok példás vezetésével a legsúlyosabb harcokban is hősiesen tartotta az erődöt a nagy számbeli és anyagi fölény­ben levő ellenséggel szemben. Az ellenségnek ennek következtében nem kikötő, hanem csak romhalmaz került a kezébe. Brest vé­dőinek hősies harca tovább él a történelem, ben. Egy fontos hajókiséret biztosítására be­vetett három gyorsnaszádunk a szerdáról csütörtökre virradó éjjel Dünkirchen előtt megtámadott két túlerőben lévő könnyű brit haditengerészeti köteléket. Támadásával el­érte, hogy a hajókiséret kár nélkül megér­kezett rendeltetési kikötőjébe, A három gyorsnaszád feladatának teljesítése közben elveszett. A megtorló fegyver zavaró tüze folytató­dott London ellen. Olaszországban változatlanul tovább tar­tanak a súlyos elhárító harcok. Firenzétől északra és az Adria mentén mindkét félre; nézve veszteségteljes harcokban sok ellen­séges támadást visszavc .ünk, Ftrensolatól délre és délkeletre elreteszeltünk egy na­gyobb ellenséges betörést. Az adriai part .mentén az angolszászok nagyarányú hadi­anyag bevetésével erős légitámadásokkal, valamint hajótüzérség támogatásával több mély betörést értek el. Ezeket ellenlökések­kel elreteszeltük és az áttörésre Irányuló újabb kísérleteket megakadályoztuk. E harcokban 57 páncélost megsemmisí­tettünk és többszáz foglyot ejtettünk. A Székelyföld kiszögellésének északi ré­szén a szovjet - támadások részben ellentá­madásaink következtében meghiúsultak. re?... Azok előtt is, akiket mi nemzet­tünk s nem tudtuk mire, milyen sorsra? Igen, az előttünk járt és utánunk követ­kező nemzedékek sorsáért kell ma a ránkleselkedő Végzettel szembeszáU­Nyugat-Romániában csatarepülőgépeink ihegsemmisitettek 27 ellenséges páncélost, sok löveget és jármüvet. A Kárpátok hágóiért vívott kemény elhá­rító csata Sanoknái és Krosnonál tovább tartott. Varsónál a Visztula bal partjára át­kelt szovjet erőket felfogtuk, részben fel­morzsoltuk, 69 rohamcsónakot és partra- szállitó jármüvet szétromboltunk, vagy zsákmányul ejtettünk. Varsótól északra a Bug mentén és Biajystoktó] északnyugatra meghiúsultak a szovjet támadások. Páncélosaink támadásai Mitautól délre teret nyertek. Az elmúlt egy nap alatt 48 páncélost semmisítettünk meg, valamint 95 löveget és sok más fegyvert zsákmányol­tunk ezekben a Karcokban. Lettországban ée Észtországban újonnan felvonultatott érőkké) a Szqvjet folytatta erős támadásait. Kiválóan harcoló csapa­taink ellentámadásban szétverték, vagy feltartóztatták az ellenfelet. Az immár hét napja tartó elhárító csatában eddig 600 szovjet páncélost semmisítettünk meg. Ellenséges bombázók Budapest, Győr és Pozsony térsége ellen intézett támadásai, valamint gyengébb ellenséges kötelékek Magyarország fölé történt éjszakai elretö- rése alkalmával 11 ellenséges bombázót le­lőttünk. Az elmúlt nap ellenséges kötelék szállt Kiel főié, bombákat dobott. A polgá­ri lakosságnak vesateségei voltak. I Szovjet csak ésszefüggéslelen támadásokat indított a Székelyföld csücskében B HÍRŰN, szeptember 21. (MTI.) Az In- » terinf légügyi tudósitója jelenti: A csata- repülők támadásainak súlypontja a Kárpá­tok harci térségében volt, ahol román vas­úti pályatesteket, közlekedési célpontokat és jármüoszlopokat' bombáztak. Torda tér­ségében, Kolozsvártól délre száznál több gépesített jármüvet semmisítettek meg és legalább annyit rongáltak meg. Számos üzemanyagraktárt felrobbantottak. A né­metországi és magyarországi berepülések­kel kapcsolatban megállapítják, hogy a ke­let felöl berepült ellenséges bombázó köte­lékekből, amelyek Budapest ellen intéztek támadást, 37 ellenséges repülőgépet lelőt­tek. A székely medencében a románok és az oroszok kimerülés miatt előretöréseiket a torda! térségben beszüntették és úgy lát­szik, továbbra is szovjet erősítéseket vár­nak. Marosludas mellett a niarosmentt állá­sokba betört román ezred zöme felmorzso­lódott. Az ellenséges utánpótlás szállítás el­leni harcban a német légi fegyvernem meg­semmisített 19 gépkocsit és százötvennél több fogatolt jármüvet. A Székelyföld csücskében a szovjet a Marosvásárhelytől délre eső térségben és Dorna Vatra mellett a Keleti-Kárpátok között északnyugatra ve­zető utak mentén több összefüggés nélkül) előretörést intézett. Valamennyit vissza­utasítottuk. A szovjetoroszoknak az a betek óta folyó kísérlete, hogy az Erdős-Kárpáto­kat és a beszkidei hágókat átlépje, a csata­repülők erős támogatása ellenére is hiába­való volt. Erdélyben a Szovjet nem tudta megtartani az átmenetileg szerzett előnyeit BÉCS, szeptember 2L (MTI.) A Neues Wiener Tageblatt katonai munkatársa nagy cikkben foglalkozik az erdélyi arcvonal helyzetével s a következőket állapítja meg: Az egész erdélyi terület egységet alkot, ugyannyira, hogy a régi határok elmosód­tak. Az ellenséges támadások tulajdonkép­peni hordozói a szovjet csapatok, mégha román és bolgár kötelékek harcolnak is ve­lük. A szovjet haderő • elvégezte Bulgária és Románia egyrészének gyors megszállását és most Erdély északi és nyugati része fe­lé törekszik, ahol magyar és német csapa­tok állnak szemben. A román-szerb és * bolgár-szerb 1 tatársávi)an a segédcsapatok­kal igyekszik a szovjet utat nyitni nyugat, illetve észak felé. Az erdélyi területen azon­ban a szovjet átmenetileg szerzett előnyeit nem tadta megtartani. ÍSgyébként az oro­szok azt a benyomást keltik, hogy nekik fontosabb bizonyos balkáni területek meg­szállása, mint az, hogy erejüket Erdély, Magyarország ellen irányuló felvonulásra használják feL Ezt a megfigyelést — írja' a bécsi lap — mi ki is használjuk és az időt a déli területek biztosítására fordítjuk. A Szovjet isméi erős támadást £n cl if óit Varsó ellen Berlin, szeptember 21. (MTL) Az In- terinf. jelenti a keleti arcvonal középső szakaszán folyó harcokról: Sanoktól dél­keletre a szovjet csapatok át tudtak jut­ni a Sanon, de ellentámadással visszave­tették őket. Varsótól délkeletre a német csapatok egy nagyobb betörést elrete­szeltek- Ami az arcvonal többi szakaszát illeti, a legújabb jelentések szerint Varsó környékén a szovjet erős támadásai hosz- szu ideig tartó pergőtűz és ködvetők al­kalmazásával tovább folytatódtak. A Visztula nyugati partján és a várostól nyugatra azonban az ellenfél sehol sem tudta megvetni a lábát. Prága külváros kiüritése után a szovjetnek sikerült 500 méteres hídfőt alkotnia. Mitautól délke­letre erős német páncélos kötelékek ol­daltámadása arra kényszeritette a saaov- jet csapatokat, hogy Riga felé remélt át­törésük helyett itt álló kötelékeiket visz- szavonják és átcsoportosítsák. Közben a német kötelékek további teret nyertek. Dorpattól északra a Szovjet nagyobb erőkkel támadott páncélosok támogatá­sával, de a németek mindenütt vissza­verték. nunk és harcolnunk, küzdenünk becsü­lettel. Mert erre a sorsra rendéltettünk. Erre a tragikusan szép magyar sorsra. S hogy mi lesz majd az ára, bére? — M I tudna ma erre téleletet adná. Sorsánál nemzedékünk sorsa fajtánk sorsa lett ma! Nemzetünk sorsa. Ebben pedig eggyé ólvad ma minden volt, élő és jövő magyar nemzedcjlc sorsa. BÍRÓ JÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom