Keleti Ujság, 1944. április (27. évfolyam, 75-97. szám)

1944-04-26 / 93. szám

19*?. ÂPftlElS 26,

3:

tCBimttJSXG

Vitéz íarsss tteliigyminiszter;

„Az egyetlen nemzetszervezet megalkotásának szükségessége vitán felül áll P‘

R mai magyar társadalmai meg kell menteni az egyesületi bozóttól

Letett© as esküt Vásárhelyi László dr., Kolozsvár ul polgármestere

Vitéz Endre László államtitkár Kassán megtekintette a zsidórág: számára

kijelölt körletet

ü lésilámadássk károsultjai saját érdekükben azonnal jelentkezzenek az illetékes bátránál

BUDAPEST, ápr. 25. (MTI) A kormány hatály » rdeJ&ezéaei lehetővé tették, hogy a légitámadások károsultjai ’onnall segélybe ■ »ess ifik és az elpusztult

legértékesebb ingóságok értékét a kincstár azonnal r. ag *e, Intézkednek a rendeletek arra vonatkozóan is, hogy az egyéb ingó és inga!. javakban bekövetkezett kár megtérítésére szolgáló eljárás azonnal meginduljon. A kártala sra vonatkozó eljárás azonban csak jelentkezésre kezdődhetik, m ért a hatóságok ne. kutathatják fel hivatalból a károsult személyeket. Ha tehát valakit légitámadás nyomán akár személyi (sebesülés, halál, eltűnés), akár dologi (Ingó és ingatlan) javak megsérülése, megsemmisülése (kár ér), haladéktalanul jelentkezzék községekben az elöljáróság, városban pedig a polgármesteri hivatalban, Budapesten a kerületi elöljáróságon. A légitámadások károsnltjai tehát saját érdekükben mielőbb jelentkezzenek a hatóságok előtt.

Palesztina

és a zsidó ».mozgósítás“

zódnak meg. Úgy érzem, meg kell menteni a mai társadalmat az egyesületi bozóttól és rá kell vezetni az egész vonalon az öszszefogás szükségességére.

—■ Mi a kötelessége a nemzetnek a rendtartás és politikai átalakulás dolgában?,

Válasz:

— A kivívandó győzelemhez elsősorban fegyelem szükséges, tehát, fokozott rendtartás nélkül nincs célbaérés. Politikai célok és módszerek tekintetében már nem lehet helye a vitának. Az egyetlen nemzetszervezet megalkotásának szükségessége vitán felül áll és az ellenérvek sekélyes pártpolitikai kátyúban vesztegelnek. Sem az utca, sem a szó, sem a betű nem döntő tényező többé, ez az Idő elmúlt. Most a háborút kell megnyerni. Az elmúlt március nem a magunk’ dicsősége, egyikünké sem. Vegyük végre tudomásul és cselekedjünk értelmesen, okosan és mindenekelőtt önzetlenül. Nagyot csak az olyan nép alkot, amely a veszély és a megújulás történelmi pillanataiban a kollek•v cselekvés ösztönével teljesíti felismert

sok közötti megbeszélésen vesz részt. 27-en ugyanilyen megbeszélésre utazik tovább Nyíregyházára.

*

A déli órákban a Kolozsvármegyei Vitézi Törzsszék díszes küldöttsége kereste fel hivatalában Vásárhelyi László polgármestert, vitéz Bent 3 Béla vezérőrnagy törzskapitány vezetésével és a Törzsszék nevében meleg szavakkal üdvözölte és jókívánságait fejezte ki a hivatalába lépő polgármesternek.

Jókívánságaival kereste fel a polgármestert Kolozsvánnegye és Kolozsvár Vitézi Széke is vitéz Szentpétery János ezredes, székkapitány és vitéz Sipos Béla széktartó vezetésével. Utánuk a Tűzharcos Szövetség tett üdvözlő látogatást.

Budapest, ápr. 25. A „Budapesti Értesítő“ Jelenti: Az „Esti Újság“ Írja:

Vitéz Jaross Andor belügyminiszter fogadta munkatársunkat és válaszolt közérdekű kérdéseire.

— Milyen munkát végzett a belügyminisztérium az elmúlt egy hónap alatt?

u- Minden munka a háború jegyében történik és annak győzelmes befejezését szolgálja, A belügyminisztérium legfőbb feladata a Wel'ő ellenség tökéletes felszámolása, vagyis azoknak ártalmatlanná tevése, akik érvényesülésüket a magyarság életérdekeitől eltérően keresik és ellenségeink háborús céljává! találtak összhangot. Elzárt kellett végezni a magyarországi marxizmussal, ezért kellett feloszlatni azokat a polgári jellegű szervezeteket, amelyek a szociáldemokráciával összefogva népfrontszerü szerepet kívántak betölteni. Egyidejűleg hozzáláttunk a zsidókérdés gyökeres megoldásához, mert örökre . éget kell vetni a zsidóság parazita szerepének. A zsidóságnak le kell mondania arról, hogy másirányu érdekeltségének hangulatát akár propagandával, akár magatartásával a magyarság állóképességé-Kolozsvár, április 25. Tegnap délelőtt 11 érakor tette le hivatali esküjét vásárhelyi László dr., Kolozsvár polgármestere, Kolozsvár város és Koloss vármegye főispánjának, dr. Inczéüy-Joksman Ödönnek kezébe. A. fennálló jogszabályok szerint a polgánnester a hivatalt esküt a törvényhatósági bizottságnak kellett volna letennie, mivel azonban hadműveleti területhez tartozunk, a törvényhatósági bizottság ülései szünetelnek s így az esküt a főispán vette be.

Keledy Tibor dr. polgármesternek székeB- fövárosl főpolgármesterré történt kinevezése után egész Kolozsvár KözönségencK kívánalma az volt, hogy a megüresedett kolozsvári polgármestert állást a belügymi•Atn',tori kormányzat Vásárhelyi László dr., addigi polgármesterhelyettes személyével töltse be. A főhatalomváltozás óta alkalma volt a városnak megismerkednie ezzel a rendkívüli képességű és kiváló szakembernek a személyével, akit a legőszintébb szeretettel meg is szeretett. Amikor arról értesültünk, hogy a belügyminiszteri kormányzat mintegy a város óhaját teljesítve, Vásárhelyi László dr.-t bizta meg a polgármesteri teendők ellátásával, mindenki örömmel és megnj agvássaí vette tudomásul a hírt. örömmel és megnyugvással, mert ebben a nehéz ás megpróbáltatásokkal tele időben Erdély fövárosánaa kormányzását a legjobb kezekbe látta letenni. Most, hogy az uj polgármester hivatalosan is elfoglalta állását, a különböző küldöttsé-' gek és magánszemélyek egész sokasága keresi fel jókívánságaival.

Az eskü letétele után felkerestük hivatali helyiségében Vásárhelyi László dr. polgármestert, hogy programja felől érdeklődjünk. Válaszában a polgármester többek között a következőket mondotta:

— Programomat tulajdonképen már Keledy Tibor polgármester lefektette és annakidején ezt a helyi la) >k is szívesek voltak nyilvánosságra hozr... Amit én most mondhatok, az az, hogy változatlanul tartom hivatali elődöm kulturprogramját, annak százszázalékos kielégítésére törekedve. A városépítést program keretén belül, ahogy erre mód és lehetőség nyílik, a helyt epi leszek, Iparosok és kereskedők foglalkoztatását tűztem ki célul. Közegészségügyi igényeink elsőrangú tényezőire, vízvezeték és csatornahálózat mieíöbbi teljes kiépítésére törekszünk. Ezt követi majd az úthálózatok végleges burkolattal való ellátása. Fontosnak tartom Kolozsvár környékét a kolozsvári kulturéletbe bekapcsolni. E munkámban a falukutatók és az EMKE értékes támogatására számitok. Egyébként azt az udvarias és úri légkört, amit Keledy Tibor teremtett meg és hűségesen ápolt Kolozsvár közönsége felé, változatlanul fenntartom. Ehhez kérem Kolozsvár közönségének segítségét. Végül tudom azt, hogy jól igazgatni csak jó munkástársakkal lehet. Ezért munkatársaimtól, tisztviselőktől és munkásoktól egyaránt bizalmat és változatlan munkakészséget kérek.

— Szociális téren az eddig is jól bevált rendszert kívánóin fenntartani. Hiszem, hogy a fenti programot munkatársaim és a nagyközönség szives segítségéve! teljesedésbe tudjuk vinni, őszinte szeretettel köszöntöm Kolozsvár egész társadalmát — fejezte be nyilatkozatát Vásárhelyi László dr. polgármester.

Kolozsvár város közönsége örömmel és megnyugvással veszi tudomásul uj polgármesterének programját. Hogy ez a program teljesedik s hogy ezáltal kincses városunk nagy múltjához híven biztos {jtjpd, kulnek és önvédelmi erejének róvására terjeszsze,

— Milyen mértékben vette igénybe a minisztérium szervezetét a sok uj feladat?

Válasz:

■— Ezek a feladatok csak a kezdetet jelentik. Első teendőnk bizonyos személyi átszervezés volt, mert olyan tisztviselők kezébe kell, hogy a-szálak összefussanak, akik nem csak önérdekből, hanem magyar meggyőződésből végzik munkájukat. Szüksége mutatkozott annak, hogy a belügyminisztériumban erőteljes és határozott „jobbra at"-ot .vezényeljünk, mert az elmúlt években az ellentétes utasítások folytán tájékozatlanság és Iránytalanság volt tapasztalható.

— Ml a véleménye a társadalmi egyesületek jövendőjéről ?

Válasz:

—- Egészségtelen és nemzetellenes a mai helyzet. Az egyesületek mind nemes, emelkedett célokért alakulnak, lehetőleg ugyanabban a városban több is, de a felőröltnek mondott és hitt célkitűzések között lényegében személyi érvényesülési törekvések nuturális és gazdasági, mind szociális szempontból a kiteljesedő magyar élet egyik erős bástyája lesz, arra kezesség Vásárhelyi László.

*

Az uj polgánnester ma délben egy órakor egyébként fontos igazgatási megbeszélések céljából Szatmárnémetibe utazott s ott holnap a tiszántúli erdélyi vármegyék és váró*

Az európai zsidóság előtt talán, kevéssé ismeretes az a körülmény, hogy az amerikai cionisták a háború kellős közepén hatalmas sajtóhadjáratot indítottak Churchill és kormánya ellen. A sajtópárba^j 1943 közepén kezdődött és ma sincs meg vége. A newyorkiak sokszor olvashatták és olvashatják a zsidó és a zsidósághoz közelálló sajtó eszmefuttatásait, amelyekben az angol Palesfctina-politikát taglalgatják annak minden részletében, a merev angol elzárkózási politikát támadják, Éles megjegyzésekkel illetik Churchillt és minisztereit amiatt, hogy nem akarják megnyitni Palesztina kapuit nagyobbszámu zsidó bevándorlás előtt. A zsidók „keményszivüeknek“ minősitik az angolokat, azt hangoztatják", hogy sutba dobta az Atlanti-egyezmény szellemét, keveset törődik a kisnépek jogaival, illetve a kisnépeket az angol imperializmus szolgálatába állítják ... így Amerika cionistái. T>yen és ehhez hasonló megnyilakozások azonban gyakoriak Ion- f doni és délafrikai cionista körökben is. A cionista sajtó alra emlékeztet, hogy az angol „Palesztina-fehérkönyv“ 1939-ben megállapított megszorítással most, 1944 március 81-én lejártak, minden erővel tehát, azon kell lenni, hpgy az angol kor«

many ezt a szégyenfoltot hatályon kívül helyezze.

Az említett fehérkönyvet az ifjabb Mac Donald szavaztatta meg 1939 májusában az angol parlamenttel. Akkor már egy uj világháború körvonalai rajzolódtak ki az angol közvélemény előtt. Angi ilsőrendii érdeke volt, hogy az arab népekkel jóviszonyt teremtsen. A fehérkönyv szerint a következő öt esztendőben összesen 75.000 zsidó települhet meg Palesztinában. 1944 április 1. után pedig csak abban az esetben léphetnek zsidó bevándorlók Palesztina földjére, ha abba az arab lakosság is beleegyezik, azaz: ha az arab nép a zsidókkal szemben táplált ellenséges magatartása időközben megszűnik. A? angol parlament csak kis többséggel szavazta meg a fehérkönyvet, de hogy megszavazta, az elsősorban annak tulajdonítható: az angol közvélemény előtt még élénken ott lebegtek intő például az 1920-as, 1921-es, 1929-es, 1933-as és 1936-os arab lázadások és mészárlások tanulságai. Anglia jól tudta,_ hogy egy uj világháború előestjén nem" élezheti ki helyzetét az arab népekkel. Az 1936-ban kirobbant arab felkelés még túlságosan közel volt ahhoz, mintsem azt elfelejthette yolng, m angol J^vélgíaésök

Ennek a felekelésnek kimondottan pén« arab jellege volt. Az összes arab államokból, Transzjordániából, Szíriából, Irakból arab önkéntesek jöttek akkor Palesztinába. Damaszkuszi és bagdadi toborzó irodákban szervezték az önkénteseket, felszerelésük költségeit közadakozásból teremtették elő. Angliának akkor békére volt szüksége ezeken a területeken.

A háború első felének alakulásai, ügyszintén az afrikai német hadműveletek kezdeti sikere arra vezetett, hogy a cionisták nem vették igénybe a fehérkönyv nyújtotta engedélyt és 31.000 bevándorlási engedély kihasználatlan maradt, önként adódik a kérdés, nem tudott volna-e az angol és amerikai kormány odahatni, hogy az arabok és a cionisták békésen megegyezzenek egymással? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban szükséges Ibn Szánd 3943 junius 11-én az „Om el Cura“ cimü újságban kiadott nyilatkozatát felemlíteni. Ez a nyilatkozat 1300 éves Palesztinái arab múltról és olyan arab jogokról beszél, a lely cionista értelmezésben vett bevándorlást^ teljes mértékben kizártnak tart. A zsidóság a merev arab elzárkózást sok helyen azzal kísérelte meg tompítani, hogy befolyásos embereket, államférfiakat, még uralkodókat is ajándékokkal vesztegetett meg. Ibn Szánd nyilatkozata is későn jött, a zsidó bevándorlás 1920 óta nagyobb arányokat öltött, a bevándorlást Sir Herbert Sámuel, egy angol zsidó politikus irányította. Ibn Szánd nyilatkozata Nahas pasa magatartását is befolyásolta, aki eddig szintén a „laissez faire“ álláspontjára helyezkedett. De most még azok az arab politikusok is, akik hatalmukat egészben Angliának köszönhették, nyíltan cionistaellenes magatartást vallottak és az arab nép jogait helyezték előtérbe,

A cionisták sem maradtak tétlen, újból és újból a Balfour-nyilatkozatot vették elő és azt idézgették. Azt bizonyították : Anglia megígérte, elősegíti a. zsidóknak azt a törekvését, hogy független zsidó államo. alapíthassanak. Az angolok azonban az 1917 november 2-án kiadott Balfour-nynatkoz&tban túlságosan is kétértelműen fogalmazták ineg a Palesztina-kérdést. „Nemzeti otthont“ helyeztek kilátásba, de már a Versailles! békeszerződések megkötésekor és később is, állandó ellenmondásokba keveredtek a Balfour-nyilatkozat értelmezését illetően. Angol államférfiak kijelentették, hogy Angliának eszeágában sem volt független zsidó államot teremteni az arab népek rovására. Maga Churchill még 1920-ban kiadott fehérkönyvében is azt jelenti ki, hogy az arabok és a zsidók „baráti együttműködésben“ élhetnek Palesztinában, de Anglia egyiket sem segítheti a másik rovására- Az 1944-ben megtartott cionista nagygyűlések azonban a beutaz?0! és letelepedési tilalom felfüggesztését követelik azzal, hogy a szövetséges hatalmak, kezeskedjenek a

Palesztinái zsidó állam függetlenségéért...

Egyiptom vezetésével az összes arab államok ézév februárjában a lcgkategerilrasabban tiltakoztak az ilyen célzatú zsidó mesterkedések ellen. A „radikális“ cionista mozgalmak mind Amerikában, mind Angliában azzal fenyegetőztek, hogy most, a háború kellős közepén Palesztinái zsidó felkeléseket fognak támogatni és életrehivni.

Az is kétségtelen, hogy Palesztinában sok földalatti cionista mozgalom működik. Legnagyobb szervezetük a „Hagana“, 70.000 taggal. A Reuter-iroda alig néhány nappal ezelőtt, április első felében jelentette jeruzsálemi keltezésű hírét, hogy a „Hagana“ tagjai nagyszabású katonai gyakorlatokon vesznek részt A délafrikai cionista vezető, Weis! dr. (Johannesburg) március végén kijelentette. hogy „elérkezett as ideje annak, hogy végre megtudja az egész világ: az egész zsidóság fegyveresen fog tiltakozni az ellen, ha Palesztinát az arab tömbbe akarják bekapcsolni. A zsidóság utolsó csepp véréig harcol a zsidó Palesztináért“. Mindezidáig azonban^ kisebb lövöldözésektől és a hajfai merénylettől eltekintve. semmi sem történt, amit nagyobb fegyveres összetűzések előjelének lehetne tekinteni. Palesztinában iámét bevezették a halálbüntetést. Egyelőre szélcsend van még az egész vonalon. Meddig ?

Wíéz ßsÄs Emil aftáösfnaiw a salíéellenörzö bizottság eínHke

Budapest, április 25. (MTL) sztojay Döme miniszterelnök Karhiss Cornel hadbíró vezérőrnagyot, a sajtóellenőrző bizottság elnökét e tisztségének ellátása alól saját kérelmére közel öt éven át végzett értékes és önzetlen munkásságának elismerése mellett felmentette és a sajtóeüenérsö bizottság elnöki teendőinek ellátásával a sajtóügyek kormánybiztosának javaslatára vitéz Barabás Emil altábornagyot bízta meg.

MantmiticsAoiokai talállak Pfagykamxsa kikelében

Nagykanizsa, április 25. (MTI) A sármelléki útépítésnél a munkások mamuthesombokra bukkantak. A leletet besa&Uitotfcäk a balatoni rnsssaumbp.

Kassa, ápr. 25. (MTI) Vitéz Endre László államtitkár hétfőn Kassára érkezett, hpgy felülvizsgálja a zsidókérdés megoldáséra hozott intézkedéseket, Horváth György dr

Ifőkapítányhelyettes kíséretében megtekintette a zsidók számára kijelölt körletet. Vitái Endre László megelégedését fejezte ki majd az esti órákban továbbutazott.