Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-08 / 30. szám
IMI. FEBRUÁR 8. 5 KeutiUjsxg Mit kell tudni a Mária Terézia Rendtől í A Mária Terézia-rendet a győzelmes holmi csoda Után, 1751-ben alapította Mária Terézia. A rend alapszabályai értelmében tagjai azok a katonatisztek lehetnek, akik az' ellenséggel szemben különösen kiemelkedő, tetteket visznek végbe s elsősorban önkéntes vállalkozással tüntetik ki magukat. A rendnek bárom fokozata van: nagy- kereszt sek. parancsnokok és lovagok. A rend tulajdonosát a kitüntetés feljogosítja tára is, hogy báróságot kérhessen. A rend első, nagy kereszttel kitünteteti tagja Nádasdy Ferenc volt, aki Kolinnál a poroszok eüen győzelmes csatát veza'ett. Megkapta a nagykeresztet Hadik tábornok is. aki tudvalévőén huszáraival ügyes csellel Berlinbe nyomult. Simonyi József ezredes a napoleoni háborúkban véghezvitt tetteiért lett a rend lovagja. A világháború alatt Károly trónörökös és hadtestparancsnok a nagykeresztet kapta meg, József főherceg az Isonzói és bukovinai csatákért a középkeresztet, Kövess tábornagy szintén a középkeresztet. Horthy Miklós kormányzó, az otrantói hős, egykori sorhajókapitány tengeri diadaláért a rend lovagkeresztjét kapta. A rend tagjai lettek továbbá Arz Arthur báró, Dani Balázs altábornagy, Nagy Pál gyalogsági tábornok, Leh ír Antal tábornok, Klempa Kálmán ezredes, Szepesi András őrnagy, hukácK'.ch Géza báró aliábornagy, Kra- tochvill Károly, a székely hadosztály parancsnoka, Wulff Richard ellentengernagy, vil én Jánky Kocsárd tábornok, Ungar Károly százados, Petricsevics György ezredes, Laczhegyi Zoltán százados, Szurmay Sándor tábornok, Horváth Imre tábornok, Stré- ter István tábornok, Vass-Wiblinger Jakab tábornok, Leydl Jenő tábornok, Wéber Viktor tábornok, Heim Géza százados. Ezt a legmagasabb magyar katonai kitüntetést újabban vitéz Oszlányi Kornél kapta meg a keleti hadszíntéren tanúsított, kiemelkedően bátor magatartásáért. Egyben ő az első, aki ezt a nagymultu kitüntetést Kormányzó Urunk keséből vette át. Szolgálatos gyógyszertárak Egyszarvú-gyógyszertár, Mátyás király- tér 10. Távbeszélő: 32-23. Kereszt-gyógyszertár, Mussolini-ut 2. Távbeszélő: 13-+:). Hargita-gyógyszertár, Horthy Miklós-ut 1. Távbeszélő: 21-55. Pádnál Szent Antal , gyógyszertár, Hitler-tér 13. Távbeszélő 31.10 —- Szopos Sándor -— az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat társtagja. Újabb kitüntetés és elismerés érte Szopós Sándort, a Korvin-koszorus; kitűnő erdélyi festőművészt. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat a legutóbb megtartott ülésén társtagjai sorába választotta. A kiváló művész kitüntetése barátai és tisztelői körében osztatlan örömöt keltett. — Kolozsváron kijelölt óvóhely tervező mérnökök. A hivatalos lap vasárnapi száma honvédelmi miniszteri rendeletet közöl a folytatólagosan kijelölt óvóhelytervezőkről. A névjegyzékbe legújabban Kolozsvárról a következő mérnököket vették fel: vitéz Gersey Artur oki. építészmérnök, Moll Lajos oki. mérnök, Moll Vilmos oki. építészmérnök, Pohl Béla | oki. mérnök. ■ — Sikerült jótékonycélu műsoros dél- ® utáni rendezett a számosul vári állami kereskedelmi középiskola „Petőfi“ önképzőköre. Tudósítónk jelenti: A szamos- ujvári állami kereskedelmi középiskola „Petőfi“ önképzőköre a hadbavonultak tanuló-gyermekeinek segélyezésére dr. Aldobolyi Nagy Miklósné tanárnő vezetésével nagyszabású műsoros délutáni rendezett. A kitünően sikerült műsoros ünnepségen a növendékek közül Gvörffy Katalin, Farkas Erzsébet, S.zőes Gábor, Katona János. Móritz István. Kés-1 Béla, Husovszky Kálmán, Pellády István, M'-’uks József, Szenik Ilona, Vörös Ede, Móritz Jenő, M'sares Do:na, Va- | dász Zoltán. Kovács Zoltán, Szőes Gá- | bor, Poner.’G Ernő. Kosrta János, Mó- ? ritz István, Kovrig Stefánia, Szőcs 4 mi a J és Boross Ákos működtek közre. Nagv sikerrel szerepelt az iskola énekegyüttese és szalonzenekara is. A gimnázium rag''’ t e’ondót erűiében re-^ezett ünnepségen a ' szülőkön, a város ez egyházak vezetőin í kívül nagyszámú közönség vett részt. I AGYAR. OMÂL Magyar történelemóra — Bukarestben A történelemhamisitásnak jellegzetes esetével találkozunk a bukaresti „Timpul“ 1944 január 23-i számában. Moldován Va- ’ér. a Kolozsvárról eltávozott román egye- . mi tanár, az ismert jogtörténész irt rtmefuttatást Románia „nyugati szomszédjáról“. Hangsúlyozzuk: a cikk szerzője egyetemi tanár, jogász és történész s ezért kettőzött figyelmet érdemelnek megállapításai. A bukaresti sajtó toliforgatóitól már fel sem vesszük ferdítéseiket, lóditásaikat, ezek részéről nem lep meg az Európában nem szokásos hangnem. Egyetemi tanártól, még í'omán egyetemi professzortól Is, valahogy azt várhatnók, hogy ne tévedjen arra az útra, amelyen a bukaresti bulvárlapok gátlásmentps hírverői járnak. Nos, várhatjuk. Úgy látszik, ha rólunk van szó, vo- lontőr, köziró és egyetemi tanár mind közös nevezőre jut az elfogultságban, a gyűlöletben és a történelem tényeinek egészen önkényes beállításában tomboló kirohanások síkján. íme, a mai román tudományos élet egyik kiválósága s ebbéli minőségében a román szellemi elit egyik tényezője tudása és Ítélőképessége teljes bevetésével hogyan ir, ha Románia „nyugati szomszédjáról“ ka- nyarit újságcikket: „Egyes emberek még felnőtt korukban is gyerekésszcl gondolkoznak. Ez a jelenség észlelhető nemcsak az egyéneknél. hanem egész népeknél is. amelyeknek túlzó fantáziájuk van és nem tudnak határt vonni a valóság és az elképzelt között. Ezek a népek sem a mások, sem a maguk eseteiből semmit sem tanultak. Félreértés ne essék és senkit ne tévesztenek meg Moldovan Valér cikkének fenti sorai. A professzor ur nem a mi „keleti szomszédainkéról beszél, akikre ez á leírás -zóról-szóra, betüröl-betüre ráillik. Nem. Ezúttal mindazt, amit otthon, házi használatra volna illő és észszerű manapság elmondani, igazi bukaresti nagylelkűséggel ruházza ránk, amint az cikke folytatásából imigy derül ki: ,Hlyen tulajdonsággal rendelkezik Románia nyugati szomszédja. Hiába van tanulságokkal tele évezredes léte itt,. Európa közepében, mert létének tanulságait nem tudja levonni. Ok nem ismernek csak egyetlen nemzeti történelmet, amelyet mint szép gyermekmesél szült képzeletük. Nem fogadják cl. hogy a történelemnek éppúgy, mint az éremnek, két oldala van: egy, amelyet saját maga csinál meg hamisítva, érdekeinek megfelelően és a másik, amely tárgyilagos, megfelel a valóságnak és amelyet, a külföld készített róluk. Ez utóbbit nem isménk el és nem hisznek abban, Nem akarják elhinni, hogy a múlt megpróbáltatásait mind maguk okozták. Ugyanúgy nem akarják elhinni, hogy ezekből a megpróbáltatásokból nem saját erejükből, hanem idegenek támogatásával álltak talpra.“ Kétség nem eshetik: Moldovan professzor valóban rólunk beszél. Az évezredes lét beismerése megerősít ebben a feltevésben. De e nagylelkűség után, azután tudniillik, hogy kegyesen elismerte a magyarság évezredes Ittlétét, Ismét ösztönösem visszatér a jó hazai szokáshoz és olyan tárgyi s erkölcsi mértéket alkalmaz ránk, mint aminövel Bukarestben szokás mérni a mult és -a jelen eseményeit, valamint á jövendő lehetőségeit. Moldovă,n professzor minket „nyugati szomszédot“ gyanusit azzal, ami nem nekünk volt szokásunk eddig: hogy tudniillik a történelmet meghamisítjuk és érdekeinknek megfelelően csináljuk. Ha Moldován professzor ezt állitja, akkor azt ajánljuk neki, hogy üljön neki és vegye át újra a leckét a — román történelemből! Nemrég a román sajtó nagy hangon jelentette ki. Románia soha nem volt hűtlen barátaihoz, soha senkinek a hátába tört nem döfött. Fellapoztuk a történelmet és a tények meg nem másítható, le nem hazudható erejét hivtuk. tanuvalomásra. Moldován professzor esetében sem tehetünk mást, csak a történelem hiteles lapjaira utalunk. S azokon meg van írva félreérthetetlenül, hogy kik gzok, akik a külföld számára valóban csináltak történelmet önkényes mithosz, önkényes néprajz, önkényes régészet, önkényes nyelvészet és önkényes politika segédeszközeinek latbavetésével. De — és ezt nyomatékosan hangsúlyozzuk! — nem Románia „nyugati szomszédja“ a tettes ebben a ma már világszerte közismert csalafintaságban, így van azonban az, amikor valaki a tárgyilagosság felkent papjaként kezd szónokolni és valójában nem tesz mást, csak a maga kicsinyes érdekééinek rugalmas coll- sttokkjával méricskéli mások ügyeit és mások magatartását is. Nos, mindez csak a „Timpul“-boa megjelent professzori disszertáció bevezetésére vonatkozik. Lássuk a továbbiakat. Moldován professzor azt a tételt, hogy a magyarok a mult megpróbáltatásaiból mindig idegen segítséggel menekültek meg, az alábbi öt ponttal igazolja a „Timpul“ olvasóközönsége előtt: 1. A rablóhadjáratokról a germánok szoktatták le, megmentve igy őket az elveszéstől. 2. A tatárjárás végső halálos csapásától a tatár kilón váratlan elhunyta mentette meg. S. Mohácsnál nem várták be az erdélyi fejedelem segítségét, hanem űzve heves - vérmérsékletüktől, tulkorán összemérték erejüket a törökkel. A végromlástól a Habsburgok segítsége mentette meg őket. h- 18J/8-ban, amikor, ha. a,z osztrákokkal egyesültek volna, eredményesen harcolhattak volna á ,nemzetis égek ellen, vagy a nemzetiségekkel összefogva a. dinasztia ellen, egyedül vették fel a harcot mindkettővel szemben. á. Az osztrák-magyar dualizmus korszaka alatt elvesztették józan Ítélőképességükéi és mint rossz gyermek zúzták szél a kezükbe játékszerként adott hatalmat, visszaélve azzal. Az osztrák-magyar monarchia összeomlásának egyik fö oka a magyarok magatartása volt, akik sirt akartak ásni másoknak, de maguk temetkeztek bele. Ekkor már nem léteztek a, Habsburgok, hogy újból megmentsék őket. Moldován professzor nagyon egyéni és szerfölött önkényes történelemszemléletére újra a történelem lapjaihoz fordulunk tanúvallomásért. A történelem pedig Moldován Valér öt pontjára a következő vallomást teÁ i: Art },: Bár a kérdés semmiképpen sem oly egyszerű, amint azt .Moldován profesz* szór beállítja, mindenesetre bizonyos, hogy a pogány magyarok már egy évezreddel ezelőtt beleilleszkedtek áz európai népek közösségébe, inig a XX. században is — Vándorgyűlést rendez Kolozsváron a Magyar Biztosítás tudományi Társulat. A Magyar Biztositástudományi Társulat (Budapest) február 10-én csütörtökön délután 5 órakor a kolozsvári Mátyás Király Diákház Zenétermében vándorgyűlést rendez. A vándorgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Gebhardt Domonkos, a BIOSZ elnökének megnyitó beszéde. 2. Kovrig Béla dr. egyetemi tanár; ..A biztosítás társadalomátalakitó ereje“. 3. Fóris László dr. miniszteri tanácsos: ..Biztosítási egyesületek és egyesületek a biztosításban“. 4. vitéz Násfay Zoltán dr.: „Birtokpolitika és életbiztosítás“. Az előadásokat vita követi. — Mosott gyapjúval üzérkedett egy rettegi clgányasszony. Tudósítónk jelenti : Csurár Tamásné rettegi cigányasz- szony mosott gyapjúval üzérkedett. A dési törvényszék árdrágító visszaélés miatt 8' napi fogházra és 3 évi jogvesztésre ítélte. Az Ítélet jogerős. — Újra osztályozták a kolozsvári föd- f rászüzleteket. A közellátási miniszter, | mint már jelentettük, megállapította a i fodrászipar kiszolgálási dijait. A minisz- | tér három kategóriát állapított meg a fodrászüzletek osztályozása szerint. En- I nek megfelelően Kolozsváron is megtör- f tént a fodrászüzletek osztályozása. Az osztályozást az Ipartest.iilet fodrászipari , szakosztályának előterjesztése alapján Keledy Tibor dr. polgármester végezte. Az első osztályba 91, a második osztó iv- ba 59, a harmadik osztályba pedig 17 üzletet sorolt a polgármester. A fodrászI üzletek kötelesek az osztályuknak meg- . * felelő dijakat betartani. Az uj kiszolgálási I * dijak, amelyekről jegyzéket kell kifüg- jj geszteni mieden üzletben, február 10-én í, lépnek életbe. — „Vallás és művészet“ címmel tart | előadást Járosi Andor a Népművelési Bi- 1 /ottság és a MANSz kulturális előadás- | sorozatában. Kolozsvár város Népmilve- í I lési Bizottsága és a „MANSz“ kulturális 1 akadt olyan nép, amelyet — használjuk Moldován professzor kifejezését — a germánok Krisztus születése után 1940-ben figyelmeztettek arra, hogy rablásból nem lehet birodalmat építeni. Ad 2.: Történelmi tény, hogy a tatárdulás veszedelmétől a khán halála mentette meg Magyarországot a további pusztulástól. De ugyanez a deux ex machina mentette meg ugyanakkor az egész Európát is. De hol mutatja ki a történelem eme megpróbáltatásában azt, hogy csak a magyarok hibásak az egész Ázsiát leigáző lovas nomádok inváziójában? Hol volt akkor a román nép, amely ma oly fennen állítja, hogy mindig ők védték Európát a keletről fenyegető veszedelmekkel szemben? Ad 3.: Nagyon figyelemreméltó mindaz, amit Moldován professzor arról mond, hogy Magyarországot a török veszedelemtől „a Habsburgok mentették meg“, de ez is túlságosan egyszerű és átlátszó elcsavarása a történelem tényeinek. Moldován Valér teljesen figyelmen kivül hagyja az akkori európai konstellációt s teljesen mellőzi például Szobieszky János lengyel király szerepét és azt a körülményt, hogy a félhold világuralma már a hanyatlás kezdetén ért el Európáig s épp saját belső válsága miatt szorult vissza a Balkánra. Ad J/,: 1848-ra pedig ne hivatkozzék se Moldován Valér, sem pedig a román tudomány egyetlen kiválósága! Ezen a ponton leckét ne adjon magyarnak román senkifia! A történelem lapjain írva áll az erdélyi románok árulása és zendülése. Vájjon akkor kit mentettek meg a Habsburgok? Ad 5.: A történelem lapjai elpirulnak Moldován professzor ama állítására, hogy az osztrák-magyar monarchia összeomlásának „egyik fö okai“ a magyarok voltak. Persze, a renitens, rebbelis magyarok. Csak ök voltak kerékkötői annak, hogy a csehek, szerbek és románok hűsége és lojalitása megmentse a monarchia recsegő-ropogó épületét! Ha valaki nem tudná, dehogy is Masaryk, dehogy is Bratianu volt az, aki 1918-ban a sírásó munkájára vállalkozott! Sajátos dioptriákon át látja Moldován professzor történelemszemlélete az első világháború eseményeit. Nem lep meg Moldován Valér disszertációjának végső következtetése sem a magyarokról és a magyar politikáról: ,Ma sem jobbak, mint voltak a múltban és állandóan bizonyságot szolgáltatnak arra nézve, hogy semmit sem tanultak a múltból és most is látomások után szaladnak. De vájjon át tudnak-e vészelni meg egy hatodik katasztrófát is? Itt Moldován tanár ismét a jól ismert román coliatokkal méricskéli mások magatartását. Ezek után nincs más hátra, mint töredelmesen bünbánatot tartanunk és megjavulnunk. Azt mondja a jeles történész, hogy „semmit sem tanultunk a múltból“, hogy „most is látomások után szaladunk“? Erre csak egy válasza lehetne a magyar magatartásnak és a magyar politikának. Az tudniillik, hogy elmegyünk reálpolitikát tanulni a „Timpul“ házatájára. El Is mennénk, ha nem volna ennek a tanulmányútnak két lényegbevágó akadálya: 1. Mi az északerdélyi és magyarországi románokat továbbra is embersorbau óhajtjuk tartani. Ez az első oka annak, hogy mégsem Bukarestbe megyünk reálpolitikát tanulni. 2. Talán rossz és nem gyakorlatias szokás, de mi még pirulni is tudunk. Ezért Írjon Moldován professzor akármit, zsurnalisztika! történelemóráin és mondjon akármit a bukaresti propaganda, a jövőben mégis csak megmaradunk azon az utón és ama magatartás mellett, amely miatt sem Európa, sem magunk előtt nem kell pironkodnunk. Ami pedig a „hatodik katasztrófát“ Illeti, helyesebben tenné Moldován tanár, ha egyelőre Románia gondjai között nézne szét nyitott szemmel. .. szakosztálya előadás-sorozatának keretében szerdán, február 9-én délután 6 órakor az állami tsnitónőképző intézetében Járosi Andor esperes tart előadást: „Vall's és nyivészet“ címmel. Az^lőadás után rövid hangverseny lesz a következő műsorral: 1. Beethoven: Szonáta op. 31. d moll I. tétel, zongorán előadja Szele Irén. 2. Ära Händel: „Messiás“ c. oratóriumából. Énekli: G. Fogarassy Klára. Zongorán kiséri: Marczali Gabriella. A ..MANSz“ emhon is szeretettel meghívja tagjait és Kolozsvár társadalmát az előadásokra. — Pénzbüntetésre Ítéltek árdrágítás miatt egy dési bérkocsist. Tudósítónk jelenti: Néder János dési bérkocsis árdrágítás vétségével vádolva került a dési törvényszék elé, mert két utért, amelynek hivatalos ára 2, illetőleg 8 pengő lett volna, 6, illetőleg 12 pengőt kért. A törvényszék 10 napi elzárásra átváltoztatható 100 pengő pénzbírságra Ítélte. Az Ítélet jogerős.
