Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-12 / 8. szám
\ 1944. JANUAR 12. If Remember Pearl Harbour" Néhány beszédes szám az amerihai hadiipari termelésről „Emléke*/. Pearl Harbour/«“ — er a mondat szállóigévé vált az Északamerikai Egyesült Államokban- Pearl Harbour, ahol a ja* pari tengeri és légi erűk egyetlen csapással a tenger mélyére süllyesztették az U. S. Navy bils/Ue tengeri haderejének páncélos óriásolt, fordulópontot jelentett a nagy északameriknl köztársaságban. Mindaddig az amerikaiak ugv szemlélték a háborút mint valami izgalmas, de távoli eseményt, amiről láthatnak híradókat a moziban, olvashatnak megszokott lapjukban, de ami lényegében egyáltalán nem érintheti megszokott életvitelüket és még kevésbé biztonságukat. Az a katasztrófa azonban, ami egy cslllagtalan. sötét éjszakán rájuk szakadt- Pearl Harbournál, egyszerre ráébresztette .őket arra, hogy a háború még az 6 számukra la döntő fontosságú lehet, ha item is válhatik lét, vagy nemlét kérdésévé- A pompás páncélóriások: az „Oklahoma“, az „Arizona“ és a többiek elsüllyedtek, dt feltámadt az amerikaiakban a háborús 'szellem. Semleges és tárgyilagos szemlélők számolnak be arról, hogy az amerikai közhangulatban igen jelentős változások történtek éppen az említett „incidens“ következtében. Az elzárkózás politikusai mind jobban háttérbe szorultuk s mindent elöntött a csillagos lobogó népének nemzeti büszkesége ami különös keveréke a gazdasági Imperializmusnak, történelmi romantikának és a politikai beemelt. Az ügyesen irányítóit hírverés, a t'Hin, a rádió, a sajtó eszközeinek szinte korlátlan felhasználása, valamint az, hogy mindeddig a háború igen jó „busiiines“*nek mutatkozott s elképzelhetetlen mértékben feljavította az öiökösen munkanélküliség rémével küszködő ipari munkásság helyzetét, természetszerűleg nagy mértékben hozzájárult a háborús hangulat emelkedéséhezAz eredmények azonban tagadhatatlanok. Hiba lenne elkendőzni, hogy a „Remember Peart Harbour“ jelszavával elindulva, sikerült felébreszteni ezt a hatalmas, százharminc- milliós országot. Ezzel párhuzamosan megindult egyre növekvő mértékben az amerikai ipar átállítása háborús feladatokra. Tekintetűd arra, hogy az Egyesült Államok a leginkább eliparosodott állam volt, könnyen érthető, hogy hamarosan igen tekintélyes hadiipari potenciálra tettek szert. S ha számolunk azzal, hogy az Egyesült Államoknak saját határain belül majd minden nyersanyag rendelkezésére áll, nyllvánvalönuk kell tekintenünk, hogy az USA rendkívüli méretű \ é fejlesztett hadiiparral rendelkezik. Összehasonlítási alapunk nincsen. Az angolok hadianyagtermeiése minden bizonnyal összehasonlíthatatlanul kisebb, a Szovjet és Japán adatai ismeretlenek s a németek is litokbau tartják háborús termelési eredményeiket. Valószínűnek látszik azonban, hogy »X USA badiauyaglermelését egyik sem tudta túlhaladni s vulószlniileg — a németeken kívül — meg meg sem közelíteni. Az Egyesült Államok sajtója a pearl-har- bouri katasztrófa második évfordulóján számadatokat közöl az amerikai háborús felkészültségről. Nincs módunkban, hogy vitatkozzunk ezekkel a számokkal. Sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudunk — bizonyítékok hiányában. Azzal azonban számolhatunk, hogy az Egyesült Államok lakói, ismerve az ország gazdasági kapacitását, szinte kivétel nélkül meg vannak győződve az adatok teljes hűségéről s ez alighanem jelentékeny mértékben növeli önbizalmukat- Ez pedig háborúban figyelmen kívül nem hagyható tényező. Az USA háborús gépezetének felépítésénél nagy nehézséget jelentett az, hogy a háború kitöréséig szinte semmi figyelmet sem fordítottak a katonai szervezet kiépítésére, A világ hadseregei sorában az USA a tizenhetedik helyet foglalta el, alig kétszázezer főt számláló katonai erejével. A szenátus 1940 augusztusában fogadta el a kötelező katonai szolgálatról szóló törvényt s a Pearl Harbour elleni támadás napján már 1,750.1)1)0 főnyi hadereje volt. Az amerikai lapokban nyilvánosságra hozott kimutatás szerint ma 7,750.000 emberük áll fegyverben. Ezeket negyvenhárom hadseregbe osztották be- Adataik szerint a haditengerészet létszáma egy a bélhez arányban növekedett. Számuk a tengerészeti repülőkkel együtt 2,800.000 ember. A legnagyobb erőfeszítéseket a légierőnél végeztek- Itt 1:8 az emelkedés 300.000 emberről 2 millió 300.0ö(J-re növekedett a légierő aránya. Egy hadsereg erejét természetesen nem lehet a létszámmal felmérni. A minőség általánosságban többet jelent a mennyiségnél. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az USA. hadseregének majdnem semmi haditapasztalata nincsen. Annakidején, a világháború kitörésekor, a németek előnyösebb feltételek között startoltak, mert ellenfeleik nem állíthattak vélük szembe harcedzett alakulatokat. Ma mind a németek, mind a japánok veteránjai nyilvánvaló minőségi fölényben vannak az újonc amerikaiakkal szemben. Ha számbavesszük az Unkában, Szicíliában, Déiolaszországban és a Távolkeleten harcba vetett amerikai csapattesteket, arra az eredményre jutunk, hogy eddig mindössze hadseregüknek nyol- eadrésze kerülhetett kapcsolatba az eUen- séggel s igy az angol szigetországban állomásozó és invázióra készülő amerikai hadsereg harci értéke legalábbis probléma- tikusnak tekinthető. Victor Vinde, a kiváló svájci közíró „Eine Grussmacht wächst“ cimü könyvében beszámol arról a nagy erőfeszítésről, amelyet az amerikai hadügyi kar az elmúlt két évben végzett. Az ő adatait sincs módunkban ellenőrizni a Így csak minden kommentár nélkül közölhetjük. Vinde Idézett müvében elmondja, hogy az északamerika* Köztársaságban két esztendő óta éjjel-nappal dolgoznak a hadiipari üzemek. Henry Kord gépkocsik helyett repülőgépeket gyárt újonnan fölállított iparvárosában. Wtllow Kimben, amit népszerűén Komber CSty-nek £ szoktak nevezni. Statisztikája szerint 1941 8 decemberében az Egyesült-Államok 2440 repülőgépet gyártott, míg 1948 novemírerében 8700-at, s ebből 1000 nehéz bombázógép volt. A háború két esztendejében az amerikai repülőgépgyárak — adataik szerint — 434.000 repülőgépet gyártottak, az«* minden öt pereljen egyet-egyet. Ezek kétségtelenül fantasztikus számok, s az amerikai ipari termelés rés 'etes adatainak ismerete volna szükséges ahhoz, hogy megállapíthassuk, mennyiben felelnek meg a valóságnak. Állítólag a hajóépités terén is hasonló eredményeket értek el. A 36 hónap alatt 15.006 hadihajót építettek volna (közte 330 nagyobb egységet) összesen 2 millió sou ezer tonnatartalommal. A hosszú ideig tartó szénsztrájkok bizonyára jelentékeny mértékben befolyásolták a háborús termelést. Erre vonatkozólag azonban az amerikaiak — éppen mert ez az ügy kínos és kellemetlen nekik — nem hoztak nyilvánosságra adatokat. Stirn son hadügyminiszter ellenben egyik legutóbbi beszédében nyilvánosságra hozta a Szovjetuniónak küldött hadianyagsegltséget. Ez Igen érdekesnek tekinthető és bizonyos mértékig megmagyarázza. . miért tudnak az oroszok még mindig jó! felszerelt hadosztályokat küldeni az arcvonalra? Stíluson szerint 1941 májusától 1943 szeptemberéig n Szovjetunió Mnmianszkon és Rassomhoti keresztül BM)0 repülőgépet, 3000 harci kocsit. 145.000 tehergépkocsit, 20.000 egyéb szállító eszközt kapott. Sttmson büszkélkedve a demokráciák fegyvertárának nevezte áz USA-t s ez minden bizonnyal igy is van. Az amerikai Egyesü't-AUamok közreműködése nélkül Anglia és a Szovjetunió aligha tudna szembeállni a németek tekintélyes erejével. NAGY KUKK fcfencsik Dános kiváSó buihtteäti karnagy az „fiSiíá“-! és a üüiarotániai zenekar hangversenyét vezényli Erdély fővárosában Kolozsvár, január 11. Európaszerte ismert nevű vendége van a kolozsvári Nemzeti Színháznak: Fervrn-ák János, a budapesti m. kir. Operabáz kiváló és a rádióban 1* gyakrftn szereplő karnagya Erdély fővárosába érkezett, hogy január 11-én, pénteken délután 5 órakor, mint vendégdirigens működjék közre Verdi „Aida“ c. operájának előadásán. Ferencsik János ezenkívül még egy hangversenyen is szerepe! Kolozsvár zeneértö közönsége e’őtt: január 17-én a kolozsvári filharmóniai zenekart vezényli. A kiváló karnagy most látogat elsőizben Erdély fővárosába és ez az első alkalom, hogy a kolozsvári Nemzeti Színházban magyar vendég-dirigens szerepel. Ferenc#! k János nevét nálunk nemcsak a szorosan vett zeneértö közönség, hanem a rádió egész hallgatósága ismeri s így mindkét kolozsvári szereplését érthető érdeklődés előzi meg. Ferencsűk János még fiatal ember, az uj, törekvő magyar zenei nemzedék egyik vezéregyénisége. Annakidején a Nemzeti Zenedében tanult orgonát Sugár Viktortól, zeneszerzést pedig 1-ajtha László dr.-tól. 1927 óta a m. kir. Operaház tagja, 1928 óta pedig a Nemzeti Zenede tanára, itt a karmesterképző szakon tanít. Magyarországon eddig — a székesfővároson kívül — Szegeden, Győrött, Pécsett és Kassán vezényelt, annál többet szerepelt azonban a nemkevésbé igényes külföldi közönség előtt. Bayreuthban többizben volt korrepetitor az ünnepi játékokon. 1938-ban, a Liszt-évben a budapesti Operaház együttese által előadott „Szent Erzsébet legendáját“ vezényelte Ha yreuthírűi. Vendégszerepeit Oera-ban (Walkirrök és hangverseny), Kölnire o (Fidelio), Berlinben („Mesterdalnokok“ és rádióhangversenyek), Bécsben (rádióhangverseny), Stuttgartban (hangversenyek), Firenzében („Székely fonó-“ és „Pierette fátyla“ az Operaház együttesével), Milánóban („Csodálatos mandarin“ és hangverseny), Helsinkiben („Bánk bán", hangversenyek, rádióhangverseny) és Stockholmban (hangverseny). Â kiváló karmester mindenütt megbecsülést szerzett a fejlett magyar zenei kultúrának. Nem érdektelen talán, ha már most közöljük a kolozsvári filharmóniai zenekar Fe- rencsik által vezényelt hangversenyének műsorát, amely beszédes bizonyítéka annak, hogy az illusztris karnagy vendégszereplésén kivül a műsor Igényes összeállítása Is komoly zenei eseményt ígér. Mozart Figaró- nyitánya után Bartók híres tá,nc-szvitjét adják elő, amelyet a világhírű mester tudvalevőleg Pest és Buda egyesítésének félszázados évfordulója alkalmából szerzett. R. Strauss Don Juan-jának bemutatása után Beethoven csodálatos III. szimfóniáját adják elő. ^ Jegyezzünk búzakötvényt SZÖVETSÉG Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központjánál Kolozsvár, Deák Ferenc-u. 9. sz. f Háztartást vezetnek, bevásárolni járnak a beriini férfiak Bérűn, január II,. Délután öt és hét óra között érdemes Berlinben sétára indulni és végignézni az élelmiszerüzleteket. A meglepő és a békeidőktől eltérő jelenség az, hogy az üzletekben majdnem kizárólag himnemü lényekkel találkozik az ember. Az egyik az iránt érdeklődik, mikor lehet megint halat kapni, a másik tudni szeretné, mikor érkezik ineg az uj pálinkaszáílit- mány, a harmadik a furcsa, zöld gyümölcscsel foglalkozik, amely az üzlet sarkában található. A jegyhivatalokban és egyéb, háztartási gondokkal összefüggő helyiségekben is feltűnően megszaporodtak a férfi látogatók. Berlint a légitámadások himnemü háziasszonyok nagy szövetségévé alakította át. Minden megváltozott. A je’szó mostanában: marad még elég! A régi Berlinből több megmaradt és több meg is fog maradni, mint ahogy a külvilág hinné. Mindenekelőtt sikerült, amint már az előbbiekből is kitűnik, a családapák átképzése. Az U-vasuton, a villamoson, vagy az omnibuszon vájjon miről beszé'getnek egymással a férfiak ? Háborús hírek és politikai kombinációk mellett háziasszonyi gondokkal foglalkoznak. Sok érdekeset hall az ember ilyen beszélgetéseket ügyelve. Az egyik autóbuszutas Ideális segítséget kapott. A segítség hölgy, mindent tud, amit egy háztartás vezetőjének tudnia kell, de valahol északon kibombáztá“ a házából és most nagyon örül, hogy Berlin. valamelyik peremvárosában ingyenlakást kap a háztartás vezetése ellenében. Reggel elkészíti a reggelit, azután elmegy bevásárolni, esténként megfőzi a „diner‘‘-t. Egyébként azt csinál, amit akar, ez már nem Is érdekli a hivatalában vagy üzemében elfoglalt föbérlőt. így azután Igen rózsás a helyzet. A másik férfi megint más megoldást talált az elárvult háztartás gondozására. A család jóformán mindenütt vidéken van rokonoknál, vagy Ismerősöknél esetleg hivatalosan elszállásolva, a magukra maradt férfiak azonban a legutóbbi hetekben a legkülönbözőbb szabadalmazott módszerekkel o’dják meg háztartási problémáikat. A szabiida’mazott megoldások nem mindig válnak be, vannak férfiak, akik nem tudnak boldogulni. Az ilye* nehéz esetekben közbelép az NS asszonyézervezet, amely háztartási kurzusokat létesít férfiak számára. Ezeken a tanfolyamokon a férfiak megtanulják mindazt, amiért még nemrégiben a feleségeiket szidták. Meglepő egyébként, mennyi háztartásvezetői tehetség rejtőzik néhány férfiban. Sokan azt mondják: az erős egyedül a legerősebb és nöí segítség né’kül jobban be tudják osztani az élelmi- szeradagjaikat, tehát inkább maguk látják el a háztartást. — Egy évben 366 nap van, — mondja egy berlini asszony. — Ha felteszem, hogy 65 napon van légitámadás, még mindig 300 kedélyes nap marad. Ilyen körülmények között inkább itthon maradok Berlinben, minthogy vidékre menjek és idegen emberekkel bosz- szankodjam. A berlini optimizmus elpusztíthatatlan. Mindenki tudja, hogy légitámadásokkal számolni kell, titokban azonban mindenki arra számit, hogy az é házát nem éri baj. Ha mégis bekövetkezik a baj. a berlini Igyekszik maga megoldani a problémáit. Végeredményében a nagyterjedelmü kertvárosok mindig biztosítanak elhelyezkedési lehetőséget. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Berlin lakosságának nagyrésze csak második, vagy harmadik generáció a falusi ősök után. így azután sokkal könnyebben szánják rá magukat a város elhagyására, vagy legalább az asszonyok és gyermekek vidékre küldésére, mint ahogyan London kiürítésénél tapasztalták az angolok az 1940. év telén. A gyermekek eltávolítása természetesen hatalmas könnyebbséget jelent a légvédelem számára. Az emberveszteség ezért sokkal kisebb volt a legutóbbi súlyos támadások alkalmával, mint ahogy várható lett volna. Ezen az általános képen az a megállapítás sem változtat, hogy Berlin négy és fél millió lakosa között bizonyos százalékban olyanok is akadnak, akik nem tartoznak a hősök közé. Ez a rész tulajdonképen csodálatosan kicsi. A hazai front ugyanolyan bátran helyt áll, mint a katonai arcvonal, még azokon a helyeken is, ahol előzetes kiképzésről vagy katonai nevelésről szó sem lehet. Berlin minden körülmények között megmarad, tekintet nélkül arra, milyen károkat okoz a hatalmas városban a léglháboru. SOROK ÁRPÁD filmszínház: Alkalom. Fősz.: Karády Kata'ln, Somlay, Szüassy, Csortos, Pethes, BiHCsi. Vasárnap és kedden d. e. H12-kor matiné. CORVIN-mozgó: Zenélő maion». Szereplők:' Szeleczky Zita. Dayka Margit, Vaszary Piri, Szilassy László, Csortos Gyula, Makiári Zoltán, Latabár Ká’mán. Kezdete: H4, ’746, 1^8-kor. Vasárnap 11-kor és déli 1-kor is: Zenélő malom. EGYETEM: Boldog idők. (Karády Katalin, Ajtay Andor.) BRD1SLY-mozgó: A nagy király. Fősz.: Ottó Gebür, Krisztina Sönderbaum, Gusztáv Frölich. Előadások kezdeté 3, 5, 7 órakor. MÁTYÁS mozgó: Lopott feleség. Fösze- rep’ö: Aiida Valii. Előtte: Magyar és Ufa vi’ághiradó. Előadások: 3, 5, 7 é RÁKÓCZI filmszínház: Csak 16 éven felülieknek! Kísértés. Fősz.: Karády Katalin. Nagy István, Bulla Elma. Műsor előtt: Legújabb híradók. ,16 ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK A Pengő az eszköz — a búza a céi! Fektesse tőkéjét búzakötvénybe
