Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-23 / 18. szám
KutriUjs&G a 1944. JANUÁR 23. fl Kun fajta, nagyszemü legény volt... Huszonöt esztendővel ezelőtt halt meg Ady Endre sikerült, ha nagy többségben vol# aí ellenség* gél szemben. Délolaszurszágban azonban ineg kellett tanulnia, hogy még a nagy számbeli többség sem biztosit mindig győzelmet. ALEXANDER ,,Kunfajta, nagyszemü legény volt, Kinzottja sok-sok méla vágynak, Csordái Őrzött és nekivágott A hires magyar Hortobágynak.“ Január 27-én hajnalban lesz huszonöt esztendeje, hogy Ady Endre föld alá vitte negyvenkét, éves korában tragikusan szép magyar arcát. Az Ur Illésként vitte el az akkor megbolydult, kétségek és rettegések között várakozó magyar lelkek közül. Mert, mint ahogyan ö irta: „Fordulása élt s volt» világnak“ akkor. A szomorú emlékű „őszirózsás forradalom“ vége felé járt már éppen. Forradalom volt, de erről a forradalomról mondotta volt keserűen a már nagybeteg költő: — ,.Ez nem az én forradalmam. ■ Pedig Ady forradalmi költő volt, S ha a magyar is az lett volna, akkor költő és nemzete bizonyára együtt örvendett volna ennek a forradalomnak. De Ady Endre — még a halálon innen, de már az életen túl, r— mint megvert gyermek nyöszörögte: — ,,És most mi lesz ErdéJlyel De ezt a keserű kérdést nemcsak akkor tette fel, amikor hirül vitték neki Tisza István meggyilkolását, hanem már «okkal hamarabb. Akkor, amikor kitört a háború, 1914 júliusában. Akkor, amikor a vonatok hosszú sorban egymásután vitték a nőtázo vén bakákat. Ahogyan ö Írja ,,Véresre zúzott homlokkal“ elmü versében: „ .. Mintha valami baj ért volna, Dobása valakitek. Homlokomon éles, nagy kő ért. . igen. akik akkor éltek nem is gondoltak arra, vagy talán nem is akartak arra gondolni, hogy mi lesz Erdéllyel?... A költő még el-elkiáltotta egyre erötlenedő hangját: „Őrzök, vigyázzatok a strázsánue szavának már nem volt foganatja. De még ö sem csodálkozott ezen, hiszen akkor rnár: „Egész világ szőttje kibomlott“ s mi árván porban üszkösödtiink... * Ady Endre Írásainak olvasása talán soha nem volt időszerűbb, mint éppen most. Megdöbbentő, hogy milyen látnoki erővel szól már eleve az elkerülhetetlen magyar vég, vagy ha úgy tetszik: végzet. Itt vannak például a következő verssorai: Valahol utat vesztettünk. Várat, tüzet, birodalmat, Valamiben késlegettiink S most harcolunk kedvet vallva [kedvetlenül. . Ezek a sorok még az első világháborút megelőző esztendőben íródtak. És valahogyan bennük van az egész magyar mult. Az utat vesztett magyar mult. Megemlékezésünk mottójául is szánt-szándékkal választottuk „A Hortobágy poétája“ cimü versének kezdő szakaszát. Tudjuk, hogy Ady 1068 versének egyikében, „Az értöl az óceánig“ cimü versében a következőket irja: . . .S ha rám dől a Szittya magasság, Ha száz átok fogja a vérem. Ha gátat túr föl ezer vakond, Az óceánt mégis elérem. . “ Mert éppen abban van Ailynak, vagy talán nemzetének tragédiája, hogy ez a látnoki erejű kö'tö, akiből a világ minden más táján szent dalnok lett volna, nem érhetett el mégsem az óceánig... Gondoljunk csak Adyra és korára. Ki értette meg öt abban az időben s ki hallgatta meg intelmeit?... Néhányan a lelkes fiatalok közül, akiktől, mint egyik vallomásában irja, már ömaga is megundorodott s néhányan az öregek közül, akiktől még erősebben megundorodott.. . A fiatalok „majmolták“, az öregek gúnyolták s ráfogták, hogy versei értelmetlenek. Az idegen lelkületüek meg azért törtek rá, mert meglátták benne azt, amit nemzete nem látott meg: izzó fajszeretetét. így élte akkor a költő borba és könnybe fojtva magános, bus életét Budapest és Páris között, de sem Budapesten, sem Párisban nem volt pillanatnyi nyugta, mert újból és újból eszébejutott fajtája reménytelennek látszó sorsa. 1902-ben már igy jósolta meg az újságíró Ady a trianoni tragédiát: „Itt, ebben a kis szerencsétlen országban el kell felejteni gondolkozni az embernek, ha nem akarja, hogy megfuttassák, hamar célhoz juttassák a kálváriáján. Itt a segítség nem azoké, akik segítségre szorulnak, de a bilincs sem azoké, akik megérdemlik... Ha csak a jó sors nem segít, ez az ország pár évtized alatt össze fog omlani. István király országa szálljon magába, ha lehet s van még ereje, készitse közeledő veszedelmek ellen.“ De idézzünk az újságíró Adynak egy másik cikkéből is, amelyet 1906-ban irt: „Most itt a vihar és talál egy széthullott nemzetet. Vezérek és próféták dön- benve nézik a rongyos, zilált, szomorú-légiókat, amilyenekkel sohase nyertek még csatát. Emitt százezren és százezren cihe- lődnek, hogy menjenek a többi százezer után Amerikába. Álljunk a kétségbeesettek s földönfutók elébe. Hogy gyertek csatasorba s nemzeti pántlika kerül a csákótokra. Amott ismét százezrek, akiket örökösen bitangoztunk, mert jogokat kértek.“ „Annyi bizonyos, bogy ránk férne a segedelem. De az is bizonyos, kínosan bizonyos, hogy idegen segedelem vérszegény nemzetbe sohse fecskendezett be friss vért. Ha magunk nem tudjuk magunkat megmenteni, elvesztünk. Az uj Batu pedig készül uj hordájával... Meg kell csinálni az uj Magyarországot, mielőtt ideér Batu és hordája. Mert mialatt itt az urak a népet nyomják s a királyt szorongatják, a. .jogtalan nép pedig éhezik és kivándorol: Julián magyarjait elnyeli Amerika, bennünket pedig — Európa. ..“ Megdöbbentő jóslások ezek Magyarországról s milyen különös, ha elgondoljuk, hogy az újságíró Ady negyven esztendővel ezelőtt igy látta meg előre Niagymagyarország tragédiáját. S mi ebben a még nagyobb szomorúság-? Az, hogy nem látták igy kortársai is s főként nem látták igy azok, akiknek a kezében volt az ország sorsa. Ha idejében megnyílik lelkűk és szemük, talán közeledő, de dübörögve közeledő tragédiát Is elkerülhetett volna Magyarország. .. Az újságíró Ady Cióf Schliffen, a nagy német katonai teoretikus egyik hadvezetési alaptétele volt: „Többnek lenni, mint amennyinek látszani“- E? különös érvénnyel vonatkozik az angol-amerikai tábornokokra, akiknek a szerénység semmiképpen sem tartozik jótulajdonságaik közé. Hogy megtörténik-e valóban az elözönlési kisérlet, nem akarjuk találgatni, annyit azonban mindenképpen megállapíthatunk, hogy sem az amerikai Eisenhower tábornok, a szövetséges angol-amerikai elözönlési csapatok parancsnoka, sem az angol Sir Henry Maitland Wilson, az angol-amerikai földközi- tengeri csapatok parancsnoka, sem Sir Harold Alexander, a délolaszországi angolamerikai csapatok parancsnoka, sem Bemard Montgomery, a brit elözönlési csapatok parancsnoka, sem Spaatz, az amerikai légierő angliai parancsnoka, sem pedig Tedder, az angol légierők parancsnoka, aki a közös légi vállalkozásokat vezetné, nincsen abból a bizonyos anyagból gyúrva, amelyből a nagy hadvezérek készülnek. Hosszú hónapokba tellett, amíg a választás Eisenhowerre eset# és nem Marshall tábornokra, a vezérkar főnökére, akinek szintén komoly esélyei voltak... A választás bizonyára nagyon nehéz volt, már csak azért is, mert Elsenhower tábornok 1942 junins 26. óta először a brit szigeteken állomásozó amerikai csapatok, majd a földközitengeri angol- amerikai erők parancsnoka, a taktikai és szervezési munkálatokat gyakorlatilag eddig is irja például a következő sorokat is 1902- ben: — „A debreceni telekkönyvek elárulják, hogy néhány év óta az erdélyi román pénzintézetek pénze tódul Debrecenbe s Debrecen jelé. Amit Debrecen a magyarságnak nem tudott megtenni s nem tudott lenyomulni erdélyi pusztuló székely véreinkig, — megteszik a románságnak a román empó- ríumok Debrecennel.“ ■ Igen, ez a „kunfajta, nagyszemü legény“ még akkor „ilyesmikkel“ foglalkozott. A versek csak ezután jötték. De a későbben megszületett Ady-versek csiráit már ezekben a komor hangú, ostorozó újságcikkekben meg lehet találni.-* Vannak, akik Adyban csak a lírikust látják. Negyedszázaddal halála után ráemlékezve, ne a lírikust támasszuk újból életre, mert az amugyis él, hanem a fajáért harcoló, harcos újságírót, a „szent lélek lovagját“, ahogyan ő magát nevezte. Szó se róla, a lírikus Adyt is érte már életében is elég támadás, gáncsoskodás, megnemértés, de vád éppen magyarságáért, vagy ha úgy tetszik „magyartalanságáért“ érte. S milyen különös, hogy a vádat halála után szórták rá azok, akik azzal rágalmazták meg, hogy egy idegen faj — mondjuk ki nyiltan — a zsidó faj fiatal értelmiségének életrevalóságát tömjénezi. Lehet, hogy van a vádban valami igazság, de ne álljunk meg a vádnál, hanem gondolkozzunk el kissé a dolgon s állapítsuk meg a következőket: Ha Ady körül az a fiatal magyar nemzedék él akkor, amely Trianon után felnőtt ebben az országban, bizonyára melléjük állott volna Ady, ez az ifjúság pedig Ady mellé sorakozott volna fel ama bizonyos „bélyeges sereg“ helyett. De Ady maga jósolta meg magáréi, hogy majd az ifjú szivekben teljes ídik be életének nagy müve „egy fájdalmas nagy élet jussán“. Tgy lett az. uj magyar nemzedék szivében és lelkében örök . virágzás az ö sorsa. Nemzedékeket formáló erő. Ady Endre. Móricz Zsigmond s Szabó Dezső a nagy triász s csak azok tudják, mit köszönhetnek e három nagy magyar szellemnek, akiknek számára müveik lelki kenyeréül szolgált s szolgál 'ma is. Ady. Endre most huszonöt esztendeje „...ügy halt meg,?hoify azt se tudta: mi lesz itt az okosság útja“. De mi. akik emlékezünk rá földi halála után negyedszázaddal, tudjuk, hisszük és váltjuk, számunkra ma is, amikor „Száznál több oka a magyarnak,'’ hogy jó testvérnek vallják mindenütt. Ady számunkra: „Úgy él, mint a Gondolát igaza.. .“ ■ ' /••• , B1K<Í JÁNOS vezette. Az angolok minden erővel azon voltak, hogy a legfőbb katonai parancsnok brit tegyen, mondjuk Alexander, amerikai részről azonban kihangsúlyozták, hogy Alexander képességeit nem szabad túlbecsülni . .. így aztán Délolaszországban maradt. EISENHOWER Eisenhower 1890-ben szülédéit Tile-ben, Texasban. Állítólag nagyképességü ember, akinek eredeti tervei éá meglepő gondolatai vannak. Már a háború előtt számtalanszór fordult a hadügyminisztériumhoz s a páncélos fegyvernem kiépítését sürgette. A háború kitörésekor Mac-Artlmr tábornokkal együtt tervezetet dolgozott ki „a Fülóp-szigetek vé- t delnvére“. Amikor aztán az elméleti fejtegetéseket a gyakorlatban is ki lehelelft volna próbálni, Eisenhower sietve elhagyta Manilái és Washingtonba utazott. Közben a japánok bebizonyították, hogy a szigeteket igenis be lehet venni. Ezután rádión és kábelen „parancsnokolt" néhány Csunking-hadosztályt, később Északafrikába került. MONTGOMERY Montgomery a legénység körében kétségtelenül a legnépszerűbb tábornok. Amikor az angol elözönlési csapatok parancsnokává neveztok ki, az intézkedés megelégedést keltett. ötvennégy éves, Angliában nagyra tartják, de — bár kétségtelen, hogy katonai eredményeket ért el — győznie csak akkor Sir HaroM Alexander, Earl of Caledon ez* időszerint 52 éves fia, közvetlenül az első világháború után már hírnevet szerzed*. Amikor az ántánt a bolsevistáktól megtisztitott Lettországban az# követelte, hogy a parancsnokló német tiszteket el kell távolítani s a lett katonák nem engedelmeskedtek a let# tiszteknek, Alexandert nevezték ki parancsnoknak, aki akkor ezredes volt. Egy kommunista örvlövész rálőtt és igy sebesülten hazautazott Angliába. Később Indiában működött. Munkásságával! az angolok mindenesetre meg voltak elégedve, azt viszont, hogy az indusok is, már nehezebb lenne megállapítani. Dün- kirchcnnél fedeznie kellcdt volna egy francia visszavonulási műveletet, de nem vállalta, hanem kijelentette a franciáknak: „Azt már nem, megyünk mi is!“ 1943 márciusában Wavelt Burmába küldte parancsnoknak, ott többször kijelentenie: eljött az ideje annak, hogy a japánokkal végleg leszámoljon. Közbejött akadályok miatt azonban ez nem sikerült- Csak nagy nehézségek árán sikerült csapadait a dzsungelbe és India felé visszavonni- Csapatai végleg felbomlottak, ő pedig repülőgépbe ült és szerencsésen meg is érkezett Kalkuttába. Hőstette elismeréséül megkapta a legnagyobb angol ki- tointetést, a Barlh-Orden-t. Az elmúlt év nyarán azután Auchinleck helyébe Északafrikába nevezték ki. Itt Teder-rel együtt dolgozott. TEDDER 1942-ben Churchill elhatározó lépésre szánta el magát. El akarta simítani a szárazföldi hadseregek, a légierők és tengeri erők közti ellentéteket és Teddert neveztek ki az egyesült angol-amerikai légierők parancsnokává. Tedder régi, hires repülő, ötvenkétéves és 26 éve áll a légierők szolgálatában. Cambrldgeben végezte tanulmányait, hosszabb idő# a Fidzsi-szigeteken töltött, szófukar, barátságtalan ember, mióta fiát a London feletti légicsatákban elvesztette, állítólag még szófukarabb lett. „ WILSON Sir Henry Maitland Wilson tábornok, a földközitengeri egyesült angol-amerikai erők parancsnoka szintén nem túlságosan rokonszenves ember. Éppen Tedder ellenkezője, sokat beszél és szeret hallatni magáról, ellenfelei azonban azt mondják. rólía, hogy szerénytelen. Hatvankétéves. Régi katonacsalád sarja, nagy kitüntetések azonban mindezideig nem ékesítik mellét, pedig már a búr háborúban is résztvett. A világháborúban több arcvonalon kísérleteztek vele, Görögországban is Wilsonnal akarták a német csapatokat fel- flartóztatni. Athéni főhadiszállását sietve és sikereseit Alexandriába mentette. Rövidesen ismét „munkája“ akadt. Azzal bízták meg, hogy a sziriai VicRy-hü csapatokat verje le. Ennek a feladatnak sikerrel felelt meg... CLARK Clark tábornokról, az 5. amerikai hadsereg parancsnokáról az hírlik, hogy komolyabb katonai teheflség. Eisenhower vezérkarának főnöke voflt. 1897-fien született Newyorkban. Amerikai katonai szakírók szerint nagy érdemei vannak a korszerű amerikai haderő megszervezése körül. Ha még a Középkelet uj parancsnokát, akit Sir Bernhard Pagenck hívnak és az Angliában állomásozó amerikai légierők paracsnokát Carl Spaatz (tábornokot is megemlítjük, rikámbiográfiánk, amelyet az elözönlési csa- I patok parancsnokairól akartunk adni, teljes lesz. Róluk általában az a vélemény: közepes katonai tehetségek. Annyi kétségtelen, hogy az első és a mostani világháború esztendeiben mindegyikük értékes katonai tapasztalatokra tett szert, katonáé lángészt azonban hiába kutatnánk egyiküknél is. jn. Megalakult a férficserkészek hivatásrendi munkaközössége Budapest, január 22. (MTI) Az országos főcserkész felállította a férficserkészek hivatásrendi munkaközösségét. Ennek keretében az első csoport Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter előzetes engedélyével a vattás- és közoktatásügyi minisztérium cserkészeiből „Teleki Pál-csoport“ néven megalakult. Vezetője Szukovathy Imre dr. miniszteri osztályfőnök. Kik az elözönlési hadsereg parancsnokai I jl' te úszuteölcson : tőkebiztosítás!
