Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-28 / 270. szám

KutnüjsKG Si 1945. NOVEMBER 28. Az ember úgy fedezi fel az ilyen utcai böngészdét, hogy sétája közben egyszer csak látja: egy ócska, alagut-nagyságu kapualjban úgy járnak ki és be az em­berek, mint a méhek valami óriási kap­tár szájában. Az ember azt hinné, hogy valami ingyenes élelmiszerkiosztás folyik ott. Addig furdalja a kíváncsiság, amig maga is beáll a kapu alá sodródó folyam­ba. Amikor bejutott, akkor látja csak meg, miről yan sző? Valóban táplálékot vesznek magukhoz az emberek, de nem testi, hanem szellemi táplálékot... és nem ingyenes menza működik ott, hanem dúsan felszerelt utcai kölcsönkönyvtár, azaz böngészde. Itt tehát böngészni kell! Lehet is. A fal­ra szögezett polcos állványok roskadnak az emberi szellem és tudomány papírra nyomott kútfőitől. — Nem rossz ... — morogja magá­ban az ember, mert áz első könyv, amely böngészés közben a kezébe akadt ezt a címet viseli: „Gályarab, avagy a Velen­cei Rémes éj.“ Rövidesen még a követke­ző szellemi kincseket böngészi ki. egytől- egvig bibliofil ritkaságok, mint: „Két szív, ha feldobog“, „A véres trón“, „Klá­rika, vagy a halálra Ítélt mágnás leánya“. Ez utóbbi bőségesen illusztrált. Rögtön áz első kép a mágnás lányát ábrázolja, amint fejét a bakó bárdja alá hajtja. Úgy látszik nem gyöngébb idegzetűeknek író­dott az igényes műremek. Most már valóságos böngészési szenve­dély vesz erőt az emberen, orrát bele­dugja a könyvek közé, mintha Anonymus krónikáját, vagy a Gutenberg féle első dúccal ütögetett könyv egyik példányát remélné felfedezni. — Az ottan ... — csillan fel a szeme és átfúrja magát a könyvoszlopokon a remek antik ritkaságig. A könyv pedig, amely kezébe akad. „Módszeres beszéd és olvasási gyakorlat dadogok számára“. — Még nem dadogok — mondja az ur és újabb könyvet kapar elő. „Dubarry grófnő szérelmi élete“, „A sárga detek­tív“, „Hív a dzsungel“ és „A nagy Szlemm, azaz egy bridzsbajnok regénye“. — Nagyon jó könyv, ajánlhatom — lép közelebb a böngészde tulajdonosa rejtekéből a homályból, mint egy pók. Onnan tartja ugyanis szemmel vásárlóit, hogy a nemes böngészési szenvedély el ne fajulhasson a böngészők között . . . Bekecses, borostásállu ember a tulajdo­nos, inkább szénlapátolónak hinné az em­ber. mint könyvmolynak. — Ismeri? — kérdi az ur meglóbázva kezében a „Sárga detektiv“-et. — Én ne ismerném? — vigyorog a böngészdés, •— az egész könyvtárat ki­olvastam. Az ur leemel a felső polcról egy vas­kos kötetet, mely nem más mint a „Grill- féle döntvénytár“ 18. kötete. — Ezt is kiolvasta ? Ától-cettig — erősiti a bekecses. A böngészde törzsvásárlói úgy látszik már ismerik erről az oldalról a tulajdo­nost. Egy pirosorru őszbajuszu, szemüve­ges bácsi kedélyesen hátbaböki a muta­tóujjával és egy könyvet tart az orra elé. — Milyen ez? — Nagyon jó — mondja széttárt kar­ral a böngészdés. A bácsi újabb könyvet húz elő a hóna •»löl. — Hát ez? — Nagyon jó — ismétli a bekecses. A harmadik könyvre ezt mondja: — Az is nagyon jó. Nálam csupa jó könyv van, kérem tisztelettel . . . — Milyen könyvek a legkapósabbak ? — érdeklődik az előbbi ur. — A tizfilléresek, húszasok, ötvenesek, — hangzik a válasz, amire rögtön szem­léltető példa is adódik. SÍD Hóna alatt legalább huszonöt füzetes regénnyel lakatosinas-formáju fiatalem­ber lép a böugészdéshez és rámutatva szorgos böngészésének eredményére ér­deklődik: — Mennyibe kerül ez a csomó? A böngészdés megemeli a halmazt, la­tolgatja a súlyát. — Egy kilő... hm ... három pengő. A lakatos inas alkudni próbál. — A múltkor másfél kilót vittem ket- tőötvenért. Az ur felfigyel: — Dekára megy, mint a felvágott? A böngészdés kihúz egy sárgafedelü füzetet a csomóból. — Viheti ezt is kettőötvenért, de ak­kor ezt a könyvet nem adom oda., mert ebben rögtön az első oldalon lepuffanta- nak tizenkét tehénhajesárt lóhátról és megölik a seriffet . . , Rém izgalmas. — Adja ide, inkább legyen három, — mondja a kalapácsforgató ifjú. Fizet és viszi haza zsákmányát. A böngészők tovább turkálnak. So- ványarcu egyetemista, kutat guggoló ál­lásban az alsó polcon. Szótárt böngész, mert megkérdezi a nyakszirtjét figyelő tulajt: — Sauvageot nincs? — igy mondja: „Szóvázsóóó“. A böngészdés elmereszti a szemét. Ilyen vadnyugati Írót nem ismer. — Csak Zane Grey-t adhatok. — Hát Duden? — firtatja az egye­temista. A böngészdés már beleizzadt a nehéz kérdésbe. Ezt a fránya írót sem ismeri. — Nem tudom — nyögi kétségbeeset­ten és mérgesen néz a guggoló egye­temistára, majd egy harcsabajuszu va­dászkalapos emberre, aki szöges botiával turkál a könyvek között és ezt mondja: — De koszosak ezek a könyvek. Öreg nyugdíjas érkezik most kis bő­rönddel. Int a tulajnak, az szakértelem­mel mustrálgatja a bőrönd tartalmát és azt mondja szemrebbenés nélkül: — Hat pengő. — Nyolc — mondja a nyugdíjas. — Hatötven. Végre is hétért cserél gazdát a kézi­könyvtár. A tulaj jó vásárt csinált, mert a bácsi távozása után csakhamar túlad a mintegy tizenöt könyvből álló könyvál­lomány egyik darabján öt pengőért. Ezt is szemrebbenés nélkül csinálta. Közben az ur is befejezte a böngészést. Öreg Strindbergre bukkant az egyik pol­con. A Strindberget ötven fillérért vesz­tegette a böngészdés. — Nem cikk — mondja magyarázókig. Az egyetemista felemelkedik hosszas guggolásából és dolgavégezetlen távozik. — Nehéz alak volt ez — bök utána a böngészdés és bizalmasan odasugja az urnák: — Lehet, hogy bolond is volt, mert egyre valami „dudát“ keresett raj­tam . . . Irta és rajzolta: DOBRY LAJOS zdcucicii6let A Budapesti Divat Központ december 12-én divatkiállitást rendez Kolozsváron Kolozsvár, november 27. A Budapesti Dívái Központ, amely célul Bűzte ki. hogy a magyar divatiparosság (női-, férfiszabók, fehérnemű- varrók, cipésziparosok, szűcsök, kalapkészitők, stb.) korszerű kifejlesztése utján az ő# meg­illető vezetőhelyet Délkelet-Európa divatjának irányításában mielőbb elfoglalja, elküldte vezérkarát Erdély fővárosába, hogy az ipar­ügyi kormányzat pártfogása mellett Kolozs­vár divatiparosságát vonja be elsőnek Erdély területén a 'jelentőségteljes mozgalomba- Tóbiás Kornél dr- miniszteri oszitálytariácsos, a Divat Központ . elnöke, Hallőssi István kormányfőtanácsos, a budapesti Nemzetközi Vásár vezérigazgatója, Anker György dr. ügy­vezető főtitkár, Dorogsághy Győző székes- fővárosi tanácsfőjegyző és Bíróczky Károly, a budapesti Női Szabó Ipartestület elnöke tájékoztatta Kolozsvár divatiparosságát a ko­lozsvári kereskedelmi és iparkamara tanács­termében rendezett széleskörű értekezleten, amelyen a szakma vezető cégei csaknem ki­vétel nélkül résztvettek. Tóbiás Kornél dr, miniszileri osztálytaná­csos, elnök lendületteljes ismertetés keretében mutatott rá, hogy mennyire fontos, hogy hazánk nagy földrajzi egységeinek divatipa­rossága szervesen bekapcsolódjék az egysé­ges magyar divatipar Kérfoglalásának munká­jába. mind a Közelkelet, mind a belföld piacain; ezenfelül kívánatos, hogy Erdély divatipara mielőbb a főváros nívóját érje el- Ezt a célt szolgálja a Divat Központnak az a kollekciója is, amelyet a vezető fővárosi divatcégek legutolsó modelljeiből összeálliHva, divatkiállitás keretében kíván bemulatni Ko­lozsváron. természetszerűleg a kolozsvári divatiparosság vezetővállalatüinak aklív rész­vételével. Tóbiás dr„ majd Hallóssi István és Bi- róczky Károly ismertetései után Demeter Eercne. a Kolozsvár és Vidéke Ipartestületé- nck elnöke üdvözölte a magyar divatipar uj célkitűzéseit- Bereezkv Ernő dr. miniszteri í biztos. kamarai főtitkár Rámutatott, hogy ’ amint ErdéJv sportkörei a nemzeti bajnokság keretében az ország legkiválóbb labdarugó csapataival végül is diadalmasan vették fel a versenyt, éppúgy Erdély fővárosának divat­iparossága is feltétlenül ki fogja vívni a maga megillető helyet, ha tanul, bekapcsoló­dik a korszerű szakmai eseményekbe és gaz­dag erdélyi motívumaival hozzájárul a ma­gyar ipar általános elismertetéséhez­Az értekezlet elhatározta, hogy Kolozsvár divatipara a rendelkezésére álló rövid Idő ellenére Is résztvesz a Magyar Divat Központ Kolozsváron december 12-én, vasárnap dél­után & órakor a Mai,»* Király Diákházba« tartandó nagyszabású dlvatkiállitasán, ame­lyen a főváros vezető divatipari cégei mellett hangulatos keretben vonulnak fel a kolozs­vári divatiparosok legsikerültebb alkotásai. Az értekezleten, amelyen Kolozsvár nemes hagyománya kéz’müiparossága lelkesei] csat­lakozott az iparügyi kormányzat mozgalmá­hoz, a női kalaposipar csatlakozását Bódi Mária, a női szabók megnyilatkozását Kovács Miklós és Szabó János mesterek, valamint Gyurka Margit női szabómester, a fodrászipar véleményét vitéz Gram Anitái, a cipésziparos­ság állásfoglalását, egyben korszerű kívánsá­gait Kovács Antal cipészmester, szakosztályi elnök juttatta kifejezésre. A TÉBE megszerezte a december 5-8-ig tartó négynapos bankszünethez a miniszteri hozzáfáruiást Kolozsvár, november 27- Legutóbbi szá­munkban jetenletHük, hogy december első hetében négynapos szünetre készülnek a pénz­intézetek. A Magyar Távirati Iroda közlése szerint a négynapos bankszünethez a TÉBE megszerezte az illetékes körök hozzájárulását. A MTI a bankszünetröl a köveükező jelen­tést adta ki: December 6-án, hétfőn, a Kormányzó Ur Öíöméilósága névnapján, miként a múltban is, a TÉBE kötelékébe tartozó pénzintézetek munkaszünetiét tartanak. December 8-án, szerdán Gergely naptár szerinti pirosbetüs ünnep szokás szerint ugyancsak bankszün­nap. A közbeeső december 7-én a pénzintéze­tek pénztáraikat szintén zárva fogják tartani, bogy a december 5-től 8-ig terjedő négy­napos munkásaiéi nagyobb villany- és íütő- anyagmegtakaritást tegyen lehetővé. A fenti napokon a Magyar Nemzeti Bank is teljes muniaszünelet tart. Baromfi- és házinyuiienyésztők fakarmáayszükségSetéitek biztosítása Kolozsvár, november 27- A közellátási kor­mánybiztos a hatósága alá tartozó törvény- hatóság területén nyilvántartom (gazda- könyvvel ellátott)'' gazdálkodók baromfi- és házinyulállományának eltartásához szüksé­ges és hiányzó árpára vásárlási engedélyt adhat ki. Más vármegye területiére érvényes árpavásárlási engedélyt csak a közellátásügyi miniszter adhat ki- A szükségletek megálla­pításánál az 1944. évi augusztus hó 1. nap­jáig az állatok fejlettségére tekinteti nélkül egy tyúkra (gyöngytyukra, kacsára) legfeljebb 20 kg-t, egy ludra vagy pulykára legfeljebb 50 kg-ot, egy házinyulra legfeljebb 12 kg-ot lehet számítani. Ezek a mennyiségek csak zárt kifutóval rendelkező telepek (farm­gazdálkodás), illetőleg álflamilag ellenőrzőt* vagy törzskönyvezett tenyészetek esetében irányadók. Nem törzskönyvezett és nem te­nyésztési célokat szolgáló baromfi- és házi- nyulállomány részére (falusi vagy tanyai jel­legű gazdálkodás esetében) árpavásárlási en­gedély a fentemlitet* adagok felére.adható ki. A gazdakönyvvel nem rendelkező baromfi- és házinyudteny,észtök takarmányszükségleté- nek részbeni kielégítésére a közellátási kor­mánybiztos a hatósága alá tartozó «örvény- hatóság területére szóló érvénnyel szintén adhat ki árpavásárlási engedélyt. Más vár­megye területére érvényes árpavásárlási en­gedély erre a célra a közellátásügyi minisz­ter állal megállapított keret terhére az 1944. január 31. adható ki. A gazdakönyvvel nem ■ rendelkező baromfi- és házinyultenyésztők részére, ha tenyészetük államilag ellenőrzött, illetőleg törzskönyvezett, úgy a szükségletek megállapításánál az eUőzö. bekezdésben- meg- haüározolt mennyiségeket kell számításba venni. Államilag nem ellenőrzött és nem törzskönyvezett állomány szükségletének a megállapításánál csak e mennyiségek felét lehet számításba venni. Ufabb utasításokat adott ki a közellátási miniszter a kukorica- vásárlási engedélyek kiadására Kolozsvár, november 27. A közellátásügyi miniszter a kukoricavásárlási engedélyek kiadására, a magánhizlalások részére enge­délyezett takarmányvásárlási engedélyek kiadásának újabb szabályozására utasításo­kat küldött a községi elöljáróságoknak. Kukoricavásárlási engedélyeket gazda­könyvvel ellátott személyek részére a követ­kező módon adnak ki: A közellátási kormánybiztos a hatóság» területén nyilvántartott gazdálkodó részére és a hatósága alá tartozó területre 10 má­zsán aluli mennyiségű kukorica vásárlására az esetben is adhat engedélyt, ha a gazdál­kodó a vásárlási engedély iránti kérelemben nem tünteti fel, hogy a kukoricát kitől kí­vánja megvásárolni. Nagyobb mennyiségnél az eladó megjelölendő. A közellátási kor­mánybiztos a gazdálkodó szükségletének megfelelő kukoricamennyiségből még hiány­zó mennyiségre is adhat vásárlási engedélyt. Hízó sertésenként 4 mázsa szemes kukori­ca, valamint az állatállomány helyileg szo­kásos takarmányszükséglete vehető figye­lembe. A szántóföldi gazdasággal nem rendelke­ző sertéshizlalók részére kukoricavásárlásí. és a takarmányvásárlási engedélyek kiadá­sa a következő módon történik: 1944 január 31-ig hizlalásra beállított sertésenként 2 mázsa szemes kukoricára ad­ható engedély. A sertésdarabonként szintén kiadható 2 mázsa árpában és megjelölt mennyiségű kukoricában megállapított ta­karmányra a közellátási kormánybiztos a vásárlási engedélyt nemcsak a hatósága alá tartozó törvényhatóság területére, ha­nem máshová is kiadhatja, de csakis a köz­ellátási miniszter által megállapított keret­ben. A két mázsa kukoricára szóló vásárlá­si engedély azesetben is kiadható, ha az igényjogosult előzőleg árpavásárlási enge­délyt nem kért. Több kukorica vásárlására az előirt 2 mázsánál azesetben sem adható engedély, ha a hizlaló előzőleg árpavásárlá­si engedélyt nem kapott, vagy a kiadott engedély alapján az árpát nem vásárolta meg. Csontiiszt a takarmány pótlására- A föld­mivelésügyi minisztérium mozgalmat indított a takarmányhiány leküzdésére olyan irány­ban, hogy a takarmány pótlására a gazdák csontlisztet használjanak. Tudományos vizs­gálatok során megállapifetták, hogy a csont­liszt megfelelő adagolása mellett igen nagy mértékben pótolja a takarmány mész- és foszforhiányát- A csontlisztet az állatok ab­rakjába keverve vagy a takarmányban el­szórva adagolják és az állaíok kora és faja szerint napi 3—50 gramm között változik. Egy malac számára napi 3—5 gramm, egy fejőstehén, résacre napi 20—50 gramm csont- kút elegendői

Next

/
Oldalképek
Tartalom