Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-29 / 245. szám

1943. OKTÓBER 29.

3

fCninüJSKc

— Ktnevezép. A m. kir. vallás- és közök! iásügyi miniszter Debreczi Sándor oklevcles középiskolai tanárt a kolozsvári gyakorló, Dobolyi Gyula okleveles középiskolai tanárt a kolozsvári román tanítási nyelvű, Dragoman Pál okleveles középiskolai tanárt a marosvásárhelyi, Ványa János okleveles középiskolai tanárt a nagyváradi gimnáziumhoz állami gimnáziumi helyettes tanárokká kinevezte.

— Meghalt Sir Stein Aurél, a világhírű ázsiakutatő. Lisszabonból jelentik: Az angol hirszolgálat újdelhii jelentése szerint, az indiai kormány közölte, hogy Sir Stein Aurél, a magyar származású, ismert régész és ázsiakutató, 80 éves korában Kaboulban meghalt. Stein egész életét kutatásoknak szentelte és értékes tanulmányokat irt Kinában, Turkesztánban, Beludzsisztánban, Perzsiában, Irakban és Transzjordániában végzett kutatásairól. Több kitüntetésben részesült és számos egyetemi oklevelet szerzett.

— Az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács főtitkárának rádióelőadása a Székely Művészeti évről. Budapestről jelentik: Országos érdeklődés kiséri a Székelyföldi Művészeti Évet. Erre való tekintettel iktatta műsorába a magyar rádió Gedényi Mihály dr.-nak, az Országos Iroda'mi és Művészeti Tanács főtitkárának a Székelyföldi Művészeti Év megnyitásáról szóló előadását. Az előadás október 29-én pénteken délután 16 órakor hangzik el Budapest I. hullámhoszszán.

— Hősi halált halt ifj. Szakáts Zoltán. Szakáts Zoltán feJsöházi tagnak súlyos gyásza van. Fia ifj. Szakáts Zoltán karpaszoinányos repülő hadapródörmester Veszprémben repülöhalált szenvedett. Szakáts Zoltán gyászában Erdély egész magyar társadalma együttérez és az ország minden részé,böl felkeresték barátai és tisztelői részvétnyilatkozatukkal. Ifj. Szakáts Zoltán temetése vasárnap délután Bikafalván lesz, ahol a családi sírboltba helyezik örök nyugalomra.

—— Hamisított nyugtákra felvett nyugdijpén zekét sikkasztott el a ketesdi postakézbesitő. A ketesdi posta kézbesitöjeként alkalmazott Máté István tavaly május végén számolt el a körjegyzőség telefondíjával a bánffyhunyadi postahivatalban. A 14.40 pengőről kiállított nyugtát Máté István 18 pengőre javította ki s igy 4 pengővel többet vett fél az eredeti összegnél. A különbözetet elköltötte anélkül, hogy rájöttek volna. A siker újabb bűncselekményre ragadtatta a meggondolatlan postakézbesitöt. A következő hónapokban hamisított nyugtákkal a kézbesítési körzetébe tartozó Ketesd, Alsó- és Középfüld falvak nyugdíjasai nevében összesen mintegy 800 pengőt vett fel saját céljaira. A megkárosított nyugdíjasok bűnvádi feljelentést tettek Máté István ellen, akinek ügyében, Szabó András elnöklésével a kolozsvári törvényszék büntető hármastanácsa Ítélkezett. Szacsvay László dr. ügyész vádbeszédére a bíróság nyolcrendbeli közokirathamisitásban és csalásain mondotta ki bűnösnek Máté Istvánt, akit ezért héthavi börtönbüntetésre Ítélt. Az Ítélet jogerős.

— Lenmaggal is üzérkednek az árdrágítók. A kolozsvári törvényszék mellett működő egyes uzsorabiróság csütörtöki tárgyalásán Biró Lajos dr. törvényszéki biró özv. Pintea Jánosné andrásházai asszonyt lenmag üzérkedésért 150 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Herschkovits Mózesné kolozsvári tejtermékkereskedö sajtdrágitás miatt S00 pengő pénzbüntetést kapott. Danclu János mikházai gazda vajat, füstöltszalonnát és egyéb sertésholmit akart áron felül elárusítani a kolozsvári piacon. Büntetésül 200 pengőt szabtak ki reá. Scheffer Vilmos Széchenyi-téri kávémérésében sajtot adott el drágábban a hivatalos árnál. Az árdrágítás miatt már büntetett Seheffert — viszszaesö bűnösként — ezúttal 15 napi fogházra, egyévi jogvesztésre és 300 pengő pénzbüntetésre Ítélte az uzsorabiró. A vádat képviselő Karda Csaba dr. ügyész súlyosbításért fellebbezett. A többi ítélet jogerős.

— Fogházbüntetéssel végződött a szom-' szedők perpatvara. A Katona József-utca 13. számú házban lakott Dúló Árpád kolozsvári zenész 1941 junius 12-én összeszólalkozott az ugyanott lakó Lengyel Józsefné— Német Máriával. Perpatvaruk tettlegességgé fajult, ennek során Du'ó Árpád egy fejszenyéllel Lengyel Józsefnének karját törte. A megsérült asszony súlyos testisértés miatt beperelte Dúló Árpádot, akit a törvényszék büntető egyesbirája a vádbeli bűncselekményért két havi fogházbüntetésre Ítélt el. Az ügyész súlyosbításért, az elitéit felmentéséért fellebbezett.

ERDÉLYI ASSZONYOK KALÁKÁJA

Zágon felett kigyult egy halovány csillag s mutatja azt az utat, amelyen járnia kell a magyar életnek. Egyszerű falusi székely szivek jóságából, áldozatkészségéből született meg ez a csillag s ha még most gyenge is a fénye, mégis elégséges arra, hogy meszsziröl is meglássák és megcsodálják.

A magyar sors nagy bujdosójának, a bujdosás gyötrelmeit, a számkivetettség szomorúságát oly sok szívvel és oly sok színnel krónikákba szedő kuruc hősnek, a Nagy Fejedelem Íródeákjának falujában a székely kalákaszellem azt határozta, hogy a magyar sorsnak a jövendőben mentői kevesebb számkivetettje és bujdosója legyen. A háromszék-megyei Zágon községben ugyanis az erdélyi református asszonyok hadiárvaházat állítanak fel. Ennek falai között találnak otthont azok az erdélyi református gyermekek, akiknek édesapját az a mostani nagy élethalálharc áldozatul követelte.

A nemescélu intézmény gondolatát az Erdélyi Református Egyházkerület vetette fel s a szép gondolatot az erdélyi református nöszövetségek ápolgatták, de — amint az erdélyi református nöszövetségek zilahi konferenciájáról beszámoló tudósításokból kiderül — gondolat valóraváltásában a döntő szerepet a háromszék-megyei székely asszonyok kalákája játszotta. Zágonban egy régi épületet szemeltek ki hadiárvaház céljaira. Azt kitatarozták, átalakították a célnak megfelelően. A puszta falak azonban még nem alkalmasak arra, hogy meleg, szeretettel teljes otthont adhassanak hősi halottjaink árváinak. Berendezésre is szükség volt s a berendezést elő is kellett teremtem.

A székely élet egyik fontos törvénye: „Segíts magadon, Isten is megsegít“. Erre gondoltak az orbai református asszonyok s el is határozták, hogy nem kérnek, nem kilincselnek, nem várnak sehonnan segítséget, mert az ott van a legközelebb: a székely katonanép kötelességteljesitéstöl átfűtött szivének rejtekeiben. S a kötelességteljesítő székely szív tudja, hogy ha szükség van valamire, ha azzal a valamivel a közösség javát kell szolgálni, akkor a semmiből is mindent elő lehet teremteni, csak akarni és cselekedni kell. Az orbai székely asszonyok nem gazdagok, inkább szegények. De égett bennük az akarat, hogy legszentebb közösségünknek, a nemzetnek ügyét szolgálják és a maguk szorgalmas, dolgos kezének munkájával is építgessék a magyar sors épületét, összefogtak, szövetkeztek, vagy ahogy a székely mondja: kalákába álltak és a semmiből előteremtették azt a berendezést, amelyi, alkalmas arra, hogy harminc erdélyi hadiárvának ágya, párnája, takarója, asztala legyen a zágoni otthonban.

így hordozzák szivükben az orbai székely asszonyok a haza iránti hűség szent öntudatát, ahogyan arra Vásárhelyi Jánosné Zilahon mondott beszédében rámutatott, így, sok beszéd és különösképpen sok jelszó nélkül, azon a nyelven, amelyet a világ minden nemzete legjobban megért és legjobban megbecsül: a köz javáért való cselekedet szorgos munkájával.

Mert, ha kicsit szétnézünk, ha kicsit kinyitjuk a fülünket, azonnal észrevesszük,

AGYAR.

ÓNÁL

hogy mennyi jelszó röpköd manapság a levegőben, mennyi szándék környékez meg egyeseket és közületeket annak érdekében, hogy szervezkedjünk, tömörüljünk és induljunk csalóka hangzású jelszavak után. Eszemterjesztő vigécek házalnak, pártügynökök toboroznak és suttogó szóval demokráciát, népszabadságot, egyenlőséget és testvériséget hirdetnek. így volt ez az elmúlt 22 év alatt is. Jöttek Bukarest ügynökei, . hozták és kínálták a román demokrácia maszlagát. És igy van ma is. Idegen talajban fogant eszmék vigécei házalnak ma is, hozzák a marxista demokrácia maszlagát. Szervezni, tömöríteni akarják a székely népet, csábitó Ígéretekkel, hangzatos jelszavakkal. Nem átallanak népiségröl, közösségi szellemről beszélni azok, akiknek nem a magyar néphez, hanem egy egészen más, kártékony népséghez van igen szoros közük, s a közösségük sem az, ami a székely nép évezredes katonahagyományoktól megszentelt közössége, hanem a hazátlan nemzetköziség.

De a székely mindig csak önmagában bízott és senki másban. És ha csak egyszer is hitt a messziről jött idegennek, vérrel, könnyel, szegénységgel és koldusbottal fizette meg hiszékenységét. Ezért a székely elenged füle mellett minden mézes-mázos szófiabeszédet, mert tudja, hogy rajta senki más nem segít, csak a két keze és a szivében égő örök, izzó hit magyarságában. Ehhez igazodik, eszerint él és igy végzi munkáját. Nem beszél sokat, hanem cselekszik. A szófiabeszédböl nem lesz kenyér, de a jól végzett munkának megvan az értéke.

A zágoni hadiárvaház gondolata és a terv megvalósításának módja épp mostanában a legméltóbb felelet azoknak, akik idegenből hozott szép jelszavak köpenyege alatt igyekeznek ismét visszafurakodni a magyar nép soraiba. Az erdélyi református magyar asszonyok, a zágoniak és az orbaiak gyönyörű kalákázása igen érthető figyelmeztetés arra, hogy itt senki ne beszéljen demokráciáról, mert az erdélyi magyar és székely élet több a demokráciánál: mert az maga a magyar sorsközösség szép? kedves, meghitt és gyümölcsöző életformája, a ml életformánk, amely jó és szükséges nekünk, amint a történelem eseményei tanúvallomásukkal bizonyítják. Magyar csillag fénye alatt született meg ez a demokrácia, ez a sorsközösség s abban az egyén és a köz érdekeinek egy szép összhangja, amelyhez foghatót Európa csak a finn testvérnép nemzeti öntudattól és szociális hivatástudattól áthatott élete tud felmutatni.

Magyar csillag fénye világítja meg a közösségi munkának, az erdélyi asszonyok kalákájának gyümölcseként megszületett zágoni hadiárvaház takaros épületét. Magyar csillag gyűlt ki Zágon felett és hinti a magyar szeretet és gondoskodás fényét azokra, akik majd lakói lehetnek a semmiből teremtett hajléknak.

így van az helyén. Hogy a magyar égen éppen a magyar sors bujdosójának szülőfaluja felett olyan csillag ragyogjon, tündököljön, amelyben a magyar és székely kaláka az ötágú és hatágú Idegen csillagok miatt életüket áldozatul adó magyar apák gyermekeirek ad otthont.

HNsesenpészt fogtak el régnél az állomáson, délre már el is Ítélték

115 kiló fekete hús útja Bogártelkétől a kolozsvári állomásig

Kolozsvár, október 28. Csütörtökön délelőtt a kolozsvári pályaudvaron szolgálatot

teljesítő rendőrnek feltűnt egy bőröndöket cipelő gazdálkodó, aki a rendes kijárat elkerülésével igyekezett kijutni az állomás területéről. A rendőr Igazolásra! szólította fel a gazdálkodót. A Bogártelkéröl érkező gazdának Jankó András névre szóló személyazonossági iratai ugyan rendben voltak, de gyanús viselkedése miatt mégis felnyittatták a magával hozott súlyos bőröndöket. Jankó András kézipodgyásza szlnültig tele volt frissen levágott borjúhússal és bőrrel. A lemérésnél kiderült, hogy a gazda összesen 115 kilogram húst hozott Kolozsvárra, amit nyomban lefoglaltak.

Vallatása alkalmával Jankó András elmondotta, hogy Bogártelkén is híre ment a kolozsvári húsellátás nehézségeinek. Egyik gazdatársával elhatározta, hogy a húsellátás hiányait pénzszerzésre használja fel. Jankó András két fiatal borjut, gazdatársa ugyancsak két borjut vágott le, ezeknek lenyúzott bőrét és húsát hozta Kolozsvárra, abban a reményben, hogy itt busás áron értékesítheti.

A rendőr ébersége azonban meghiúsította Jankó András üzér szándékának megvalósítását. Jegyzőkönyv felvétele után a tettenért gazdálkodót délben már elő is állították a kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróságon. Jankó András ügyét Biró Lajos dr. törvényszéki bíró, egyes uzsorabi ró ^soronkivül nyomban letárgyalta. A vádat képviselő Karda Csaba dr. ügyész képviselte. Az uzsorabiró Jankó Andrást közszükségleti cikk elvonásában vétkesnek mondotta ki és ezért 800 pengő pénzbüntetésre, valamint á lefoglalt hús és 'bőráru elkobzására ítélte. Az Ítélet jogerős.

JÓ ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK

fHemzelvéJelini ünnepség

Kolozsvár, október 28. A kolozsvári bajtársi szövetségek a Tűzharcos Szövetség és a Vitézi Szék támogatásával, f. hó 31-én d. u. 4 órakor a Zsigmond király-utcai Kalandos Társasági székházban nemzetvédelmi jellegű propaganda-ünnepséget rendezlek. A műsor keretében vitéz Borsiczky Imre őrnagy tart előadást, a Földész-dalárda énekel, egy földész leányka szaval, Sántha Ferenc tárogató számokat ad elő. Az ünnepség belépődijmentes és azon minden érdeklődőt szívesen látnak. A bajtársi szövetségek, a Tűzharcosok, a Vitézi Szék és a Székely Hadosztály Egyesület testületileg jelennek meg az ünnepségen, amelyre a levente-zenekar hangjai mellett vonulnak fel. Gyülekezés a testületek székházai előtt, indulás a Vitézi Szék helyisége elől (iparkamara épület) , vasárnap délután 3 órakor a rendezd bizottság irányítása mellett.

A Hangya másfélmillió pengőt meghaladó költséggel paprikabeváltó raktárt és malmot építtetett Szegeden

Szeged, október 28. (MTI) Szegeden a személypályaudvar és a Tisza-pályaudvar között a Hangya hatalmas méretezésű paprikabeváltó raktárt, mintakészítő üzemet és malmot épített. Az építkezések költségei meghaladják a másfélmillió pengőt. A három fontos gazdasági intézmény ünnepélyes felavatására Szegedre érkeztek a Hangya- Központ vezetői, valamint az Alföld és Délvidék politikai és közgazdasági életének vezetői is. Az avató ünnepségen Dömötör László dr., a Hangya elnöke mondott megnyitó beszédet, majd Wünscher Frigyes dr. felsőházi tag, a Hangya-alelnök vezérigazgatója ismertette a létesjtett intézmények életrehivásának történetét és azok jelentőségét. Ez alkalommal kitért arra a sokat hangoztatott kritikára Is, hogy vájjon igazi szövetkezet-e a Hangya.

— Ezekre a kritikákra — mondotta — mi nem szóval, hanem tettel és tényekkel válaszolunk. A szövetkezeti mozgalom lényege abban van, hogy a kisemberek összefogjanak és amit egyedül megalkotni nem tudnak, azt együttes erővel hívják életre.

A Hangya Központ vezetői és a fővárosi vendégek Szegedről Szabadkára utaztak, ahol megtekintették a Hangya nagyszabású húsfeldolgozó üzemét.

Az uzsorabiróság a megismételt tárgyaláson nem szabadságvesztésre, hanem nénzbüntetésre ítélte Trenka Győzőt

Kolozsvár, október 28. A kolozsvári Ítélőtábla annakidején uj tárgyalást rendelt el Trenka Győző kolozsvári, Wesselényi-utcai bodegás árdrágitási ügyében, amely az uzsorabiróság előtt elsőtökön héthönapl börtönbüntetéssel végződött. Trenka, mint emlékezetes, Molnár Bálint, feketevágáson tettenért husiparos bűnügyébe keveredett bele. Kiderült, hogy ö is vásárolt Molnártól hentesárut s az árut a megengedettnél magasabb áron árusította. A tábla által elrendelt uj tárgyalást a kolozsvári törvényszék Vitos Pál dr. elnökletével összeülő uzsoratanácsa szerdán tartotta meg. Schlett Jenő dr. ügyész fenntartotta a közszükségleti cikkekkel Üzletszerűen történt árdrágító visszaélés bűntettének vádját. Péterffy Jenő dr. védőügyvéd ezzel szemben arra mutatott rá, hogy védence nem bűnös. Trenka, mint bodegás, nem viszonteladói, hanem fogyasztói áron szerezhette be áruját s a megengedett törvényes haszonszázalékot ehhez az árhoz számította. Innen ered az árdrágítás látszata.

Az uzsorabiróság egyrendbeli árdrágítás vétségében bűnösnek mondotta ki Trenkát és 2000 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Az indoklás megállapítja, hogy Trenka az általa számított haszonszázalékot csak az olyan fogyasztóval szemben követelhette, aki az árut az üzletben fogyasztja el, az utcára kiadott árucikk titán erre a haszonra joga nem volt. Az Ítélet alapjául egy ilyen eset szolgált. Trenka az Ítéletben megnyugodott, az ügyész semmisségi panasszal élt.