Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-06 / 226. szám
6 Kumüjsm 1943. OKTÓBER 6. _ AZ UJ SZOVJET KÖVET ÁTNYÚJTOTTA MEGBÍZÓLEVELÉT A FEHÉR HÁZBAN- A Német Távirati Iroda közli Géniből. Washingtonból jelentik: Roosevelt elnök hét,főn fogadta a washingtoni uj szovjet nagykövetet, aki átnyújtotta megbízólevelét, majd kijelentette, hogy a Szovjet teljes bizalommal van amerikai szövetségese iránt. Meggyőződése, hogy a közös barátságot nemcsak a háború alatt tartják meg, hanem az a háború után is valóság lesz, sőt erősödni fog- (MTI). — A SZT. MIHÁLY TEMPLOMBAN az aradi vértanuk ünnepén (október 6.) az istentiszteletet az alábbi rendben tartják: fél 7 és fél 8 órakor csendes szentmise. 8 órakor bonvédmise. 10 órakor ünnepélyes szentmise— Büky Béla dr. tanár előadása a zenei népfőiskolán. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület zenei népfőiskolájának előadássorozatában pénteken este 6 órakor Büky Béla dr. tanár tart előadást a Mátyás király Diákház dísztermében „Színjátszás és bábjáték“ címmel. * Idősebb embereknél, kiknek székletétele rendellenes és fájdalmas, sokszor már napi 3—4 evőkanál természetes „Ferenc József“ keserű viz is biztosítja a megfelelő bélürülést és a kielégítő anyagcserét, s igyv jelentős megkönnyebbülést hoz .létre. Kérdezze meg orvosát! — OKTÓBER 6-1 ISTENTISZTELET AZ ■UNITÁRIUSOKNÁL. Az unitárius templomban az október 6-án tartandó istentisztelet — egry negyedórái előzetes harangozás titán, — pontosan délelőtt 10 órakor kezdődik s a lelkészt szolgálatot Simén Dániel teológiai tanár végzi. Téli fajalma szükségletét ■pnamai még idejében biztosítsa olcsó áron. Előjegyzéseket elfogadok 15 napon belüli szállitás^a Fülöp Géza »%■£ — SZABADEGYETEMI ELŐADÁSOK. 1948 október 7., csütörtök Rásonyi László: A törökség és Törökország. Vetített képekkel. (Az általános élettani intézet előadóterme. Mikó-u. 5. Régi botanikus kert.) Október 12., kedd Bart ha Dénes: Bárok zene. Hanglemezekkel. (Uj-klinika előadóterme. Mikó-utca 4.) Október 14., csütörtök Szabédi László: Népi Írástudók, vagy Írástudó nép? (Aula.) Október 19., kedd Kokas Eszter: Az emésztés és felszívódás élettana. (Uj-klinika előadóterme. Mikó-u. 4.) Október 21., csütörtök Császár Károly: Irodalmi értékelés és erdélyiség. (Aula.) Október 26., kedd Putnoky Gyula: A baktériumok teste és élete. (Uj-klinika. előadóterme. Mikó-u. 4.) Október 28., csütörtök Balás P. Elemér: Az életkép joga. (Aula.) November 4., csütörtök Juhász. István: A tudomány szerepe a légvédelem fejlődésében. (Aida.) November 9., kedd Luekhaub Gyula: Az életbiztosítás legfontosabb kérdései. (Aula.) November 11-, csütörtök Makkai László: Magyar és román életforma a középkori Erdélyben. (Aula.) November 16., kedd Ottlik László: A felelősség a politikában. (Aula.) November 18,, csütörtök Borbiró Ferenc: A városi Önkormányzatról. (Aula.) November 23., kedd Vargha László: A cellulózé kémiájáról. -(Uj-klinika előadóterme. MIkó-u. 4.) November 25., csütörtök Aprily I-ajos: irodalmi vitakérdések. (Aula.) November 30., kedd Kós Károly: Magyar stilustörekvések és népi épitészetünk. Vetített képekkel. (Ujklinika. előadóterme. Mikó-u. 4.) December 2., csütörtök Szőkefalvl Nagy Gyula: Geometriai szerkesztések. (Az általános élettani intézet előadóterme. Mikó-utca- 5. Régi botanikus kert.) December 7., kedd Sólyom Sándor: Kolozsvár közegészségügyének félszázados fejlődése. (Uj-klinika előadóterme. Mikó-utca 4.) December 9., csütörtök Tulogdy János: Magyarország — a Kárpátmedence földrajzi egysége. (Aula.) December 14., kedd Bruckner Győző: Az árumegállító jog gazdasági és kulturális jelentősége. (Aula.) December 16., csütörtök György' Lajos: Magyar reflex az európai Irodalmakban. (Aula.) — EGÉSZSÉGTELEN-E A NAGYVAROSOK LEVEGŐJE ? A legtöbb kulturáltamban a régóta működő talaj- 'és vízkutató intézetek mellett ma már levegökutató intézetek is működnek. Ezeknek a tudományos intézeteknek az a feladata, hogy figyelemmel kísérjék, vájjon az iparosodás következtében nem romlik-e túlságosan a nagyvárosok levegőjének tisztasága. A mindjobban növekvő gyáripar ugyanis valóság-1 gal megmérgezi a kémények füstjével, gőzével a nagyvárosok légterét. Dr. Konrieh berlini levegökutató intézete vizsgálatainak eredményét érdekes tanulmányban most adta közre, melyből kitűnik, hogy Európa nagyvárosainak levegőellátására; ugyanolyan gondot kellene fordítani, mint a vízszolgáltatásra. Közvetlen aggodalomra nincsen ok, mert egyelőre kellő védőberendezések felszerelésével meg lehet védeni a nagyvárosok levegőjét a túlságos szennyeződéstől, azonban a jövő nem, sok jóval kecsegtet, Németet* és angolaik Acél és tűzfal szikrázik ma a népek között s az idők, amikor egymás dolgairól tudhattunk és magunkról számot adhattunk, régen elmúltak. Ma csak a propaganda doldozik s mérgeket kotyvasztó boszorkánykonyhájából csak a hazugság kéngázai csapnak felénk. Olyan vadul és elszántan hirdeti ma mindenki: csakis egyedül és maradéktalanul a másik fél a hibás és olyan hallatlan igyekezettel próbálják sátánná feketíteni az ellenfelet, mintha egyes-egyedül ezen fordulna meg siker vagy bukás. De talán igazuk is van, ha elszántan formálják ki az ellenség ördögi maszkját. Tömeggel kell dolgozniok s a tömeg csak az efféle, erősen egyszerűsített beszédet érti. Vagy gyűlölni halálosan, mélységesen, fenntartás és meggondolás nélkül, vagy rajongani bódultán, odaadással. Aki emberi hangon, a humánum érveivel szól a tömeghez, annak előre is elveszett ügye van. Magyarázni a tömegnek, legalább olyan hiábavaló, mint logikai érvekkel rábírni mondjuk egy vízilovat arra, hogy sétáljon ki a pocsolyából. Egy-két lendületes frázis ostorcsaftgnása azonban mindent elvégezhet. Ezért nem remélhetünk valami nagy sikert azoknak a gondolatoknak, amiket mostanában igyekeznek az angol közvéleményben elterjeszteni a tiszteletreméltó Harold Laski professzor, Vidor Gollancz, Cole és Carr professzor. Valóban tiszteletreméltóak ók, ha most, a háború teljében, a nagy döntő csaták közepette van bátorságuk arra, hogy a németek, tehát, a Brit Birodalom legnagyobb ellenségei mellett felemeljék szavukat. Ez az emberi és szép magatartás a legjobban két, mostanában megjelent és sokat vitatott könyvben, Vidor Gollancz „Shall our childem, live or die““ cimü munkájában és Carr professzor „Condition of Peace“ cimü müvében van a legvilágosabban és legegyszerűbben lefektetve. Carr, aki valamennyiük közül a legsúlyosabb és legjelentékenyebb egyéniség, könyvében röviden a következőket állapítja meg: A németek hatvanmilliós nagy nép, akik történelmük folyamán kiváló képességekről tettek tanúságot s nagy teljesítményeket hajtottak végre. Ha a német nép uj gazdasági körülmények közé kerül, a holnap Európájának egyik leg jelentékenyebb épitö tényezőjévé válhatik. Olyan béke, ami csak megtorlás volna s állandó megszállással vagy földrajzi feldarabolás utján próbálnál semlegesíteni a német energiákat, nem élné túl azokat a szenvedélyeket, amelyek diktálnak. A következő nemzedék már egészen bizonyosan nem értené meg az elődök vaddühét, és gyűlöletét s aligha volna hajlandó fegyveresen is érvényt szerezni azoknak az óvóintézkedéseknek, amik ellen a németek egészen bizonyosan végső erejükig nem szűnnének meg tiltakozni. Gazdasági szempontból pedig egyenesen lehetetlenség Összefüggő és összetartozó területeket ' szétszaggatni. Vgy érezzük, Carr professzor gondolatai túlságosan érthetőek, emberségesek és becsületesek ohhoz, hogy népszerűekké tudnának válni. A tömeg mindig rokonszenvesebbnek Ítéli azt, aki tüzet, vasat, pusztulást hirdet az ellenségnek, mint. aki kezet akar vele fogni. Nyilvánvalóan ez a magyarazafa annak, hogy ma Angliában Carr professzor nézeteinél sokkal nagyobb népszerűségre tarthatnak számot Vansittart lordjának eszméi, aki megszállott gyűlölettel hirdeti, hogy ezen a világon minden bajnak, és rossznak egyesegyedül és kizárólagossággal a németek az okai. Az ilyen egyszerű, egy mondatban összefoglalható elméletek múlhatatlanul azt a gyanút ébresztik, hogy gyártójuk vagy egészen kiválóan ostoba ember, aki nem látja meg a világ dolgainak szövevényes voltát, vagy pedig rosszhiszeműséggel állunk szemben, S azt kell hinnünk, ez a gyakoribb eset, mivelhogy a, politikában nem monaható éppen ritkának a. rosszhiszeműség. Lord Róbert. Vgnsittart-ot, a. híressé vált „vansittartizmus“ szellemi atyját aligha lehet ostoba és rövidlátó embernek nevezni. Nyolc éven át, 1930-tól 1938-ig főtanácsadója volt a Foreign Office-nak s ebben a minőségében, mint amolyan „szürke eminenciás“, szinte teljhatalommal irányította az angol külpolitikát. Azóta hírhedté vált könyvét, a „Black Record“-ot 19lf0-ben adta ki s ebben, mit sem törődve a tényekkel, csodálatraméltó egyszerűséggel és pontatlansággal fejtette ki elméletét, 'mely szerint ■i világon minden rossz és baj kizárólagosan a németektől származik. Vansittart néhány könnyebben odavetett mondatban kifejti, hogy a világtörténelem utóbbi másfél évszázada minden katasztrófájának « németek az okai. Ezután szembeszáll azzal az angol elmélettel, hogy a német nép és a nemzetiszocialista rendszer nem egy és tvgyanaz, hanem hangoztatja, amit különben a német hivatalos körök is mindegyre hangsúlyoznak. Megoldásként „szuper Versailles“-t ajánl, amelyben tökéletesen megkötözik a német népet. Ha valakinek évtizedek vagy évszázadok múltán kedve lesz arra, hogy a véres valóság után megírja ennek a háborúnak emberi komédiáját is, bizonyára nem hagyja ki majd azt sem, hogy ennek az egészen szélsőséges álláspontnak, amelyik nyíltan kimondja egy heiven-otyolcvan milliós európai külturnép elpusztításának szándékát, igen nagy tábora volt s még hozzá éppen azok között, akik nem is olyan régen, négyöt évvel ezelőtt, még abban reménykedtek, hogy valami módon megegyezésre juthatnak a III. Birodalommal, avagy, amint azt ök, a maguk angol kereskedői nyelvén kifejezték, fennáll a lehetősége a „make business with Hitler“-nek. Az a harminchat konzervatív angol képviselő és főrend, akik néhány évvel ezelőtt még „üzletet akartak kötni Hitlerrel“, ez év májusának közepetáján tizenöt pontban foglalták össze nézeteiket a Németországgal kötendő béke felöl. S e tizenöt pont fölött a kérlelhetetlen Vansittart szelleme lebeg. Mindenekelőtt a mai német birodalmat meg akarják fosztani valamennyi szerzeményétől s a megcsonkított Németországot darabokra kívánják szaggatni. A legerősebb és szerintük legveszélyesebb német államot, Poroszországot ismét szét akarják választani. Keletporoszországot el akarják csatolni, Lengyelországnak ajándékozva. Mi a véleménye azonban az angol kormánynakf Tisztábban itt sem lehet látni. Mert ha Duff-Cooper teljesen Vansittart nézeteit vallja, ugyanakkor lord Simon ellenfeleinek ad igazat. Maga Winston Churchill pedig beszédeiben rendszerint megemlékezik a „hunrwkról“, akik alatt természetesen a németeket érti. Ez lehet ügyes retorikai fogás, de jelenthet szilárd politikai meggyőződést és kérlelhetetlenséget is. Churchill egész eddigi politikai pályafutásán nem túlságosan nagy rokonszenvet árult el a németek iránt s alig képzelhető, hogy ilyen irányú nézetei mostanában megváltoztak volna. Persze egyelőre mindez csak elmélet és alig valamitől több, mint üres beszéd. A háború. meg egyáltalán nem dőlt. el s inkább csak mint érdekességet lehet tárgyalni a fenti angol elméleteket és elgondolásokat. De egyszer minden hő,ború véget ér s jaj a győztesnek, — akárki is legyen az, — ha nem tud igazi békét csinálni. Ne gondoljunk itt ama nagy emberi erényekre, a megbocsátásra, a szeretetre, a- megértésre, a jóságra. amikről annyit beszélnek s amikből olyan kétségbeejtően keveset tartanak be, De gondoljunk arra, hogy aki nem. tud békét csinálni, bölcsen, reálisan, az csak újabb harcok magvát veti el. s hiába járat acélláncos tankokat és sölyomszárnyu repülőgépeket vetése fölött, egyszer mégis csak ki fog kelni. VersaUlesben nem tudtak békét csinálni. Gyűlölték a legyőzött ellenséget, gyűlölték egymást s elég ostobák voltak ahhoz, hogy azt higyjék, vasláneokba szoríthatják, állati színvonalra, kényszeríthetik az emberek százmillióit. Vájjon, a mostani békecsinálóknak lesz-e annyi emberi belátása, hogy terror és büntetés helyett uj világot, tudjanak felépítenif Mi. kortársak, akiknek két világháborút adott megérni végzetünk, s akik naprólnapra és évröl-évre látjuk az emberi gonoszság és ostobaság eddig alig ‘elképzelt szinjátékát, nem sok jót várhatunk. Remélni azonban mégis lehet, hogy a békekonferencián a józan belátás fog győzni. NAGY ELEK — Dolgozó hadirokkantak. A hadirokka ni is teljesértékü munkaerő, ha. megfelelő eszközök állnak rendelkezésére. Az Olympiagyár különleges írógépet hozott forgalomba bénák részére, amelyeket akár jobb, akár balkézzel könnyen kezelhet, a hadirokkant. Az indigó és a másolatpapir berakását is úgy oldották meg, hogy az játszva elvégezhető félkézzel. __ Töbhszáz macedóniai román állampolgórságot kapóit. Bukarestből jelentik: A román hivatalos lapban megjelent törvényrendelettel üöbbszáz macedóniai és Timok vidéki J románnak megadták a román álíanipolgársá- 3 got. (MTI). * — Torda Balázs dr. elfoglalta marosvásárhelji hivatalát. Marosvásárhelyről jelentik: Torda Balázs dr., akit a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara ügyvezető titkári állásából maros vásárhelyi kamarai főtitkárrá neveztek ki, elfoglalta hivatalát. Beiktatása ünnepélyes keretek között ment végbe. — Az Erdélyi Kárpát Egyesület folyó hó 9-én Mátyás-túrát rendez Radna-Borberekre, ahol részt vesz a Reményik Sándorról elnevezett forrás felavatásán. Jelentkezések 7-én déli 12 óráig, az Erdélyi Kárpát Egyesület helyiségében úJókai-utca 2.^, — Tanfolyamot végeznek az erdélyi községi gazdasági elöljárók. Ismeretes, hogy a mezőgazdaságiejlesztö törvény alapján legelőször a Székelyföldön nevezték ki a községi gazdasági elöljárókat. Azóta már nemcsak a Székelyföldön, hanem az egész viszszacsatolt erdélyi területen is megkezdték működésüket a községi gazdasági elöljárók. Általános elv szerint községi gazdasági elöljárók arany-, vagy ezüstkalászos gazdák lőhetnek, azonban Erdélyben ettől az elvtől el kellett tekinteni, mert Itt az arany- és ezüstkalászos gazdák száma elenyészően csekély s igen sok község van, ahol egyáltalában nincsen arany-, vagy ezüstkalászos gazda. Ilyen gazdák hiányában feltétlenül szükség van arra, hogy a községi gazdasági elöljárók megfelelő tanfolyamokon kiképzést nyerjenek, de szükséges ez azért is, hogy az ügyek intézése egységesen történjék. A földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége kolozsvári székházában október hó 1-én és 2-án értekezlet volt a községi gazdasági elöljárók kiképzése ügyében. Az értekezleten a miniszteri kirendeltség működési területéhez tartozó nyolc vármegye gazdasági felügyelőségeinek vezetői és az erdélyi szakoktatási intézetek igazgatói vettek részt. A több mint 300 községi gazdasági elöljáró kiképzése kéthetes tanfolyamokon már október hó folyamán megkezdődik s január hónap második felében már az összes erdélyi községi gazdasági elöljárók kiképzését befejezik. A gazdasági elöljárók oktatásában részt vesznek a szakoktatás! intézetek tapári testületéi, a vármegyei gazdasági felügyelőségek és a törvényhatósági állatorvosok. Ma szerdán d. e. fél 12-kor matiné az ÁRPÁD -ban  Binek mindig van Holnaptól az évad legbájosabb vigjátéka Garconlakás kiadó Főszerepben: TURAY SÍM0R RAJNAY — A turáni vadászok zsidó tagokat nem vesznek fel. A Turáni Vadászok Országos Egyesületének országos vezetősége a „Magyar fislet“ cimü miskolci napilapban, továbbá a „Függetlenség“, „Ujmagyarság“, „Egyedül Vagyunk“ és az „összetartás“ cimü budapesti lapokban megjelent és az Egyesület jellegével és működésével foglalkozó cikkeire nézve megjegyzi, hogy az Egyesületet 1927-ben néhai vitéz Gömbös Gyula későbbi miniszterelnök alapította, az Egyesület tehát már 16 esztendő óta megszakítás nélkül működik. Céljait annakidején ugyancsak Gömbös Gyula állapította meg és ezeket a célokat az Egyesület azóta Is töretlenül követi és fog követni a. jövőben is. Az Egyesületnek csakis keresztény, fedhetlen előéletű magyar állampolgárok lehetnek a tagjai, soraiba tehát sem zsidókat, sem pedig zsidószármazásuakat nem vesz fel, napi és pártpolitikával nem foglalkozik, rejtett politikai céljai nincsenek, sem politikai pártokkal, sem pedig politikai napilapokkal, sem nyilt, sem pedig rejtett kapcsolatot nem tart fenn, hanem kizárólag a magyarság egyetemes érdekelt szolgálja. * Itt s, nagy pillanat, hogy egyszerű módon szerencsét próbáljon, önre is rámosolyoghat a szerencse! Rendeljen sorsjegyet a mai számunkban található karton-megrendelőlap kitöltésével a, jólisiiiert „Siker“ sorsjegyirodától (Budapest, Vin. Józsefkörut 9.). Nyolcad sorsjegy ára. 5.— P. negyed 10.— P, fél 20.— P, egész 40.— P. Húzás már október 18-ikától! Kis befektetéssel igy már igen sokan jutottak vagyonhoz. Talán önnek is sikerül! A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ HETI MŰSORA A SZÍNKÖRBEN: 1943 okt. 6. Szerdán 7 órakor: Egy nap a világ. Rendes helyárak. 1943 okt. 7. Csütörtökön l/,7 órakor: Bécsi gyors. Operett újdonság, először. Rendes helyárak. 1943 okt. 8. Pénteken i/27 órakor: Bécsi gyors. Rendes helyárak. 1943 okt. 9. Szombat-d. u. t/23 órakor: Süt a nap. Olcsó helyárak. 1943 okt. 9. Szombaton 1^7 órakor: Bécst gyors. Rendes helyárak. 1943 okt. 10. Vasárnap d. u. i/23 órakor: Egy nap a világ. Rendes helyárak. 1943 okt. 10. Vasárnap 1^7 órakor: Bécsi gyors. Rendes helyárak. 1943 okt. 11. Hétfőn l/„7 órakor: Nemes Rózsa. A Tizes Szervezet előadása. Jegyeket a pénztár nem árusít.
