Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-05 / 225. szám
1943. OKTÓBER 5. KUtTldJSKG 3 „Visszautasítjuk a külföldön lábrakapott hazug vádakat!“- mondotta Serédi hercegprímás a Katolikus Nagygyűlésen Kállai Tibor a demokrácia speciálisan magyar alapjairól, Homonnay főpolgármester a Krisztus palástjával burkolódzó politikai törekvésekről beszélt A Eevseko nzervatórium október 3.-/ növendékhangversenye Nagyszámú hallgatóság bizonyította azt az érdeklődést, melyet városunk közönsége a város zenei fejlődését vezető intézménnyel szemben nyilvánított. Ezúttal két zongoraszakos: Rades Éva és Herédy Éva s két énekes növendék: Fejér Magán és Nemecz Anna mutatkozott be. Várakozással fordultunk Rades Éva felé, aki az ősszel tett sikeres felvételit a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárképzőjében. Ez azért jelentős, mert először történt meg, hogy a főváros főiskolája nem kívánta az akadémia, osztályokbeli vizsgák ottani megismétlését, mint általában a vidéki zeneiskolák leendő tanárképzés növendékeitől. Rades Éva első bemutatkozásakor szépen •megállta helyét. Bach, Beethoven, Chopin és Liszt müveket adott elő. Egész nagyszabású technikai készsége van és színez, egészséges friss billentése. Képességei leginkább Chopin F-dur balladájában jutottak érvényre. Beethoven C-dur versenyének Largoját hallva, komoly, érett előadását dicsérhetjük. Heréry Évának túltengő temperamentumát kell lefékezni. Technikai adottsága különben sok reményre jogosít. Helyenkint egészen meglepő puha meleg billentéssel játszott. Dohnányi Pastoralejának hangulatát hűen fel tudta idézni. Beethoven C-dur verseny első tételének sikerült előadása átgondolt felkésultségre mutat. Mindkét zongorista Zsembery Elvira, a, konzervatórium. h. igazgató-tanárának kiváló vezetéséről tanúskodik. Fejér Magda Donizetti ,^Ldmmermoori Lucia“ és Mozart „Varázsfuvola“ c. operájából adott elő egy-egy áriát. Hangja remekül kidolgozott értékes, hajlékony anyag. Nagyon szép indításai voltak. Tanára, Mihdlyffy Irén munkássága ezúttal is nagyszerű eredményt mutatott fel. Nemecz Anna Leoncavallo ,J3ajazzok“ c. operájából énekelt egy áriát. Friss, üde kristályos hangja mély és magas fekvésekben egyaránt kellemesen hatott. Szövegkiejtése nagyoni jó. Tanára, A. Antos Hona biztos irányításával nagy segítséget nyújtott- e hang szép kifejlődésének, örömmel tapasztaltuk a konzervatóriumnak a mai nehéz időkben is komoly, céltudatos tevékenységét. (m. b. a.) Szelíd őzikék kártékony szüretelése Szilágy Somlyó, okt. 4. A Magúra hatalmas erdőségében az utóbbi időben nagyon elszaporodtak az özek. Valóban kedves és poétikus élmény a magurai kirándulók számára, hogy a kis hegyi ösvények s az erdők csendjét menekülő özcsaládok futása veri fel, vagy ha a források mellett, ahová a szomjas kiránduló lemegy, itatásra összegyűlt özeket pillant meg. De a magurai szölöegazdák a nagy és szokatlan őzszaporulat poétikus oldalát nem tudják kellőképpen értékelni, mert a bájos őzek az utóbbi Időben nem elégednek meg az erdők nyújtotta eledelekkel, hanem Ínyencek módjára rákaptak a szőlő Ízes, édes gyümölcsére. Egyes, — az erdőkhöz közel eső — szőlőkben nagy károkat okoznak az éjjel és hajnalban Ielátogató „hívatlan vendégek“, összeharapdált és letépdelt szőlöfürtök maradnak utánuk. Egyes szőlősgazdák a védekezésnek azt a módját találták ki, hogy este hatalmas tüzeket raktak a szőlők erdőkfelöli részén s a pásztor egész éjjel élesztgeti a máglyarakásokat, hogy ezeknek lobogó fénye s a kerepelök hangos zaja ijessze el a csemegére rákapott szőlőtolvajokat. — Kizuhant a robogó társasgépkocsiból. Farkas Jenőné, Apafirutca 21. szám alatti lakos hétfőn délelőtt a Pap-utca végén, eddig még ismeretlen körülmények között, kizuhant a robogó autóbuszból. A mentők súlyos sérülésekkel szállították a sebészeti klinikára, majd miután sérüléseit bekötözték, a lakására. A hatóságok megindították a vizsgálatot. Budapest, október 4. Az Országos Katolikus Nagygyűlés vasárnapi eseményei ünnepi főpapi nagymisével kezdődtek a Bazilikában. A misét Czapik Gyula egri érsek pontifikálta. A nagygyűlés első nyilvános diszgyülését vasárnap délelőtt tartották meg a Vigadó nagytermében, előkelő közönség jelenlétében. Az elnöki asztal közepén foglalt helyet Serédi Jusztlníán biboros hercegprímás és Angelo Rótta apostoli nuncius, az első széksorban ült Auguszta, Gabriella és Magdolna főhercegnő, valamint Fülöp Józsiás coburg-góthai herceg. A pápai himnusz elhangzása után Serédi hercegprímás mondott megnyitó beszédet. Mikor világszerte jóformán mindenki a jobb jövö kialakítását Ígéri — kezdte meg beszédét a hercegprímás —, de ugyanakkor ész nélkül pusztítja mindazt, amit annak előfeltételeként a mult és a jelen alkotott, sokszor szembeszáll magával Istennel is, akkor mi, magyar katolikusok az isteni gondviseléssel együttműködve kívánjuk előmozdítani a jobb magyar jövöt Isten és felebarátunk szeretetével, az egyénnek, a nemzeti közösségnek és .az egyház munkájának kijáró részrehajlatlan igazsággal és becsületes munkával. A hercegprímás ezután örömmel jelentette be, hogy az árpádházi szentek száma éppen most egészült ki hétre, mert XII. Pius pápa elfogadta a szertartások szent kongregációjának azt a javaslatát, hogy árpádházi boldog Margit hivatalosan is a szentek sorába iktattassék. Ezután a magyar honvédek hősiességéről emlékezett meg a hercegprímás, majd igy folytatta: — Az igazságot mind az egyénre, mind a nemzeti közösségre, mindpedig az-egyház munkájára vonatkozóan hirdetjük és követeljük, s a vele szemben bel- és külföldön lábra kapott hazug vádakat, amilyenek például a vallási és nemzeti kisebbségek elnyomása, a minálunk soha nem létezett feudalizmus, a szociális kérdések elhanyagolása, stb. perdöntő bizonyitékok alapját! bátran visszautasítjuk. Hangoztatta a hercegprímás, hogy az igazságot a lehetőség határain belül törvényes eszközökkel és a léikismeretien demagógia kerülésével, kivált társadalmi és gazdasági vonalon most is érvényesíteni akarják a magyar katolikusok. Beszéde végén a hercegprímás a pápáról emlékezett meg. — Mélységes fájdalommal jelentem, hogy erről a nagygyűlésünkről az idők mostohasága miatt öszentségének nem tudunk hódoló táviratot küldeni. De annál nagyobb szeretettel imádkozunk érette, tudván jól, mennyit szenved, kivált fenkölt személye ellen mostanában sokféle rosszakarattal terjesztett, de teljesen alaptalan gyanúsítások miatt. Ezután bejelentette, hogy a Kormányzó Urnák a nagygyűlés nevében táviratilag fejezte ki a magyar katolikusság mélységes tiszteletét és őszinte ragaszkodását, azzal a hő kívánsággal, hogy ezeken a vészterhes időkön Isten segítségéve! szerencsésen átvezethesse a nemzetet. Angelo Rótta apostoli nuncius monSott ezután üdvözlő beszédet, hangoztatván, hogy a pusztító háború oka különösen az erkölcsi törvények feledése és megvetése. Rámutatott, hogy XII. Pius pápa Is a világpusztitó felfordulásnak gyökerét a krisztusi törvények megvetésében látja. Ezért fontos a keresztény életfelfogás erősbitésére irányuló szándék, amely ennek a gyűlésnek Is programja. Kállay Tibor ny. miniszter mondott ezután nagyhatású beszédet. — Mindig legjelentősebb alkotása és dicsősége marad a magyar népnek — mondotta —, hogy a Szent Korona közjogi szimbólumával és általa kialakította a későbbi századokban úgy a hatalom korlátozásának, tehát az alkotmánynak, mint a politikai nemzet egységében való egyenlőségnek, tehát a demokráciának speciálisan magyar alarnait. Jog és erkölcs egymástól soha tartósan szét nem választhatók. Épp ezért kis nemzetnek még nagyobb hasznával jár, mint a nagynak az a támasz, amelyet a katolikumban nyerhet, azzal, ha annak tanítását követve, intézményeit és berendezéseit nem múló politikai divatoknak, hanem az Isten legfőbb uralmán nyugvó rendnek szem előtt tartásával alkotja meg. Ha azután állásfoglalásunk ilyképpen ellentétbe jut olyan hatalmak felfogásával, amelyek — a fizikai erő okán, amellyel rendelkeznek — esetleg vezető szerepet visznek a nemzetközi életben: sziklaszilárdan tudnunk kell, hogy a megtévelyedés az ö oldalukon és nem a mi oldalunkon van, Nens igaz, hogy a nagyobb országnak különb országnak kell lennie. Épp ezért bátran lehet nemzetközi rendezési elv az államoknak olyan kooperációja, amelyben minden tag megtalálja a szabad fejlődésnek és a maga sajátos életformái közt való boldogulásnak a lehetőségét. XII. Piűs pápa békeszózataiban el nem mulasztja rámutatni arra, hogy „csakis az erősek és gyengék erőviszonyainak bölcs és nagylelkű kiegyensúlyozásával lehet elérni az egyetemes megbékélést, hogy ne maradjanak tűzfészkek és fertőzési gócok, amelyekből újabb szerencsétlenségek származnak“. A magyarság megfelelő helyének biztosítása semmiképpen sem könnyű feladat és leli esen aktiv magatartást igényel tőlünk annál inkább, mert nemzetközi, kapcsolatok és az államok belső rendje egymással szorosan összefüggnek. Kállay Tibor végül rámutatott, hogy a pápa karácsonyi szózata szerint a világ uj és jobb rendjének megvalósulása be nem következhetik erkölcsi megújulás nélkül, erre az erkölcsi megújulásra nekünk is szükségünk van, szükség van a vezető rétegek morális szilárdságára, mert nem mutathat irányt sem belül, sem a Dunavölgy más népeinek az, aki ingadozni hajlamos. A diszgyülés utolsó szónoka Homonnay Tivadar főpolgármester volt, aki „A katolicizmus a magyar társadalom szolgálatában“ cimmel tartott előadást. Hangoztatta, hogy amikor már a háború csizmája rátaposott a milliók lelkére, amikor a totális háború infernális hullámai dübörögnek közel és távol, csak az igazi testvéri szeretet és az imádság mentheti meg a társadalmat a széteséstől, a lelki elernyedéstől. Megemlékezett a pápáról, akire a magyar katolikusság a gyermek legforróbb féltő szeretetével gondol. A katolikus öntudat nem tűri, hogy Krisztus palástjával burkoljanak politikai törekvéseket, amelyek valójában a kereszténységgel öszszeegyeztethetetlenek. — Vannak közéleti bolyongók, akik az egyházat és annak nagyjait kioktatásban szeretnék részesíteni. A katolikus egyház nem szorult rá „átképzésre“. Az idegháboru ellen csak az izzó katolikus meggyőződés páncélzata használ, semmiféle lelki homokzsák nem segít. A diszgyülés a Himnusz hangjaival ért véget. Vasárnap délután a Szent István Bazilikában a szokásos eucharisztikus körmenet helyett engesztelő szent órát tartottak, amelynek keretében a szertartást Serédi biboros hercegprímás végezte, a szentbeszédet pedig Madarász István kassai püspök mondta. Beszélt a pusztító háborúról, hangoztatta, hogy az isteni és emberi tekintélyt tagadó anarchizmus a végső oka a mai katasztrófális borzalomnak, majd igy folytatta: — Szivünk mélyéből hálát adunk Neked Uram, hogy a totális háború borzalmaiból aránylag kevesebbet szenvedtünk, mint más népek. Igaz ugyan, hogy sok hősi halottat, sok sebesültet, nagymennyiségű anyagi javakat áldoztunk, de a szörnyű pusztítás angyala eddig még megkímélte városainkat, Ch !o rod ont ■ 4 fog pásztó volfitó fehér fogakról, üde és tiszta leheletről gondoskodik. Magyar készítmény. . . .. ... templomainkat, békés polgárainkat, az anyákat, gyermekeket és aggokat. A püspök végül a Boldogságos Szűz Mária segítségét kérte hazánk e válságos, megrázó történelmi óráiban. „A magyar békevágy nem félelemből fakad .. A Magyar Kurír jelenti: Az országos katolikus nagygyűlés második nyilvános ülése szintén a Vigadóban zajlott le, Serédi Jusztinián biboros hercegprímás elnökletével. A nyilvános ülés során Holló István vasmunkás a töke és a munka közötti viszonnyal foglalkozott előadásában és a hivatásrendiség szükségessége mellett foglalt állást. Hangoztatta, hogy a munkás igazságos bérének elvonása nagy bűn és. a pápai bulla szavaival élve, bosszúért kiált az égbe. Ezután Szabó Gyula, Heves-vármegye alispánja tartotta meg előadását a családvédelemről. A családok alapja a valláserkölcsi élet. Ennek kell áthatnia a gyermeknevelést is. Minél nagyobb mértékben szorítjuk háttérbe ezt az alapot, ugyanolyan arányban kell a javitó intézetek s börtönök szaporításáról is gondoskodnunk. A következő előadó Markos Olivér államtitkár volt. „Szent Atyánk tanításai szerint készen állunk arra — mondotta az államtitkár —, hogy a nemzetek közötti együttműködésben is érvényesülő felebaráti szeretet nevében, békevágyó szívvel őszintén keressük a hazánkban élő összes nemzeti közösségek jogos igazát, de a történelmi igazságon alapuló ugyanezeket a jogokat követeljük mindenkitől a bárhol élő magyar nemzeti közösségek számára is. A magyar békevágy nem a félelemből fakad és nem a gyáva megalkuvás defetista békéjét keresi, hanem a keresztény szivből fakadó őszinte meggyőződést.“ A Kormányzó Ur távirata a hercegprímáshoz A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kormányzó Ur öföméltósága Magyarország hercegprímásához a következő táviratot Intézte; válaszképpen a hercegprímás táviratára: „Melegen köszönöm a 31. Országos Katolikus Nagygyűlés nevében Eminenciád által tolmácsolt hazafias üdvözlést és a nemzet sorsának jobbrafordulására irányuló jókívánságokat. A Gondviselés segítségét kérem a mai válságos időkben a keresztény szeretet érzésének, az igazság szellemének és a munka erejének ébrentartására, a jobb magyar jövö szolgálatának szentelt közérdekű működésére. Horthy.“ A Katolikus Népszövetség diszgyiilése A Magyar Kurir jelenti: A Katolikus Népszövetség a 31. orságos katolikus nagygyűlés alkalmából diszgyülést tartott, amelyen sok egyházi és világi előkelőség, valamint sok felsőházi tag és országgyűlési képviselő vett részt. Az elnöki megnyitót Czettler Jenő titkos tanácsos, egyetemi tanár mondotta. Utána Ijjas Antal Író és újságíró, Tóth László főszerkesztő, majd Közi Horváth József országgyűlési képviselő tartottak előadást. A nagysikerű illés báró Apor Vilmos győri püspök zárószavaival ért véget. — Késelés Önvédelemből. A mentők Túrós János 24 éves, Nagygereblye-utca 3. szám alatti lakost a vállán súlyos, késsel szúrt sebbel a klinikára szállították. Túrós János napszámost Barabás Béla, Róvásutca 2. szám alatt lakó kocsislegény késetté meg, vallomása szerint, önvédelemből. A rendőrség megindította a vizsgálatot. Alulírott mély fájdalommal, de Isten akaratában való megnyugvással tudatja, hogy a felejthetetlen jó férj, testv ér, sógor, nagybácsi és rokon vitéz ANTONI GYULA kereskedő életének 50-ik, boldog házasságának 23-ik évében hosszas és súlyos szenvedés után folyó hó 3-án éjjel 1.30 órakor vsszaaadta lelkét Teremtőjének. Az élet derekán tört ketté egy nemesen megindult drága életet, melynek minden lépését becsület ragyogta be, az élet vihara által sokszor megpróbált szive megszűnt dobogni. Drága emlékét mindenkor szeretettel őrizni fogjuk. A megboldogult földi maradványait folyó hó 5-én délután 4 órakor fogjuk az unitárius egyház szertartása szerint a Vasvári Pál-utca 51. sz. saját házától a köztemetőben levő családi sírba örök nyugalomra helyezni. Legyen emléke áldott, nyugalma csendes! Kolozsvár, 1943 október hó 4-én. özv. vitéz Antoni Gyuláné, bánatos neje.
