Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-05 / 225. szám

1943. OKTÓBER 5. KUtTldJSKG 3 „Visszautasítjuk a külföldön lábrakapott hazug vádakat!“- mondotta Serédi hercegprímás a Katolikus Nagygyűlésen Kállai Tibor a demokrácia speciálisan magyar alapjairól, Homonnay főpolgármester a Krisztus palástjával burkolódzó politikai törekvésekről beszélt A Eevseko nzervatórium október 3.-/ növendékhangversenye Nagyszámú hallgatóság bizonyította azt az érdeklődést, melyet városunk közönsége a város zenei fejlődését vezető intézménnyel szemben nyilvánított. Ezúttal két zongora­szakos: Rades Éva és Herédy Éva s két énekes növendék: Fejér Magán és Nemecz Anna mutatkozott be. Várakozással fordul­tunk Rades Éva felé, aki az ősszel tett si­keres felvételit a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárképzőjében. Ez azért jelentős, mert először történt meg, hogy a főváros főiskolája nem kívánta az akadémia, osztályokbeli vizsgák ottani meg­ismétlését, mint általában a vidéki zene­iskolák leendő tanárképzés növendékeitől. Rades Éva első bemutatkozásakor szépen •megállta helyét. Bach, Beethoven, Chopin és Liszt müveket adott elő. Egész nagysza­bású technikai készsége van és színez, egészséges friss billentése. Képességei leg­inkább Chopin F-dur balladájában jutottak érvényre. Beethoven C-dur versenyének Largoját hallva, komoly, érett előadását di­csérhetjük. Heréry Évának túltengő tempe­ramentumát kell lefékezni. Technikai adott­sága különben sok reményre jogosít. He­­lyenkint egészen meglepő puha meleg bil­­lentéssel játszott. Dohnányi Pastoralejának hangulatát hűen fel tudta idézni. Beethoven C-dur verseny első tételének sikerült elő­adása átgondolt felkésultségre mutat. Mind­két zongorista Zsembery Elvira, a, konzer­vatórium. h. igazgató-tanárának kiváló ve­zetéséről tanúskodik. Fejér Magda Donizetti ,^Ldmmermoori Lucia“ és Mozart „Varázs­fuvola“ c. operájából adott elő egy-egy áriát. Hangja remekül kidolgozott értékes, hajlékony anyag. Nagyon szép indításai voltak. Tanára, Mihdlyffy Irén munkássága ezúttal is nagyszerű eredményt mutatott fel. Nemecz Anna Leoncavallo ,J3ajazzok“ c. operájából énekelt egy áriát. Friss, üde kristályos hangja mély és magas fekvések­ben egyaránt kellemesen hatott. Szövegkiej­tése nagyoni jó. Tanára, A. Antos Hona biztos irányításával nagy segítséget nyúj­tott- e hang szép kifejlődésének, örömmel tapasztaltuk a konzervatóriumnak a mai nehéz időkben is komoly, céltudatos tevé­kenységét. (m. b. a.) Szelíd őzikék kártékony szüretelése Szilágy Somlyó, okt. 4. A Magúra hatalmas erdőségében az utóbbi időben nagyon elsza­porodtak az özek. Valóban kedves és poéti­­kus élmény a magurai kirándulók számára, hogy a kis hegyi ösvények s az erdők csendjét menekülő özcsaládok futása veri fel, vagy ha a források mellett, ahová a szom­jas kiránduló lemegy, itatásra összegyűlt özeket pillant meg. De a magurai szö­­löegazdák a nagy és szokatlan őzsza­porulat poétikus oldalát nem tudják kel­lőképpen értékelni, mert a bájos őzek az utóbbi Időben nem elégednek meg az erdők nyújtotta eledelekkel, hanem Ínyencek mód­jára rákaptak a szőlő Ízes, édes gyümöl­csére. Egyes, — az erdőkhöz közel eső — szőlőkben nagy károkat okoznak az éjjel és hajnalban Ielátogató „hívatlan vendégek“, összeharapdált és letépdelt szőlöfürtök ma­radnak utánuk. Egyes szőlősgazdák a véde­kezésnek azt a módját találták ki, hogy este hatalmas tüzeket raktak a szőlők erdőkfe­­löli részén s a pásztor egész éjjel élesztgeti a máglyarakásokat, hogy ezeknek lobogó fénye s a kerepelök hangos zaja ijessze el a csemegére rákapott szőlőtolvajokat. — Kizuhant a robogó társasgépkocsiból. Farkas Jenőné, Apafirutca 21. szám alatti lakos hétfőn délelőtt a Pap-utca végén, ed­dig még ismeretlen körülmények között, ki­zuhant a robogó autóbuszból. A mentők súlyos sérülésekkel szállították a sebészeti klinikára, majd miután sérüléseit bekötöz­ték, a lakására. A hatóságok megindították a vizsgálatot. Budapest, október 4. Az Országos Kato­likus Nagygyűlés vasárnapi eseményei ün­nepi főpapi nagymisével kezdődtek a Bazili­kában. A misét Czapik Gyula egri érsek pontifikálta. A nagygyűlés első nyilvános diszgyülését vasárnap délelőtt tartották meg a Vigadó nagytermében, előkelő közönség jelenlétében. Az elnöki asztal közepén fog­lalt helyet Serédi Jusztlníán biboros herceg­prímás és Angelo Rótta apostoli nuncius, az első széksorban ült Auguszta, Gabriella és Magdolna főhercegnő, valamint Fülöp Jó­­zsiás coburg-góthai herceg. A pápai him­nusz elhangzása után Serédi hercegprímás mondott megnyitó beszédet. Mikor világ­szerte jóformán mindenki a jobb jövö ki­alakítását Ígéri — kezdte meg beszédét a hercegprímás —, de ugyanakkor ész nélkül pusztítja mindazt, amit an­nak előfeltételeként a mult és a jelen alkotott, sokszor szembeszáll magával Istennel is, akkor mi, magyar katolikusok az isteni gondviseléssel együttműködve kívánjuk elő­mozdítani a jobb magyar jövöt Isten és felebarátunk szeretetével, az egyénnek, a nemzeti közösségnek és .az egyház munká­jának kijáró részrehajlatlan igazsággal és becsületes munkával. A hercegprímás ezután örömmel jelen­tette be, hogy az árpádházi szentek száma éppen most egészült ki hétre, mert XII. Pius pápa elfogadta a szertartások szent kongregációjának azt a javaslatát, hogy árpádházi boldog Margit hivatalosan is a szentek sorába iktattassék. Ezután a ma­gyar honvédek hősiességéről emlékezett meg a hercegprímás, majd igy folytatta: — Az igazságot mind az egyénre, mind a nemzeti közösségre, mindpedig az-egyház munkájára vonatkozóan hirdetjük és köve­teljük, s a vele szemben bel- és külföldön lábra kapott hazug vádakat, amilyenek pél­dául a vallási és nemzeti kisebbségek el­nyomása, a minálunk soha nem létezett feudalizmus, a szociális kérdések elhanyago­lása, stb. perdöntő bizonyitékok alapját! bátran visszautasítjuk. Hangoztatta a her­cegprímás, hogy az igazságot a lehetőség határain belül törvényes eszközökkel és a léikismeret­ien demagógia kerülésével, kivált társadalmi és gazdasági vonalon most is érvényesíteni akarják a magyar katoli­kusok. Beszéde végén a hercegprímás a pápáról emlékezett meg. — Mélységes fájdalommal jelentem, hogy erről a nagygyűlésünkről az idők mostohasága miatt öszentsé­gének nem tudunk hódoló táviratot küldeni. De annál nagyobb szeretettel imádkozunk érette, tudván jól, mennyit szenved, kivált fenkölt személye ellen mostanában sokféle rosszakarattal terjesztett, de teljesen alap­talan gyanúsítások miatt. Ezután bejelen­tette, hogy a Kormányzó Urnák a nagygyű­lés nevében táviratilag fejezte ki a magyar katolikusság mélységes tiszteletét és őszinte ragaszkodását, azzal a hő kívánsággal, hogy ezeken a vészterhes időkön Isten se­gítségéve! szerencsésen átvezethesse a nem­zetet. Angelo Rótta apostoli nuncius monSott ezután üdvözlő beszédet, hangoztatván, hogy a pusztító háború oka különösen az erkölcsi törvények feledése és megvetése. Rámuta­tott, hogy XII. Pius pápa Is a világpusztitó felfordulásnak gyökerét a krisztusi törvé­nyek megvetésében látja. Ezért fontos a ke­resztény életfelfogás erősbitésére irányuló szándék, amely ennek a gyűlésnek Is pro­gramja. Kállay Tibor ny. miniszter mondott ezután nagyhatású beszédet. — Mindig legjelentősebb alkotása és di­csősége marad a magyar népnek — mon­dotta —, hogy a Szent Korona közjogi szim­bólumával és általa kialakította a későbbi századokban úgy a hatalom korlátozásának, tehát az alkotmánynak, mint a politikai nemzet egységében való egyenlőségnek, te­hát a demokráciának speciálisan magyar alarnait. Jog és erkölcs egymástól soha tar­tósan szét nem választhatók. Épp ezért kis nemzetnek még nagyobb hasznával jár, mint a nagynak az a támasz, amelyet a katolikumban nyerhet, azzal, ha annak ta­nítását követve, intézményeit és berendezéseit nem múló politikai divatoknak, hanem az Isten legfőbb uralmán nyugvó rendnek szem előtt tartásával alkotja meg. Ha azután állásfoglalásunk ilyképpen el­lentétbe jut olyan hatalmak felfogásával, amelyek — a fizikai erő okán, amellyel rendelkeznek — esetleg vezető szerepet visz­nek a nemzetközi életben: sziklaszilárdan tudnunk kell, hogy a megtévelyedés az ö oldalukon és nem a mi oldalunkon van, Nens igaz, hogy a nagyobb országnak kü­lönb országnak kell lennie. Épp ezért bát­ran lehet nemzetközi rendezési elv az ál­lamoknak olyan kooperációja, amelyben minden tag megtalálja a szabad fejlődésnek és a maga sajátos életformái közt való bol­dogulásnak a lehetőségét. XII. Piűs pápa békeszózataiban el nem mulasztja rámu­tatni arra, hogy „csakis az erősek és gyen­gék erőviszonyainak bölcs és nagylelkű ki­egyensúlyozásával lehet elérni az egyetemes megbékélést, hogy ne maradjanak tűzfész­kek és fertőzési gócok, amelyekből újabb szerencsétlenségek származnak“. A magyarság megfelelő helyének biztosí­tása semmiképpen sem könnyű feladat és leli esen aktiv magatartást igényel tőlünk annál inkább, mert nemzetközi, kapcsolatok és az államok belső rendje egymással szo­rosan összefüggnek. Kállay Tibor végül rámutatott, hogy a pápa karácsonyi szózata szerint a világ uj és jobb rendjének meg­valósulása be nem következhetik erkölcsi megújulás nélkül, erre az erkölcsi meg­újulásra nekünk is szükségünk van, szükség van a vezető rétegek morális szilárdságára, mert nem mutathat irányt sem belül, sem a Dunavölgy más népeinek az, aki ingadozni hajlamos. A diszgyülés utolsó szónoka Homonnay Tivadar főpolgármester volt, aki „A katolicizmus a magyar társadalom szolgálatában“ cimmel tartott előadást. Hangoztatta, hogy amikor már a háború csizmája rátaposott a milliók lelkére, amikor a totális háború infernális hullámai dübörögnek közel és távol, csak az igazi testvéri szeretet és az imádság mentheti meg a társadalmat a széteséstől, a lelki elernyedéstől. Megemlékezett a pápáról, akire a magyar katolikusság a gyermek legforróbb féltő szeretetével gondol. A kato­likus öntudat nem tűri, hogy Krisztus palástjával bur­koljanak politikai törekvéseket, amelyek valójában a kereszténységgel ösz­­szeegyeztethetetlenek. — Vannak közéleti bolyongók, akik az egyházat és annak nagy­jait kioktatásban szeretnék részesíteni. A katolikus egyház nem szorult rá „átkép­zésre“. Az idegháboru ellen csak az izzó katolikus meggyőződés páncélzata használ, semmiféle lelki homokzsák nem segít. A diszgyülés a Himnusz hangjaival ért véget. Vasárnap délután a Szent István Bazili­kában a szokásos eucharisztikus körmenet helyett engesztelő szent órát tartottak, amelynek keretében a szertartást Serédi biboros hercegprímás végezte, a szentbeszé­det pedig Madarász István kassai püspök mondta. Beszélt a pusztító háborúról, han­goztatta, hogy az isteni és emberi tekintélyt tagadó anarchizmus a végső oka a mai ka­­tasztrófális borzalomnak, majd igy foly­tatta: — Szivünk mélyéből hálát adunk Neked Uram, hogy a totális háború borzalmaiból aránylag kevesebbet szenvedtünk, mint más népek. Igaz ugyan, hogy sok hősi halottat, sok sebesültet, nagymennyiségű anyagi ja­vakat áldoztunk, de a szörnyű pusztítás an­gyala eddig még megkímélte városainkat, Ch !o rod ont ■ 4 fog pásztó volfitó fehér fogakról, üde és tiszta leheletről gondoskodik. Magyar készítmény. . . .. ... templomainkat, békés polgárainkat, az anyá­kat, gyermekeket és aggokat. A püspök végül a Boldogságos Szűz Mária segítségét kérte hazánk e válságos, megrázó törté­nelmi óráiban. „A magyar békevágy nem félelemből fakad .. A Magyar Kurír jelenti: Az országos katolikus nagygyűlés máso­dik nyilvános ülése szintén a Vigadóban zajlott le, Serédi Jusztinián biboros herceg­­prímás elnökletével. A nyilvános ülés során Holló István vasmunkás a töke és a munka közötti viszonnyal foglalkozott előadásában és a hivatásrendiség szükségessége mellett foglalt állást. Hangoztatta, hogy a munkás igazságos bérének elvonása nagy bűn és. a pápai bulla szavaival élve, bosszúért kiált az égbe. Ezután Szabó Gyula, Heves-vármegye alispánja tartotta meg előadását a család­védelemről. A családok alapja a valláserköl­csi élet. Ennek kell áthatnia a gyermek­­nevelést is. Minél nagyobb mértékben szo­rítjuk háttérbe ezt az alapot, ugyanolyan arányban kell a javitó intézetek s börtönök szaporításáról is gondoskodnunk. A követ­kező előadó Markos Olivér államtitkár volt. „Szent Atyánk tanításai szerint készen ál­lunk arra — mondotta az államtitkár —, hogy a nemzetek közötti együttműködésben is érvényesülő felebaráti szeretet nevében, békevágyó szívvel őszintén keressük a ha­zánkban élő összes nemzeti közösségek jo­gos igazát, de a történelmi igazságon alapuló ugyanezeket a jogokat követeljük mindenkitől a bárhol élő magyar nemzeti közösségek számára is. A magyar béke­vágy nem a félelemből fakad és nem a gyáva megalkuvás defetista békéjét keresi, hanem a keresztény szivből fakadó őszinte meggyőződést.“ A Kormányzó Ur távirata a hercegprímáshoz A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kormányzó Ur öföméltósága Magyar­­ország hercegprímásához a következő táv­iratot Intézte; válaszképpen a hercegprímás táviratára: „Melegen köszönöm a 31. Országos Ka­tolikus Nagygyűlés nevében Eminenciád által tolmácsolt hazafias üdvözlést és a nemzet sorsának jobbrafordulására irányuló jókívánságokat. A Gondviselés segítségét kérem a mai válságos időkben a keresztény szeretet érzésének, az igazság szellemének és a munka erejének ébrentartására, a jobb magyar jövö szolgálatának szentelt közér­dekű működésére. Horthy.“ A Katolikus Népszövetség diszgyiilése A Magyar Kurir jelenti: A Katolikus Népszövetség a 31. orságos katolikus nagygyűlés alkalmából diszgyülést tartott, amelyen sok egyházi és világi elő­kelőség, valamint sok felsőházi tag és or­szággyűlési képviselő vett részt. Az elnöki megnyitót Czettler Jenő titkos tanácsos, egyetemi tanár mondotta. Utána Ijjas Antal Író és újságíró, Tóth László főszerkesztő, majd Közi Horváth József országgyűlési képviselő tartottak előadást. A nagysikerű illés báró Apor Vilmos győri püspök záró­­szavaival ért véget. — Késelés Önvédelemből. A mentők Tú­rós János 24 éves, Nagygereblye-utca 3. szám alatti lakost a vállán súlyos, késsel szúrt sebbel a klinikára szállították. Túrós János napszámost Barabás Béla, Róvás­­utca 2. szám alatt lakó kocsislegény ké­setté meg, vallomása szerint, önvédelemből. A rendőrség megindította a vizsgálatot. Alulírott mély fájdalommal, de Isten akaratában való megnyugvással tudatja, hogy a felejthetetlen jó férj, testv ér, sógor, nagybácsi és rokon vitéz ANTONI GYULA kereskedő életének 50-ik, boldog házasságának 23-ik évében hosszas és súlyos szenvedés után folyó hó 3-án éjjel 1.30 órakor vsszaaadta lelkét Teremtőjének. Az élet derekán tört ketté egy nemesen megindult drága életet, melynek minden lépését becsület ragyogta be, az élet vihara által sokszor megpróbált szive megszűnt dobogni. Drága emlékét mindenkor szeretettel őrizni fogjuk. A megboldogult földi maradványait folyó hó 5-én délután 4 órakor fog­juk az unitárius egyház szertartása szerint a Vasvári Pál-utca 51. sz. saját házától a köztemetőben levő családi sírba örök nyugalomra helyezni. Legyen emléke áldott, nyugalma csendes! Kolozsvár, 1943 október hó 4-én. özv. vitéz Antoni Gyuláné, bánatos neje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom