Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-25 / 166. szám

6 1943. J U £ 1 V S 25 MAs KIÁLLÍTÁSOK: Kolozsvár thj. sz. kir. város Mű­csarnokának második kiállítása (a Budapesti Szépművészeti Muzeum anyagából). Megtekinthető délelőtt 10—1-ig, délután 4—7-ig. MÚZEUMOK: * Botanikus Muzeum a Botanikus Kertben (Majális-utca 42. Nyitva délelőtt 8—1-lg, délután 3—6-ig.) Erdélyi Nerpzeti Muzeum (Bástya­utca 2. Nyitva délelőtt 9—1-ig. Megtekinthető római kori és közép­kori kőtár.) Az Erdélyi Nemzeti Muzeum Állat- tára (Mikó-utca 5. Megtekinthető 9—12-ig). Az Egyetemi Általános Növénytani Intézet Múzeumai. (Farkas-utca 1., Közp. Egyetem, I. bejárat az udvar felöl.) Alföldi muzeum, Erdélyi szo­ba, Tanszer- és Amerikai—Alaszkai muzeum. Nyitva minden hónap első vasárnapján d. e. 10—12. (Dijmen­EGYETEMI KÖNYVTÁR: Nyitva hétköznapokon délelőtt S— 1-ig, délután 3—8-ig. a népkönyvtár .— vasárnap Is — délután 3—9»’ ;. (Mikó-utca 2.) ELŐADÁSOK A SZÍNKÖRBEN: Este fél 7 órakor a „Gyertyafény­nél“ előadása. MO/.l KI.OADASOR: ARPAD-mozgó: Nyári szünet. CORVIN-mozgó: Carmela. EGYETEM-mozgó: I. Csizmás kan­dúr. II. Béka-király. ÉRDÉLY-mozgó: Estélyi ruha kö­telező. (Magyar.) MÁTYÁS KIRALY-mozgó: Varieté csillagai. (Magyar.) RAKŐCZI-mozgó: Alomsárkány. (Magyar.) SZOLGALATOS GYÓGYSZERTÁRÁK: Szentháromság gyógyszertár, Unió­utca 2. Távbeszélő 20-78. — Keresz­telő Szt. János gyógyszertár, Deák Ferenc-utca 9. Távbeszélő 15-68. — Minerva gyógyszertár, Wesselényi- utca 35. Távbeszélő 21-54. — Ma­gyar Korona gyógyszertár, Heltai- utca 3. Távbeszé'ö 27-92. — Gróf Károlyi Imre halála. Budapest­ről jelentik: Gróf Károlyi Imre julius 24-én> délben Nagymágócson, hosszabb szenvedés után, elhunyt. Fiának, ifj. gróf Károlyi Gyulának tragikus halálát, valamint felesé­gének azt rövidesen követő elhunytét nem tudta elviselni. Temetéséről még nem tör­tént intézkedés. (MTI.) MAGYAR ARCVONAL MOZGÁS AZ AKADÉMIÁN „Az Ország“ eimü hetilapnak 1943 julius 24-én megjelent 15. számából vágtuk ki az alábbi közleményt: „Minden bővebb megjegyzés és kritika nélkül közöljük, hogy a „Klasszicizmus építészete Magyarországon“ címmel a Ma­gyar Tudományos Akadémia megbízásából két zsidó, Zádor Anna és Rados Jenő ösz- szefoglaló könyvet irt annak ellenére, hogy saját megállapításuk szerint „a klasszi­cizmus korára vonatkozó eddigi anyagyüj- tés igen vegyes értékű. Egyes kitünően feldolgozott részletek mellett nagy terüle­tek maradtak szinte érintetlenül. E hiá­nyokat a szerzők rendkívül nehéz körül­mények között folytatott kutatással sem tudták minden esetben pótolni, annál ke­vésbé, mert a kor'emlékeinek jelentős há­nyada tudományos feldolgozásban még név szerint sem szerepel. Súlyosbította a munkát az a körülmény is, hogy az ország nagy területének megszállása következté­ben a levéltári anyag egy részéhez egyál­talán nem lehetett hozzáférni, továbbá az, hogy a szükséges képanyag te'jcsen hiányzott...“ A lelkiismeretes kutatóknak ennyi érv elegendő lett volna ahhoz, hogy várjanak még egy olyan kornak az ösz- szefogásával, amely még kellőképpen nincs feltárva. Az anyag hiányos ismerete téve­désekre és helytelen megállapításokra ve­zethet. Ennek ellenére az Akadémia nem­csak támogatta a törtető zsidó szerzők áltudományos munkáját, hanem még Bu­dapest székesfőváros művészettörténeti pályadijjal is kitüntette." Valóban, sem kritika, sem megjegyzés nem szükséges a fennti tényálláshoz. A jó öreg Akadémia toronymagasan áll idők és korok felett. Oda fel, nem ér el a mai magyar élet egyik nagy sorskérdésének hullámverése. Az Akadémia nem „kicsinyes­kedik“. Pedig a elmében és jellegében ott van az is, hogy „magyar“... MAGYAR GAVALLÉRIA Bácska hazatérése után a rádió igazgató­sága szükségesnek tartotta, hogy a rádió- hallgatókkal megismertesse Bácska népét, szokásait és az egyes vidékek jelentőségét. Bácska megismerését és népszerűsítését lé­nyegesen elősegítették a rádióközve 'ütések, most pedig a rádió igazgatósága eb'mn az előrelátó gondoskodásban még tovább ment. A Bácskában lakó szerb és horvát lakosság tájékoztatására julius 26-ikától kezdve szerb és horvát nyelven is sugároz híreket. A magyar rádió hétköznaponként délután If óra 20 perctől, vasárnap pedig If óra 30 perctől kezdve előbb német, majd roman, horvát és ruszin nyelvű híreket ad. Most julius 26-ikától kezdve szerb nyelvű hírekkel bővül ez a híradás, amennyiben már délután negyed ötkor kezdődik hétköznaponként a nemzetiségek nyelvén történő hirközvetités és háromnegyed ötig tart. A budapesti rádió tehát naponta fél órán keresztül tájékoztatja a német, román, szlovájf és szerb rádióhall­gatókat a világ eseményeiről,. Vasárnap dél­után If óra 25 perckor kezdődik ez az adás és öt óráig tart. A Bácskáiban élő horvát bunyevójok ré­szére az éjszakai rövid hullámú műsor ke­retében horvát nyelven is ismertetik az ese­ményekett amivel a budapesti rádió 'gazga- tósága a Bácskában élő szláv népek régi kívánságát teljesítette. POLITIKA EZ? VAGY NEM POLITIKA? Javában áll a Széchenyi-téri vásár. Fi­gyeljük a színes, tarka nyüzsgést, amely nem más, mint Kolozsvár táplálkozásának fontos tényezője. Fülünket a következő mondat üti meg a hátunk mögül: — Tudja, nem akartam a dologból politi­kát csinálni. A tétel nagyon kicsi volt. Há­rom tojás. ígérhettem volna hatvan fillérrel többet, de hagytam, hogy az a keresztény asszony megvásárolja egy pengő húszért. Villámgyors hátrarccal megállapítjuk: két jellegzetes arcélü, vörhenyeges fiatalember beszélget. A fennti három mondatot a kettő közül vájjon melyik mondta a másiknak? Mindegy... Mozdulatunkra felfigyelve, a két fiatalember villámgyorsan elpárolog. Nos, politikát mi sem csinálunk ebből a három mondatból. Egyszerűen tudomásul vesszük és megjegyezzük, mint értékes tá­jékoztatást arra vonatkozólag, hogy „az a keresztény asszony“ és álthláb in a keresz­tény asszonyok miért jutnak oly ritkán, oly feltűnő ritkán tojáshoz. Hát ezért. Mert a'jellegzetes arcélü, vör­henyeges fiatalemberek olykor kegyesen hajlandók lemondani a „nagyon, kicsi“ téte­lekről. Hugusztus 15-ig be keli jelenteni a román agrárreform során szerzett, be nem épített házhelyeket Budapest, julius 24. A visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen végrehaj­tott földbirtokrendezés (román agrár­reform) során kisajátított, a román ál­lam szervei által elővásárlás utján meg­szerzett vagy egyébként az államkincs­tár tulajdonában állott ingatlanokból, úgyszintén a köztestületek (községek, városok) alapítványok (alapok) ingatla­naiból házhely céljaira juttatott vagy jogügyelettel elidegenitett ingatlanokat, tekintet nélkül arra, hogy időközben ki­nek a tulajdonába jutottak. 1943 augusz tus 15-éig az inga lan fekvése szerint illetékes községi elöljárósághoz — pol­gármesterhez — be kell jelenteni, ha arra lakóházat vagy mezőgazdasági, ipari vagy kereskedelmi üzemhez tar­tozó más épületet nem épitet'ek. A bejelentési kötelezettség az ingat­lanszerzőket terheli abban az esetben is, ha a tulajdonjogban beállott válto­zást a telekkönyvbe nem jegyezték be. A bejelentéshez szükséges nyomtatvá­nyokat a Földmívelésügyi Minisztérium Erdélyi Birtokpolitikai Főosztálya (Ko­lozsvár. Majális-utca 23. szám) a községi elöljáróságok utján díjmentesen bo­csátja az ingatlanszerzők rendelkezésére. — Tatarozzák a hires koltói Teleki- kastéJyt. A kastélyt, amelynek falai között, mint ismeretes Petőfi töltötte nászát Szen- drey Júliával, a Teleki-család eladta az anyaországi Hangyának, s az nyaralásra alkalmas épületté rendezi be. A Teleki­kastély hosszú évekig tartó elhagyatottság után a Hangya tisztviselők nyaralója lesz. A rendbehozott régi kastélyban Petőfi sa­rokszobáját érintetlenül hagyják. ■ és veszélytelen mag/ a azokkal irt. DEÁK mérnök, Hitler- éri. é emeletTe'eh ■ 27-00. I11IP'III Kimil) jl.l '*1H—111 IIIWWI l'IMIU 18 MM — Ügyészség dérit fényt a tömeges nagybányai gombamérgezésre. Nagybányai tudósítónk jelenti: Annakidején beszámol­tunk aj~ról a súlyos gombamérgezésröl, amelynek áldozata Roth Lajos bányász és négy családtagja volt. A mérgezési tünete­ket szerencsére idejében észrevették és igy a két szülőt, valamint három gyermeküket az OTI-kórházba szállították, ahol ápolás alá vették. A rendőrség kivizsgálta az ügyet és megállapította, hogy Roth LajoSné a mérges gombát anyósától kapta s ezért az ügyet a szatmári ügyészségre tette át, hogy megállapítsák, nem történt-e szándé­kos mérgezés. Körülbelül nyo’cvcsn be nem épített házhely jogi helyzetét kell tisztázni Kolozsváron Kolozsvár, julius 24. Megírtuk, hogy a kormány rendeletet adott ki a román uralom alatt végrehajtott házhelyjuttatá- sok kérdésének szabályozásáról. A ren­delet szerint mindazok, akik a földbir- tokiendezés során kisajátított, az állam által előv'ásárolt, vagy más módon az ál­lam tulajdonában állott ingatlanokból házhely céljaira közvetlenül, vagy köz­vetve szerzett ingatlanokon 1943 julius 3-ig lakóházat nem építettek, augusztus 15-ig bejelentést kötelesek tenni. Úgy­szintén bejelentéssel tartoznak azok is, akik köztestület, közintézet ingatlanainak eldarabolása során közvetve, v«gy köz­vetlenül szerzett ingatlanokon házat nem építettek. A rendelet közelről érinti Kolozsvár városát is, mert a megszállás éveiben az akkori városi tanácsok bizonyos „haza­fias“ érdemek jutalmazására bőkezűen osztogatták a házhelyeket. A város gaz­dasági ügyosztályának megállapítása sze­rint a megszállás alatt 710 házhelyet jut­tattak idegen kézre a város vagyonából. A házhelyek kilencven százalékát azon­ban az említett miniszterelnöki rendelet alapján nem lehet előjegyezni, mert azo­kat már beépítették. Alig nyolcvan vá-" rosi eredetű házhely maradt beépítetle­nül, amelynek jogi helyzetéről a minisz­teri rendelet intézkedik. A beépítetlen házhelyek összeírását egyébként most végzi el a város mérnöki hivatala s annak alapján lehet pontosan megállapítani, hány ingatlan visszaszer­zésére formálhat jogot a város vezető­sége. — Huszonhat házat épit az Oncsa ezév- ben is a bányavidéken. Nagybányai tudó­sítónk jelenti: A huszonhat ház közül ti­zenkilencet Nagybányán építenek s ezek közül tiz már tető alatt is van, mig kilenc most épül. öt Oncsa-házat kap Felsőbánya, kettőt pedik Kapnikbánya. A nagybányai Oncsa-házakat a várostól kapott telkeken építik fel, háromszáz négyszögöles telke­ken. Az ezévben épülő Oncsa-házakban a mult évitől eltérően két szoba, konyha van. Uj bélyegüzlet! Világvárosi választék. Szolid árak. Albumok. Bélyegkellékek raktá­ron. Herczeg Ernöné bélyegkereskedö, Dávid utca 12. Vétel! Eladás! Csere! Telefon: 10-69. Közéleti szabadegyetem — Adok önnek néhány gondolatot — szólt hozzám, feltartott orral a magasból Fölényes ur. Az az érzésem volt, hogy benyúl a zsebébe és hirtelen előszed onnan néhány fényes és ragyogó eszmét és átnyújtja nekem, nagy kegyesen, mint valami borravalót, önkénte­lenül kinyújtottam a markomat, meghatód- tan. — Ne tanulmányozzon annyit, — taná­csolta Fölényes ur —, hanem figyelje az életet és az embereket. Az élet és az embe­rek megnyilatkozásainak apró, árnyalatszerü és finom tüneteit figyelje meg fiatalember. Mondta és megveregette a váltamatt majd szigorúan rámnézett, — Igenis, — válaszoltam — mától kezdve figyelni fogom a tüneteket. Hogy észrevegye buzgalmamat, összehú­zott szemhélyakkal körülnéztem. Tekinte­tem éles, határozott és szúrós volt. Fölényes ur elismeréssel bólintott, majd kérdőre vont: mostanában miért nem fog­lalkozom a strómankérdéssel f — Nagyon bonyolult és kialakulatlan ez az ügy és jogilag is még tisztázatlan — feleltem. — Az embernek óvatosnak kell lennie. Nem lehet csak úgy Hübele Balázs módjára mindenkinek nekimenni s kellő alap nélkül gyanusitgatni. Honnan tudhatom én, hogy ki a stróman f Mindenik titkolózik. Sajnos. — Na látja — szólt Fölényes ur — maga az erdőbe jár és nem látja a fákat. Nem lát, mert nem tudja megfigyelni az apró, finom, jellegzetes tüneteket. Persze ehhez roppant nagy tudás, élet és emberismeret és bő tapasztalat szükséges. Nekem például — folytatta — olyan érzékem van, hogy első pillantásra megmondom mindenkiről, milyen jellem, milyen ember. Akire én azt mondom, hogy le kell ütni, annak maguk minden to­vábbi nélkül nekimehetnek a pennájukkal s leszúrhatják. — 6, — lihegtem megbabonázottan. — Hiszen akkor ön a strómanokat is azonnal fel tudja ismerni. rr Felismerni f — szólt Fölényes ur és ajka körül gúnyos és megvető mosoly jelent meg. — Én megmondom, nem csak azt, hogy ki a stróman, hanem azt is, hogy kik akarnak strómanok lenni! Akikben lappang bujkál és rejtőzködik a szándék, hogy erre a pályára lépjen. Tudja-e ön, hogy ezek az akarnokok, tülekedök veszélyesebbek, mint a tényleges strómanok? Ezeket kell leütni, megsemmisíteni. — Amulatom felszökken, mint a higany a hőmérőben, ebben a kánikulában — mon­dottam. — Kérem, álljunk be az árnyékba és ha lenne kegyes, onnan mulasson nékem néhány példányt közéletünk eme veszélyes válfajából. Álltunk az drnyéklban és Fölényes ur emelt fejjelt fennhéjázó magaslatából csak úgy foghegyröl jellemezte s minősítette az elhaladó embereket. Elegáns volt, stílusos, alkalomszerű, jól összehangolt nyári ruhájá­ban. Kesztyűs kezében sétabotot tartott s annak hegyével mutogatott: — Látja, ott megy az a magas, hátul ko­pasz. Az csak hülye. Most szembe jön ez az ugorkafejü. Ez tekergő és panamista. Fölényes ur szakadatlanul folytatta Infor­mációit. Legazemberezte az elhaladók leg­nagyobb részét. Hüledezve hallgattam s alá­zatosan megkérdeztem! ■— Az Istenért, milyen alapon tetszik ilyen szigorúan megítélni ezeket az urakat? — Apró, finom, árnyalatszerü tünetek alapján — felelte. Ezek mind strómanok akarnak lenni. Ugorjon rájuk, üsse, vágja s marcangolja szét őket — biztatott. Két ujját a kalapja karimájához bökte: — Mennem kell, — mondta és otthagyott. Csatlakozott egy úrhoz, akiről nyomban megállapítottam, hogy azok közé tartozik, akiknek sürgős és állandó szükségük van testhezálló strómannokra. Megállapításom megbízható, pontos és csalhatatlan, mert finom, apró és árnyalat­szerü tünetekre alapoztam. TÚRÁN LAJOS — Szeptember 26-án országos kutyakiál- lltás lesz Kolozsváron. A m. klr. földmive­lésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége 4516/1943. számú rendeletével engedélyt adott a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének arra, hogy Kolozsváron, a Városi Strandfürdő területén folyó évi szep­tember 26-án országos kutyakiállitást ren­dezzen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom