Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-05 / 126. szám
1943. J V N 1 V S 5 JKeuayflrrjfj a „Rakkaat Veljemme!" Meleg leslyéri szeretettel fogadta Kalotaszeg népe Kolozsvár kedves finn vendégei! Ezer ember énekelte Bánffahunyad ősi templomában a testvérnép nemzeti dalát — A szinpompás viseletbe öltözött menyecskék annyira megbarátkoztak a finn hősökkel, hogy el sem akarták engedni őket Bánffyhunyad, junius 4. A Kolozsváron üdülő finn katonatisztek Áldozócsütörtökön felejthetetlenül szép és kedves napot töltöttek Kalotaszeg két helységében: Bánffyhu- nyadom és Körösién. A finn vendégek és kísérőik csütörtökön reggel fél 9 órakor indultak Kolozsvárról. A vármegyeháza előtt Szász Ferenc dr. alispán és felesége, vitéz Almay Béla alezredes, Szathmáry Lajos dr., az EMKE ügyvezető aleinöke, a .hadtestparancsnokság kiküldöttjei fogadták a finn tiszteket és helyezték el a társasgépkocsikon. Velük utazott ki Kalotaszegié báró Bornemisza Adél vöröskeresztes föápolónő. Kikisérték a testvémemzet fiait a szövetséges baráti államok Kolozsváron tartózkodó képviselői is: Pietro Tromben olasz konzul, valamint a német-olasz tiszti bizottság tagja*: Leone Sir cana olasz őrnagy és von Hnag német százados. Végül ujságirók és fotóriporterek csatlakoztak a kiránduláshoz. Gyaluban Gatlns Viktor földbirtokos, felsőházi tag és két finn vendége szállt fel az egyik társasgépkocsira. Bánffyhunyad ünnepi percei Áldozócsütörtökön már kora reggel tar- kállott a bánffyhunyadi főtér környékén a kornyékről felgyűlt nép. Mindenki látni akarta a nagyszerű testvérnép hozzánk jött kMdőttjeit. Mindenki kezet akart velük szorítani, vagy legalább reájuk mosolyogni. Kalotaszeg scépei, szúnpo/npás, keletien tarka és mégis végtelenül Ízléses ruhájukban állottak, sorfalat a befutó kocsiknak. Leventék dkraezázada tiszteleg olyan feszesen, mintha rugóra járnának. A parancsnok katonásan jelentkezett a finneknek, majd Szabó Ferenc városi főjegyző mondott rövid üdvözlő beszédet. A vendégek innen az ősi kálvinista templomba vonulnak. A templom bejáratánál Bokor Márton és Váczy Dezső nagytiszteletü urak fogadják a kedves vendégeket. Suomi hős fiait pillanatok alatt körülfogják a pártás lányok és simogatják, becézik a testvérnép gyermekeit. Épp a templom bejárata előtt üti meg fülünket egy szép pártás leány meleg hangja: — Szeretlek — mondja és hozzáfűzi: — Azt hiszem, ez a szó az, amit a világ bármely nyelvén leghamarabb megtanul az ember ... Hogy kinek szólt Suomi fiai közül ez a megjegyzés, az események krónikása nem firtatja. „Erős várunk nekünk az Isten“ Az ősi templom padsoraiban már ott szorong Bánffyhunyad népe. Csak a Kolozsvárról érkező vendégeknek fenntartott néhány padosor szabad. A finn tisztek Szász Ferenc dr. alispán és Kovács László intézeti tanár vezetésével az Urasztalával szemben foglalnak helyet. Von Haag kapitány, a németolasz tisztibizottság tagja a lelkészi székben kap helyet, Commendatore Pietro Tromben olasz konzul már csak a nőknek fenntartott padsorok elején helyezkedik el. Sircana őrnagy, a német-olasz tisztibizottság másik tagja a férfiak oldalán jutott ülőhelyhez. Az orgona felbug és ezer torok énekli: Erős várunk nékünk az Isten . .. Suomi fiai anyanyelvükön énekelik az ősi kálvinista zsoltárt. „Szép finn Hazánk, te drága föld!” Váczy Dezső lelkész igét hirdetvén, két kicsi, de szabadságáért mindenkivel szembe- seállt nép vértestvériségéről beszél. Az ősi, hófehérre meszelt falak közé ezernyi ember zsúfolódik. Csillogó díszruhába öltözött Ifjú menyecskék, kajtabajuszu, barázdás arcú öregek hallgatják áhítattal az Isten igéjét. A prédikáció után mint egy ékszerekkel ékített virágerdő, egy emberként áll feli Kalotaszeg népe. Es ezer torok kezdi énekelni a finn nép nemzeti dalát magyar fordításban: — Szép finn Hazánk, te drága föld! Itt egy öreg földműves énekel, odébb egy szép barna lány, az első padban szőke, finn hadnagy énekli a megható dalt. Kemény, férfias arcán meglágyulnak a vonások s mialatt a drága finn haza himnuszét énekli, « rettenthetetlen, bátor harcos szemében megjelenik egy könnycsepp. Szelíd napfény sugárzik be az ablakon és végigsimogatja a fiatal finn tiszt szőke haját. A finn himnusz után a mi nemzeti imádságunkat énekli a gyülekezet. Istentisztelet után bemutatták a finneknek a hires kalotaszegi lakodalmat. Már messziről visszhangzik' a sok kurjsntás, amint közeledik a lakodalmi menet. Elöl délceg legények rakják ki nagy kacskaringósan a figurákat. Amikor elénk érkeznek, kört formálnak s olyan táncot járnak, hogy nincs az a világhírű balett, amelyik utána tudná csinálni, A finn tisztek szeme csak úgy ragyog a gyönyörűségtől s egymásután rántják elő a fényképezőgépeiket. Szép emlék lesz ez majd Suemiban. Mennyit fogják mutogatni békés téli estéken, a messze, napsütötte tájakon élő testvérnépnél tett látogatás emlékeit. Lakodalmas kalács-csoda Most következik a lakodalom foattrakclőja. Jól megtermett menyecskék hozzák a fejük fölé emelve a.lakodalmas kalácsot. Valóságos építmény. Egymásba font, hatalmas fonott kalácsok, kürtöskalács, pánkó. olyan mesteri ügyességgel egymásba illesztve, hegy az egész t.észtatömeg egyétlen egészet képez. A menyecskék ugyancsak merevítik a nyakukat, hogy el ne ejtsék a mai világban különösen nagybecsű szállítmányt. Úgy látszik, nagy gyakorlatuk lehet, mert nem történik semmi baj s a lakodalmas kalács nyugodtan tovább úszik a levegőben, mini valami fiák-Zeppelin. Négyökrös, felcsengö- zött. felvirágozott, szekéren négy szemrevaló menyecske hozza az ifjú asszony hozományát. Pompás varrottas párnák dagadnak ki it szekérből s g menyecskék cifra rigmusokban fejezik ki az uj házasoknak szánt jókívánságokat. Aztán a lányok s a legények következnek s az ősi kálvinista templom tövében a cigánybanda muzsikájára olyan lakodalmas bált rendeznek, hogy olyat a vüág még nem látott. Több se. kell a finn vendégeknek, Pillanaton belül ott vannak ők is a lányok között. Derékon kapnak egy-egy csinos kalotaszegi virágszálat s olyan parázs csárdást járnak, hogy megreszket bele az úttest. Azt szokták mondani, hogy a csárdást, ezt az izig-vérig magyar táncot, egyetlen más náció sem tudja megtanulni. Nos, hát jobb bizonyíték nem is kell a közöttünk fennálló rokonságra, mert bizony a finnek úgy cifrázták, úgy járták az enyelgöst, a csalogatást s a csárdás nemes művészetének többi figuráját, mintha nem is most tanulták volna. Emléket kapnak a kedves vendégek Emlékkel is kedveskedik a vármegye vendégeinek. A szép kalotaszegi lányok mindegyik finn tisztnek átnyújtanak egy remek- befara.gott kalotaszegi dobozt, telve cigarettával és egy pompás varrottast. A tisztek meghatva köszönik meg az ajándékot s tolmács utján közlik, hogy legféltettebb kincseik között őrzik majd a bánffyhunyadiak ajándékát. A Barcsay-kertbe vonul át a társaság. A finnek, hiába, szeretik a szépet. Belekarolnak a bánffyhunyadi lányokba s úgy mennek végig a hunyadi utcákon. Beszélni ugyan nem nagyon tudnak egymással. Pe- hát megteszi egy-egy szives, meleg mosolygás is. A Barcsay-kastély parkjának vén gesztenyefái alatt hosszú asztalok várják fehérítve a vendégeket, összekeveredve telepe ük le a vendégsereg. Egyhelyt valóságos kézitusa fejlődik ki egy finn tiszt körül. Négy csillogószemü lány veszi körül s mindenáron arra akarják révenm, hogy mesélje el élete történetét. A finn főhadnagy bátor gyerek lehet, mert bár semmiféle más nyelven nem tud, mint finnül, szemrebbenés nélkül nekilát s elkezdi mesélni élete folyását — kézjelekkel. A lányok hallgatják s közben gyöngyözik a mesélő és a hallgatóság vidám kacaja Ezalatt a kastély hatalmas konyhájában, ami csarnoknak is beillenék, Bánffyhunyad leghíresebb szakácsnői készítik az ebédet. Az egyik hatalmas kondérban aranysárga húsleves fortyog. Odébb az ,,utolsó simításokat“ végzik a borjupörköltön. ,Áz igazság győzni fog!' Háromszázan ülnek az asztalok körül s a leventelányoknak ugyancsak igyekezniük kell, hogy jól menjen a kiszolgálás. Az első pohárköszöntöt Székely József, Bánffyhunyad polgármestere mondotta s ősi magyar szokás szerint a Haza első emberét éltette. Egészséget, hosszú életet kért Istentől Kormányzó Urunkra, hogy szabad magyar hazába vezethesse népét. A lelkes éljenzéssel fogadott szavak után Szász Ferenc dr., Kolozs vármegye alispánja emelkedett szólásra s köszöntötte a finn bajtársakat: — Rakkant Veljemme! Szeretett testvéreink! Mint Kolozs vármegye alispánja, rokoni büszkeséggel köszöntelek benneteket itt, Kalotaszeg fővárosában, Bánffyhunya- don. — Erdély havasainak vize olyan, mint az erdőktől koszoruzott finn tavak vize s mint a magyar és finn nép lelke: krisztály tiszta. Ezért a megszenteltetésért hullattátok Ti is a véreteket. Isten áldjon meg érette. Maradjatok Északon örök példamutatói annak, aminek mi, magyarok, itt, délebbre fekvő hazánkban igyekezünk példamutatói lenni: az emberi erényeknek. A ti örömötök a mi örömünk, a ti bánatotok a mi bánatunk. Szeressetek tehát bennünket, mint testvéreket, mint ahogy mi szeretjük a finn népet. Vt- gyétek el testvéri ölelésünket Suomi népének azzal a szent, meggyőződésből és igaz hitből fakadó üzenettel, hogy véretek nem hullott hiába, Az igazság győzni fog! Éljen Suomi. Oikeus Vóirtoon! Eläköön Suomi! Beszédét Kovács László tanár tolmácsolta finn nyelven. „Felejthetetlen marad számunkra'" Ezután egy finn százados, a csoport vezetője emelkedik szólásra. Finnül beszél, de mindenki megérzi megindult hangjából, hogy mit mondhat. Kovács László dr. tudományos intézeti tanár tolmácsolja magyarul a beszédet: — Igen tisztelt alispán ur! Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim! Fogadják legöszintébb köszönetünket a. nagyszerű fogadtatásért. Kimondhatatlanul örülünk, hogy megláthattuk a magyar tájakat s a magyar vidék népét. Az az élmény, amiben a templomban volt részünk, amikor ezernyi magyar ember énekelte a mi himnuszunkat, örökké felejthetetlen marad számunkra, Boldogok vagyunk, hogy megláthattuk a, kalotaszegi lakodalom káprázatos pompáját. Egész magyarországi tartózkodásunk legnagyobb élménye eddig ez a látogatás volt, ami annyival közelebb hozott bennünket a magyar élet megismeréséhez. Kérem fogadják mindezért legöszintébb, szivünkből jövő köszönetünket. Éljen Magyarország! A finn tisztek felállanak és háromszoros dórgö ij&jen“ harson fel. Ezután ismét rázendít a cigány s a finn vendégek kiátlanak a zöld gyepre. Középen egy ölesvállu finn repülőszázados dirigálja a cigányt. Tüzesen a szeme közé néznek táncosnőiknek. Már megtanulták ezt is s egészen bizonyos, hogy ha a programot nem határozták volna meg pontosan, legszívesebben khülágos virradatig ott táncoltak volna a szép bánffyhunyadi lányokkal. Most a leventék fuvószenekara engedélyt kér arra, hogy a £inn himnuszt eljátszhassa. Suomi hősei feszes vigyázzban, tisztelegve hallgatják végig a szivükhöz szóló dallamot. Ezután a bánffyhunyadi iskolák közö^ tornagyakorlata következik. A finnek, akiknél közismerten rendkívül magas a testkultúra, nagy érdeklődéssel figyelik a kitünően ösz- szeállitott és katonás pontossággal, nagy ügyességgel végrehajtott mutatványokat, amiket Dézsy András igazgató-tanító vezényelt. Szász Ferenc dr. alispán azonban az órájára néz és kiadja a vezényszót. Indulás’ Nagy bucsuzkodás kezdődik, A lányok leg- ihifcifcb. as îrtset éwlefcfStteefc-, kegy - mikor A könyvnap ese-ntr^e: DftntR LAJOS At éslkt®» /7^\dalainak V \v Diszkötésben P 10.— Vakoktól-rabokig . . . , . P 6.— Kapható és megrendelhető „MINERVA“ könyvseboltban. jönnek vissza a finn tisztek ? Nem akarják elhinni, hogy nem látják őket többet. Végül az egyik megtalálja a megoldást: — Nem baj, akkor majd mi 'látogatjuk meg magukat Kolozsváron, A magyar vendégszeretet jeléül A Borcscty-kuria kapujában egy idős bánffyhunyadi asszony igazi kalotaszegi különlegességgel: hatalmas méretű „likas kaláccsal“ várja a vendégeket. — A magyar vendégszeretet jeléül! — kiáltással fűzi a pompás csemegét az egyik finn tiszt karjába. Egy fényképezőgép pillanatzára kattan s a felejthetetlenül kedves pillanat képben is megmarad örök emlékül. Az indulás azonban csak félóra múlva következett be. Bánffyhunyad szép leányai nehezen tudtak istenhozzádot mondani a kedves, nagyon kedves látogatóknak. Igaz, ők sem szivesen indultak tovább ... Bivalytej és kürtöskalács Körösfőn Albert Gyuri János községi bíró házánál Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán és Tőkés Tibor református lelkész üdvözli a finn vendégeket. A falu apraja-nagyja ott tolong körülöttük. Az egyik kétméteres finn óriás nyomban kiszemel magának egy há- romesziendős pöttömnyi körösién kisasszonyt s megkezdi a barátkozást. A kislány kövér karocskájával átöleli a tiszt nyakát s olyan bizalmasan néz rá, mintha örök életében ő lett volna a dajkája. A körösfői biró gyümölcsösében újra téritett asztal, a magyar vendégszeretet jelképe, várja az érkezőket. A diszes viseletbe öltözött lányok friss bivalytejjel és ropogós kürtöskaláccsal kedveskednek. Fejedelmi lakoma. ízlik is a vendégeknek. Közben, hogy a szórakozás se maradjon el, délceg legények állanak a középre s kemény csiirdön- gölöt járnak. Csak úgy pattog a lábuk a sok tekervényes figurában. Erre már a finnek sem mernek vállalkozni, de amikor ismét csárdásmuzsikát hallanak, perc alatt ott teremnek a gyepen s most már a körösföl lányokat forgatják meg. Közben megérkezik Keiedy Tibor dr. polgármester is és meleg szeretettel üdvöali a vendégeket. — ízleljék s szeressék, egészséggel — kínálja a pompás ozsemnát a birő. Nem is kell a sok kinálás, Ízlik a kedves vendégeknek a magyar koszt. Amikor hazafelé indulunk, az egész falu búcsúztatja a finneket. Már ott járnak a ko- . esik a kaptatón, amikor még mindig ott állanak siirii csoportban a körösföiek és lelkesen integetnek a kocsik után. Látszik, hogy már alig egy-két órai ismeretség után elvükbe zárták a finn vendégeket. 1 hi AGY KLEK Fey Lukács Léránd ési neje SSisa frén, megtört szívvel tudatiak, hogy forrón sze-| retett kislányuk Hedda életének 4-ik évében f. hó 3-án I délben tragikus körülmények | között, váratlanul elhunyt. Temetése f. hó 5-én d. u. fél 5 órakor lesz a házsongárdi | temető nagykápolnájából. Kolozsvár, 1943 junius hó 4
