Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-20 / 89. szám

MCbMMTX 8 Á Völkischer Beobochter Kormányzó Uiunknak a Fühierné! tett látogatásáról: Magyarországot az 1918-os összeomlás keserű lapaszlolafoB fül latiak el európai feladatának mélyebb áiérzésébez Berlin, április 19. (MTI) A Völkischer Beobachter első oldalon közli a Kormányzó­nak a Führernél tett látogatásáról kiadott jelentést és a kővetkezőket fűzi hozzá: Horthy kormányzó meg testesítő je annak a szilárd német—magyar barátságnak, amely a történelembe gyökerezik és amely az első világháború tüzében edződött meg. Horthy nemcsak a német Sasrend arany keresztjének viselője, hanem hordja a Vaskereszt Lovag­keresztjét is, amellyel öt a Führer 191,1. januárjában kitüntette. Midőn az idegen ál­lamfőknek és kormányfőknek a vezéri fő­hadiszálláson tett látogatásai sorában most már a magyar kormányzó is Németországban töltött két napot tüzetes megbeszélésekkel, a látogatásról szóló hivatalos közlemény csak megerősítheti azt, amit már a Fuh remek a Dúcéval való összejövetelét követően köz­hírré tettek. A magyar történelem szelleme kezeskedik azért, hogy éppen a magyar nemzet nem fogja magát kivonni e feladat alól. Ezért kezeskednek a keserű tapaszta­latok is, amelyeket Magyarország az 1918-i összeomlás után a maga hazájában szerzett a bolsevizmusról és amelyek a magyar nem­zetet eljuttatták európai feladatának mé­lyebb atérzéséhez. Á bécsi sajtó a találkozóról Bét«, április 19. (MTI) Valamennyi bécsi lap foglalkozik Horthy Miklós Kormányzó­nak a Fiihremél tett látogatásával. Minden lap első oldalán közli a látogatásról kiadott hivatalos jelentést és ahhoz hosszabb és rend­kívül meleg észrevételeket fűz. A „Neues Wiener Tagblatt“ vezércikké­ben rendkívül meleg hangon emlékezik meg a látogatásról és ezzel kapcsolatban a ma­gyar nép magatartásáról. Különösen mele­gen Ír a lap a Kormányzó tiszteletreméltó személyéről, akinek vezetésével Magvarnr- szág a helyes utón jár. A töbhi bécsi lap hasonlóképpen az első oldalon és a Kor­mányzó arcképével díszítve közli a látoga­tásról szóló hivatalos közleményt és meleg kommentárokat fűz hozzá. Az Ostmarkban nagyon ismert Salzburger Zeitung-bzn „Magyarország és a délkelet“ címmel Riedel Ferenc foglalkozik Magyar- ország délkeleti kapcsolataival. Utal arra, hogy Magyarország élénken részt vesz a délkelet eseményeiben és állásának megszi­lárdításán dolgozik. Nyugat felé a Német­országgal való barátság sarkalatos elve a magyar külpolitikának. Szlovákiát megala­kulásakor Magyarország készségesen elis­merte. Az együttműködés előfeltételei -mind­két részen még fennállanak. Magyarország to vábbra is azon fáradozik, hogy viszonyát Romániával, Horvátországgal, Bulgáriával és Törökországgal javitsa, Illetőleg még szo­rosabbra fűzze. Az a sokféle feszültség és imponderábília, amely Magyarország és Ro­mánia között fennállt, a két ország közötti sajtóbéke révén enyhült. így a két nép között olyan légkör kezd kialakulni, amely Budapest és Bukarest számára elfogadhatóan Igen pozitiv eredményeket érlelhet meg. A lap foglalkozik ezután a Jugoszlávia bom­lása után keletkezett uj helyzettel ér rámu­tat arra, hogy a különféle terüJetvisszacsa- tolások folytán Magyarországon a k.sebbsé- gek száma növekedett. A magyar nép, mint. az állam vezető népe, a népcsoportok közti viszony példaképéül szolgálhat és Magyar- ország a Balkánnak példaszerűen mutathat­ja meg, hogy a népcsoportok kérdéseit nem kell feltétlenül viszálykodásokkal megoláa- ni. A magyarok és a horvátok között szel­lemi közelség áll fenn. A horvát nép harcait Magyarországon mindig figyelemmel követ­ték és az újjáéledt horvát királyságot Ma­gyarország nyomban elismerte. Csak a gryőzeSem és megsemmisülés közölt leket választani — mondja Gering birodalmi tábornagy a Führer születésnapjára a német néphez intézeit felh vésőben Berlin, ápr. 19. (MTI) A Führer szü'etés- hapja alkalmából Göring birodalmi tábor­nagy a következő felhívást bocsátotta ki: Német néptársak! Forró és megindult szívvel juttatja ma az egész nép szerenesekivänatait a Führer elé. Az ö és müve számára a mindenható áldá­sát és védelmét kéri e súlyos háborús idő­ben. Kívánjuk, hogy a jószándéku Gondvise­lés a Führert a következő életévében is erő­ben és egészségben megtartsa. A Führer erős kezében nyugszik a német sors. Milyen hajthatatlan erő indult Id belőle, az elmúlt téli hónapokban újra bebizonyult. Nem a könnyen kivívott sikerek szerint értékeli a történelem egy férfiú nagyságát, hanem a legnagyobb elévülhetetlen dicsőséget csak annak nyújtja, aki a legveszélyesebb órá­ban is bátor szívvel kitart, sose hajol meg és minden ellenséges erővel dacol. Gigászi küzdelemben ezerszeres ellenál­lással harcolva a Führer a maga körét, mint a haza felszabadítója és a nyugati kultúra megmentöje tölti ki. Évtizedek óta a Führer élete a legmegfeszitettebb szolgálat a népé­ért és a Biradalomért. Ezt mi sohasem érez­tük erősebben és közvetlenebbül, mint ezek­kel a harcokkal telt esztendőkben. Nem en­ged magának semmiféle pihenést, rá nehe­zedik a majdnem emberfeletti munka terhe. Az ö egyszerű katonai kitartása és minden áldozatra kész maradéktalan kötclességtel- jesitése valamennyiünknek fénylő mintaké­pül szolgál. Mi a mi buzgalmunkat hozzá igazítjuk ma inkább, mint valaha, mert csak győzelem és megsemmisülés között. lehet választani. Elérkezett né.pünk és minden egyes német számára a legkeményebb próba és a legdöntőbb helytállás időszaka. Amig mi a Führemek az. elmúlt eszten­dőkben az általa kivívott sikerekből fellel- kesedve örömmel megfogadtunk, azt most e háború legsúlyosabb viharai közepette hí­ven megtartjuk. Ez érvényes az arcvonalra és érvényes az otthonokra is. A Führer ön­zetlen helytállása nem a maga számára kéri, hanem kizárólag a haza szabadsága, a nép és a birodalom fennmaradása szá­mára. Ne szavakkal, hanem tettekkel bizo­nyítsuk be német néptársaün, ma és a jövő­ben törhetetlen hitünket a Führer iránt és elszánt akaratunkat nagy müvébe való közreműködésre. Irányítsuk tekintetünket szilárdan kötelességünkre. Teljesítsük erőnk legvégső megfeszítésével és legjobb tudá­sunkkal, amit a háború hétköznapja tőlünk követel. Ez legyen a mi ajándékunk a mi Führerünk 54. születésnapjára. Az olasz király és császár aranyéremmel s oklevéllel tüntette ki az olasz kultúra magyar barátait Budapest, április 19. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az olasz király és császár az olasz kul­túrának magyarországi terjesztése terén szerzett érdemeikért aranyéremmel és a hozzátartozó oklevéllel tüntette ki Fabinyi Tihamér m. kir. titkos tanácsos, volt pénz­ügyminisztert, Szinyci-Mcrse Jenő m. kir. titkos tanácsos, vallás és közoktatásügyi mi­nisztert, Ullein-Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, sajtófő­nököt és Gerevich Tibor egyetemi ny. ren­des tanárt. Ezt az Itáliában és külföldön is nagymértékeit kitüntetést azok kapják, akik különös érdemeket szereznek az olasz kultú­rának külföldön való terjesztése körül. A kitüntetés régi tradíciókban gyökerezik és igen ritkán kerül adományozásra. A kitün­tetéseket Anfuso budapesti olasz követ ün­nepélyes külsőségek között nyújtotta át a kitüntetetteknek az olasz követségen. Jö ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK » 3343» t JS 20 Papén követ jelentéstételre Berlinbe utazott Berlin, április 19. (MTI) Mint a Nemzet- j közi Tájékoztató Iroda jelenti, nemet réséről megerősítik azt a török forrásból származó hírt, amely szerint Papén követ útban van I Â magyar 48-as idő és az olasz nemzeti újjáéledés eszméje él az olasz-magyar barátságban Róma, április 19. (MTI> Bottal lapja, a kéthetenként megjelenő „Critica Fascista.“ legutóbbi számában rendki •. '11 melegen em­lékezik meg a magyar—olasz barátságról. A cikkíró kiemeli, hogy Káliig Miklós mi­niszterelnök látogatása régi barátságot erő­sít meg, amely barátságot eredetileg nem az érdekek összeegyeztetésének szüksége dik­tált. Tárgyilagosan megállapíthatjuk, anél­kül. hogy diplomáciai szólamokat hangoz­tatnánk, hogy a Magyarország és Olaszor­szág közti barátság a rokonszenven épül fel. A magyarok velünk együtt küzdenek. Ez csak még erősítette a már fennálló érzel­meket, mely a két nép találkozására vezetett anélkül, hogy valaki is kötelezte volna a két népet közös érdekeikén kívül erre a ta­lálkozásra. Magyarország és Olaszország ak­kor talált egymásra, amikor a magyaroknak nem volt barátjuk, Olaszországnak pedig még kevés barátja volt. Az olasz és magyar barátságban él a, magyar 1,8-as idő és az olasz nemzeti újjáéledés eszméje. Ezen a vonalon haladt Mussolini is, amikor Róma segítő kezét nyújtotta a területileg és népi- lég megcsonkított Magyarországnak. Érzel­mi alap nélkül nem lehet jó politikát esi- nálnl. A Magyarország és Olaszország kö­zötti barátság, mint a két állam közvélemé­nyének természetes irányzatára alapított államközi kapcsolat a legjobb példán épül fel. Ml olaszok — - állapítja meg a lap — sohasem tévedtünk, ha ezen az utón indul­tunk el. Ez az ut mindig jó eredményeket hozott. Amig a politikát emberek irányítják, addig az érzelmeknek mindig fontos szerepe lesz a politikában. Áz evangélikus egyetemi ifjúság konferenciája Kolozsváron a felekezeti béke ügyében hozott határozatot Kolozsvár, ápr. 19. A budapesi, debreceni, keszthelyi, miskolci, pécsi, soproni, szegedi egyetemi Luther Szövetség, a Soproni Evan­gélikus Teológiai Ifjúsági Kör és a kolozs­vári evangélikus egyetemi hallgatók április 15—18. között Kolozsváron tartották meg VT. országos kongresszusukat. A kongresz- szuson előadást tartott Krompecher István dr. egyetemi tanár, Nagy Géza dr. reformá­tus teológiai tanár, Dezséry László egyetemi lelkész, Járosi Andor dr. teológiai magánta­nár, kolozsvári esperes. A kongresszus, mely a magyar evangélikus ifjú értelmiség talál­kozója volt, nagyjelentőségű határozatokat hozott a felekezeti béke ügyében. így kimon­dotta, hogy a felekezeti béke a magyar egy­ség egyik feltétele. A továbbiakban megál­lapították, hogy a felekezeti békességre való felszólítást római katolikus részről szerze­tesek tettéit meg, s erre protestáns részről a hivatalos egyházak feleltek. Azok most a hivatalos római katolicizmus megszólalását várják. A továbbiakban a kongresszus határoza­tokat hozott az evangélikus egyház szór­ványairól, majd a népfőiskolák államosítása ellen hozott határozatot. India lelkisége és az angol pofitika Előadás a Német Tudományos Intézetben Kolozsvár, ápr. 19. A Német Tudományos Intézet Jókai-utcai székházának dísztermé­ben hétfőn este nagy számú előkelő közön­ség gyűlt össze, hogy meghallgassa Gusztáv Mensciüng dr. bonni egyetemi tanárnak, a kiváló indiológusnak Indiáról szóló, vetített- képekkel kisért előadását. ' A nagyhírű vendéget Kurt Gerlach dr. az intézet igazgatója köszöntötte. A profesz- szor ezután majdnem két órán át tartó elő­adásában részletesen ismertette a hindu lel­kiséget az ősidőktől, az ariánusokról át­öröklött szellemi hagyományok nyomán, majd a budhizmus lényegét. Ismertette In­dia más hitű népeinek vallásait és az ebben gyökerező szellemiségét. Kimutatta azt, hogy a hindu társadalmi és szociális rétegeződé«, világszemlélet és az indiai élet minden meg­nyilatkozása a legszorosabb összefüggésben van megmásithatatlannak tartott hitükkel. A tropikus környezet szélsőségeihez hasonló ez a meggyőződés, amely évezredek óta meghatározta India ötszázmillió lakosának sorsát. Csak ennek a szellemiségnek megér­tésével tudjuk megismerni jelenlegi helyze­tükben is. A Buddhizmus sokistehhit, ebben tér el a mohamedánizmustól, azonban tár­sadalmilag a legnagyobb jelentősége abban áll, hogy közel kétezer kasztot és szektát keletkeztetett. Tulajdonképpen csak négy fö kaszt van, amelyből az első háromhoz tar­tozók képezik India vezetörétegét. A meg­győződéssel, hogy a lélekvándorlás utján a földi lét alatt folytatott cselekvés értéke szerint juthat csak át másik kasztba, és hogy tisztán a léleknek a testtől való ela­kadásáért, a test felett való győzedelmeske­déséért rendeltetett az ember erre a földre, az indus élet olyan nagyfokú megkötöttsé­get jelent, amihez nincsen más példa a vilá­gon. • Indiát az angolok hatalmukba kerítették és mérhetetlenül kizsarolták. Borzalmas gyermekhalandóság, a szörnyű nyomor, az átlagos életkort huszonöt évre szorította le. Az Írástudatlanság a legnagyobb Indiában, mégis az angol uralom alól való felszabadu­lás szinte elképesztően nagy probléma. Az angolok ugyanis a kasztokat, a különféle nemzeteket egymás ellen játszók ki. A fegy­veres fölkelés ellentétes a hindu szellemi­séggel, az a harc pedig, amelyet negyven esztendő óta Gandhi vezet, szintén kizárja az erőszak alkalmazását. Gandhi ugyanis Indiának szellemi vezére és nem politikai vezető. Az uralkodó hercegek pártja, amelynek ötszázhatvankét tagja van, a ha­talom és gazdaságmaga.tartás miatt inkább az angolokkal való megegyezésre hajlamos. De az angol ravasz diplomáciája következté­ben nem is léphetnek fel egységesen, miután az angolok Izolálták egymástól. így például ha valamelyik maharadzsa meg akar nősül­ni, akkor előbb az angoloktól kell engedélyt kérnie arra, hogy a kiválasztott családot meglátogathassa. India az örök elmerülés, a magábaroskadó és a végtelen kutató szel­lem hona, hol az idő nem számit. A hit min­den — fejezete be rendkívül meleg tetszés­nyilvánítással fogadott előadását a profesz- szor. fl Szentszékkel való kapcsolatok jelentőségére vall az Uj német követ kinevezése Róma, április 19. (MTI.) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Weizsäcker államtitkárnak uj német szentszéki követté történt kinevezése hiva­talos vatikáni körökből származó értesülés szerint a /Vatikánban jó benyomást keltett, különös tekintettel az uj követnek a kül­ügyminisztériumban betöltött magas állá­sára. Az a tény, hogy a Német Birodalom ilyen magas politikai állású személyiséget választott ottani képviselőjévé, mutatja, hogy német részről milyen jelentőséget tu­lajdonítanak a Szentszéknél való kapcso­latoknak. A szerkesztésért és kiadásért felel: JENE* LÁSZLÓ. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Fos- tatakarékpénztári csekkszámla száma: 72148. Postafiák: 71. sz. Kéziratokat nem adónk vissza. 4 Minerva irodalmi és Nyomdai Miiintézet Bt. nyomása, F, Tá Major lkţadU.«T I Berlin felé. Ennek az utazásnak, ahogy vele kapcsolatban megjegyzik, nincs politikai je­lentősége, Inkább szokásos jelentéstételről van ctzn -

Next

/
Oldalképek
Tartalom