Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-02 / 74. szám
1943. A J> R I C I S 2 A Magyar képzőművészen törekvések Minden irányáról képet ad a kolozsvári Műcsarnok megnyitó tárlata Jókor megjött a tavasz. Ennek a csodálatos évszaknak dicsőítésében sohasem lankadnak el az emberek. Az újjáéledő természet nem veszti el varázsát, minden év friss szépséggel adja meg a tavasz utánozhatatlan díszeit. Már népesedik a Sétatér. Az emberek lassú léptekkel járják a sétányokat, meg-megállnak, hogy nagyot szippantsanak a friss levegőből, hogy érezzék a párolgó föld, a nedveskérgü fák különös illatát. Még alig lehet mást érezni, csak valami kellemes, bizsergetö illatot. De az emberek már kibontakozni látják a természet szinpompás szépségét, a szépség igérkezése az öröm és a bizakodás ihletét adja. így volt ez minden évben. Most azonban valami más is van a Sétatéren. A tavaszi élményt minden évben megadta az Isten, de most elfogadta az emberalkotta szépséget is, hogy teljesebben mutatkozzék meg a megviselt emberek előtt a maga és teremtményei megigazulásában. A Sétatéren áll Kolozsvár Műcsarnoka. Eddig hiányzott a nagy tavaszi tárlat teljességéből, most már várja a szépség, a művészet híveit. Mátyás királynak, a művészetek nagy pátronusának félezredes ünnepén nyitotta meg kapuját, hogy a teremtő emberi szellem nemes megnyilatkozásaival erösitöleg hasson az emberekre. Mátyás szelleme járja át termeit, hogy e® a szellem különös jelentőségre emelje az erdélyi magyar képzőművészet minden alkotását. A kis előcsarnokban ott áll a fiatal Mátyás képe. Liezenmayer Sándor részlettanulmánya „A fiatal Mátyás“ minden látogatót fogva tart egy-két percig. A kép, a kis csarnok jellege emlékeztet: a művészet szentélyébe lépsz. Balra illyefalvi Lőte Sva müve, Szent Ferenc patinázott gipszszobra, jobbra Borsodi Btndász Dezső alkotása, szomoru- arcu anya karján gyermekével: a „Hontalanság". Ilyen memento után nézzünk körül a Műcsarnokban. A nagy, középső teremben a falak mentén sokan állanak. Igen szembeötlő a szemközti falon Merész Gyula nagyméretű képe az „Aratás“. A világháborús stílusban készült temperakép jól mutat. A bejáratnál van a kiállítás rendezőségének és gondnokságának asztala. A látogatók ide fizetik le a csekély beléptidijat: egyénenként 50 fillért, de gyermekek csak 10, katonák pedig 20 fillért. Mindjárt érdeklődünk a látogatottság felöl is. A kiállítás gondnoka, Szolnay Sándor festőművész örömmel újságolja, hogy már az első nap hét-száznál többen tekintették meg a kiállítást. Azóta is naponta többszáz ember keresi fel a Műcsarnokot. Valóban szép eredmény. Már vásárlások is történtek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából dr. vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök 6.5"0 pengő értékben hat festményt és négy szobrot vásárolt. Budapest székesfőváros képviseletében Németh Károly dr. tanácsnok 2.670 pengő értékben három képet és egy szobrot vásárolt. De Kolozsvár város részére is kijelölte már Keledy Tibor dr. polgármester a város által megvásárolni kívánt müveket: Andrássy Zoltán „Szomszédok", Fülöp Antal Andor „Japán mangolia aranyhallal“ cimü olaj- festményét, Olajos István aquarelljét: „Házak télen“. Takács Zoltán „Tél végén“ és Tollas Julia „Csendélet" cimü képeit. Keledy Tibor dr. polgármester maga is jó példával járt elől és megvásárolta magának András László „Vásár", Mikola András „önarckép" cimü olajfestményeit, Gy. Szabó Béla „Átkelés a Nyárádon" fametszetét és Tollas Julia „Birsalmák“ cimü aquarelljét. A napokban tesz látogatást a Műcsarnokban Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán, A kiállítás látogatói közül több magánvásárló került ki. • A főteremben jellegzetes rész a jobboldali fal, melyen Nagy Imre aquarelljeit helyezték el. A kiváló festőművész világos, élénk, tiszta szinei nagyszerű erővel hatnak. A „Delelő Nyáj“ cimü képe, amelyet a főváros vásárolt meg, egészen különös értéket képvisel. De kitünően érvényesíti remek szinhatásait a „Fonóban“, a „Juhfejés", a „Csiki esztena" és a „Csiki udvar cimü képein is. Valameny- nyi magán viseli az erdélyi táj és a népi X élet jellegzetességeit. Ezt az oldalt Szervá- tiusz Jenő szobrai töltik még ki. Fába faragott „Mátyás király"-a az időszerűségen felül is igen szép alkotás, Érdekes a tiszafából készült régi egyitomi figurákra emlékeztető „Anya és leánya" cimü szobra. A már említett Merész Gyula-kép két oldalán Bordy András, a nagy aquareHista „Feleségem arcképe“ és ,.Félakt“-ja áll. Mindkét alakját komoly, de finom színekkel érzékelteti. A kiállításon mindössze két pasztellképet láttunk. Ruzicskay György festményei ezek. Kil’önös mozgást, nyüzsgést fejez ki „Építkezés“ cimü vázlata. Egyszerűségében is nagyon szép Aradi-Edvi ülés Jenő „Soproni udvar“-a. Előtte áll kicsiben a budai dunapart egyik disze, Istók János bronz „Bem apó“-ja. Szopos Sándor két képpel szerepel. „Cigányfejét“ megvásárolta a kultuszminisztérium, „Hunyadi János építteti Vajdahunyad várát" című olajvázlata egy nagyszabású kompozíció tervét sejteti. Teljes élethüséget tükröz Pap Domokos „Dr. Prinz Gyula arcképe", igen jól hat Mikola András tájképe, Szenti ványi Lajos „Olvasás közben" cimü temperája. Sza- mosl-Soós Vilmos finom, klasszikus márványszobrai a szoboranyag legjavát adják. A jobboldali teremben különös figyelmet érdemel András László jó szinfelépitésü, harmonikus meglátásokat visszatükröző képei, Mohi Sándor újszerű, leegyszerűsített „Kendős arckép“-e, Pirk János „Beste1 getés a romok között" cimü olajfestménye, Simon Béla „Magvetője" és Kósa Ferenc ugyancsak „Magvető" cimü, a formák igazi megérzéséről tanúskodó mészköszobra. A terem érdekességei a Fuhrmann Károly ötvösművész által kiállított rekeszzománcos ötvös munkák: az árpádházi szentek sorozata, a Mátyás-serleg, honfoglaláskori motívumokkal kalapált ezüstmunkák, násfák, nyakékek. A másik oldalon igen szerencsés összeállításban láthatjuk Kós András eredeti fadom- bormüveit, ezek felett pedig Gy. Szabó Béla nagyszerű fametszeteit. Különösen tetszett Varga Mátyás japán papirra nyomott önarcképe. Nagyon jó Abódi-Nagy Béla két krétarajza és Élesdy István rézkarca. Egészen különös hatást keltenek Fiilöp Antal Andor népies varottasra emlékeztető élénk, tiszta, meleg színekkel festett képei. A bálteremben Kun István, Dobra! Pászk Jenő, Iván Szilárd, Kapussy György, Soly- mássy C. Viktor, Szász István, Csiki Gál János és Acs Ferenc képei, Borbereki Kovát» Zoltán, Zsákody Oister János szobrai, valamint ugyancsak Zsákody Csiszár bronzes horganyérmei, plakettjei tartják fogva az ember érdeklődését. Ifj. Figlár Géza rézkarccal, aquarellel és ceruzarajzzal szerepel. Valamennyi munkája sokat Ígér. Érdekes Varga Nándor Lajos „Charon a lelkekkel“ cimü rézkarca, Weith László két olajképe, Agrikola Lidia „Tájkép“-e. A legmegraga- dóbb szobor Kocsis András „Apai szeretet" cimü müve. Apa és fia arcán hiven fejezi ki a ragaszkodó szeretet meghatódottságát. Egy erős tájképpel szerepel a kiállításon D. Berde Árnál, szép kis plasztikai alkotásokkal jelentkezik Vágó Gábor. Csiki Gál János két finom alkotását küldte el, Szopos Sándort egy történelmi kompozíció és egy értékes tanulmány reprezentálja, Szolnay Sándortól egy derűs, költői szépségű vászon került a „kiállítás anyagába. A szobrászok között még meg kell említenünk Andrássy Kurta János négy remek alkotását, Borbereki Kovács Zoltán „Tehénitatóját", Botár István klasszicizáló tanulmányait, Dabóczy Mihály két erőteljes gipsztanulmányát, Matei Aurél két figyelemreméltó és sokat Ígérő müvét, a fiatal K. Nagy József nagy tehetségre és tudásra valló munkáit. A kiállításon csaknem minden művészeti irány képviselve van, éppen ezért nehéz elhatárolni egyiket a másiktól, de mégis szembetűnő az uj magyar festőművészet világos, élénk színképei mellett a külföldi iskolák hatásait hordozó nagybányaiak tompa, sö- téttónusu színhasználata. A Műcsarnok jelenlegi első kiállítása május 2-lg marad nyitva, hogy minél többen tekinthessék meg a most élő erdélyi képzőművészek alkotásait. További rendeltetését illetőleg idézünk Keledy Tibor dr. polgármesternek az ünnepélyesmegnyitás alkalmával elmondott beszédéből: „A Műcsarnok akkor fog megfelelni rendeltetésének, ha elsősorban Erdély művészetének fejlesztését szolgálja, de ugyanakkor beilleszkedik a magyar nemzeti, sőt az egyetemes művészet keretébe is. Legnemesebb feladatának felel meg azzal, ha a sajátos táji jellemvonások és műveltség su- galta művészet ápolásával és megtartásával hozzájárul a magyar művészet gazdagitásá- sához, színesebbé tételéhez." A kolozsvári Műcsarnok a felavatási ünnepség perceiben. Meohaüt Farsangit EoJre dr* ifélőVáblaS fanécselno' Kolozsvár, április 1. Rövid időn belül már másodízben érte súlyos veszteség a kolozsvári ítélőtábla érdemes bírói karát.: az április elsejére virradó éjjel, ötvennyolcéves korában elhunyt Farsangh Endre dr. Ítélőtáblái tanácselnök. Farsangh Endre dr. halálával Kolozsvár előkelő társadalmának egyik köztiszteletben és szeretetben álló alakja tűnt el. Hosz- szas szenvedéstől váltotta meg a halál. A súlyos betegség hónapok óta kínozta, Farsangh Endre dr. azonban rendszeresen ellátta felelősségteljes munkakörét. Csak január utolsó heteiben maradt ki véglegesen hivatalából. A harminchárom éves igazságügyi szolgálat után elhunyt táblai tanácselnök 1885- ben született, Kolozsváron. Itt, a kegyes- rendi főgimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd az egyetem jogi karának hallgatója lett. 1910-ben az államtudor- ságot, 1911-ben a jogtudorságot szerezte meg. 1910 május 27-én állami szolgálatba lépett dijasjoggyakomokként a dési törvényszéken. Ugyané minőségben 1911 szeptemberében a kolozsvári törvényszékhez nevezték ki. 1913-ban kinevezték jegyzővé a tordai járásbírósághoz, 1917 tavaszán pedig a dicsőszentmártoni járásbiróság albiró- jává. Ebben a rangban helyezték át 1918 októberében a nagyszebeni törvényszékhez, ahol a román megszállás érte. Törhetetlen magyar magatartása miatt az eskütételt megtagadta. Repátriálnia kellett. 1920 október elsejével a budapesti ügyészséghez nyert kinevezést. 1922 augusztusában a budapesti büntetőtörvényszék bírójává, 1926 szeptemberében pedig az adonyl járásbiróság elnökévé lett. 1931 márciusában a szentendrei járásbiróság vezetését vette át, mint elnök. Munkásságának elismeréséül 1935 julius 2-án a Hl. fizetési csoport jellegét adományozta számára Kormányzó Urunk. Ezután gyorsan haladt a ranglétJÄVOR GÉZA ny. miniszt. titkár, a gyorsírás egyetemi előadója őQorsfró is gtprélslrolAja Deák Ferenc - utca 45. szám. — Telefon: 17-77. rán. 1936 január közepe óta a váci Járásbiróság elnöki tisztét töltötte be. 1940 január 4-én tanácselnökként a pestvidéki törvényszékhez kapott kinevezést. Ugyanaz év december 30-ával újabb kinevezés érte. Ezúttal került a kolozsvári Ítélőtáblához, ahol mint a büntető n. tanács elnöke működött, most bekövetkezett haláláig. Elnöke volt az Országos Birói és ügyészi Egyesület kolozsvári tagozatának. Ezenkívül vezetőtagja a Piarista Diákszövetségnek. A katolikus egyházi életben egyébként is tevékeny részt vett. Farsangh Endre dr. különösen a kolozsvári tábla területén működő bíróságoknak a magyar igazságszolgáltatás irányvonalába történt beállításával szerzett rendkívül nagy érdemeket. Mint kiváló szónok, nem egy beszéde emlékezetes az igazságügyi kar összejöveteleiről. Ez adottsága mellett irodalmi színvonalú előadásaival is feltűnt, különösen a katolikus intézmények előadásain. A világháborút is végigküzdötte Farsangh Endre dr. és rokkant lett. Temetése szombaton, április 3-án déli 1 órakor történik az Ítélőtábla előcsarnokából. Az igazságügyi hatóságok nevében Mikó Lőrinc dr. táblai tanácselnök mond búcsúztatót kartársának végtisztességén. Múzeumba illő könyvritkaságokat őriz a szamosujvári gimnázium könyvtára Szamosujvár, április 1. Szamosujváron a XVm. század vége felé már örmény katolikus algimnázium működött kisebb-nagyobb megszakításokkal, 1860-tól kezdve pedig állandó jelleggel. A gimnázium alapitói és derék igazgatói nagy gondot fordítottak a könyvtár fejlesztésére, különösen humanista könyvekkel gyarapították, Mártonfi Lajos igazgató természettudományi könyvek beszerzésére is nagy gondot fordított. A könyvtár a mult században teljesen európai színvonalon állott és messze kimagaslott a vidéki könyvtárak közül. Megtalálhatók itt a mult században megjelent értékesebb fran- nia, német, angol, sőt amerikai könyvek is, de itt van dr. K. Bobért Schneider 5 kötetes „Erdkunde“ c. ma már ritkaságszámba menő könyve, az első emberföldrajz. 1714-es latin és héber nyelvű pergamentkötéses bibliákat találunk, kaldeus szótárt, Meyers Konversations Lexikon-át és majdnem kivé- te nélkül az összes XVIII, században megjelent európai lexikont. Gabrus Zakharnak, a hires örmény ezermesternek és polihisztornak könyvtárából idekerült 1831-es kiadású 12 kötetes Közhasznú-Ismeretek Tárá-t, latin és görög szerzők ritka müveit és sok olyan kötetet, melyből a beköltözött örmény- ség keleti kapcsolataira lehet következtetni, Mokry Benjamin 1819-ben Pesten kiadott Kézi Lexlkon-át. A szerző, aki „egynéhány külső országi tudóstársaságoknak tagja" volt, ilyen alcímet adott lexikonénak: „Rövid életleirások mindazoknak a nevezetesebb szeméi lyeknek, a kik magokat talentomaik, virtusaik, találmányaik, vitézségeik, mester- ségmiveik és más akármely jeles, vagy gonosz tetteik által esméretesekké tették; » legrégibb históriai időktől fogva a jelen való Időkig". Megtaláljuk Hübner János lexlko- nát és rengeteg, a XVIII, század elején megjelent kötetet. A könyvtár gazdagságából az alapítók, igazgatók és tanárok mély kultúrájára következtethetünk. Nojgy szerencse, hegy az elmúlt SS éy alatt sértetlenül megmaradt ez a könyvtár és a kiselejtezés után 8 ezer kötetet találtak, amely ma már a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Magyar Nemzeti Muzeum, Közgyűjtemények Országos Felügyelősége és sok kiadóvállalat, valamint magánosok ajándékai és a vásárlások révén 10.540 kötetre szaporodott. Ebből 9845 a tanári és 695 az Ifjúsági könyvtárhoz tartozik. A könyvtár rendezésével 2 évig Száva Kristóf tanár fáradozott, jelenleg pedig Babos Béla tanárt jelölte ki könyvtárosnak Rácz József igazgató. Ez az értékes és sok régiséget tartalmazó könyvtár megérdemelné, bogy egy szakembert küldjenek átvizsgálására, aki majd kiemelné innen mindazokat a köteteket, amiknek nem egy gimnázium könyvtárában, hanem múzeumban lenne a helyük. Itt kell megemlítenünk azt Is, hogy a Közoktatásügyi Minisztérium jóvoltából 53 folyóirat és a legújabb lexikonok (többek között a Broekhaus lexikon is) állnak a tanári kar rendelkezésére. /. i. — Hirtelen halál. Lőrinc Ferenc 56 éves kolozsvári lakost Csermalom-ut 22. szám alatti lakásán csütörtökre virradólag ágyában halva találták hozzátartozói. A rendőrség elrendelte a holttest fel boncolását s egyben megindította a nyomozást.
