Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-31 / 72. szám
4 1943- M A naiv S 31 Vezérőrnaggyá léptették elő vitéz Benkő Bélát, a Vitézi Szék Törzskapitányáf Kolozsvár, március 30. Kolozs vármegye és Kolozsvár város Vitézi Székének Társadalmi Bizottsága ülést tartott. Az ülésen vitéz Szász István elnök bejelentette, hogy egy öttagú bizottság, amelynek tagjai vitéz Boga Alajos dr. prelátus-kanonok, felsőházi tag, vitéz Dombóy Zoltán dr. egészségügyi főfelügyelő, vitéz Borsiczky Imre őrnagy, vitéz Szentpétery Jánosné és vitéz Zilahi Sebess József voltak, számbavette a tizenkettedik évüket betöltött vitéz leszármazottakat. A vitéz leszármazottakhoz ezután vitéz Boga Alajos dr. és vitéz Borsiczky Imre intézett lelkesítő beszédet. A Vitézi Szék Társadalmi Bizottsága ezután meleg ünneplésben részesítette vitéz Benkő Béla törzskapitányt, akit Kormányzó Urunk a napokban vezérőrnaggyá léptetett elő. Az ülés végén vitéz Szász elnök annak a reményének adott kifejezést, hogy az uj vitézi nemzedék méltó lesz majd hős elődeihez. Túry Sándor Kornél dr. egyetemi professzor szabadegyetemi előadása Kolozsvár, március 30. A Szabadegyetem előadássorozatában kedden Túry Sándor Kornél dr. professzor tartott nagysikerű és mindvégig Iebilincselöen érdekes előadást „A vallás és a vagyonjog kapcsolata“ címmel. Az ülést Személyi Kálmán dr. jogikari dékán nyitotta meg. Túry professzor előadásában elsősorban azt emelte ki, hogy a vallás és a jog ősidőktől fogva kapcsolatban volt egymással és a vallási elemeknek a látszólag minden metafizikai alaptól elvonatkoztatott vagyonjogban is az erkölcs közvetítésével egyre fokozottabb erejű érvényesülése a mai kor jogfejlődésének is egyik legjellemzőbb vonása. A jognak és a vallásnak kapcsolata leg- öntudatosabban a római egyház jogfelfogásában jut kifejezésre, amely a jog forrását az isteni kinyilatkoztatásban látja és magát a jogot isteni eredetű intézménynek tekinti. A világi jog tekintetében a mai pozitivista jogfelfogás — a protestáns egyházak jogfelfogásával összhangban — a jogot emberi alkotásnak tartja ugyan és az emberi tételezésen kivül mást nem ismer el jognak. Ez azonban nem jelenti azt, mintha a jogban az általános érvényüség gondolata elsikkadna. A jogszabályok tartalmi helyességének zsinórmértéke ugyanis az erkölcs, amely a keresztény egyházak tanításában a felebaráti szeretetet, a mások megsegité- sére irányuló segitő-készséget foglalván magában, szükségképpen kisugározza erejét a jog alkotására és a fennálló jog alkalmazására is. Ez egyrészt a személyiség (jogalanyiság) fogalmában, másrészt a jogok tartalmának relativizálásában és végül a szociálpolitika jelenségeiben jut kifejezésre. Jog és vallás kapcsolatának vizsgálata soha nem volt időszerűbb, mint napjainkban, midőn sokan azt hiszik, hogy a nagy világégés közepette minden bizonytalanná vált körülöttünk, amire korábban, mint a szikla szilárdságára támaszkodtunk. Pedig az kétségtelen, hogy a jövő alakulása országon belül és kivül is a szociális, tehát az erkölcsi igazság jegyében fog haladni. A jognak önmagában nincs ereje ahhoz, hogy a társadalmi élet igazságtalanságait és ridegségét •kiküszöbölje. De a jogtudománynak éppen azért kínálkozik napjainkban kedvező alkalom a jog és tehát a vagyonjog legmélyebben fekvő (metafizikai) alapjainak a vizsgálatára, mert egyrészt immár világszerte annak az erkölcsi és gazdasági rendnek felszámolása. amely kitermelte a 19. század racionalista-materialista ember-típusát, másrészt derengeni látjuk már az uj kor hajnalát. A rendkívüli érdeklődéssel hallgatott előadást a közönség élénk tapsa jutalmazta, majd Személyi Kálmán professzor mondott az előadónak köszönetét, egyben bejelentette, hogy a legközelebbi szabadegyetemi előadást április 1-én, csütörtökön málnási Bartók György: „Lenni vagy nem lenni? — Az emberi lét problémája“ cimen tartja az Aulában d. u. ’/47-kor. — A kamillaszedéssel kapcsolatos munkálatokra májusban felfüggesztették a vasárnapi munkasztinetet. A 20673/1.—1943. K. K. M. számú rendelet megengedte, hogy 1943 május 2., 9., 16., 23., 30. és junius 6-ra eső vasárnapokon az ország egész területén a kamillaszedés, válogatás, rostálás, szárítás és az ezekkel kapcsolatos ipari (kereskedelmi) munkálatok egész napon át végezhetők legyenek. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Három magyar államférfi Varga József dr. Varga József dr. közel négy éven át töltötte be az iparügyi miniszteri széket s három és fél éven át egyúttal kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter is volt. Néhai gróf Teleki Pál felkérésére 1939 tavaszán kapcsolódott be a politikai életbe, előbb (május 9-én) államtitkár lett az iparügyi minisztériumban, majd két és fél hónap múlva, julius 25-én a Kormányzó Ur iparügyi miniszterré nevezte ki s ugyanez év őszén a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca vezetésével is megbízta. Az 1939-es képviselőválasztásokon a szegedi városi lajstromon gróf Teleki Pállal együtt indult és kapott mandátumot. 1941 februárjában erről a mandátumáról lemondott, hogy a gróf Csáky István külügyminiszter elhalálozásával megüresedett soproni választókerületben vállaljon jelöltséget, ahol egyhangú mandátumot nyert. Korábban a politikai élettől távol állott dr. Varga József s mint a József Nádor Műegyetem vegyészmérnöki karának nyilvános rendes tanára s korábban magántanára közel húsz esztendőn át kizárólag tudományos és pedagógiai munkásságot fejtett ki. Tudományos kutató munkásságával európai hírnevet szerzett magának. Az elsők között volt Magyarországon, aki a barnaszén-kátrányokat és a bauxitot a gyakorlati hasznosítás céljából a tudományos kutatás körébe vonta s még az előző háború idején földgázkutatásokat végzett Erdélyben. Igen sok közleménye jelent meg hazai és külföldi tudományos folyóiratokban a magyarországi barnaszén-kátrányok és a bauxit hasznosításáról s több szabadalmazott eljárása van a kátrányok és szenek benzinné alakítására. 1937-ben kiemelkedő nagy tudományos müve jelent meg a földgáz és a köo'aj hasznosításáról. Tudományos és a hidak részbeni helyreállítása, óriási útépítő tevékenység is folyt Varga József dr. minisztersége alatt. 338 kilométer közutat állandó burkolattal láttak el, 362 kilométer makadóm utat építettek, 1860 kilométer bekötő ut építésével 555 községet kapcsoltak be az úthálózatba, ami közel 200 millió pengő beruházást igényelt; az állami utak fenntartására közel 100 millió pengőt, a törvényhatósági utak és hidak építésére és fenntartására pedig több mint 400 millió pengőt fordítottak miniszterségének négy éve alatt. Ebben az időben tért élt Magyar- ország — minden zökkenő nélkül — a jobboldali hajtási irányra s az ö minisztersége alatt törölték el a városi közúti és kövezetvámokat. Igen nagy összegeket juttatott beruházási célokra a MAV-nak uj mozdonyok és személykocsik, de főleg uj teherkocsik gyártására. Az uj vasútvonalak építésén kivül második vágányokat is építettek s hosszú vonalakat elsörangusitottak. Nagyszabású épitömunka folyt a hajózás terén is: uj vontatóhajók, uszályok és Duna-tengerjáró hajók épültek s a csepeli szabadkikötö is egész sor uj létesítménnyel és tárházzal bővült. Minisztersége alatt kezdődött meg a Ferihegyi közforgalmi repülőtér építése. A posta mimszterségének évei alatt 992 kilométer hosszúságban épített és bővített ki távkábelt s 35 millió pengőt fordított távbeszélő- központok bővítésére és felszerelésére. Ezenkívül uj rádióállomások létesültek s az uj postaépületek egész sorát emelték. A visz- szatért területeken a leggyorsabban szervezték be a közlekedési közigazgatást s állították helyre és indították meg a közlekedést. A háborús lehetőségekhez mérten mindent elkövetett, hogy külkereskedelmi kapcsolatainkat fenntartsuk, ahol lehet kimélyitsük. A belső kereskedelem terén egész sor fontos JÁVOR GÉZA ny. miniszt. titkár, a gyorsírás egyetemi előadóia ggorsirö és aírlrölsFelőle Deák Ferenc - utca 45. szám. — Telefon: 17-77. munkásságának elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia még 1932-ben levelező tagjává választotta. Varga József dr. miniszteri tevékenysége is igen gazdag volt eredményekben. Az építések és az alkotások hosszú sora jelzi gazdaságpolitikai munkásságát. Közvetlenül a háború kitörése előtt, illetőleg a háború első hónapjaiban vette át a két rendkívül fontos gazdasági tárca vezetését s a háború által előirt súlyos feladatok bő lehetőséget adtak alkotó és szervező képességének kifejtéséhez s tudományos felkészültségének gyakorlati értékesítéséhez. A magyar gyáripart nagy szakérte'emmel fejlesztette tovább, nagy körültekintéssel irányította a haditermelésre való átállítást s kezdeményező szerepet játszott a háborúval járó pótanyagok és műanyagok alkalmazása terén. A meglévő gyári üzemek folytonos kibővítésében és modernizá'ásában, nagyszámú uj gyár létesítésében, a hadiipar megszervezésében, a termelés racioná’isabbá tételében éppúgy megmutatkozott a tudós szakértelme s a gazdaságpolitikus bölcs e'örelátása és szervező tehetsége, mint a kutatómunkában, uj energiaforrások feltárásában és különféle energiate'epek létesítésében. Az ipari anyagokkal való több évtizedes tudományos foglalkozása szinte predesztinálták a háborús ipari anyaggazdálkodás irányítására; ö szervezte meg az Ipari Anyaghivatalt is. Minden munkássága mellett nem hanyagolta el a szociálpolitikát sem, sőt további lépéseket tett az ipari munkásság helyzetének javítása terén. Elegendő Itt rámutatni a bányanyugbér kérdésének rendezésére s a munkások gyermeknevelési segélyének felemelésére. Ugyanígy az intézkedések egész sorát hozta a kisiparos társadalom támogatása érdekében; e téren a kisipari hitelkeret felemelését, a kisiparosoknak a közezállitásokba való nagyobbarányu ■ bevonásét, a továbbképző tanfolyamok és az ipari szakkönyvtár továbbfejlesztését kell elsősorban megemlíteni. A közlekedés terén hasonlóképpen a nagy alkotások sora fűződik Varga József dr. miniszterségéhez. Itt elsősorban említendő a Szeretfalva—dédai vasút megépítése, ami a lehető legmostohább körülmények között folyt le, de a kitűzött időre mégis elkészült s a Székelyföldnek az ország vérkeringésébe való bekapcsolásával érezteti áldásos hatását. Ezenkívül minisztersége alatt épült meg a tiszapolgári és a medve! hid, amelyeket legutóbb adtak át a forgalomnak s erős ütemben folyik az óbudai Arpád-hid építése is. Igen nagy feladatot jelentett a felrobbantott délvidéki hidak roncsainak eltávolítása nagykereskedői szakma átállítása és keresztény elemek számára va’ó biztosítása fűződik miniszteri működéséhez. Most, amikor közel négyévi miniszterség után Varga József dr. saját kérelmére s a miniszterelnökkel való legteljesebb egyetértésben kiválik a kormányból, újabb feladatok várnak dr. Varga Józsefre, akinek kutatómunkásságát és gazdaságpolitikai tevékenységét a magyar tudományos é’et és a magyar gazdasági élet a jövőben sem fogja nélkülözni. Zsindely Ferenc Zsindely Ferenc dr, 1891-ben született Kisvárdán. Református, nős. Atyja kúriai bíró volt, a komáromi törvényszék Trianon előtti utolsó magyar elnöke. A középisko’át a komáromi Szent Benedek rend girrmáziu- I mában és a pápai Református Kollégium- | ban végezte, a jogi dip’omát és az ügyvédi I oklevelet a budapesti egyetemen szerezte I meg. A háború kitörésekor önként je'entke- g zett szolgálatra és majdnem három évet töltött a fronton. Emléklapos tüzérföhadnagy, a bronz Signum Laudis, a kisezüst vitézségt érem és a Károly csapatkereszt tulajdonosa. Harctéri szolgálata közben Komárom vármegye 1915-ben szolgabiróvá, két év múlva pedig vármegyei aljegyzővé vá’asztotta meg. 1918-ban föispéni titkár és tiszteletbeli vármegyei főjegyző lett s 1919-ben mint miniszteri segédtitkár a kisebbségi ügyek minisztériumába került. 1921-ben nevezték ki pénzügyi titkárrá a pénzügyminisztériumba s ott szolgált képviselővé történt megvá- 1 lasztásáig. Beutazta egész Európát, hivatalos megbízással több kereskede'mi és pénzügyi tárgyaláson vett részt Prágában* és Becsben. Komárom város 1931-ben választotta meg egységespárti programmal képviselőiévé, 1935-ben pedig a Nemzeti Egység Pártja propgramjával egyhangú mandátummal küldötte újból az országgyűlésbe. Az 1939-es választások során is Komárom mandátumával került a Házba. A képviselőháznak igen szorgalmas tagja volt, tudásával és munkásságával csakhamar elismerést és tekintélvt szerzett magának. Sok törvényjavaslat előadói tisztét töltötte be, maid a költségvetések főelőadója lett. A kormányzó pénzügyi téren szerzett érdemei elismeréséül 1934-ben kincstári főtanácsossá nevezte ki. A kormánypárt életében egyre több tekintélyre tett szert s hosszabb időn át töltötte be a Nemzeti Egység Pártja alelnöki tisztségét, amelybe egyhangú bizalom emelte. A kormányzó 1938 februárjában nevezte ki a vallás- cs közoktatásügyi minisztérium államtitkárává s ezt az állását megtartotta: gróf Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi minisztersége idején is, 1939 februárjában pedig gróf Teleki Pál miniszterelnök mint régi bizalmas munkatársát a Minisztereinökségre hivta meg államtitkárrá. Ebben a bizalmi állásban Bárdossy László és Kállay Miklós miniszterelnöksége alatt i« megmaradt egészen miniszterré történt kinevezéséig. A szakirodalomban és a szépirodalomban egyaránt sikeres múltra tekint vissza. A napi sajtóban és a szaklapokban nagyon sok pénzügyi és közgazdasági cikke jelent meg. az általános forgalmi adóról és a gabona- jegy-rendszerröl pedig szakkönyvet is irt. A szépirodalomban versekkel, novellákkal és a vadászat köréből merített elbeszélésekkel szerepel. 1935-ben jelent meg „Isten szabad ege alatt“ cimü kötete, amelyben vadászati elbeszéléseit gyűjtötte össze, 1938-ban pedig „Dunárul fuj a szél“ cimü szépirodalmi munkája jelent meg, amely szintén Igen nagy sikert aratott. Komárom város díszpolgára s tagja Komárom vármegye törvényhatóságának és kisgyülésének. A dunántúli református egyházkerület főjegyzőjévé választotta meg. Bornemisza Géza Bornemisza Géza 1895-ben született Munkácson. Római katolikus, nős. A középiskolát a debreceni piarista gimnáziumban végezte, utána a Műegyetem gépészmérnöki karára iratkozott be. Mint műegyetemi hallgató 1915 májusában bevonult és az olasz harvtérre került. Résztvett a tiroll és az 1918. évi olasz offenzivában. Aknavető- osztagparancsnok volt, főként különleges műszaki feladatokat teljesített s több kitüntetésben részesült. Az összeomláskor mint tartalékos hadnagy leszerelt, folytatta tanulmányait és igen jelentős szerepet vitt az egyetemi ifjúság életében, ö alapította meg az egyetemi zászlóaljat, majd a Hungária Bajtársi Egyesületet, amelynek ttz éven át vezére volt. Sok diákjóléti intézményt hivott életre. 1920-ban kitüntetéssel szerezte meg a műegyetemi diplomát s mint a Műegyetemnek abban az évben legjobb hallgatója, a Fábián-jutalomdijban részesült. Pár évig tanársegéd volt professzora, Söpkéz Sándor mellett az elektrotechnikai tanszéken, azután mint szakértő a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-hez került s fontos szerepe volt a vidéki városok villamosi- tásában. Amikor vállalata 1930-ban villamossági osztályát Hungária Villamossági Rt. néven önállósította, ö lett az uj vállalat igazgatója. Nemcsak szakkérdésekkel foglalkozott, hanem jelentős szerepet vitt a vállalat kereskedelmi vezetésében is. Fontos szerződéseket készített, ő tervezte a Tallbot- szerzödést is, amely a főváros és a Dunántúli Villamossági Rt. áramüzlctét szabá- bályozza. A politikai életbe 1932-ben kapcsolódott be, amikor a frontharcos-párt listáján Budán fővárosi törvényhatósági bizottsági taggá váasztották meg. Főként gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Néhai Borvendég Ferenc polgármester mint vezérigazgatót, őt akarta az egyesítendő fővárosi villamossági és gázüzemek élére állítani, Borvendég halála után pedig mint utódját emlegették. A kormányzó 1935 márciusában nevezte ki kereskedelmi miniszterré az újjáalakult Gömbös-kormányba s bemutatkozását Igen nagy rokonszenvvel fogadták. Hat hónapig töltötte be a második Gömbös-kabinetben a kereskedelmi tárcát, majd az iparügyi minisztérium felállításakor iparügyi miniszter lett s ezt a tisztet a Darányi- és Imrédy-kor- mányban is megtartva, több mint három éven át töltötte be, közben pedig több mint két és fél éven át a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével is megbízta a kormányzó. 1938 november 15-én kivált az Imrédy-kabinetből s 1939-ben visz- szavonult a politikától és ismét a gazdasági életben vállalt' vezető szerepet. Az Ipari Munkaszervező Intézet élén igen eredményes munkásságot fejtett ki az ipari üzemeknek hitellel való ellátása s a háborús termelésre való kibővítése és modernizálása terén. ISszak-Erdély visszacsatolása után azonnal hozzáfogott az erdélyi IMI megszervezéséhez s ez intézet munkásságának áldásos hatását máris érzi Erdély inara. — Fogházzal fizettek a hivatását teljesítő mezőőr megy «'réséért. Bucur László és Opra Mik’ós alsóőri lakosok a mult év nyarán tilosban legeltették bivalyaikat. Ghirisan György mezőőr emiatt az állatokat be akarta hajtani. A két legény ellenszegült, sőt a nem tágító mezőőrnek nekiestek és alaposan elverték. Ghirisan feljelentésére hatósági közeg elleni erőszak miatt eljárás indult ellenük. Ügyüket kedden tárgyalta a kolozsvári törvényszék Szabó András dr. elnökletével ülésező büntető hármastanácsa és Bucur Lászlót 30 napi, Opra Miklóst 10 napi togházbüntetésre Ítélte, de büntetésüket három évre felfüggesztették.
