Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-15 / 11. szám

19 4 3. J A N V A n 15 jRawrCTiaaB Hét erdélyi véresben rendez szabadegyetemi eladás-sorozatot a kolozs­vári Ferenc József Tudományegyetem »4 felnőtt magyar értelmiség látókörének fejlesztéséhez nemcsak mai, hanem jövőbeli magyar érdekek fűződnek../ Kolozsvár, január 14. Mindnyájan tudjuk, mit jelent magyarnak lenni, a magyar nem­zete,szmény szerint élni s hogy sorsunkat és hivatásunkat ebben a megújult értelmezés­ben betölthessük, össze kell szednünk min­den erőnket. É’etrehivjuk és a nemzeti hi­vatás szo’gálatába állitjuk az eddig veszen­dőbe ment értékeket. Országszerte ezért fő­ijük most a munka. Elsősorban honvédeink- ért, akdt az egész nemzet harcát vívják meg a harctéren és fegyverükkel, vitézségükkel szereznek érvényt a legyőzhetetlen magyar életakarásnak. Emellett pedig dolgozunk: magyar a magyarért. Ebben a munkarendben kiemelkedő ese­mény a kolozsvári Ferenc József Tudomány- egyetem példaadő kezdeményezése, gyönyö­rű uj munkaprogrammja. Erdély egyeteme most a szélesebb magyar rétegek szolgála­tába állítja erőit. A professzorok a legszebb feladatot vállalták magukra: az egyetemi ifjúság tanításán és nevelésén túl az isko- lánkivüü magyar értelmiség öntudatositását. Szabadegyetemeket létesítenek az erdélyi városokban. Elmennek Marosvásárhelyre, Csíkszeredára, Sepsiszentgyörgyre, Székely- udvarhelyre, Besztercére, Désre, Nagybá­nyára, hogy megosszák tudásukat, ismere­teiket az ottani magfarokkal, hogy kiala­kulhasson az erdélyi magyar értelmiség emelkedettebb szellemi egysége. Az önkén- , tes küldetés sok munkával é3 fáradsággal “ jár, de a lelkes professzori kar, élén a Rec­tor Magnificussal, minden áldozatra kész a cél érdekében. A nagyarányú kulturmisszió hírére a „Keleti Újság“’ munkatársa látogatást tett az egyetem Rektoráná', Iíovrig Béla dr. egyetemi tanárnál. A háromhetes betegsége után még csak lábbadozó Rektor már gyó­gyulásának első napján is a szabadegyete­mek szervezésével foglalkozik. Szavaiból rendre kiviláglik, hogy olyan kezdeménye­zés indul útjára, amelyre az egész ország fel fog figyelni. Csak most mérjük fel teljes egészében, hogy a több mint húsz esztendős elszakított- ság miiyen hiányokat idézett elő. Ugyanak­kor azonban nagy elégtétellel könyveljük e’, hogy a hazatérés jóvoltából rövidesen al­kotó munka kezdődik ezen a téren is. És most adjuk át a szót Kovrig Béla dr. Rector Magnificusnak: Kovrig Béla dr. Rector Magnificus nyilatkozata: ■— Erdély egyeteme hazatérése 'óta' a nem­zet és az erdélyi értelmiség .mai helyzeté­ben nem engedhetett meg sajátos egyetemi feladatainak művelésével, a tudomány fej­lesztésével és a tudományos gondolkozás fel­ébresztése utján a jövendő erdélyi magyar vezető réteg képzésével. Itt húsz esztendőn át felnőtt egy magyar értelmiség, amely középiskoláin kívül magasabbrendü magyar­ságismeretet, magyar élet- és értékszemlé­letet nem kaphatott. A magyar könjrvter- méshez, annak legjavához, vagy az idegei uralom okán nem juthatott, vagy anyagi elesettsége miatt nem kapcsolódhatott a magyarság és Európa gyorsan átalakuló mű­velődési viszonyaiba. Ma ezek felnő t ma­gyarok, a magyar sors és felfogás alakulá­sának együtthatói. Szülök, akiknek otthoni nevelömunkájától sokkal inkább függ a jö­vendő magyar nemzedék életlátása; mint megannyi, habár kiváló nevelöintézménytöl. — Ezért a felnőtt magyar értelmiség mű­velődésének kiegészítéséhez, látókörének fej­lesztéséhez, értékrendszerének építéséhez nemcsak mai, hanem jövendőbeli magyar ér­dekek fűződnek. Az egyetem te’jes mérték­ben tiszteletben tartja és nagyraértékeli az Erdélyben is megindult népművelő munkát, amely széles városi és falusi néprétegekben tudatosítja a magyarságot és gazdagon hinti széjjel a nemzet ku turértékeit. Etekintet- ben az egyetemnek nem lehet közvetlen fel­adata, legfeljebb a népművelés pedagógiai és didaktikai kérdéseinek tudományos meg­oldása. Egészen más azonban a magyar ér­telmiség tudatosságának, magyarismereté- nek, szellemi látóköre fejlesztésének műve­lése. Ezen a téren az egyetem kötelességé­nek tartotta, hogy elvigye ismereteit, kul­túráját azokhoz a magyarokhoz, akik Ön­hibájukon kívül az Idegen uralom alatt egyetemi színvonalú ismereteket nem sze­rezhettek és ezért mint szülök gyermekei­ket nem övezhetik a magyar művelődésnek szellemétől áthatott azzal a légkörrel, amely­ben felnő és megizmosodik már gyermek­korában a magyar értelmiségnek számos tehetséges tagja. — Ezért az egyetem Egyetemi Népművelő Bizottságot létesített — megjegyezhetjük, hogy elsőként hazánk egyetemei közül — és az egyetem tanácsa elhatározta, hogy a professzorok a reájuk háruló egyéb felada­tokon felül önzetlenül elvállalják az egye­tem székhelyén kívül élő magyar értelmi­ség művelésében való rendszeres közremű­ködést. A professzori kar megindító lelke­sedéssel tette magáévá a gondolatot, annak ellenére, hogy ez a sok esetben sulyosbbedó anyagi viszonyok között ráfizetést, a hábo­rús utazásokkal járó kényelmetlenségeket és számottevő időveszteséget jelent. — Az egyetem felvette a kapcsolatot Ma­rosvásárhely polgármesterével, Csík, Há­romszék, Udvarhely, Szolnok-Dohoka, Besz- terce-Naszód és Szaímár-vármegyék alispán­jaival, e törvényhatóságok lskolánkivüli népművelésének vezetőivel, hogy néhány hé­ten belül meginduljanak és a meleg Idő be­köszöntéséig minden hé^pek több napján tartsanak elsősorban a magyar értelmiség számára szabad egyetemeket. — Hogy mennyire időszerű és magyar érdekű ez a mozgalom, — folytatta Kovrig Eé’a dr. Rector Magnificus — arra je’lem- zö, hogy amikor ezt az akciót az egyetem tanácsa elhatározta, felkeresett engem gróf Bethlen Béla, Szoinck-Doboka—Beszterce- Naszód főispánja, aki az e ökészitésröl mit sem tudott, mondván: „Most olyasmit ké­rek az egyetemtől, amit semmiképpen se tagadjatok meg. Jöjjetek professzorok mi­nél többen Besztercére és Désre és hozzátok magatokkal, ami bennetek,van, hogy minél magasabbra emelkedjék népünk színvonala.“ Szinte könnyekig meghatott az élet igényé­nek és az egyetem művelődési tervének ez a csodálatos találkozása. Kevesebb bodo- gabb embert láttam a főispánnál, aki meg­érte ázt, hogy már most januárban valóra váljék az a szép gondolata, amit ő a bizony­talanságtól és a technikai nehézségektől tartva, óvatosan, de határozottan vetett fel. De hozzátchetem, hogy az említett eseten felül is, a székely vármegyék alispánjaivá', polgármestereitől, kulturális vezetőitől olyan válaszokat kaptunk, amelyekből sugárzik a megértés, az öröm, a segíteni. akarás, uj ötletekkel való gazdagítás és egy szinte türelmetlenség, hogy most már Erdély vá­rosaiban, ahol csak lehet, már e tőlen meg­induljanak egyetemünk és népművelés együttes rendezésében a szabadegyetemek. — Természetesen elsősorban magyarság- ismeretet nyújtunk, magyar önismeretet, magyar alkotmányt, a magyar műveltség alapjait, népismeretet, ircda'mat, az erdélyi őslakosság kialakulásának viszonyait és az ezzel kapcsolatos vitatott kérdéseket, ma­gyar embertani, átöröklés! problémákat, a magyar középosztály kontroverz-kérdését, a ........■■■■■ "-iiimem Hatalmas méretekben bontakozik ki a hadbavonu’tak hozzátaito* zóiérf meginduló országos gyűjtés Január 17-én kezdődik és február 7-ig tart a gyűjtés Minél inkább közeledik s hadbavonultak hozzátartozói­ért január 17-én meginduló országos gyűjtés kezdetének Időpontja, annál hatalmasabb méretekben bontakozik ki or­szágszerte a mozgalom. A Főméltóságu Asszony legfőbb védnökségével meginduló országos gyűjtés előkészítő munkálatai már teljes ütemben folynak. A honvédelmi miniszté­rium illetékes osztályai — mint a Levente Hírközpont jelenti — az egész ország terü­letén postára adták mindazokat a nyomtat­ványokat, űrlapokat, melyek a hadbavonul­tak hozzátartozóiért meginduló gyűjtés lebo­nyolításához szükségesek. Egyházi és világi intézmények, társadalmi szövetségek, egye­sületek, vállalati közösségek kapcsolódnak be a mozgalomba. A gyűjtést központi irá­nyítás mellett az ország egész területén a járási főszolgablrák, városokban a polgár- mesterek, Budapesten a kerületi elöljárók szervezik meg, akik a járási, Budapesten a kerületi városi leventeparancsnokokkal együttesen minden városban és községben megalakítják a hadbavonultak hozzátarto­zói"''segitő bizottságát. A bizottság tagjai a 1 társadalmi, vallási stb. egyesületek kiv.. .cűtt megbízottai. A bizottság veze­tője mindenkor a polgármester, illetve a ve­zető- vagy körjegyző helyettese és ahol van, a levente egyesület elnöke. A gyűjtést ezek a bizottsági tagok végzik levente és levente­lányok kíséretében. Minden > lakásban meg­jelennek és vagy gyüjtőiven gyűjtenek, vagy csekklapot hagynak a helyszínen. A gyűjtés első napján, január 17-én a budapesti és vidéki napilapok előfizetőik számára aznapi példányukhoz esekklapot mellékelnek az adományozásra szánt összeg beküldése cél­jából. Többmillió példányban készültek ezek a csekklapok, amelyeket a sajtó eljuttat a közönséghez. Illetékes helyről értesítik a közönséget, hogy a szükséges nyomtatvá nyakat- idejében mindenhova megküldik (gyüjtőivek és a támogatásra szorulók jegy­zékének összeállítására szolgáló jelentő ivei stb.). Gyűjteni csak pénzt szabad. Az or­szágos gyűjtésre szánt nagyobb adomány» kát a vállalatok, pénzintézetek, egyesületek egyes személyek közvetlenül Is beküldhetil a honvédelmi miniszteriéin „Hadbavonultak hozzátartozóinak támogatása" letéti számit elnevezésű 180.000. számú csekkszámlájára Az ország egész területén megmozdultál a társadalmi és kulturális egyesületek, szö­vetségek, hogy a gyűjtés Időtartama alafc ünnepélyeket rendeznek és annak jövedel­mét a mozgalom céljára ajánlják fel. Az összegyűjtött pénzösszeg kezelését a honvé­delmi minisztérium 22. ügyosztálya intézi, amely a beérkező véleményező jelentései alapján elbírálja a hadbavonultak hozzátar­tozói közül ki szorul és milyen mértékber támogatásra, és aszerint gondoskodik a se­gélyek kiosztásáról. A gyűjtés eredményérö; a sajtó tájékoztatást ad a nagyközönségnek Jegyezzük meg tehát: január 17-töl feb- ruáp 7-ig országos gyűjtés! Magyarország Első Asszonya szólított íeí minden magyart, hogy amint a honvéd tel­jesifi kötelességét kint a fronton, mindnyá­jan teljesítsük kötelességünket a belső arc­vonalon Is. A hadbavonultak hozzátartozói­nak támogatása közös magyar érdek. ;apitalizmus és a szocializmus körét ina- íyar földön, a magyar birodalmi gondolat iríelmezését, a modern térmészettudomá- lyos világkép kialakulásával összefüggő írvosi, biológiai, fajvédelmi problémákat, .Élet és halál a számok tükrében" című e'ö- cdássorozatot, a magyar vállalkozás, az irá- lyitott gazdálkodás s az úgynevezett nagy- érgazdaság összefüggéseit, a hivatal és a áráskodás s-ocio’ógiáját. — Távol áll tőlünk minden szellemi mo­íopúüumra való törekvés és ezért ott, ahol i helybeli kulturális vezetők vá'asztása egyik fagy másik helybeli szellemi kiválóságra sik, ott az előadásokat akként rendezzük, tőgy a professzorok és a helybeli kultur- mberek váltakozva adnak elő, ami egy nüvelődésl szintézis kialakítása szempont- áből is kedvező. I — Husvétig a professzorok 120 előadást ártanak a szabadegyetemeken. Ezen felül cell számításba vennünk a kitűnő helyi élő­idéit előadásait. A problémáknak nem csu- >án egyszerű, 30—50 perc keretében való hintéséről van szó, mert a legtöbb profesz- izor három előadásban fejti ld érdekes tár­gyát és a három előadást mindig megbeszél és, vita követi. — Az egyetem áldozatkészsége és a kul- uszminisztérium megértő támogatása kö­vetkeztében az egyes városokra csak a helyi iropaganda és a megfelelő előadóterem biz­tosításéinak feladata, valamint költsége há­rul. — Erdély egyeteme keletmagyaror­ízágl és erdélyi váró" r is szívesen végzi ezt a kulturmunk az idén költ­ségvetésének viszonyai i.. ..it hét szabad­egyetem finanszírozását vállalhatta' és pe­dig Marosvásárhelyen, Csíkszeredán, Sepsi- szentgyörgyön, Székeljmdvarhelyen, Besz­tercén, Désen és esetleg Nagybányán. — Meggyőződésünk, — fejezte be tájékoz­tatását a Rector Magnificus — hogy Erdély városainak magyar érte’misége megérti tö­rekvéseinket és az előadások után termé­keny eszmecserében alakítja tovább a maga önálló felfogását. A jövő héten öt székely városban magam tárgyalom meg a szabad- egyetemek megszervezésének és szellemi prograramjának 'összes részleteit a székely közigazgatási és kulturális vezetők segítő közreműködésével.-X­Eddig tart a Rector Magnificus nyilatko­zata, A Tudományegyetem programmja maga helyett beszél, ninc3 mit hozzáfűz­nünk. Az eredmény pedig nemcsak az iskolánkivüli magyar értelmiség önludatosi- tásában, hanem egy nemzedék hálájában is megmutatkozik... B. F. Pénzbüntetésre síéit a rendőri büntetőbíróság három troîozsvârl liázCuJaidonost, mert nem botfák rendbe határidőre éuürcíciket Kolozsvár, január 14. Az építésügyről szóló 1937. évi VI. törvénycikk bizonyos előírásokhoz köti az uj épületek használat­bavételét, illetőleg a lakhatási, engedély ki­adását. Kolozsváron az elmúlt években épült házak tűk* Ionosai csak ritkán ■ kértek lak­hatási engedélyt a v árosi mérnöki hivatal­tól. Beköltöztek anélkül, hogy a hatóságtól engedélyt kaptak volna az uj épület hasz­nálatbavételére. A bécsi döntés után a mér­nöki hivatal felülvizsgálta ezeket az épüle­teket, hogy mennyiben felelnek meg az elő­írásoknak. A vizsgálat során kiderült, hogy a legtöbb épület még megközelítőleg sem felel ţneg a követelményeknek sem építé­szeti, sem egészségügyi szempontból. A mérnöki hivatal ennek ellenére nem ren­délte el a kérdéses épületek kiürítését, ha­nem felszólította a háztulajdonosokat,, hogy záros határidőn beiül megfelelően hozzák használható állapotba az épületeket. A ház- tulajdonosok csak részben tetfek eleget a felszólításnak és ezek ellen a mérnöki hiva­tal a fenntemlitett törvény alapján feljelen­tést tett a városi rendőri büntetőbíróságon. A bíróság csütörtökön kezdte meg a kl- hágási ügyek tárgyalását. Schnüer József rendőri büntetöbiró csütörtökön három ha­sonló kihágási ügyben hozott marasztaló Ítéletet. Az első tárgyalást Albii Jakab, Fe- nesi-ut 24. szám alatti háztulajdonos ellen folytatta le. Albu nem teljesítette a mér­nöki hivatal előírásait a megszabott idő alatt és ezért a rendőri büntetöbiró 130 pengő pénzbüntetésre, átváltoztatható 13 napi elzárásra ítélte. DeiteE Dezső. Zsig- mond király-ut 92. szám alaíti háztulajdo­nost hasonló kihágásért 200 pengő pénz- büntetésre, átváltoztatható 20 napi rásra, Marineaa Mihály, Horthy-ut 61. alatti háztulajdonost pedig 150 pengő büntetésre, átváltoztatható 10 napi rásra Ítélt»» c clzá­szám pénz­clzá­Literes és féf-^f«re* iüve*?«?l«et a Igmaiasnbb nopi áron veszek. Sz:v:sked?é b. c!máí lead I, ho"V készpénz fize'é- e’Ie ébsn üres üvei|.it elbonthassam. Fz Ön ház ai!áidbíP c ak felesleges, heket elfcgla ó lom, — fon­tos nfmzetra7c:a.-dgi étdek, frg- ozou uiból forgalomba kei üljenek. F'UI'äP Kolossvár, Sz&ch'enyE-t&r 91. Távbesié®) 16*34. ______ Népszámlálás Lettországban Riga, január 14. (MTI.) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Február 24-re Lettországban általános nép- és foglalkozási összeírást rendeltek el. A népszámlálás kiterjed, minden helyben- lakóra tekintet nélkül a lakosok állampol­gárságára, de számbaveszik átmenetileg a távollevőket Is. Nem okozott fotgalmi zavart a havazás a MÁV vonalain Budapest, január 14. (MTI.) A MÁV igazgatóságától kapott értesülés szerint a pápabárihidi vonalon IJakonybánk és Bftnk- hida állomások között a hófúvás okozta akadályokat már elhárították és a forgal­mat ismét felvették. Ezidő szerint a MÁV vonalain forgalmi akadály nincs. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom