Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-20 / 237. szám

\ 1942, OKTOBER 20 Dés magyarságának nagy érdeklődése melleit Megkezdődött az EME háromnapos vándorgyűlése Fáy István államlillcár az egész nemzet háláját és elisnrvrcsét fejezte ki a nagy múltú egYesi'1®’ * "’t Keleti Újság kiküldött munkatársától. — dési — A Dés, okt. 19. A fennállásának hetvenedik esztendejét ünneplő Erdélyi Muzeum Egye­sület az erdélyi részek hazatérése óta most rendezte meg első vándorgyűlését Désen, Szolnok-Doboka vármegye székvárosában. Nagy jelentősége van annak, hogy az EME vezetősége épp Désre tette első vándorgyű­lésének színhelyét, hiszen Dés és Szolnok- Doboka vármegye ősi, honfoglalá-skorbeli magyar település. Dés és a vármegye ma­gyarsága rendkívül nagy és lelkes érdeklő­déssel fordult a vándorgyűlés felé és vasár­nap délelőtt zsúfolásig megtöltötte a dési vármegyeháza hatalmas közgyűlési termét. A megnyitó diszülést istentisztelet előzte meg, amelyen az EME vezetőségének tagjai és a vándorgyűlés vendégei testületileg vet­tek részt. A diszülés résztvevői A diszüiést 11 óra után néhány perccel nyitotta meg a távollevő Jósika János báró elnök helyett Tavaszy Sándor dr. aleinök. A diszemelvényen az EME vezetőségének tag­jain kivül helyet foglalt Vékás Lajos dr. kolozsvári ítélőtáblái elnök, valamint vitéz Berde Károly dr, egyetemi tanár, prodékán vezetésével a kolozsvári Ferenc József Tu­dományegyetem tanárainak küldöttsége. A hallgatóság soraiban foglalt helyet Fáy Ist­ván titkos tanácsos, államtitkár, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter képvise­lője, Bethlen Béla gróf, Szolnok-Doboka vár­megye főispánja, a vándorgyűlés dési rende- zöbizottságának elnöke, Kolozs vármegyét Inczédy-Joksman Ödön dr. főisoán képvi­selte. Megválasztják a diszülés társelnökeit Tavaszy Sándor dr. elnök megnyitó beszé­dében köszöntötte a kultuszminiszter képvi­seletében megjelent Fáy István államtitkárt, majd Szolnok-Doboka vármegye és Dés ha­tóságait, közületeinek s a magyar kaszinó­nak a vándorgyűlés megrendezése körül ki­fejtett áldozatkészségéért mondott hálás kö­szönetét. Nagy Géza református kollégiumi tanár, az EME titkára felolvasta azokat az üdvözlő táviratokat, melyeket a diszülés kül­dött Kormányzó Urunknak, Kállay Miklós mi niszterelnöknek és Szinyci-Merse Jenő kul­tuszminiszternek. Ismertette a dési vándor­gyűlés előzményeit, majd javasolta, hogy a diszülés a vándorgyűlés tartamára válassza meg társelnöknek Bethlen Béla gróf főis­pánt, Schilling János dr. alispánt, Vékás József dr. nyugalmazott igazgató főorvost és K. Veress Jenő polgármestert. A megvá­lasztás után a fenntiek elfoglalták helyüket a diszemelvényen. Ezután került sor az üdvözlésekre. Bethlen gróf főispán a rendező bizottság, majd fáy államtitkár a vallás és közoktatásügyi mi­niszter nevében köszöntötte az EME-t. »Az egész nemzet köszöni ezt a kultur- munkát“ — Mélyen tisztelt Diszgyülés! Köszönöm az elnök ur megtisztelő üdvözlését, amely — tudom — nem annyira az én igénytelen személyemnek, mint inkább azoknak a közös törekvéseknek szól, amelyekben egyek va­gyunk. A magyar királyi vallás és közok­tatásügyi Miniszter Ur nevében és képvise­letében köszöntőm hazafias örömmel és ben­sőséges meleg érzésekkel az Erdélyi Mu- eeum-Egyesületet. Tudjuk jól, milyen lelki magvetés, milyen küzködő munkát végzett az egyesület tudományos és szellemi téren az elnyomatás nehéz évei alatt szívósan, ki­tartással és mindig határozottan. Szerény szavaimon keresztül merem mondani: az egész nemzet köszöni ezt a magyar kultur- munkát. Vannak idők, amikor vad orkánok, apokaliptikus lovasai akarják legázolni a magyar vetéseket. Ilyenkor legszentebb munka — a harc. — És voltak — hisszük, eljön újra mi­előbb — olyan Idők, amikor békés pacsirta- szó mellett egy nagy közös szántásba fog­hatnak a nemzet erői. Ilyenkor legszentebb harc — a munka. Az Erdélyi Muzeum-Egye- sület mindkét kort átélte, virágkora volt, amikor dolgozhatott. E korszakban nagy ma­gyar hazafiak, erdélyi tudósok csodálatos munkája növelte naggyá az egyesületet. — A kolozsvári egyetem alapításában és létrejöttében az egyesületnek oroszlánrésze volt. Gyűjtemény anyagát megsokszorozta és ßät a szerepet vitte Erdélyben, amit az or­szágban a Magyar Tudományos Akadémia és a. Magyar Nemzeti Muzeum együtt jelent. És jött azután a megszállás ideje alatt az egyesület hőskora. Kolozsvár állandóan tar­totta a kapcsolatokat szellemi és tudomá­nyos téren a vidékkel. Vándorgyűléseket, előadássorozatokat, kiállításokat rendezett Erdély különböző városaiban, csendes kitar­tással harcolt a magyar kultúráért. Ezért száll ma az egyesület felé mintegy láthatat­lan hullámhossz áramlása az ország értel­miségének tisztelete, hálája és nagyrabecsii­lése. Fogadja az Egyesület meleg szerencse- kivánataimat és azon őszinte óhajom kifeje­zését, hogy száz éves működése határmes- gyéjén till legyen egy sokszorosan többéves munkáján a jövőben is mindenkor Istennek gazdag áldása. 1, Az EME vándorgyű­lésének régi hagyomá­nya, hogy a megnyitó diszülés előtt a résztve­vők istentiszteleten vesz­nek részt és koszorút hefyeznek a vendéglátó város nagy halottjainak sírjára. Képünk azt a pillana­tot örökíti meg, amikor Fáy István titkos taná­csos, áUamtitkár, a m. kir. vallás- és közokta­tásügyi miniszter képvi­selője (X) az istentisz­teletről megérkezik a dési vármegyeháza ud­varára. 'I. Kelemen Lajos le­véltári főigazgató Kádár József történettudós sír­jánál mondott emlékbe­szédet. S. Kovács Sámuel ref. lelkész, az EME egyik első alapitó tagjának em­lékét Kántor Lajos tan­ügyi főtanácsos méltatta, (Finta Zoltán riportfelvételei) Az üdvözlések Fáy államtitkár nagy tetszésed fogadott beszéde után Schilling dr. alispán a várme­gye, K. Veress dr. polgármester Dés városa, Kovács László ref. esperes a dési, a nagy- sajói és a széki ref. egyházmegyék, Gogo­man Antal dr. a dési római katolikus egy­házközség, Farkas Albert ref. lelkész a dési reformátusok, vitéz Berde Károly dr. a ko­lozsvári tudományegyetem, Szilágyi Ferenc országgyűlési képviselő a dési kaszinó, Dés iparos és kereskedötársadalma, Húsz Ödön tanügyi főtanácsos a dési gimnázium, Bitai Balyk ó Sándor a tanitói testület, vitéz Szász István az EMGE s végül Bíró Péter kisgaz­da a megyebeli gazdakörök nevében üdvö­zölte az EME-t. A köszöntésekre Tavaszy dr. válaszolt, majd Németh Gyula budapesti egyetemi ta­nár mondotta el ünnepi előadását Körösi Csorna Sándorról, a nagy székely tudós ha­lálának századik évfordulója alkalmából. Megkoszorúzzák Dés elhunyt nagyjainak sírját Németh professzor szépen felépített beszé­de után az e:nök a diszülést berekesztette, a diszülés közönsége pedig kivonult a teme­tőbe, ahol babérkoszorút helyeztek Medgyes Lajos lelkész költö, Kádár József történet­tudós és Kovács Sámuel ref. lelkész,' az EME egyik első alapitó tagja sirjára. Mélyen meg­indító volt, amikor Kádár József sírjánál Kelemen Lajos levéltári főigazgató mondotta el meghatott szavakkal visszaemlékezését s' az elhunyt özvegye s leánya könnyézve hall­gatta Kelemen főigazgató szavait. Közben a résztvevők egy másik csoportja í 1 ■"i;' «.’V A >' Jffi? KESERUVIZ a szabadságharc lú ...k e.n.vkmú.5ie he­lyezte él a kegyelet babérkoszorúját. A délelőtti ünnepségek rendjét a Hungária szálló éttermében egyszerű közebéd fejezte be. Ezen Fáy István államtitkár Kormányzó Urunkra mondott lelkes pohárköszöntöt, majd Bánffy Miklós gróf, az EME társ-alel- nöke mondotta el serlegbeszédét Mikó Imre grófról, az EME megalapítójáról. A kiállítások megnyitása Délután a vándorgyűlés alkalmából ren­dezett kiállítások megnyitására került sor. A városháza dísztermében Daday Gerő, Hu­ber István, Kolozsvári Endre, Kovács Zoltán, Mohi Sándor, Simon Béla, ifj. Schilling Já­nos és Szopos Sándor képeiből rendezett ki­állítást Daday Loránd dr. tanfelügyelő nyi­totta meg s üdvözölte Fáy államtitkárt Az államtitkár válaszában megelégedését és örömét fejezte ki Szolnok-Doboka-vármegye fejlett és értékes képzőművészeti élete felett. A kaszinó helyiségében a vármegye ma­gyar falvainak gyönyörű népművészeti ter­mékeit mutatta be Makkay Endre népműve­lési titkár rendezésében egy pompás és Íz­lésesen elrendezett gyűjtemény. A szomszé­dos teremben a háziiparokat mutatták be. Nagy feltűnést keltett Molnár Sándor domo- kosi faragómüvész és Bálint Eszter bálvá­nyosváraljai szövöasszony munkája, vala­mint a dési fazekas céh tagjainak a korong mellett bemutatott formáló készsége. Végül a vármegyeháza kisgyüléstermében a megye­beli gazdálkodók Ízlésesen elrendezett pom­pás termény kiállítását tekintette meg Fáy államtitkár. Mindenütt nagy örömét és meg­elégedését fejezte ki a látottak felett. Az első előadások Délután 5 órakor a vármegyeháza diszter lében folytatták a vándorgyűlés program­it. Nagy Géza titkár felolvasta- Balogh -rtur dr. nyugalmazott egyetemi tanár elő­adását Erdély nemzetiségi kérdéseiről. Is­mertette Magyarország, különösen pedig Er­dély szinmagyar néptalajának megbomlását és a későbbi jól ismert nemzetiségű színkép kialakulását. Kitért a szegedi országgyűlés nemzetiségi törvényére, majd a. kiegyezés után létrehozott helyzetre, összehasonlítva azt. a páriskörnyékk békékkel teremtett ki­sebbségi helyzettel az utódállamokban. Az előadás felvázolta a nemzetiségi kérdés ren­dezésének lehetőségeit. Kéri, hogy a görög­keleti vallásu magyarok részére alapítsanak külön püspökséget, hogy nemzetiségükben ne legyenek veszélyeztetve. Majd kitér arra, hogy az agrárpolitikának követnie kell a nemzeti politika, követelményeit. A földbir­tokpolitikának is nagy szerepe lesz ebben a jóvátételi munkában. Ezután Ismertette az iparosításnak és a közlekedési hálózat ki­építésének, valamint a városfejlesztésnek várható eredményeit. Parády Ferenc dr. nyugalmazott igazgató- főorvos a kolozsvári tudományegyetem or­vosi karának századvégi hires tanárainak, Géber Antalnak, Genersich Antalnak, Lech- ner Károlynak, Apáthy Istvánnak, Mor­se hal kő Tamásnak. Kenyeres Balázsnak, Da- vida Leónak, Szabó Dénesnek, Löte József­nek és másoknak munkásságát ismertette. Roska Márton dr. „Erdély és a honfogla­lás“ cimen tartott vetitettképes előadást, majd Géléi József dr. egyetemi tanár beszélt a viráglátogató bogarakról. Az EME orvostudományi szakosztályának továbbképző előadássorozatán Novák Ernő dr. és vitéz Berde Károly dr. egyetemi taná­rok tartottak szakelőadásokat. Falusi gazdák a vándorgyűlés megnyitásán Az EME dési vándorgyűlése éppen arra az időre esett, amikor az EMGE és a Szol- nok-Doboka-vármegyei népművelési bizott­ság háromnapos faluvezétöképzö tanfolyama is Désen tartózkodott. A tanfolyam vasár­nap reggel nyílt meg az EMGE dési kiren­deltségének székházában, százhúsz résztve­vővel. A Hiszekegy hangjai után Gogomán Antal dr. üdvözölte a megjelenteket, Antal Dávid EMGE igazgató méltatta a három­napos tanfolyam jelentőségét. Bejelentette, hogy a dési kirendeltsége Tarnóczai András cichegyi jeles tanulót saját költségén tanít­tatja. Vitéz Szász István beszéde után a tanfolyam résztvevői átvonultak az EME vándorgyűlésének megnyitására. Az egyszerű falusi gazdák nagy érdeklődéssel és figye­lemmel vettek részt az erdélyi magyar tu­dományos élet ünnepén s annak minden moz­zanatán testületileg vettek részt. — fs — Rendelkezés a hadiüzemi alkalmazottak lábbeli-utalványának beváltásáról és a cugoscipő bejelentéséről Budapest, október 39. A Lábbeli Központ rendelkezése alapján a hadiüzemeknél dolgozó munkásokat külön készletből látják el bakan­csokkal. A hadiüzemi munkások bakaneselM- tására külön kerületi elosztókat létesítettek és az utalványon meg van nevezve az a ke­reskedő, akinél a bakancs megvásrolható. Az egyes hadiüzemek alkalmazottai egyes keres­kedőkhöz vannak beosztva. A Lábbeli Köz­pont arról értesült, hogy' a bakancsutalványok beváltása körül rendellenességek mutatkoztak. Előfordult, hogy egyes kereskedők az utal­vány ellenében nem bakancsot, hanem típus- cipőt szolgáltattak ki. Mások olyan utalvá­nyokat. váltottak be, amelyek nem hozzájuk tartoztak. Ezzel az eljárással a bakancselosz­tás terén zavarok keletkeztek, mert az egyik kereskedőnél visszamaradt áru, másutt hama- , rabb fogyott el, mint ahogyan a kiutalás sze­rint kellett volna. Most nyomatékosan figyel­meztetik a cipőkereskedőket, hogy a hadi­üzemi alkalmazottak bakahesutalványait csak az a kereskedő válthatja be, aki a kerületi beosztás szerint arra illetékes és más cipőt, mint bakancsot nem szabad kiadni. Egyidejű­leg elrendelik a eipőkereskedők és eipészipa- rosok raktáraiban levő rngannyál ellátott (eugos) bőrtalpú cipők haladéktalan beje­lentését. (Magy. Tud.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom