Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-20 / 237. szám

1942. O K 1 OBER 20 MjeEXTzlIji&jxa „A magyar igazságot európai igazsággá tették szövetségeseink!" IKálIay vníniszferelnök Kafalmas beszédei nrioxifloli l^ngvéroii » magyar és a ruszin nép feladatairól Ungvár, október 19. (MTI). Kállay Miklós miniszterelnök vasárnap látogatást tett Ung- várott és az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga északkelctmagyarországi nagygyűlésén nagyszabású beszédet mondott. Kárpátalja magyar és ruszin népének feladatairól, vala­mint az egész ország keresztény nemzeti tár­sadalmának kötelességeiről. Kállay minisz­terelnök vasárnap reggel fél 9 órakor érke­zett a „Lél“ termes-motorossal Űrig várra. Kíséretében volt Antal István dr. nemzetvé­delmi propagandaminiszter is. A feldíszített pályaudvaron a polgári és katonai hatóságok vezetői, valamint az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga vezetői ünnepélyesen fogadták a miniszterelnököt. A miniszterelnök és kísérete ezután a római katolikus plébánia templomban szentmisét hallgatott, majd a kormányzói biztosi palo­tába ment s ott a Liga szervezeteinek t.a- rvá,cskozása közben külön megbeszélést is folytatott az egyes vidékek kiküldötteivel, meghallgatva azok részletes előterjesztéseit. Közben Kállósemlyénből gépkocsin Ungvár- ra érkezett a miniszterelnök felesége is. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga nagygyűlése délelőtt 11 órakor kezdődött. A kormányzói biztosi székház nagy üvegcsar­nokát zsúfolásig megtöltötte Ungvár magyar és rutén lakossága. A miniszterelnököt a nagygyűlés közönsége szűnni nem akaró igen meleg ünneplésben részesítette. A ma­gyar Hiszekegy elmondása után Tomcsányl Vilmos Pál kormányzói biztos üdvözölte a miniszterelnököt, majd vázolta az Egyesült Keresztény Nemáeti Liga célkitűzéseit és eddigi eredményeit. Hangoztatta, hogy az ungvári nagygyűlésnek az a célja, hogy rá- terejje a figyelmet a keresztény nemzeti tár­sadalomnak a mai időkben különösen fontos összefogására és a nemzet fennmaradásáért folytatott küzdelemben ráháruló feladatokra. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Kál­lay Miklós miniszterelnök emelkedett szó­lásra és mondotta el beszédét. A uiIniszVerelnöic beszéde —- Igen tisztelt Nagygyűlés! Köszönöm a meghívást, amely engem erre a napra Ung- várra hozott. Hivatalos minőségben e’öször vagyok Ungvárott, de ha testileg nem Is, lel­kileg már sokszor voltam itt. Különösen azon a napon, amikor mintegy 15 évvel ez­előtt, mint Csanád vár-megye főispánját, a vele közigazgatásilag egyesített Ung vár­megye főispánjává is beiktattak Záhonban. Ung megye akkor csak három községből ál­lott, ma pedig ismét együtt vagyunk Itt mindnyájan és felénk tekint a megnagyob­bodott Magyarország. Ez a magyar történe­lem, ez a magyar örökkévalóság a verhetet­len, törhetetlen, örök életre hivatott magyar lélek, amelyet úgy hívnak, hogy szentistváui gondolat. Ennek az egymásrautaltságnak mindenkori lelki tartalmát a szentistváui gondolat keretei között mindig azok az erők szabták meg, amelyek itt élnek együtt. „Megint itt vagyunk és örökké Itt is maradunk!** Ebben a városban olyan földön állunk, amelynek sok történelnji eseménye van. Köz­tük az utolsó 22 év eseményei. Egy pillanat múlott el, egy pillanat az emberiség, a világ és e nép történelméből és máris megfordult a kocka. Mutatója ez annak, bármilyen sze­gény volt is a trianoni csonkaország, bár­mennyire meg akarták fojtani lelkileg, poli­tikailag, kulturálisan és gazdaságilag, ez csak tlszavlrágéletü tevékenység volt a vi- lág és benne a magyar hivatás történelmé­ben. A történelmi erőknek igazán csak egy kis fuvallata kellett, hogy megint itt vá­gjunk és bizonyságát szolgáltassuk annak, hogy örökké Itt is maradunk. Itt maradunk ezen a földön, amely mindig szeives része volt a magyar történelemnek, a magyar népnek és léleknek. Itt voltunk ezen a föl­dön, hiszen éppen Ungvárról tekintettek elő­ször a magyarok az Alföld felé hazát kere­sőn, itt találkoztak először az őslakossággá!. , itt csináltak helyet a ruténoknak, akik az­után később itt találták meg hazájukat. Er­ről a földről indultak el először a rutének, hogy megbosszulják királyuknak, Kun Lász­lónak halálát. A Dux Rutenorum állott bosz- szut a kunokon azért, mert elárulták áz áv- pádházi királyt. Együtt voltunk, együtt éreztünk és együtt küzdöttünk Rákóczi ide­jén és az 1848-as szabadságharcban. Ez az állandó közös küzdelem adja meg alapját további cgyiittmaradásunknak. Olyan törté­nelmi esemény nem következik be többé, amely megtörné ennek ezeréves kötelékeit és összeíorrottságát, ilyen történelmi erő' nincs, nem lehet és nem is lesz ezen a vilá­gon. Ezt értse meg mindenki. És a magyar sorsot és benne a ruténok sorsát ne abból a szempontból nézze, hogy itt-ott esetleg hi­bák vannak, mert nem ezek döntik el a vi­lág sorsát, hanem a jó Isten által megfor­mált élethivatás és kötelesség. Szeretném, ha megértenék ezt a magyarok és megérte­nék a ruténok, akiknek szintén szólani aka­rok. „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!“ — A magyar fajnak sok hibája van, de van egy gyengesége, amely azonban most tulajdonsága is: szeretni embertársát, sze­retni a más fajtáját, egyedüHmi tudjuk ezen a világon. Mi mindig szerettük azokat a né­peket, akiket itt találtunk, ide behoztunk, vagy beengedtünk. Szeretni egyedül ml ma­gyarok tudunk il ls fajtájú, más vallásu, más köntöst viselő embertársunkat. Az a ' legmagasabb emberi érzés, hogy szeresd felebarátodat, mint tenmagadat, még egyfa- juak között sem alakult úgy, olyan tisztán, mint miküzöttünk. magyarok között. Ami­kor ezt megállapítom és ezt nyújtom nem­zetiségeinknek, elsősorban az itt Kárpátal­ján lakó nép felé, a legtöbbet mondhatok és adhatok, amit a kinyújtott baráti kéz egy­általán adhat. Mert mit jelent a szeretet? Teljes egyenjogúságot az életben politikai, kulturális és gazdasági vonatkozásban. A tisztviselő, az erdei munkás és minden társa­dalmi rangú ember munkája mind nemzeti kötelesség. A lelkipásztoré is az, akinek min­dig a békét kell hirdetnie. Kötelesség az is. hogy elnézök és megéltek legyünk azok iránt is, akik talán nem egészen úgy gon­dolkoznak, mint mi és nem úgy fogják fel a kötelességvállalását, mint ahogyan szeret­nénk. Két megjegyzést fűzök ehhez: az ái- lamvezetésnek nagyobb művészete és na­gyobb barátsága is kell aiihoz, hogy a nem­zetiségek és a vallások között a megértést keresse és annak módját és lehetőségét meg­találja, mint egyszerűen erőszakkal vezetni, (Viharos éljenzés.) Lehet azonban — ez pe­dig á második megjegyzésem, — hogy hoz­zátartozik az is, hogy a jó szót, a nyújtott segítséget azok irányában, akik felé fordu­lunk, ne bizalmatlanságnak és gyengeség­nek tekintsék, hanem úgy, mint a családfő simogató mosolyát és ugy fogadják, mint családfő ölelését. (Helyeslés.)' Történelmet összeesküvéssel, sunyi cselszövéssel nem le­het csinálni, (óriási éljenzés, taps.) „Együtt kell haladnunk a rutén néppel!“ — Suba alatt törekedni a világ megvál­toztatására, suba alatt poiit'zální. nem méltó történelmi nemzethez, legfeljebb egyes meggondolatlan és nem mindig tiszta szán­dékú fiai vállalkozhatnak arra. És mégis ezekkel szemben is elnézőnek kell lennünk Én mindig hajlandó vagyok a megértés, a megbocsátás utján haladni, anrig a magyar nemzeti élet, a magyar nemzeti erő erejét nem veszélyeztetik. (Viharos éljenzés.) De abban a pillanatban, amikor- ez bekövetke­zik. kénytelen lennék mindig visszasírjtam azokra a meggondolatlanokra és megtévesz­tőkre, akik nem a történelmi gondolatban élnék. — Tudom, hogy ennek az országrésznek Is súlyosak a problémái. Elsősorban a gaz­dasági vonalon segítünk és az általános jó­lét terén akarunk sokat tenni. Nekünk a rutén néppel együtt kell haladnunk. Ezt pedig nem lehet elérni állami rendszabá­lyokkal, nem lehet tivparanes üstöt kiadni arról, hogyan kell bánni itteni embertár­sainkkal. Ezt minden magyarnak éreznie kell. — Hiszen és vallom: mi magyarok vol­tunk megindítói és első harcosai annak a gondolatnak, amely ma uralkodik Európá­ban. És ha nem is tudtuk abban az időben ezt a gondolatot teljesen megvalósítani, en­nek az volt az oka, hogy mint egy csepp, egyedül állottuk akkor az európai demokrá­cia, szabadkőművesség és zsi lóság tenge­rében. Ha egyszer szenvedtünk azért, mert ez a gondolat akkor idegen >/olt Európa előtt, nem lehet megegyszer szenvednünk akkor, amikor az a gondolat, amelynek mi voltunk megteremtői, Európa uralkodó gon­dolatává vált. (Szűnni nem akaró lelkes él­jenzés, taps.) Európa« igazság lelt a magyar igozságliól — A magyar igazságot európai igazsággá tették szövetségeseink és a kialakult uj Eu­rópában az első vonalban kell lennünk ne­künk, akik ennek az Igazságnak prófétái cs vértanúi voltunk. A miniszterelnök ezután a zsidókérdéssel foglalkozott. Kijelentette, hogy nemcsak a zsidó. vagyont kell kikapcsolni a nemzet életéből, hanem a szellemet is. Az antisze­mitizmus nem antikapitalizmust. hanem antíprofitizmust jelent. A keresztény tökét megbecsüljük, de harcolunk a profit és an­nak szelleme ellen. Beszéde végén a magyar egység megszi­lárdítására hívta fel hallgatóit és a Fatal szellem érvényesítésére, amelynek egyaránt kell élnie a'20 és a 70 éves magyarban. A miniszterelnök beszédét többször szakí­totta meg a tetszésnyilvánítás és a beszéd végeztével újból hosszabb ideig lelkesen él­jenezték a kormányelnököt. Felszólalt még Ortutay Jenő görög katolikus föesperes, or­szággyűlési képviselő Is, A mindvégig lel­kes hangulatban lefolyt nagygyűlés a Szó­zat eléneklésével ért véget. A nagygyűlés után Kállay miniszterelnök és Antal István miniszter- meglátogatta. Sztojka Sándor görög katolikus püspököt és liniczky Sándor, Kárpátalja főtanácsadó­ját. Ezután a vármegyeháziban fogadta Ungvármegye, a város és a heiyi népkül­döttségeket. liniczky Sándor főtanácsadó nagyobb kárpátaljai küldöttséget vezetett a miniszterelnök elé. A kormányfő a kora délutáni órákban kíséretével együtt meglá­togatta Poroskö községet. Kállay Miklós miniszterelnököt és Antal István minisztert a község felé vezető utón a festői Tntja- völgy községeiben a magyar és rutén lakos­ság melegen ünnepelte. A miniszterelnök köszönetét mondott az üdvözlésért majd igy folytatta: — Segítsen meg Benneteket az l r Isten abban a nagy küzdelemben, amelyben most egyiitlholadunk magyarok és rutének, amelyben kitartva elérhetjük, hogy a ma­gyar nemzet a magyar bőséget, szeretetet és segítséget ugy hozhassa ide, ahogyan szivünk akarja. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Sztojka Sándor görög katolikus püspök mondott beszédet s hangoztatta, hogy a ru­tén nép büszke, hogy sohasem érezhette magát niás néphez tartozónak, mint a ma­gyarhoz. A görög katolikus püspök szavai után a község férfilakossága egyénikéiként eléne­kelte a Magyar Himnuszt és a rutén nép nemzeti énekét. A miniszterei tök kíséreté­vel rpsztvett a litánián, majd felkereste a község plébánosát. A miniszterelnök kíséretével együtt gép­kocsin visszatért Ungvárra s onnan felesé­gével együtt a Lél termes motorossal el­utazott. . I Kolozsváron: Dr, nEJTÎES E, pszichológus, a debreceni m. kir. Tisza I. Tu- dorndmjegtjetem Lélektani Intézetének volt tandrse édje PSZICHOLÓGIAI LABORATÓRIUMA Széchsnyi-tér 9.1/13. — Fogadóórák : d. e. 10 —11 -ig, d. u. 5 —7-ig Kérje tanácsát sorsdöntő kérdésekben. — Vegye igénybe lelki elváltozások magé ozésére és leküzdésére a modern lélektudomdnv; eszközeit. — Önmagá­ról, ismerőséről jellemrajzot, tudományos grafológiát készít. Csütörtök délig lehet előjegyezni jegyeket az okt 26-i ujságiró-estre Kolozsvár, okt. 19. Városszerte óriási ér­deklődés nyilvánul meg a Magyar Újságírók Egyesülete Erdélyrészi Tagozata első mti- vészestje iránt, amelyet október 26-án, hét­főn este fél.7 órai kezdettel tartanak a Nyári Színkörben. A tiz előadó-estből álló sorozat megnyitó előadása nemcsak kolozsvári és erdélyi vonatkozásban jelent kivételes mű­vészi eseményt. Az előadó-est keretében ugyanis Páger Antal, a kiváló és ország­szerte népszerű művész a kolozsvári újság­írók felkérésére vállalta, hogy életéröl és művészi pályafutásáról előadást fog tartani. Páger Antal sohasem szokott ömagáról be­szélni. Az az elve. hogy a művész értékét alakításai adják meg. A kolozsvári újságírók felkérésére azért tesz most kivételt, mert azt akarja, hogy az erdélyi közönség megis­merje művészi célkitűzéseit és bizonyságot tegyen arról, hogy a mai magyar filmnek nagy nemzeti törekvéseink szolgálatában kell államok. Nem véletlen, hogy Páger An­tal szivének, lelkének minden melegségét be­levitte a „Dr. Kovács István“, az „őrségvál­tás“ és a „Harmincadik“ főszerepeibe. Küz­delmes és színes pályafutás után jutott el arra a helyre, amelyet a magyar művész- életben méltán kiérdemelt. Ezekről az emlé­kekről és a jövő terveiről fog beszélni Er­dély fővárosában Páger Antal, az újságírók előadó-estjén. , A műsor többi számai, amelyeket legköze­lebb részletesen ismertetünk, egytöl-egyig éppen ilyen komoly művészi értéket képvi­selnek, ugy, hogy az október 26-i előadás az erdélyi magyar élet ünnepi eseménye lesz. A Magyar Újságírók Egyesülete Erdélyrészi Tagozata meg akarja előzni a jegy elővétel­lel kapcsolatos esetleges visszaéléseket, ép­pen ezért az előadás jegyeit csak csütörtök­től kezdve árusítják. Az ujságiró egyesület vezetősége ugyanis gondoskodni kivan arról, hogy Kolozsvár szinházbajáró közönsége még idejében biztosíthassa helyeit. Kedd dél- előttől kezdödöleg az ujságiró egyesület Kossuth Lajos-utca 30. szám alatti irodahe­lyiségében délelőtt 10—1 óra és délután 4—7 óra között lehet előjegyezni jegyeket az ok­tóber 26-i művész-estre. Az előjegyzésről az újságíró egyesület irodája utalványt állít ki, amelynek alapján a jegyet kiadják. Ta­nácsos. ha ezeken az előjegyzési napokon, amelyek csütörtökön délben 1 órakor feje­ződnek be, mindenki gondoskodik helyről, mert a nagy érdeklődésre való tekintettel az utolsó napokon valószínűleg nem lehet már jegyet kapni. Ugyancsak ezúton figyelmez­teti az ujságiró egyesület, vezetősége, az egyesület pártoló tagjait, hogy helyeiket csütörtökön délig személyesen, vagy telefo­non (telefonszám 14-38.) történő bejelenté­sükre fenntartják. Az egyesület rendes tag­jai részére biztosított kedvezményes helyek ugyancsak csütörtökön délig vehetők igénybe. Elnapolta az uzsorabiróság az olajpanama tárgyalását Kolozsvár, okt. 19. A kolozsvári törvény- >zék mellett működő uzsorabiróság liármasta- nác.-a, Szabó András dr. elnökletével szom­baton ismét napirendre tűzte annak a nagy­arányú olaj- és cukorpanamának tárgyalását,, amelynek vádlottjai Salamon Manó kereske­delmi ügynök, Hurkhcirctt Károly „Hangya“ . üzletvezető, Ináig Henrik, Weiss Sándor, Léb Illés, Éger Izsák alkalmi ügynök és BurkhanV István, valamint több kolozsvári és vidéki ke­reskedő meg cukrászmester, akik a. tiltott mó­don forgalomba hozott, cukorból és olajból vásároltak. A szombati tárgyaláson kihallgatták az első tárgyalásról távolmaradt Sándor János, Kovács András és Kovács Andrásné terhel­teket. Sándor János azt vallotta, hogy az olajat cége, a Napokémia — amelynek rak­ta rnoka — vásárolta, annak képviselőivel egyetértőén. Kovács András vallomása sze­rint Salamonnak kölcsönpénzzel tartoztak, .aminek ellenében fizettek a kérdéses áruval. Ugyanilyen értelmű vallomást tett Kovács András és felesége is. Szerinte, férje kato­náskodása idején törlesztette a még fenn­álló tartozást Salamonnak olajban. A katonai szolgálatot teljesítő Burkhardt István, továbbá a Napokémia képviselőinek kihallgatása végett Albrecht Zoltán dr. ügyész uj határnap kitűzését kérte a bíró­ságtól, mely az ügyész kérésének helytadva. a tárgyalást november 24-re napolta el. Földrengés * A?«rí-s»!in»lelen Lisszabon. október 19. (MTI) A Stefanl- íroria jelenti: Az Azori-szigetek közé tartozó Faiar-szi­geten az utóbbi napokban a földrengés több házat összedöntött. Hét ember meghalt. A földrengést a szigetcsoport más városaiban is érezték,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom