Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-11 / 205. szám

1942. SZEPTEMBER It 5 MCuzETîUf&jm Magyarországnak rendkívül fontos szerepe lesz a győzelem utáni nagytérgazdálkodásban fl magyar gazdasági fejlődés hatalmas lehetőségeiről beszélt Funii dr. német miniszter a fHagyar Sajtó Házában tett látogatásán Budapest, szeptember 10. Funk Walter dr. német birodalmi gazdasági miniszter tiszteletére szerdán délután Ullein-Reviczky Antal dr. követ, sajtófőnök sajtófogadást rendezett a Magyar Sajtó Házában. A sajtó- fogadásra a budapesti napilapok főszerkesz­tői és közgazdasági rovatvezetői, valamint a Budapesten működő német tudósítók voltak hivatalosak. Funk dr. német birodalmi gaz­dasági miniszter a feltett kérdésekre csak­nem egy óra hosszat tartó nagy összefog­laló beszéddel válaszolt és abban többek kö­zött a következőket mondotta: — Magyarország ipara, mint önök is tudják, as utóbbi években rendkívül nagy fejlődést mutat. Ki kell jelentenem, hogy a magyar kormány különösen korán ismerte fel azt a feladatot, amelynek egész terje­delme csak később vált láthatóvá. Mert az a tény, hogy mi Európa keletén hatalmas területek nyersanyagait, főleg élelmezési nyersanyagait tárjuk fel, Magyarország számára a további fejlődés során gazdasági életének bizonyos strukturális megváltozá­sát irja elő. Általános európai gazdasági po­litikánkban az a törekvésünk, hogy Délkelet - Európa államainak és igy természetesen elsősorban a velünk gazdaságilag oly szoro­san összefűzött államoknak, mint Magyar- ország, megadjak a lehetőséget és biztosít­suk őket abban, hogy fejlesszék iparukat. Hozzájárul még. hogy Európában a jövőben a gazdasági politikában egységes igazodás­nak kell érvényesülnie és ilyen módon bizo­nyos uj feladatok adódhatnak valamely or­szág számára, ha belátják, hogy bizonyos területeken a termelés jelentős növelését le­het elérni. Ezekben a napokban látogatásom alkalmával gazdasági megbeszéléseket is folytattunk és esek főleg a német—magyar áruforgalom további elmélyítésére és fejlesz­tésére irányultak. A német—magyar gazda­sági kapcsolatok igen kedvezően fejlődtek és itt egy hozzám intézett kérdésre válaszol­va azt kell mondanom, hogy a magyar ipar, amely az utóbbi években sokkal produktí­vabban fejlődött és amelyet hadiszempont­ból is lényegesen kiépítettek, igen értékes hozzájárulást jelentett és fog jelenteni to­vábbra is a háborús potenciákhoz. Fontos, hogy ezen az utón továbbhaladjunk, főleg tekintettel arra, hogyha egyszer a Fekete­tenger szabad lesz, a Duna, mint gazdasági tényező egészen más szerepet játszik majd, mint eddig. Nézetem szerint önök valameny- nyien megérik még, hogy ha majd egyszer a Vaskapu kérdését megoldották és igy Budapesten hatalmas átmenő kereskedelem és hatalmas hajóforgalom indul meg, Ma­gyarország megint uj helyet foglal el egész Európa gazdasági életében, méreteiben olyan helyet, amellyel Magyarország évszázadok­kal ezelőtt, a török idők előtt már egyszer igen jelentős mértékben birt. Most még el sem tudják képzelni a nagy és messzemenő terveket a magyar gazdasági életben, pedig ez o gazdasági élet olyan feladatok elé ke­rül majd, amelyek nagyságáról önök ma még fogalmat sem alkothatnak maguknak. Kekünk az európai ipart előbbre kell tolnunk kelet felé, részint szállítási okokból, de ál­talános térpolitikai szempontokból is. E te­kintetben az önök Magyarországa, a magyar gazdasági élet első helyen áll. Ezért nézem én a jövő szempontjából rendkívül optimisz- tikusan a magyar gazdasági életet.-— Kölcsönös kapcsolataink — foly­tatta beszédét a miniszter, — rendkívül jól fejlődnek. Állandó emelkedést állapíthatnék meg. Az idevonatkozó számok a jövőben, sőt már ebben az évben kétszeresét mulatják majd annak a forgalomnak, amelyet a há­ború elején lebonyolítottunk. Gondoskodni kell azonban arról, hogy azokat az egészsé­ges gazdasági elveket, a lehető legegészsége­sebb gazdasági elveket, amelyeket mi alkal­maztunk, az egész európai gazdasági térben is érvényesítsük. Ide tartozik elsősorban az, hogy szilárd árakkal és szilárd valutákkal kell rendelkeznünk, különben egészen súlyos ellátási és valutáris problémák keletkeznek. Szövetséges és közö> harcban álló gazdasá­gunkat szilárd árakra és szilárd valutákra kell boigazitani, tekintet nélkül arra. hogy azok miiyen alapra helyezkednek. Végül az egész élet is beigazodik erre. csak az a fon­tos, hogy feltétlenül kerüljük, el a: árak fel­le hullámzását. Meggyőződésem, hogy Német,- ország és Magyarország gazdasági viszonyuk­ban a jövőben is még sikeresebben működ­nek majd együtt, mint eddig. Ez azonban egyáltalában nem jelenti, hogy mindenütt uniformizálni kell mindent, ami a gazdasági élethez tartozik, hanem csak azt jelenti, hogy bizonyos alapelveket helyesen kell felismerni és megfelelően alkalmazni. Akkor olyan eu­rópai gazdasági életünk lesz, ami biztosítva lesz minden blokáddal és válsággal szemben. Egyáltalában nem lesz értelme többé, hogy gazdasági háborút folytassanak és gazdasági zárlatokkal kísérletezzenek. De nemcsak a zárlat, hanem minden más háború is értel­metlenné válik, ha majd készen állanak és alakot öltenek a most végrehajtás alatt álló hatalmas tervok, amelyek lehetetlenné teszik majd, hogy Európát bárhonnan, bármilyen fantasztikus gépekkel megtámadják. Az egybegyült újságírók igen nagy érdek­lődéssel kísérték Fűnk birodalmi miniszter nagyszabású előadását. A birodalmi gazda­sági miniszter több mint egy óra hosszat tar­tózkodott a Magyar Újságírók Egyesülete /.Hah, szept. 10. A zilahi Wesselényi-szobor ujjáavatási ünnepsége alkalmával megható szertartás színhelye volt Szilágymegye szék­városa. A város és a környék nagy részvéte mellett hétfőn délután helyezték vég'eges sírba a hősök uj temetőjében azokat a hősi halottakat, akik a Székely Hadosztály köte­lékében 1918 decemberében estek el a román csapatokkal vívott zilahi ütközetben. A hősi halottak neve a következő: Fülöp Jenő had- apródőrmester, Horváth János szakaszvezető, Kovács Imre tizedes, Dénes József és Faza- kas József honvédek. A honvédhősök a 24. sz. gyalogezred kötelékébe tartoztak, amely az összeomlás után Zilahon alakult meg 1918 december 6-án a Széke'y Hadosztály kebelé­ben. A zi.’ahi ütközetben elesett honvédhősö- ket akkoriban ideiglenesen temették e-1. A ha­zatérés után Zilahon is megalakult a Székely Hadosztály Egyesület s annak elnöke: Antal Ferenc dr. pénzügyi tanácsos és László Jó­zsef állampénztárt tanácsos helyettes-elnök a katonai és polgári hatóságok messzemenő Kolozsvár, szept. 10. Az anyakönyvi hi­vatal Szentegyház-utcai épülete csütörtö­kön délelőtt a szokottnál Is mozgalmasabb volt. Az érdeklődés ünnepi eseménynek szóit: most kötötték meg az első távházas­ságot Kolozsvárott. Az ünnepi alkalomra Endes Lajos anya- könyvvezető is díszbe öltözött. Vállán aranyclmeres nemzeti színű szalag ékes­kedik, arcáról is ünnepélyesség sugárzik. Nem is csoda: hivatali működése óta nem történt meg, hogy az egyik házasulandó fél távollétében kimondja egy pár ember frigyét. A vőlegény: Csíki Lajos nem lehet jelen a hivatali aktuson, mert valahol a Don mentén harcol csapattestével a boldogabb jövendőért. Csíki Lajos a boldogabb jöven­dőbe vetett hitével már most akarta meg­alapozni egyéni boldogságát is és már frontszolgálatának befejezése előtt házas­ságot kívánt kötni szive választottjával: Szegedi Irmával. A házasságkötésnek semmi akadálya nem volt s Szegedi Inna csütörtökön dél­előtt menyasszonyi ruhába öltözve tanúi kíséretében megjelent az anyakönyvi hiva­talban, hogy kimondja a boldogító igent ... Endes Lajos anyakönyvvezető a meny­asszony előtt ismertette Prónavölgyl Ist­ván századosnak, Csíki Lajos század­parancsnokának jegyzőkönyvét, amelyben a vőlegény kinyilvánítja, hogy hajlandó feleségül venni Szegedi Irmát. A jegyző­könyv ismertetése után az anyakönyvve­zető a házasságot megkötöttnek nyilvání­totta, majd a következő beszédet intézte a meghatódott menyasszonyhoz: — A haladás, a technika korszakát él­jük. Elképzelhetetlen gyorsasággal repül­nek a géptnadarak, zúgva törnek céljaik felé a gyorshajók és rohannak a vonatok, amelyek óriási távolságokat kötnek össze hasznos futásukkal. Felvesszük a táv­beszélő kagylóját és Chiléből, a világ másik végéből szeretteink rég nem hallott hangja, sót hallható lélekzése dobbantja meg szi­vünket. Az éther titokzatos hullámain üzenhetünk a világrészekbe és kaphatunk választ szempillantások alatt. — Es mégis vannak szeretteink, legyen az apa, testvér, fiú, rokon, vagy ifjú féri, akik a haladásnak ebben a káprázatos kor­szakában nem lehetnek velünk együtt éle­tük legmeglndltóbb, legmeghittebb 'pillana­tában. Miért, kérdezzük kétkedő szívvel? Pátria Klubjában és fehér asztal mellett hos­szasan, szívélyesen elbeszélgetett a magyar sajtó képviselőivel. Csütörtökön Funk dr. német birodalmi gazdasági miniszter a Balaţonra tett kirán­dulást. A német lapok részletes jelentéseket közöl­nek Funk dr. német birodalmi gazdasági mi­niszter budapesti látogatásáról. Beszédéből általában kiemelik, hogy Magyarország és Né­metország gazdasági együttműködése példa- adá, Reményi-Schneller Lajos pénzügymi­niszter beszédéből viszont azt emelik ki, hogy a német-magyar viszony kiváló példája a po­litikai- és gazdasági élet egymásra gyako­rolt befolyásának, amely politikai- és gazda­sági élet szorosra fűzi a két ország régi ben­sőséges kapcsolatát és sorsközösségét. A „Berliner Börenseitung“ kiemeli, hogy Funk dr. miniszter bndapesti látogatását a magyar közvélemény, mint a német-magyar szoros és bizalmas gazdasági kapcsolat meg­erősítését üdvözli. támogatásával mozgalmat indított a hősi ha­lottak uj sírba való helyezése érdekében. A temetés nagy katonai pompával: történt meg hétfőn délután a katolikus egyház szer­tartása szerint, a hatóságok képviselőinek je­lenlétében. A sírnál László József állam­pénztárt tanácsos méltatta a honvédhősök emlékét. Beszédében a következőket mondotta: — Ebben a vérzivataros időben bizonyára a Ti lelhetek is jobban megérti és megérzi, hogy amiért fiatal életeteket odaadtátok: ez a föld újra a magyaroké. Nem veszett kárba fiatalon kiöntött véretek s ha elkésetten is, de magyar honvéd és magyar kürtszó adja meg a végtisztességet. Azt is megérti telke­tek, hogy ez az árva magyar nép az elnyo­matás ideje alatt még virágot sem vihetett sírotokra, de hogy ezt a temetést megértük, az bizonyítja a legjobban, hogy hősi legna­gyobb áldozatotokat nem: felejtették el. A megható gyásziinnepségen hatalmas em­bertömeg adta meg a végtisztességet a hősi halottaknak. De ez a kétkedés csak egy pillanatig tart, mert önmagunk adjuk meg reá a feleletet is: azért, mert a magyar haza, a magyar sorsközösség oda állította őket tőlünk ezer kilométerekre, ahol ma lenni nemcsak parancsra történő engedelmesség, hanem szent kötelesség is. Megvédeni a hazát ott, ahol a haza fogalma elévült, gúnyolt esz­mény, ahol a család, az együvé tartozás értése sárbatiport, megszcntségtelenitett idea. — Csíki Lajos ezeknek a* élő, szent esz­ményeknek megvédésére van most távol tőlünk és harcol messze idegenben sok jó magyar bajtársával együtt. De ebben a pil­lanatban lélekben velünk van, aminthogy lélekben együtt van vele ifjú hitvese és Kolozsvár első távházasságát ünneplő kö­zönsége és hivatalos közegei. Kérjük a Mindenhatót, adjon az ifjú feleségnek erőt, türelmét és kitartást, óvja és védelmezze a magyar haza védelmében messze távollévő férjet és vezérelje vissza őt minél előbb jó egészségben. Ifjú feleségének boldogságára, hozzátartozóinak és mindnyájunk örömére. Egybekelésük legyen Isten áldása, kisérje azt a magyar közösség megbecsülése és rokonok, a jóismerösök segítő, meleg szere- tete. Az anyakünywezető beszédét a követ­kező szavakkal fejezte be: Kolozsvár városa és közönsége, valamint a magam nevében sok szerencsét és bol­dogságot kívánok. Az ünnepi aktus után fényképfelvétel ké­szült az ifjú asszonyról, aki bizonyára most a legboldogabb újdonsült feleség. „ERDELY“ Mozgókép ízinház (volt Ed som Rákóczi induló Főszerepben Jávor Pák Daitrt Margit. Kiss Fe- renc, Turay Ida. Jön! Szept 15-től Jöd! Vágyak asszonya Színházi napié Éjjel-nappal folyik a munka a Nemzett Színházban. Az együttes lázasan készül az évadnyitó Tragédia előadására. A kos/tti- iiiös próbák reggel kilenckor kezdődtek az utolsó héten s eltartottak egészen délután három-négy óráig. Ekkor a díszlet- és vi­lágítási próbák következtek egészen e lóg. Este ismét teljes díszlettel, világítással, karszemélyzettel, öltözéses próbák voltai, s ezek majdnem mindennap a késő éjsza­kai órákig nyúltak el. Volt olyan nap, amikor még hajnalban is próbáltak így igazán el lehel mondani azt, ami egyéb­ként legtöbbször csak a színházi kommü­nikékben szokott szerepelni, hogy: éjjel­nappal dolgozik az együttes. A hatalmas személyzetet foglalkoztató Tragédia-előadás irányitója a rendezés munkáját végző Mihályfl Béla igazgató. Róla most igazán el lehet mondani, hogy egyetlen szabad pillanata sincsen. Segítő­társai: Kőműves Nagy Lajos dramaturg, Kenessei Ferenc rendező és Faluhelyi Ve­ronika dr. segédrendezö szintén alaposan kiveszik részüket a munkából. Az egyik próba szünetében megkérdez­tük Mihályfl igazgatót, hogy mi a benyo­mása az előkészületek alapján: — Nagyon meg vagyok elégedve, s re­mélem a bemutató után sem kell megvál­toztatnom véleményemet. A kolozsvári Nemzeti Színház együttese, a színészektől a diszletezőmunkásokig lelkesedéssel és megértéssel támogat a munkámban s így remélhetem, hogy a közönség sem csaló­dik az évadnyitó előadásban. * A agy a sürgés-forgás a színházi jegypénz­tárak körül is. Megkezdődtél, az elővételek. A színház vezetősége a: első pillanatban ag­godalommal fogadta ai elsötétítés hírét, mert attól tartott, hogy ez befolyásolni fogja a színház látogatottságát. A borúlátóak azon­ban csalódtak. Amint a: első elővételi nap kasszarapórtjáí megcsinálták, kiderült, hogy az eredmény min den várakozást felülmúlt, ügy látszik, a sötétség még fokozta a közön­ség siinháslátf)jutási kedvet. óv Díszlet, kosztüm, világítás — mindhárom rendkívül fontos egy ilyen nagyszabású színházi produkciónál, mint a Tragédia. A világítási beállításokat Kornay .János, a budapesti Magyar Királyi Opera európai hirti világítási főfelügyelője irányítja. A. diszleteket Varga Mátyás, a színház nagy­szerű díszlettervezője alkotta. Bár eddig kívülálló még nem láthatta a díszleteket, úgy hírlik, hogy nagyszerűek. A kosztü­möket Varga Mátyás elképzelései alapján a színház uj kosztümtervezője, Kecske­méti Károly kivitelezte. * Most mar véglegesen eldőlt a bemutató szereposztása. Évát Fülöp Kató, Ádámot Ka­marás Gyula, Lucifer szerepét pedig Tárán Ferenc, a kolozsvári Nemzeti Szín-ház örökös tagja játsza. A soron következő előadásokon Jd-im szerepét Senkálszky Endre, Évát Ver­sengi Ida és Sivó Mária. Lucifert pedig f.antos Béla fogja alakítani. Ilyenformán te­hát verseny fejlődhetik ki n színészek között, hogy k-j lesz jobb és kinek lesz nagyobb si­kere f * Az utolsó, úgynevezett sajtotőpróhát csütörtökön este tartja a Nemzeti Színház. Ez Is, mint minden színházi próba, szigo­rúan zártkörű s azon csak a napilapok és folyóiratok színikritikusai jelenhetnek meg. A bemutató napjának délelőttjén már csak a sajtöföpróbá n megállapított hibákat és észrevételeket összegezik és teszik meg * szükséges javításokat. * Mihály fi Béla. a darab rendezője mellett hatalmas munkál végzett Farkas Ferenc, a Nemzeti Színház nagylehelségü karigatgatójn is, aki betanította az énekkari és színészeket, fi vezényli a zenekart is. Az Ember tragé­diája Kolozsvárotf is Fari as Ferenc kísérő­zenéjével kerül színre, amely már rendkívüli sikert aratott Budapesten és külföldön is. * A kolozsvári Nemzett Színház a lázas előkészületek ellenére Is valóságos expedí­ciót szervezett és küldött a zilahi Wesse- lényl-ünnepségckre. A társulat kid ön autó­buszon ment Zilálná báró Kemény János főigazgató vezetésével. Egy másik külön tehergépkocsi vitte a díszleteket és csoma­gokat. Az expedíció csak szerdán a késő déli órákban érkezett vissza Kolozsvárra s este már munkába is álltak. Véqleges nyugvóhe [yükre helyezték Zilahon a Székely Hadosztály 1918-as hősi halottait mmtmmmmtmmmmmmmmmmmmBmmrnMaKBmWBBH* ............................................................. Kolozsvárott is megkötötték az első távházasságot

Next

/
Oldalképek
Tartalom