Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-27 / 193. szám

1942. AUGUSZTUS 27 5 drámai viszontagság okon eseti keresztül Franciaországban egy fiatal nagybányai szobrászművész Közben tifust ütött ízt, egyre-mdsrn beteged­tek és haltak meg a: emberek. S hogy nyo­morúságunk betetőződjék, még a tenger is el­öntött. Lágerünk közvetlenül » tenger part- ián volt egy katlanban, amely mélyebben fe­küdt a tenger szintjénél. Modern Kobinzonok níerndlótdborban s végiilis német jutott haza játszott nekik. Egy másik fogolytársunknak végre sikerült ,,bűvös hatalmával“ tekintélyt szerezni a négerek fölött. Erinek a barátunk­nak ugyanis üvegszeme volt s időnként ki­vette a szenegáliak előtt, akik rettegve néz­ték a nagy varázslót. — így szerzett hatalmunk sem tartott so­káig — folytatja visszaemlékezéseit Vida, — mert észrevették, hogy. barátunk mindig csak o z egyik szemét vesti ki s követelni kezdték, hogy vegye ki a másikat is. Minthogy ezt nem volt hajlandó meglenni, sokat rontott a tekintélyen. — Lassan mégis megszabadultunk tőlük, a német győzelmek szele idáig is elért, a fe­gyelem kezdett meglazulni s a néger őrök kö­zül minden nap eltűnt egy-kettő. Újakat hoz­tak helyettük, de azok sem maradtak sokáig. Hazafelé — A német foglyokat hamarosan elszállí­tották. Velünk már lassabban ment a dolog. Sok huza-vona után végül is azt ajánlották, hogy jelentkezzünk Xérúetországba meze i munkára, így hamarább hazajuthatunk. Meg­fogadtuk a tanácsot s nemsokára már Wür- temberglen dolgoztunk. Itt jól éltünk s még hozzá egész tisztességesen kerestünk is. Szer­ződésünk leteltével hazaengedtek, de nem jöt­tem haza, hanem uj munkára szerződtem. Közben megtörtént a bécsi döntés s akkor már Hz szerződés sem tudott volna ott tar­tani, hazajöttem Nagubányára. * .................mm»————»' a———I -......................... Stíteményi (fonvé — Egv rettenetes, felhőszakadásom, viharos éjszaka a hátunk mögötti folyó megdagadt, kiöntött és nyakunkba zúdította egész* víz- fölöstegét. A másik oldalról a tenger is héön­tött a katlanba. Éjjel arra riadtunk fel, hogy a barakok darabokra hullnak fejünk felett és darabjait ruháinkkal, összes nyomorúságos vagyonúnkkal és velünk együtt a tenger felé sodorják a hullámok. — Örült felfordulás volt. mindenki kiabált, úszott, kapálódzott és kapaszkodott, aki úszni tudott vagy szerencséje volt, megmene­kült. a többiek megfulladtak. És amikor az ár eliakarodott, ott állottunk ruhátlanul, a roncsok és halottak között, mint valami óriási arányú .hajótörés modern Robimonjai. — A szenegáli lövészek eltűntek, mint a kámfor. Mehettünk, ahová akartunk, ha lett volna hová. Kétségbeesett helyzetünkből végül is a német győzelem mentett meg. a németek­től kaptunk ruhát, élelmet s ők intézték to­vábbi torsunkat is. Eddig tart Vida Géza elbeszélése. Hihetet­len kalandokon ment át, mert, tanulni, fej­lődni akart . . . Tervét, amelyet annakidején csak részben tudott végrehajtani, most talán valóra váltja a vármegye segítségé vek Szabó Miklós dr. polgármester a Festőiskola veze­tőinek nagyszerű ajánlása aiapján lépéseket tett, hogy addig is, amíg a város jövő évi költségvetésébe felveszik, u vármegye szavaz­zon míg egy olyan ösztöndíjat, amely lehe­tővé teszi a rendkívül tehetséges szobrász- művésznek, hogy tanulmányait befejezze a fővárosi Képzőművészeti Főiskolán. BŐGDÁS ISTVÁN Szöhődrt is átélt a tengermenti i ‘ segítséggel Xagybánya, augusztus 26. A nagybányai Művészeti Hét kapcsán rendezett nagyszabású kiállításra a Munkásfőiskola által kitűzött dijakat ilikola Andráson kivül, Iván Szilárd festő és Vida Géza szobrász nyerték. A díjkiosztás után, beszélgetés közben Vzda Gézában érdekes embert ismertünk meg, aki művészi céljai elérésére hihetetlen kalan­dokra vállalkozott. Gyalog — Parisba Vida Géza a müvészkolónia egyetlen szob­rászművésze, gyermekkora óta fur-farag. Bicskával kezdte és szobrászvésővel folytatta. A nagybányai művészek felfigyeltek a tehet­séges fiúra és beíratták a festőiskolába, ahol megismerkedett a formákkal. További tanul­mányokra lett volna szüksége, amit azonban a festőiskola már nem tudott nyújtani neki t ezért elhatározta, hogy Budapesten beiratko­zik a Képzőművészeti Főiskolára. Pénze nem volt, Budapestre pedig a román megszállás alatt nem küldtek s így a fiatal szobrász nagy tervekkel és kevés pénzzel arra az el­határozásra jutott, hogy ha Budapestre nincs pénze, akkor Parisra sincs, egészen mindegy tehát, hogy Budapestre megy-e vagy Párisba. Éppen ezért egy szép napon kilépett kapuján és elindult gyalog Párisba. Persze útlevele sem volt s igv szökve ment át a határokon. Minden bokor szállást adott a fiatal művész­nek, aki a magával vitt kevés pénzből élde­gélt. amíg lehetett s igy eljutott Tirolba. Ott végleg elfogyott a pénze. Beállott, napszá­mosnak az egyik gazdaságba és addig gyűj­tötte a szénát a hegyeken, amíg annyi pénzt össsze nem szedett, hogy egy országgal ismét tovább állhatott. Tirolból ismét Svájcba szökött. Mint zsák­bordó gyűjtötte a pénzt, míg újra össze­kapart annyit, hogy maga mögött hagyhassa az ország határait. Franciaországba szökött s ott különböző kalandok és viszontagságok után. az elindulásától számított három hó­napra megérkezett Párisba. Internálja ... Vida Géza belátva, hogy Páris legjobb esetben is csak babérokat nyújthat neki, de nem megélhetést, ezért egy Páris melletti far- mon fölcsapott fejőlegénynek. Napi munkája végeztével innen rânduit át mindig Parisba, hogy tanuljon. Közben kitört a német-fran­cia háború. Az idegeneket öszefogdosták és egy razzia alkalmával Vida is a francia ha­tóságok kezeibe került. Szükbeszédü, hallgatag ember Vida Géza, harapófogóval kell kihúzni belőle minden szót, unszolásunkra azért ndgynehezen mégis elmesél néhány részletet kalandjaiból. — Bizony minket megfogtak — meséli Vida — s minthogy nem akartunk elmenni idegenlégionistának, internáló táborba vittek. Egv- darabig hurcoltak keresztül-kasul az or­szágban, azután elvittek a Földközi-tenger partjára. Argeles-sur-Merebe. .4 francia la­kosság egész utón szidott s kövekkel dobált, mert őreink azt mondták, hogy ejtőernyős németek vagyunk. Minden keservünk mellett is elnevettük magunkat, a-mikor ránéztünk arra a néhány kaftános, hosszuszakállu zsi­dóim. akiket velünk együtt internáltak s akik ilyenformán ugyancsak „német ejtőernyősök*4 lettek. — Mintegy negyvenezren voltunk interná'ó táborokban a Földközi-tenger partján, külön táborokban az asszonyok és gyerekek. Állan­dóan felszólításokat kaptunk, hogy lépjünk be az idegenlégióba. Sokan, akik nem bírták I a hosszú rabságot, jelentkeztek is, köztük igen sok magyar. Végül már nem akadt je­lentkező s a hatóságok maguk jelölték ki azokat, akiket besoroztak a légióba. Az őrök persze nem ismerték névszerint az embereket s a nevek felolvasásakor senki sem jelentke­zett. Hogy a létszám meg legyen, az őrök megragadták a hozzájuk legközelebb állót és huzni kezdték, rni viszont megragadtuk lábát. * visszafelé húztak, úgyhogy az „önkéntes** légiósok sorozása örökké közelharcot okozott. Egyszer engem is elcsíptek s bevittek az iro­dába. hogy írjam alá az önkéntes belépési nyilatkozatot. Nem írtam a’á. Erre ékt»lenül megvertek, néhány napig feküdtem bele. de az. idegenlégióba mégse mentem. Az üvegszem ii varázsló —.Úgy éltünk az interná'ó táborban, ahogy I lehetett. Először még tűrhetően adtak enni, I kérőbb azonban már elég sokat éheztünk. So- | kan próbáltak megszokni, de őreink, szene­gáli lövészek résen állottak s ha nem tudtak elfogni a menektUSt, irgalmatlanul lepuffan- tolták. Egyébként nem sok bajunk volt az őrökkel, mogorva fickók voltak, csak akkor barátkoztak meg. amikor egyik fogolytársunk Isten tudja honnan keuitett harmonikáján Kolozsvár, aug. 26. Erdély társadalma az elmúlt év folyamán a legnagyobb áldozat- készséggel és magyaros szeretettel küldött ajándékcsomagokat orosz harctéren küzdő honvédeinknek. A hazai küldemények leg­kedvesebb része a cigaretta és a sütemény volt. Honvédeink ellátása kitűnő, de mégis jólesik a messze földön csatázó katonáink­nak a gondos kézzel elkészített keksz és tea- sütemény. A tábori posta naponta hozza a Vöröskeresztnek a harctérről a melegszívű köszöneteket, amelyekből látni lehet, milyen nagy örömet okozott az otthoni édesség. Az Idén megtartott füsttelen napok sok Kolozsvár, aug. 26: A kolozsvári rendőr- kapitányság rablás kísérletének büntette miatt őrizetbevette és átadta a királyi ügyészségnek Orosz Sándor 25 éves. Kál­mán király-ut 64. sz. alatt lakó fémnyomó­segédet. Orosz Sándor egy szökésben levő társával a Kálmán király-uton az elmúlt éjjel megtámadta a bőrgyár egyik tisztvise­lőjét, s felszólította, hogy „ha kedves az élete" adja át pénzét és ékszereit. A tiszt­viselő ellenszegült és segítségért kiáltozott. A közelben azonban nem tartózkodott senki következő: 91 mellény, SS hósonka, 2 birka- bát, 2 posztókabát, 23 pár lábszárvédi, ző pár érmcleoito, öl pár fiilvédő, 23 gyapjú- takaró, 61 hószentüveg, 62 pár keztyü, 113 darab szőrme, 18ö gyapjúid), 33 alsómba és 247 pár melegharisnya. Orosházai .jelentés szerint a honvédek szá­mára a téiiruha gyűjtés első napján a követ­kező eredmény mutatkozott: 6000 pengő pénz, A gyűjtést 120 nő és 120 levente végzi. Kolozsvárott, a Kormányzóhelyeites Ur te­metését követő napot), pénteken kezdődik meg a téiiruha gyűjtése honvédeink javára. Pénteken Kolozsvárott az Apponyi-, Besse­nyei-, Bethlen-. Beöthy-, Bolyai-, Csengeri-, Beák Ferenc-. Jüézsma-, Döbrentei-. Dohány-, Fejedelem-, Ferenc zi-, György falvi-. Hegy­völgy-. Horthy Miklós u. 30-tól 60-ig, Hét­vezér tér-. Jósika-. Kalános-, Kálmán király-, Kádár-. Király, Kisfaludy-. Külmonostor-, Kőkert-, Levente-. Martin Lajos-, Minorita-, Pacsirta-, Seprődi-, Simon Elek-. Szamos-, százezer cigarettát juttattak a Magyar Vö­röskereszthez. Ezeket mind a harcoló csa­patoknak küldték. A szere tét csomagok tar­talmát süteménnyel is ki kellene egészíteni. Ezért a Magyar Vöröskereszt erdélyi kiren­deltsége azzal a kéréssel fordul Erdély tár­sadalmához, ' hogy mindenki készítsen saját tehetőségeihez mérten nem romlandó, száraz sütemény (keksz, teasütemény). Különlege­sen alkalmasnak bizonyultak a különféle mézessütemények. A süteményt tartalmazó adományokat a Magyar Vöröskereszt erdélyi kirendeltsége (Kolozsvár. Egyetem-utca 1. sz.) azonnal továbbítja a harctérre. s a két támadó a tisztviselőről lehúzta a fel­öltőt és mert nem találtak elegendő pénzt nála. karjáról leoldották óráját Is. majd ösz- szeverve az utszélen hagyták. A kirabolt tisztviselő elment a legközelebbi rendőrőr­szobába s megtette feljelentését ismeretben tettesek ellen. Ezen az alapon az egyik tet­test, Orosz Sándor fémnyomósegédet, már a támadás elkövetése után néhány ólával elfogta a rendőrség. Társának nyoma ve­szett. Székely hadosztály-. Toldi Mik’ó* tér-. Tóth Ede és Zsolt vezér utcákban lesz téliriha gyűjtés. Csepelen is számos lopási Lövetlek el n Kolozsvárra SzőLnlt staKancoW Kolozsvár, aug. 26. Megírtuk már. hogy két fiatalkoré tanuló Csepelen lakó szüleitől pénzt lopott és Kolozsvárra jött* ahol meg akarták gyilkolni szállásadónőjüket, majd egy másik helyen betörést kíséreltek meg, de tetten érték őket. A fiatalkorú tanulókat, miután a kolozsvári rendőrség kihallgatta őket. szerdán toloncuton Csepelre kisériék. A csepeli rendőrkapitányság átirata szerint a rossz útra tévedt két fiatalkorú Csepelen már számos lopást követett el s már több ízben indult eljárás ellenük, de a büntetés, illetőleg a javítóintézetbe utalás elől mindig megszöktek. Rablótámadást követett el masodmagával egy kolozsvári fémnyomósegéd A vakmerő fiatalembert elfogták, c*e tettestársa megszökött E?ső jelentések a téHruha-gyüjtésről Nagyvárad, aug. 26. (MTI) A téli ruha- gvüjtés első napi eredménye a városban a Széntégy ház-. Szent István-, Szentpéteri-, iCElETzUrSJXCÍ Gyergyay Árpád dr. kolozsvári egyetemi tanár visszatért nagy sikerű németországi e!6adó> körútjáról Kolozsvár, aug. 26. Gyergyay Árpád dr. egyetemi tanár, a kolozsvári egyetemi klinika fül-, orr- és gégeosztályán a mult év elejém uj érzéstelenítő eljárd*1 vezetett be az orr- csont és melUküregeiben történő műtéteknél. Az uj eljárást Gyergyay dr. professzor be­mutatta az akkor magyarországi tanulmány­úton lévő német egyetemi tanároknak is, akik a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkoz­tak az orvosi szempontból nagyjelentőségű újításról. Hermann greifswaldi egyetemi ta­nár meg is jegyezte: — Érdemes volt Kolozsvárra jönnünk, hogy megismerkedjünk ezzel a: eljárással, amely uj korszakol nyíl az érzéstetenitési eljárások te­rén. A német egyetemi tanárok már kolozsvári látogatásuk során felkérték Gyergyay pro­fesszort,. hogV nagyjelentőségű eljárásáról eladásokat tartson Németországban. A német professzorok a meghívást a nyár elején Bu­dapesten tartott fül-, orr- és gógekongresszu- son megismételték, majd a berlini, greifsrvaldi és a jénai egyetem a budapesti német követ­ség utján hivatalosan is meghívta Gyergyay dr. professzort uj érzéstelenítő eljárásának bemutatására. Gyergyay dr. a meghívásnak eleget is tett é- augusztus 14-én elindult németországi e!ő- adókörutjára. Első előadását a bécsi egyete­men tartotta meg meghívott szakemberek előtt. Előadását másnap megismételte. Ezután Drezda, Lipcse, Holle, Jéna, Berlin, Greif'- nőid és Breslau voltak további állomásai, ahol szintén szakemberek előtt mutatta be nagyjelentőségű eljárását. Gyergyay dr. most érkezett haza előadó- körűi járói, amellyel csak öregbítette már ed­dig is jólmegalapozott hírnévét a nemzetközi tudományos világban. Előadásairól egyébként az összes német lapok bő rés/'etességgel szá­moltak be. Kvaternik horvdt ídbornaaíjot a magyar érderniend nagvjkereszt- jével tüntetnék ki Zágráb, aug. 26. (MTI) Kralemik tábor­nagynak keddi születésnapja alkalmával vitéz Maro.ssy Ferenc zágrábi magyar követ ünne­pélyesen átnyújtotta a Kormányzó Ur Öfő- mé tósága adományozta magyar érdemrend nagy keresztjét. Az átadás a hadügyminiszté­riumban történt az egész tábornoki és törzs­tisztikar jelenlétében. „GyiijlsüL a «JY*’fJY“ növényei* el Kolozsvár, aug. 26. A földmivelésügyi mi­nisztérium kirendeltsége a fenti cipóméi újabb kiadványban tájékoztatja Erdély népét » gyógynovénygyüjtés és értékesítés jelentősé­géről. Az idegen impérium alatt a gyógynö­vényügy Erdélyben teljesen elhanyagolt volt, a kirendeltség alig egv évi munkája, óta azon­ban rohamlépésekke! halad előre. Az év ta­vaszán megrendezett kilenc gyógytiövénybe- váltói tanfolyamon mintegy 300 beváltót ké­peztek ki. Á beváltók eredményes munkájá­nak alapfelét étele: gyüjtőtábor kiképzése. A gyiíjtőtábor kiképzésének, megkönnyítésének és a gyógynövények ismeretének nép-zeni sít é- sét szolgálja a föidmivelésiigyi minisztérium erdélyi kiretWeliségének legújabban megjelent II. sz. kiadványa. Á népszerű munkát Kopp Elemér dr. kir. fővegyész, a kolozsvári ni. kir. Gyógynövény- kísérleti Intézet vezetője állította össze nagy gonddá! és köriiitekintés-el. A mintegy 70 ol­dal terjedelmű könyvecske magában foglalja mindaz.nkat az ismereteket, amiket egy kezdő gyűjtőnek tudnia kel!, hogy eredményes, és hasznos munkát végezhessen. Az. általános részben tájékoztatást nyújt a különböző nö­vényrészek, levelek, virágok, rügyek, kérgek, gyökerek, mérgesnövények stb. gyűjtésére, mesterséges és természetes szárítására, keze­lésére és csomagolására nézve. A részletes • részben harminckét legfontosabb gyógynö­vény részletes leírásával foglalkozik. A fontos gyógynövények felismerését a szöveg között elhelyezett 32. szépen sikerült rajz könnyíti meg. A népszerű kiadvány ezenkívül tartal­mazza az 1042 július 1-ig engedélyt nyert gyógy uövénybevá ltok névjegyzékét várme­gyék szerint csoportosítva, valamint az, 1042-re érvényes legkisebb beváltási árakat. A kirendeltség újabb kiadványa, amelyet Balogh Vilmos dr. miniszteri tanácsos, a ki­rendeltség vezetőjének irányítása mellett Soltiig Ernő dr. miniszteri titkár szerkeszt, a mezőgazdasági népneveié- e hatásos módsze­rével is szolgálni kívánja Erdély lakosságá­nak érdekeit. A kiadványhoz Komlóssy György dr. kir. főadjunktus, a kirendeltség növéuyegészség- iigyi és gyógy növény osztályának vezetője, irt előszót. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom