Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-12 / 156. szám

Jgkeiirflkiaia i942. J V £ I V Ş 12 \ Veszélyben a brit birodalom ütőere Japán lengeralalijárólc Asien elől* A Vörös-tenger Arábiát. 2150 kilométer hosszúságban és 200—360 kilométer szélesség-' ben választja el Afrikátóli. Délen, az úgyne­vezett Bateel-Mandeb útnál a két földrész egészen közel van egymáshoz és minthogy a Perim-sziget az Adeni öbölhöz vezető kijára-' tót megsziikiti, a. tenger Arábia felé 2,3 kilo­méter, Afrika felé pedig 18,5 kilométer szé­les. 4 Az 1869-ben megnyílt Szuezi-Csatoma a Vörös-tenger zsákutcáját egyszerre óriási je­lentőségre emelte. Az ut- 5—6 napig tart Adénig. A hőség legtöbbször igen nagy, hi­szen nyáron már a viz felszínének is 32 fok hőmérséklete van. A szél észak felől fuj, úgy­hogy a dél felé haladó hajókat nem éri hű­sítő szél, mert a szél gyorsasága nem sokkal nagyobb a hajóénál. A levegő még éjjel sem hűl le, a szél teljesen eláll és a levegő igen nedves marad. Szueztől dél felé utazva bal­oldalon először a Sinai-hégység csupasz fa­lait, látni, amelynek hasadozott sziklái a reg­geli és az esti órákban sötétlila színben ját­szanak. A másik oldalon meredeken emelke­dik a part. A táj képe mindvégig megmarad ilyennek. A föld legforróbb vidékei 'A Vörös-tenger partjain elterülő országok a fold legforróbb vidékei közé tartoznak. Mas- sutiban a hőmérő nyáron mór reggel átlag 30 fokot mutat és a leghidegebb hónapnak, ja­nuárnak a középhőmérséklete 26 fok. Különö­sen a levegő aránylag nagy nedvessége teszi kellemetlenné az éghajlatot. Ezekből a ter­mészeti feltételekből adódik a környező álla­mok csekély népsűrűsége. Szaudarábiában 3 és félmillió ember él, Jemenben szintén any- nyi, Transzjordániában egy és negyedmillió, Palesztinában ugyancsak annyi. Kár a máso­dik oldalon Egyiptomnak Í.7 millió lakosa van, Eritreának egy millió, Dzsibutinak 50 ezer es Britszomáliának 350.000, mégis mind az egyiptomi, mind a szudáni partok gyéren lakott sivatagi területek, nagyon kevés oázis­sal. A sivár, forró és esőben szegény partokon emlitésreméltó kikötőt, nem találunk. Csak Dsiddánalc van erősebb forgalma, ahol évente többszázezer Mekka-zarándok száll partra. Hodeida a termékeny Jemen kikötője. Az af­rikai oldalon Kosseir a legrégibb kikötő. Dé­lebbre már több kikötőt találunk. így délen építették ki az olaszok Mas sava kikötőjét. Innen vasútvonal vezet az 1500 méter magas­ságban fekvő fővárosig, Asmaráig. A legkö­zelebbi nagyobb kikötő, Djibuti már az adeni öbölben fekszik, Francia-Szomáliban. A leg­fontosabb kikötő természetesen Aden, nem­csak mint hadikikötő, hanem mint kereske­delmi rakodóhely és mint szén-, valamint olaj­kikötő is. A 'Vörös-tenger körüli területeknek az utol­só 150 évben mozgalmas történetük volt. A mult század elején az egyiptomi alkirályok és Törökország váltották feli egymást az emlí­tett vidékek uralmában. A zavaros politikai viszonyok rendkívül megkönnyitettők az eu­rópai hatalmak fellépését. Nagybritánrda 1839-ben elfoglalta Adent, az indiai kereske­delem fontos gócpontját, 1857-ben pedig a PerUn-szigetet. A Szuezi-Csatorna építése uj korszakot jelentett a Vörös-tenger életéten. Anglia először is minden eszközzel meg akarta akadályozni a csatorna építését. Mikor ez nem sikerült, taktikát változtatott. A csatorna részvényéi túlnyomóan egyiptomi és francia kezekben voltak, de Nagybritanniának csak­hamar sikerült megszerezni az egyiptomi al- királytól az egész egyiptomi részt Anglia még nagyobb hatalomra tett szert 1882-ben, amikor csapatai leverték az alexandriai lá­zadást. Egyiptom, ekkor angol igazgatás alá került. Nagybritannia később szárazföldi utat épített ki Kirenaikában és keleten Palesztiná­ban. amelynek csatlakozása volt a török vas­utakhoz. így Palesztina és az újonnan fel­állított Transzjordánia is brit fennhatóság alá került. A világháborúban elpusztított Hed- zsász-vasutat nem építették fel újra, pedig ez a vasút évente óriási zarándok-tömegeket vitt Mekkába és Medinába. A vasút ügyében többször tárgyalásba lépő Ibn-Szaudot 1935- ben végleg elutasították, mert Akaba és Mami városokat visszakövetelte birodalma részére. Ezzel megbénították a Vörös-tenger keleti fe­lének közlekedését. Anglia hatalmi helyzetének biztosítására az egész környéket telerakta légi támaszpontok­kal. Ezzel az egész térség biztosítása a ten­geri és légihaderő kezeibe került, mig a szá­razföld védelmének passzív jellege lett, A szárazföldi védekezés azonban olyan, mint a kétélű kard, mert fia Nagybritannia elvesz­tené a Szúezi-Csatornánál kiépített állását, csak a tengeren tudna visszavonulni. A száraz- földön non védekezhetne nagyobb katonai egység. A világháborúban ez még másként volt, mert a sivatag vegetációja a nomád ara­bok csapatainak elég élelmet nyújtott. A vi- iágháterubap. Law táncé garedesneJi sikerült az összes arab törzseket Törökország ellien egyesíteni és harcba vetni. Ma már egészen más a helyzet. Arábia is megismerte az Anglia által hirdetett szabad­ságot s azt erélyesen visszautasítja. A siva­tag geopolitikailag passzív térségei hátrányt jelentenek. Nagybritannia számára. A Föld­közi-tenger keleti része felé vezető Szuezi- csatorna már nincs tökéletes biztonságban. f Budapest, julius 11. (MTI) A több hete tartó meleg időjárás mindenütt annyira megérlelte a kenyérgabonát, hogy annak aratása már rövidesen országszerte meg­kezdődik. Azokon a helyeken, ahol az ara­tási munkálatokat már korábban megkezd­ték, a cséplés folyamatban van s az idei .termésből származó első gabonaszállitmá- nyok utnakindulhatnak. Megörlés után az uj búzaliszt már rövidesen piacra kerül. A földművelésügyi minisztérium felhívja a gazdák figyelmét arra, hogy idejében aras­sanak, mert a kései aratás a szempergés miatt jelentékeny szemvcsztcség gél jár, A háborús körülmények sem tudták megtörni a Budapesti Nemzetközi Vásár átütő erejét: éppen ellenkezőleg, a Vásár kiválóan alkalmazkodik az idők változá­sához. Ez volt a benyomása lapunk munkatársának, mikor a vásár vezetőivel beszélgetve, tudomást szerzett arról a rengeteg eredeti ötletről és meglepetés­ről, amelyről, a Vásár részben talán ép­pen „háborús" jellegénél fogva, ebben az évben gondoskodni kiván. Feltételes módon lehet csak beszélni arról a sok érdekes újdonságról, gyakor­lati ötletről, technikai csodáról, amely­nek bemutatása szerepel a Vásár pro­gramjában. Számolni kell ugyanis a rendkívüli időkkel és azzal a számtalan nehézséggel, amely nem egyszer utolsó pillanatban akasztja meg a már_már meg- valósitottnak látszó tervek keresztülvite­lét. A rendezők ezért terveikről csak fenntartással beszélnek. De még ha a sok ötlet csak részben valósul is meg, olyan Vásárt fogunk látni Szent Istvánkor, mint amilyenre példa talán soha sem volt. Részletekről meg nem lehet beszélni. Az előkészületek felsorolására kell .szo­rítkoznunk: a Szépművészeti Múzeum­ban akarják kiállítani a Szent Korona mását, a magyar alkotmány valamennyi sarkalatos alaptörvényét az aranybullá­tól a kormányzóhelyettesi törvényig. Im­pozáns és lélekemelő ünnepségek és be­mutatók színhelyévé avatják a Hősök- terét és a Műcsarnok egész épületét is. A szorosan vásári területen felsora­kozó sok állami intézmény rá fog majd világítani arra, mit tett a kormány az évek során az ország fejlesztéséért. Lát ni fogjuk a MÁV erdélyi építkezéseit külön filmben, a tábori posta harctéri munkáját, a magyar Rádió bekapcsoló­dását a ,.bajtársi szolgálatba“. Ott lesz a Nemzeti- és Szabadkikötő, a Duna-ten- gerjáró magyar hajók ügye, a Külkeres­kedelmi Hivatal évi munkájának hü tü­körképe, az Országos Nép- és Család­védelmi Alap hét szakosztályának egyen­ként is országot megmozgató tevékeny­sége. A Közellátási Hivatal rengeteg munkaprogramjából csak a Textil- és a Lábbeli Központ tervbevett pavillonjára utalunk. A földmivelésügyi tárca milliár­dos beruházási programjából ad majd Ízelítőt. A takarékossági gondolatot a Gáz- és Elektromos Müvek kiállítása hozza ki megkapóan. Hatalmas területet szán a Vásár a repülés propagandájá­nak. Iskolások modelljeitől a sok moto­Ma as angolok a S zuésl-csáto'rnát ’efodszfîfi, 'a Vörös-tenger partvidéke éppen meghódítói számára válik passzív szerepénél fogva vé­delmi területté. Ezzel aztán Nagybritannia egyetlen útja a Vörös-tengerig elvesztené je­lentőségét, mert a korszerű harcászat eszközei — repülőgépek, rohamcsónakok és tengeralatt­járók — egy ilyen zsákszerű tengert teljesein meg tudnak tisztítani az ellenségtől.. így tehát az angolok cseppet sem vigasz­talódhatnak azzal, hogy a minap Aden előtt megjelent japán tengeralattjárók esetében csak eltévedt, iránytvesztett buvámaszádókról van szó. (T. E. K.) márpedig a jelen körülmények között min­dén szem gabonára szüksége van az ország­nak. Amikor tehát látják, hogy a szem már jól érésben van, vagyis a kalászókban 1 a szem még nem teljes, de körömmel könnyen átvágható, azonnal kezdjék meg az aratást. Osztagokba rakásuk után ugyanis az Így. megérett gabona csiraképessége kiváló. A gazdák tehát ne a levél és a szár sárgulása alapján Ítéljenek, hanem a gabonaszem mi­nőségét nézzék. A gazda érdeke éppúgy meg lcivánja az Idejében való aratást, mint az ország érdeke. ros bombázóig, minden változat idekí­vánkozik ebbe a kiállításba, melynek kü­lön szenzációja ejtőernyős ugrás-bemu­tató céljára építendő hatalmas torony lenne. Hős honvédeink szovjet-harctéri zsákmánya ugyancsak előkelő szerephez jut majd a Vásár területén, ahol 8—10 külföldi állam pavillonja is minden ré­szében arra fog rámutatni, hogy a harc­ban álló Európa tudománya és techni­kája máris megoldást talált minden hiány-problémára. Jórészt a szorosan együttműködő, ön­ellátó Európa bizonyságtétele lesz a ma­gyar ipar széles keretű bemutatkozása, is. Tizennyolc főcsoportban, közel 200 szakma keretében, a látogató és keres­kedő lépten-nyomon uj, minőségben az eredetit is túllicitáló pót- és műanyagok­kal, az ezekből készített minden igényt kielégítő készáruval fog majd. találkozni. Â Vásárt augusztus 14-én nyitják meg. A vidéki közönség pedig, igaz, hogy korlátolt számmal, de ezévben is igénybe tudja majd venni a vásárigazol­vány féláru utazási kedvezményét. Any- nyit mindenesetre lehetővé tettek, hogy aki legkésőbb e hó végéig gondoskodik vásárigazolványának beszerzésétől, biz­tos lehet, hogy ez évben is részesülni fog minden kedvezményben. fVem lelaef újat igeEiyelni az elveszed I* enyérjegyelc fielyetJ Kolozsvár, julius 11. A város közellátási hivatala az utóbbi időben ismételten figyel­meztette a közönséget, hogy nagyon vigyáz­zon élelmiszerjegyeire, mert az elveszett je­gyeket miniszteri rendelet értelmében nem lehet’ újakkal pótolni. A figyelmeztetés elle­nére, az utóbbi Időben egyre többen jelent­keznek a közellátási hivatalnál, jelentik, hogy élelmiszer jegyük elveszett s újat igé­nyelnek helyette. A közellátási hivatal eze­ket az igényléseket egytöl-egyig elutasítja, mert csak annyi jegy áll rendelkezésére, mint amennyi a város lakosságának szük­séges. A közellátási hivatal megállapította azt is, hogy egyes kereskedőknél feltűnő- számban vesznek el kenyér jegyek. Ezeknek a kereskedőknek üzleti jóhirneve kivánja meg elsősorban, hogy maguk is ügyeljenek arra, hogy üzlethelyiségükben ilyen esetek, ne forduljanak elő. A kereskedő egyébként csak olyan jegyre szolgáltathat ki árut, amelyen a tulajdonos nevét és lakhelyét tintával íeltüntették. Ideiglenes szerződéstől * a felek bármikor visszaléphetnek Kolozsvár, julius 11. Jagamas Sándor k©-' lozsvári kőfaragó mester még az elmúlt évben el akarta adni Györgyfalvi-uti házát. Gyorsan akadt vevő: Dobai Jenő posta­altiszt, aki 1911 október 18-án este a héz- közvetitéssel is foglalkozó Gold Miksa ma­gántisztviselővel állított be hozzá. Megegyez­tek a vásárban 11.500 pengőért, amiből 1500 pengőt Dobat nyomban le is fizetett. A fennmaradó 10.000 pengőt a szóbeli meg­állapodás értelmében a vevőnek a Hitler-téri Hitel-Szövetkezetnél kellett volna letétbe helyeznie mindaddig, amíg az ingatlant te­hermentesen át nem adják. Az egyességet Írásba Is lefektették, de az „előzetes szer­ződésiből kimaradt a 10.000 pengő letétbe- helyezésánek kikötése. — Nem futotta a papírból — vallotta a tanúként kihallgatott Gold Miksa a büntetö- biró előtt. A házvásárból ugyanis bünper lett. Ba­bai Jenő csalás miatt beperelte Jag.amós Sándort, mert az az ingatlant 1942 február­jában másnak adta el. — A házat mindjárt a szerződés után te­hermentesítettem, — hangoztatta Jagamas Sándor vádlott, — kifizettem a rajta lévő adótartozást, nagykorusitattam kislányo­mat, akinek része volt benne. Dobai azon­ban akkor sem tette letétbe a pénzt. Ügy­véd utján is értesítettem, arra sem adott biztató választ. Ekkor visszakináltam az előleget és a házat készpénzért másnak el­adtam. Dobai Jenő és felesége, tanukéntl kihall­gatásuk során egyaránt azon erősködnek: Jaga.masnak 1941 november 10-én tehermen­tesen át kellett volna adnia a házat. Nem tette még, ellenben másnak adta el, tehát kétszeres vásárt kötött. A vételár letétemé- nyezésének feltételéről nincs tudomásuk. A védőügyvéd sorban beterjeszti bizonyí­tékait: az értesítő leveleket az ingatlan te­hermentesítéséről és a felhívást a 10.000 pengő deponálására, majd az előleg átvéte­lére. Az ügyész erre elejtette a vádat. Ideig­lenes szerződéstől ugyanis, az állandó bírói gyakorlat szerint, bármikor visszaléphetnek a felek. . Lchner Richárd dr. büntető egyesbiró bűncselekmény hiányában felmentette Jaga­mas Sándort, a panaszost pedig polgári per­re utasította. — Tovább perelek! — jelentette ki Dobai Jenő és magánvádlőként fenntartva a vá­dat, vállalta a velejáró súlyos illeték lefize­tését. TUD0A-E ÖN?... . . . hogy hosszú évezredeken 'át nemi a hártya, hanem a kockajáték volt a legkedvel­tebb szerencsejáték? A kockajáték- már a legrégibb romvárosok omladékai között is ott található. Németországban a középkorban külön iparág volt a koskagyártás. ■ . . hogy mir a régi egyiptomiak is ts­m-erték a keltetőgépeketf . . . hogy a rajzszög körülbelül száz éve tűnt fel? Feltalálója neve s megjelenésének pontos időpontja már feledésbe merült. . . . hogy Indiában az asszonyok csak az esketési szertartások alkalmával hordanak jegygyűrűt? Az esküvő után jegygyűrűjüket ékszerré dolgoztatják fel és ilyen alakban viselik. . . . hogy az ókorban az előkelő egyipto­miak olyan magas ágyakat használtak, hogy csak lépcsőkön tudtak feljutni rájuk? A műremeknek tekintett fejdiszek kiemelésére az ágyakat olyan fajta f ejtámaszokkal sze­relték fel, amilyenek például Japánban még ma is divatban vannak. . . . hogy Amerika felfedezése — egy hol­land történész kutatásai szerint — összesen 8000 holland forintba, azaz körülbelül 11.000 pengőbe került? Kolumbusz maga 768( forint értékű évi fizetést húzott, egy kapitány jö­vedelme 490, egy matrózé 70 forint volt. . . . hogy a „Vopular Science Monthly" cimü amerikai folyóirat megállapítása szerint az Egyesült Államok hiszékeny népe egy év alatt több mint 125 dollárt költ jásnök és kártyavetők honorálására? Ebből Csikágóra egymagában is 12, sőt New-yorkra 35 millió dollár esik. A jól jövedelmező iparágnak kö­rülbelül 100.000 művelője van. Egy newyorkí csiUagjós egy-egy horoszkópért 25—100 dol­lárt is elkér; havi jövedelme meghaladja a 10.000 dollárt • . . . hogy a régi rómaiak építkezéseiknél olyan időálló habarcsot használtak, amely a legkorszerűbb habarcsok ellenállóképességét is méssze felülmúlja? A rómaiak habarcsá­nak titkát még a m-ai napig sem sikerült I MEGNYÍLT , 111 £6 oyepme&ruíiali iilonlecjessé- »* ? 1» qelc és cíivafcilíLeli üzlete Cégtulajdonos Hajdú Józsefné. Keresztény magyar üzlet Kolozsvár, Wesselényi Miklós utca 32. szám (főpostával szemben) Rövidesen országszerte «necjliezdoclifc az arafás Az ejfőermjős elírásiéi a taMőiaos pöianqag kiállításig mfnfón időszerű problémái bemofet az augusztusi Nemzetközi Vásár ; megfejteni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom