Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-26 / 168. szám
1942„ J V CIVS 2& MtjemrrtärsMet--■m Pokolgép-reminiszcenciák Gyergyóalfaluban Gyergyoalfahi már egyszer „beírta ne- rét a történelembe1'. Vagy tíz esztendővel ezelőtt pokolgépes merénylet történt a faluban s a robbanás emberéletet oltott ki. Most nem fontos, hogy ki volt az áldozat. kik voltak a tettesek és kik vonultak fel a pokolgépes merénylet után elindított bünper színpadán. Amikor a fó'tár- gyalás zajlott, egész Erdély megdöbbenve és Iszonyodva figyelt Gyergyóalfalu felé. Nem éppen a merénylet bűnügyi részletei váltották ki a megdöbbenést és iszonyatot. Inkább azon ámult el a kisebbségi Igában görnyedő erdélyi magyarság, hogy milyen infemális távlatai bontakoztak ki az egymásbaütköző személyi és anyagi érdekek lángján szított alantas emberi szenvedélyeknek. S az erdélyi magyar köz vélemény már a Csíkszeredái törvényszék ítélete előtt meghozta a maga erkölcsi döntését és a magyar élet etikai síkján elkövetett magatartásbeli vétségek miatt súlyosan elmarasztalta Gyergyóalfalu közbirtokosságának példátlanul bonyodalmas életét. Azóta nagy idő telt cl. A szenzációs gyergyóalfalui pokolgépes merényletről már jóformán mindenki megfeledkezett az ügyben legközelebbről érdekelteken kívül. S ha most felidéztük a kisebbségi múltnak ezt a sötét és arcpiritó fejezetét, ha utalunk a szenvedélyek játékának arra az iszonyú felvonására, amit a régen lezárt bünper jelent, nem ok nélkül tesz- szük. A gyergyóalfalui közbirtokosság életébe ismét belépett az átkos torzsalkodás démona, a szenvedélyek ismét fellángoltak s ha eddigelé bombára és más gyilkoló szerszámra nem is került sor, mégis megdöbbentő, hogy az érdekek és a felfutott indulatok csúnya mérkőzésében az egyéni sorsok, az egyéni érdekek fölött lebegő magyar ügy szenved felmérhetetlen anyagi és erkölcsi károkat. Nemrég a gyergyói erdőbirtokos közbirtokosságok és politikai községek elhatározták, hogy a székelység életét és anyagi jólétét jelentő faipart — okulva az elmúlt két évtized szomorú tapasztalatain, — visszaszerzik a föld és a fa ősi tulajdonosainak. A román megszállás esztendeiben a gyarmatnak tekintett Székelyfölden a faipar teljes egészében idegen s főképp zsidó kezekre került. Tudjuk, hogy ez a gazdálkodás hová vezetett. A székely nép koldusbotra jutott, egyre nagyobb tömegekben hagyta el szülőföldjét, amelyen nem jutott kenyérhez. S amíg a székely falvak népességének számottevő hányada áramlott az ókirályságban kínálkozó munkalehetőségek felé, a Székelyföldön vagyonokat szereztek a beszivárgott idegen elemek. A gyergyói közbirtokosságok ismerték fel elsőnek a Székelyföld külön gazdasági válságának és társadalmi bajainak egyetlen orvosságát: kivenni a székely erdőket az idegen elemek kezéből és a fát újra visszaadni eredeti gazdáiknak. így jutottak a gyergyói erdőbirtokos közbirtokosságok és községek arra az elhatározásra, hogy nagy fakitermelő szövetkezetbe tömörülnek és a fatermelést üzemi és üzleti síkon is maguk oldják meg. Ennek az elhatározásnak eredménye volt a Gyergyói Fatermelő és Gazdasági Szövetkezet megalakulása. A történeti igazság jegyében nem szabad elhallgatni, hogy Gyergyóalfalu közbirtokossága az elsők között határozta el csatlakozását a szövetkezethez. A közbirtokosság közgyűlése nagy lelkesedéssel mondotta ki, hogy 22 drb., egyenként tízezer pengős üzletrészt jegyez. Sokat mond ez a szám! A szövetkezet alakulásakor — amint arról néhány nappal már beszámoltunk — összesen 660.000 pengő üzletrészt jegyeztek le a résztvevő közbirtokosságok és erdőbirtokos politikai községek. Gyergyóalfalu közbirtokossága ennek az összegnek egyharmadát egymaga jegyezte le, amiből világosan következtetni lehet arra, hogy milyen hatalmas «rdöbirtokok és vágterületek állnak Gyer- jgyóalfalu rendelkezésére. Az üzletrész lejegyzésére vonatkozó határozat fedezetül akkora külön vágterületet ajánlott fel, amelyen 16.000 köbméter fát lehetett volna kitermelni a szakszerű becslések szerint. Csakhogy Gyergyóalfalu közbirtokossága a lelkes határozat után sem léphetett be a gyergyói székelység gazdasági életében uj korszak kezdetét jelentő szövetkezetbe. A közgyűlés határozatát az idevonatkozó törvényes gyakorlat értelmében a földművelésügyi minisztériumnak kell jóváhagynia. Csakhogy a közgyűlési határozatot magába foglaló jegy- rököayvben formahiba történt s ezért a "cldmüvelésügyi minisztérium illetékes ügyosztálya arra utasította a közbirtokosságot, hogy tartson nj közgyűlést és az előírásoknak megfelelő jegyzőkönyvben fektesse le fontos elhatározását. S itt lép n.jra a „történelem színpadára" az a régi. bűnös démon, a feltüzelt szenvedély. amely annak idején pokolgépes merénylettel dúlta fel a gyergyói medence nyugalmát. Ezúttal egész különös körülmények között jelentkezett a virtus köpenyegébe öltözött pártoskodás. A gyergyóalfalui közbirtokosság csatlakozása a szövetkezethez azt jelentette, hogy a hatalmas álfáim vágterületek felé gravitálő és üzleti lehetőségeihez görcsösen ragaszkodó zsidó fások teljesen kiszorulnak a faluból. A Gyergyóból érkező hírek mind megegyeznek abban, hogy a gyergyóalfalui közbirtokosság uj közgyűlésére és a csatlakozás újabb kimondására egyhamar nem kerül sor. A gyergyói hirek abban is mind megegyeznek, hogy ebben a késedelemben néhány mindenre elszánt zsidó fás aknamunkája játszik szerepet. Az összes gyergyói közbirtokosságok között Gyergyóalfalunak vannak a legnagyobb erdőbirtokai s természetes, hogy a szövetkezeti alapra való átállás a zsidó fások teljes kiszorításával egyértelmű. A régi brancs rejtelmes propagandájának tulajdonítják a helyzetet ismerő gyergyói vezetőemberek azt az érdekes fordulatot, hogy az alfalui közbirtokosság néhány izgága tagja a földművelésügyi minisztérium határozata után arra az álláspontra helyezkedett, hogy a csatlakozásnak semmi körülmények között sem szabad megtörténnie. Ezek nincsenek sokan, de mégis valóságos terror alatt tartják a többséget., amely most is kitart amellett, hogy a székelyföldi faipar jobb jövője csak úgy képzelhető el, ha a székely táv-#! maga a székely nép gazdálkodik minden idegen elem kizárásával. Az idegen elemek, a régi branesból való kntmérgezök néhány nagyhangú és nagyindulatu közbirtokossági tagon keresztül elértek annyit, hogy az alfalui közbirtokosság nem meri megtartani az uj közgyűlést, Abban is mind megegyeznek a Gyérgyóbó! kapott hirek, hogy azért nem meri az alfalui közbirtokosság az uj közgyűlést megtartani, mert a néhány fenegyerekké átvedlett közbirtokossági tag révén felkorbácsolt szenvedélyek súlyos kirobbanásától tartanak, Gyergyóalfaluban még emlékeznek a pokolgép robbanásának tragikus szenzációjára. Ismerik az érdekek és a szenvedélyek vulkánjának erupcióját, amely nincs tekintettel sem emberéletre, sem erkölcsre. Az aggodalom — úgy látszik — nem alaptalan. Az a tény, hogy a gyergyóalfalui közbirtokosság vezetősége még nem tett eleget a minisztérium utasításának, amellett bizonyít, hogy a pokolgép-reminiszcenciák most is kisértenek, amikor a székely életakarat összeütközött a régi brancs profitérdekeivel. Nem tudjuk, nem is sejtjük, lesz-e kibontakozás ebből a kavarodásból? Különös, hogy akadt Alfaluban székely ember, aki a székely életérdekek szempontjaival szembehelyezkedve, még ma is hajlandó a régi kizsákmányolok jármába fogatni magát. S különös, hogy néhány izgága lélek egy egész erkölcsi testületet úgy befolyásol, hogy becsületes elhatározásának nem tud ura és végrehajtója lenni. Ám ott, ahol már egyszer pokolgép robbant, az érthetetlen is érthetővé válik, így, a messzeség távlatából megítélve, olyanformán fest a helyzet, hogy Gyergyóalfalu egyelőre lemond az uj élet jussáról és lehetőségéről, mert a jövendőbe vezető ut kapujában ott áll a tragédiától való rettegés kisértete. S akármi is történik Gyergyóalfaluban a közbirtokosság csatlakozása körül, a falu ismét beírta nevét a történelem lapjaira, de ezek a betűk egyáltalán nem aran ybetük. — [z — A nemzeti Spanyolország irodalma Irta: Altredo Maiquerie (Madrb) Bár az Irodalmi termelésnél nem a menynyiéig, hanem a minőség számit, mégis előrebocsátom azt a megállapítást, hogy a könyvkiadások száma Spanyolországban még a polgárháború alatt sem csökkent, pedig akkor minden erőnket a fegyveres harcra és győzelem elérésére kellett felhasználnunk. így a nemzeti Spanyolországban 1936 júliustól 1946 decemberig összesen 4.944 könyv jelent meg. Az 1941-es év azonban még nagyobb emelkedést mutat, a világszerte közismert papimehézségek ellenére is. Az elmúlt év folyamán ugyanis 8.991 könyvet adtak ld spanyol nyelven, 1936 júliusától 1942 januárig tehát összesen 13.933 könyv jelent meg. Ezek a számok élénk bizonyítékai Spanyolország magas kulturéle- tének. A nemzeti Spanyolország vezetörétegének felfogása, hogy a forradalmak és a háború további nagy történelmi feladatokat ró népünkre. Ezért az irodalmi termésben is för helyet foglal el a történelem, bölcsészet, nevelésügy és vallástudomány. Különösen em- litésreméltó itt a népnevelési államtitkárság „Editora Nációnál“ címen megjelenő kiadványsorozata, a Tudományos Kutatások Legfelső Tanácsának kiadványai, valamint az „Escorial“ folyóirat könyvei. Ezek célja egyrészt a Falange és az. állam, a nemzeti állam alapgondolatainak szilárdítása és magyarázata, másrészt a napjainkig terjedő mult eseményeinek tárgyilagos ismertetése. A demokrata-liberális államnak nem volt politikai alapeszméje. Minden párt saját elvei szerint gondolkozott. Az irodalom akkoriban eszköz lett egyesek kezében, hiányzott be'öle a szerves vezéreszme és egységesség, sőt felforgató célzatosságával nem egyszer ellentétben állt az Igazi spanyol eszményekkel. Ezért az uj spanyol irodalom egyik legfőbb jellemvonása katolikus és kulturális küldetésünk, valamint történelmi teljesítményeink felismerése és méltatása. A világhírű spanyol felfedezők, hitval'ók és tengerészek tettei igazán elég anyagot nyújtanak irodalmi feldolgozásra. A politikai irodalom területén legfontosabbak azok a gyűjteményes kiadások, amelyek Primo de Riverának, a Falange első vezetőjének, Ramiro Ledesma Ramos-nak, az ifjúsági mozgalom megalapítójának ós a mozgalom többi nagy vértanúinak Írásait és beszédeit tartalmazzák. Róluk természetesen számtalan életleirás is megjelent, hiszen korunk amugyis rendkívül kedveli a mozgalmas és cselekménydus életleiró műfajt, A nemzeti forradalom és háború történelmének alapvető müve Franco államfő beszédeinek kiadása. Ezek a beszédek nemcsak. az uj állam alap elveit, hanem go&do* latbeli gazdagságuknál és biztosságuknál fogva, az általánosan érvényes állampolitika tanításait is tartalmazzák. Ugyanezt mondhatjuk Ramon Serrano Suner külügyminiszterünk beszédeiről. Jelenlegi irodalmunk szívesen foglalkozik a nemzeti forradalom és szabadságharc eseményeivel is. Ezekét a könyveket egyrészt a harcok ténylegesen résztvevői, vagy szemtanuk Írták. Irodalmilag tökéletesebb müveket alkottak másrészt a hivatásos írók, akik vagy katonáink «hősies teljesítményeit, vagy a vörös kormány rémuralmát választották tárgyul. Mindez pedig egy egésszé összeforrasztva hiánytalan képet nyújt erről a korszakról, sőt tanulságul szolgálhat az utókornak is. A szépirodalomban feltűnő jelenség a stilus tisztasága és finomsága, ami azért ennyire észrevehető, mert az 1936 júliusa túl reális utakra tévedt a zsidó hatás alatt. Fiatal költőink is visszatérnek a szigorú klasszikus formákhoz és a Urai áttekinthetőséghez, amit a különböző modernizmusok élharcosai teljesen elhanyagoltak. Azt hiszem felesleges neveket említenem, mert a rengeteg iró és müvének felsorolása csak terhére lenne e rövidke tanulmány olvasóinak. A kiadóvállalatok katalógusaiban és a „Spanyol könyv hivatalos kamarája“ kiadásában idöszakonkint megjelenő „Spanyolország és Spanyolamerika általános bibliográfiája“ cimü füzetből mindenki megismerheti Íróinkat. A nemzeti Spanyolország irodalmi termelése méltó maradt hazánk kulturális életének dicsőséges múltjához. A spanyol géniuszba vetett hit ezen a téren is legyőz minden nehézséget, hogy ezzel is segítségére lehessen a Caudillo vezetése alatti mozgalomnak a végső győzelem elérésében. HITEL NEMZETPOLITIKAI SZEMLE A júliusi szám tartalmából: JAKÓ ZSIGMOND: A magyarság életrajza OTTLIK LÁSZLÓ: „Pax bfitannica“ ERDEI FERENC: Parasztságunk legújabb alakulása MARKAI LÁSZLÓ: Északerdély nemzetiségi viszonyainak kialakulása Gyulai Pál a magyar-román viszonyról 1851-ben — Földbirtokpolitika és magántulajdon — Országos példa: az E. M. G. E. — „Március" SZEMLE: GOUTH KALMAN: Magyar középkor Előfizetés egy évre 9 P. Egyes szám ára 1 P. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kolozsvár, Mátyás király-tér 5. sz. I. em. Postacsekk 72.809. Megjelenik minden hó 15-én. Évkönyvet adott ki a szamosujvári négyosztályos főgimnázium és a kereskedelmi középiskola JJés, július 25. „Az állam csak akkor állhat fennt, ha bátor és jó polgárai vannak —- írja bevezetőjében a szamosujvári gimnázium és kereskedelmi középiskola évkönyve —, ezt pedig csak célszerű neveléssel lehet elérni“. Másfél évszázada annak, hogy Szamos- ujvárott középiskola felállításának terve merült fel. 1847-ben már egy négyosztályos gimnázium működött három tanítóval. Az 1848-as szabadságharc elsöpörte az iskolát. A városi tanács buzgolkodására 1862. év őszén ismét megnyílt az algimnázium, két tanárral és négy osztállyal. Az épület 1865- ben leégett, újat kellett bérelni — 1893—94- ben az eddig örmény-katolikus algimnázium főgimnáziummá lépett elő. 1898-ban zajlott le az első érettségi vizsga falai között. 1919- ben a románok elvették az intézetet s épületet. 1940 szeptemberében a magyar elmer ismét elfoglalta régi helyét az intézet homlokzatán, a felső tagozat helyett azonban kereskedelmi középiskolát iktattak be a felettes hatóságok, ami nagyszerű újítás, uj gazdasági, kereskedelmi erőket ad a Számos- mentének! Az 1941—42-es iskolaév folyamán a gimnáziumban 10 tanár vezetésével az intézetben 141 nyilvános tanuló és 24 magántanuló tanult. A többség: református. Magyar anyanyelvű 117, román 33. Kisbirtokos, kisgazda gyerek 54, kisiparos gyerek: 27, kereskedő gyerek: 14, a többi értelmiségi családok sarja. Az iskolaév ^ során ünnepélyek, kirándulások, a szavalókör munkája emelte az iskola színvonalát. Az uj magyar dalkultusz, az „éneklő ifjúság“ bevezetése. Kodály—Bartók szellemében a friss, eredeti magyar népi zene felé vezette az ifjúságot. Az Ifjúsági Vöröskereszt, Diákkaptár, hulladékgyűjtés a gazdasági érzéket növelte az ifjakban. A kereskedelmi középiskola a város jövőjéért dolgozik! Szamosujvár ipari város volt. és az a jelenben is. Már 1667-ben jó híre volt a szamosujvári szalámiiparnak. A timáripar termékei Bécsig is eljutottak! Évenként 40 ezer kecskebört dolgoztak fel! Ez az iskola a kereskedelem és ipar utánpótlását jelenti. A kereskedelmi középiskolában az elmúlt évben 11 tanárral 64 tanuló tanult. Az érettségin 14 maturándus állt elő. Jó) végzett 5, megbukott 5, javíthat 4. Az 1942—43. tanévre a pótbeiratkozások szeptember 5—7. között zajlanak le. BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * Korszerű kém/elem SZÁLLÓ Eqxdqxas szobdfe 6*— P-tőí 12* P-iq Kétágas szobák 0-— P-től 18*— F-iq Éttermében Veres Károly és c góoy- lenekero muisifcá!, Elismerten kiváló konyha. Polgári árak
