Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-15 / 158. szám
Máris nagy üzleti ért el Gyergyóban a szövetkezeti alapra átállított közbirtokossági erdőgazdálkodás Uj fűrésztelepeket állítanak fel és uj vágterüíeteket szereznek a gyeigyói fakitermelő szövetkezet tízéves munkatervében — Á feleslegen iparvállalatokat lélesitenek Kolozsvár, július 14. Az erdélyi napilapok már több alkalommal is beszámóltak arról, hogy a gyergyói közbirtokosság milyen életrevaló elgondolással igyekeztek erdőbirtokaikat. kivonni a zsidó tőke hatása alól és házi- kezelésben értékesíteni birtokukban lévő fa- készleteiket. A gyergyói közbirtokosságok elhatározták, hogy szövetkezeti alapon erdőbirtokossági társulatokba tömörülnek s arra kötelezik magukat,, hogy'«a erdőigazgatóság üzemterve szerint kijelölt vágterüíeteket csak a szövetkezetnek adják el. Ezen az alapon tömörültek a gyergyóvidóki közbirtokosságok és erdőbirtokos községek a Gyergyói Erdő- birtokosok Fatermelő és Gazdasági Szövetkezetébe. Ez az alakulat a ..Szövetség“ Gazdasági é.s Hitelszövetkezetek Köz.pontja felügyelete alatt működik. A Gyergyói Erdőbirtokosok Fatermelő és Gazdasági Szövetkezetébe eddig a következő erdőbirtokossági társulatok léptek be: a gyér gyószentmiklósi, a tekerőpataki, kilyénfalvai, a szárhegyi és ditrói közbirtokosságok és maguk az erdőbirtokos községek is. valamint- a gyergyóujfalui közbirtokosság. Ezek a közbirtokosságok és községek összesen 660-000 pengő üzletrészt jegyeztek le. A gyergyói erdőbirtokosok szövetkezetében tömörült közbirtokosságok és községek üzletrészeiket természetben szolgáltatják, még pedig olyan formán, hogy az. üzletrész értékéig vágteriilete- ket különítenek el az erdőigazgatóság kijelölése alapján és ezeket az elkülönített vágte- rülcteket a tiz kidolgozott üzemterv keretében évente vonják le az évi vágtérület nagyságából. A Gyergyói Erdőbirtokosok Fatermelő és Gazda-ági Szövetkezete már meg is kezdte működését egyelőre három■ fűrészteleppel. Ezek Gvergyószentmiklóson. Tekerőpatakán és Gyergyóalfalun működnek. A szövetkezet ezenkívül Gvergyószentmiklóson egy ládagyá rat is üzemben tart.. Ez a berendezés természetszerűleg kicsi ahhoz a hatalmas fejlődéshez képest, amely már most megindult a gyér gyói közbirtokosságok szövetkezeti alapon való értékesítésében. Éppen ezért a szövetkezet tervbe vette, hogy rövidesen két. uj saját fűrésztelepet állít fel lehetőleg ott., ahol a vágteriiletek nem Gyergyószentmiklós felé gravitálnak. így tervbevették, hogy a Czo. hárdon is fűrésztelepet létesítenek és az:ott kitermelt fakészleteket már kész fűrészáruként szállítják a legközelebbi vasúti állomásig. Legfontosabb azonban az a körülmény a gyergyói fakitermelő szövetkezet jövendője szempontjából, hogy uj vágteriiletek megszerzését is. tervbevették. Ennek révén még hathatósabban és eredményesebben tudják megvalósítani azt a célt, hogy a gyergyói fakészletek hasznából ősi tulajdonosaik: a s'zékely közbirtokosságok részesüljenek. A nagyszabású e’gondolás megvalósítására tízéves tervgazdálkodást dolgoztak ki. Ennek •keresztülvitelére természetesen nem elégséges a közbirtokosságok jelenleg rendelkezésre álló anyagi forrásai. Az Erdélyi Ipari Munka- szervező Intézet ez.uttal is igen nagy megértéssel és készséggel sietett a gyergyói ezékely ség segítségére és a „Szövetség“ Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja közbeiktatásával nemrégiben 4,000.000 pengős hitelkeretet biztosítót t a Gyergyói ErdőbirtokosoV Fatermelő és Gazdasági Szövetkezetének. Ebből a hatalmas összeglmJ az első részleted, 1,200.000 pengőt már ki is utaltak a gyergyói fakitermelő szövetkezet számára. A kölesón második részletét, amely ugyancsak lfiOO.OOO pengő, már augusztusban vagy szép 1 emberben folyósít jók. Ennek a hatalmas támogatásnak köszönhető, hogy az átállított, gyergyói fakitermelés máris nagyszerű eredményeket mutathat fel. Az érdekel* közbirtokosságok eredeti elgondolása. az volt,, hogy amíg a 4,000.000 pengő kölcsönt le nem törlesztik, osztalékot nem fizetnek. A szakértők megítélése szerint a gyér gyói fakitesroeLés a szövetkezeti alapon any- nyira fellendült, hogy minden remény meg van a kölcsönnek már lejárat előtt, való visz- szafizetésére. Jellemző a gyergyói székelyek életrevalóságára és építő szándékaira, hogy a máris Mutatkozó felesleget uj befektetésekben akarják értékesíteni. így terv bevették, hogy mihelyt a lehetőségek megengedik, uj ipartelepeket létesítenek a gyergyói medencében és leghamarabb egy tannin és egy mezőgazdasági szeszgyárat, építenek fel. A szövetkezetekben tömörült gyergyói erdő birtokosságok jövője rendkívül biztatónak mutatkozik. Eltekintve a hazai felvevő piacoktól, különösen az olasz piac. mutat rendkívül nagy érdeklődést a gyergyói fa iránt. Az olasz érdekeltségek kereslete a háborús viszonyokhoz képest egészen rendkívülinek mondható, amit az is bizonyít, hogy az olasz eégek a kiváló minőségű gyergyói fa és fűrészárut felárral is hajlandók megvásárolni, csakhogy a megkívánt készleteket minden kö riilménvek között megkapják. Ugyanilyen kedvező kilátások között dolgozik a gyergvó- szentmlklósi ládagyáv is, amelynek üzeme százezer számra szállítja a hazai gyárvállala- latok számára különböző nagyságú csomogoló ládákat. Látva a gyergyói fátermelés nj korszakának nagyszerű eredményeit é= kilátásait, feltűnő, hogy a Gyergyói Erdőbirtokosok Fa- termelő és Gazdasági Szövetkezetének tagjai között vmi látjuk ott. Gyerauóalfalu közbirtokosságát. Érdemesnek tartjuk megemlíteni ezt. a körülményt, annál is inkább, mert a gyergyói közbirtokosságok sorában épp Gyergyóalfalunak van a legnagyobb kiterjedésű erdőbirtoka s annak révén a legnagyobb esélyei volnának a szövetkezeti gazdálkodás gyönyörű eredményeinek gyümölesöztefésében. »■—p————————^ umasmm«——I» »un ———Falat bontott a vályogvato cigány* cfe csak alndltefet talál! * *« Tíz hónapi börtönre ítélték a meqrSqrâtt tolvajt Évkönyvet adott ki a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem rektori hivatala Kolozsvár, julius 14. A kolozsvári m. kir. Ferencz József Tudományegyetem rektori hivatala az Egyetemi Tanács megbízásából most” adta ki az 1940/41. tanévről szóló évkönyvét. Az évkönyv elöljáróban az egyetem múltját és jelenét ismerteti. Visszapillantást vet János Zsigmond, Erdély első fejedelme idejére, amikoris elhatározták, hogy az eltörölt kolostori és káptalani iskolák helyett többek között Kolozsvárott főiskolát létesítenek. Az első fejezet végigvezeti a különböző formákban, hézagosán működő egyetem történetét az elmúlt századok során és kitér arra is. miként, és milyen előzmények után rendelte. el I. Ferencz József 1872 május 29-én az egyetem tulajdonképeni megalapítását. A virágzásnak indult egyetemet a fejlődés utján az első világháború állította meg, amikor az általános mozgósítás következtében már az első évben 1736 hallgató, 170 egyetemi alkalmazott, 40 tanár és tanító vonult be. A hallgatók száma az 1916/17. év második felében 420-ra csökkent, ebből is 112 nő volt. Drámai,módon ecseteli a bevezető fejezet a román megszállás és az egyetem elvétele után bekövetkezett helyzetet. Leírja, hogy ■Schneller prorektor 1920 márciusában Budapesten nyitotta meg a Ferencz József egyetemet s egyben iratot küldött a világ valamennyi egyeteméhez és tiltakozást jelentett be a kolozsvári egyetem elvétele és munkájának megakasztása ellen. Az egyetemet Horthy Miklós kormányzó uj székhelyén. Szegeden 1921 október 9-én adta át regi rendeltetésének. 1940-ben örvendetes változás következett be a Tudományegyetem életében, amennyiben az 1940 augusztus 30-án történt' bécsi döntés alapján Északerdéllyel együtt az egyelem ősi székhelye, Kolozsvár is visszakerült a Magyar Szent Koronához. A Tudományegyetemre először kinevezett tanárok 1940 október 23-án tették le az esküt, Hómon Bálint miniszter kezébe, az egyetemet pedig a Kormányzói Pár jelenlétében, ünnepélyes külsőségek között 1940 október 24-én nyitották meg a Matatás király Diákházban. A megnyitás után Szilaj Kálmán államtitkár, miniszteri biztos irányításával azonnal megkezdődött az egyetem belső munkájának megszervezése. Az évkönyvben teljes terjedelmében megtaláljuk a Tudományegyetem néhai I. Ferenc József, Wlassics Gyula dr. egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter által aláirt alapitó ■íveiét. A következő fejezet az egyetem felügyeleti hatóságát ismerteti. Megtudjuk azt is, hogy az egyetem részéről az országgyűlés felső- házába kiküldött tag Miskolczy Dezső egyetemi tanár. Az évkönyv közli az egyetem tiszteletbeli doktorainak névsorát is. A jog- és államtudományi kar 33, az orvostudományi kar 6, a bölcsészet, nyelv- és történettudományi kar 42, a matematikai és természettudományi kar 29 kiválóságot avatott diszdoktorává s igy az egyetemnek kerekem 110 diszdoklora van. Nagyrészük természetesen nincs már az élők sorában. Helyszűke miatt nem tudjuk valamennyit felsorolni, néhány érdekesebb nevet azonban kiragadunk: Harold Sidney, HarmS- «’orth Rothermere, gróf Csáky István volt magyar külügyminiszter, Botfái Giuseppe olasz nemzetnevelésügyi miniszter, gróf Ap- ponyi Albert, József királyi herceg, Hóman Bálint dr. volt vallás- és közoktatásügyi miniszter, Gyulai Pál,, Thaly Kálmán, Fadruzz János, Hubay Jenő, Benczúr Gyula, gróf Teleki Pál, Dofptányi Ernő, Móra Ferenc, Brossai Sámuel, Mariin Lajos, II. Vilmos német exesászár, dr. gróf Klebelsberg Kunó volt vallás- és közoktatásügyi miniszter, Szent-Györgyi Albert dr. egyetemi tanár. A következő oldalakon megtaláljuk a rektorok és az egyes karok dékánjainak névsorát az egyetem alnpitá-a óta. majd az egyetemi tanács 1940/41-es összetételét ismerteti az évkönyv. Rendszeresen felsorolja a könyv ezután az egyes karok kiérdemesült és ezidő- szerint is működő tanárait, majd az egyetem! bizottságok névsorát közli. Pontos kimutatást találunk az egyetemi intézetekről és gyűjt e- ménytárakról is. Közli az évkönyv az egyetemi hivatalok vezetőinek, tisztviselőinek és alkalmazottjainak, valamint az egyetem hallgatóinak névsorát is. Az évkönyv végén az egyetemi intézetek és Jjivatalok távbeszélő számát és címét, végül az egyetem tanítótestületének és tisztviselőinek név-, cim- és lakjegyzékét találjuk míg. A rektori hivatal jó és alapos munkát végzett, amikor ezt a kitünően szerkesztett, gazdag adathalmazt tartalmazó évkönyvet kiadta. Közli még az évkönyv, hogy a tudományegyetem 1940/41, tanért működéséről szóló beszámoló külön kötetben jelenik meg. Kolozsvár, julius 14. Többszörösen .büntetett előéletű ember Bános Sándor, az írisz- telepi cigánysor lakója. A meglett korú ei- gány már 25 esztendős korában megismerkedett a törvény szigorával, amikor — 1925- ben — elsőkben ítélték el lopás miatt. Ezt a büntetést, rövid időközökben követte a többi. Megrögzött „mestersége“ 1929-ben, 1935ben és 1937-beu újból börtönbe juttatta a vályogvetőt. A magyar igazságszolgáltatás ugyancsak hamarosan találkozott Bános Sándor nevével. A cigányembert az elmúlt év fohjarrán kél alkalommal ítélte el lopásért. legutóbbi, hat hónapra szóló börtönbüntetését ezév június 14-én töltötte ki Bános Sándor, de már néhány napra rá, junius 19-én újra csendőrkézre került. Ezúttal is régi bűne, a tolvajlás juttatta börtönbe, még pedig éppen börtönbeli „tapasztalatai“ következményeként. Félesztendős fogsága alkalmával ugyanis Báncs Sándor összekerült Moldován Pál 53 esztendős kolosborsai oláh cigánnyal, aki szin tén lopás miatt került hűvösre. Az öthőna- pos fogházbüntetését töltő Moldován Pál „testvéri jóindulattal“, tanácsokkal látta el kiszabadulás előtt álló, tiz esztendővel fiatalabb oigánytársát. — Három purdé vár odahozza, meg az asz- szony — sopánkodott elbocsátatása előtt Bács Sándor MóMtfván Pálnak. Fogolytársa azzal vigasztalta, hogy az élelmes cigány éhen soha nem pusztulhat. — Áll egy malom Hidal más határában, — mesélte Moldován sors- és nem-zettársának, — annak a kamrája tele van mindenféle jóval: sok zsírt, szalonnát, kolbászt, lisztet és kényéret találsz ott. csak utána kell menni. Báncs Sándor utána is ment. Ezzel akarta megörvendeztetni rég nem látott porontyait és asszonyát. • — Becsapott á gázsetnber, hogy n devia verje meg, — szitkozódott társára a bíró előtt. Mert, mondanunk sem kel!, a hatóság kezére került a .rosszul sikerük betörőkaland után. — Nem kaptam én ott semmi egyebet aludt tejnél, pedig ugyancsak megdolgoztam érte. A nem éppen könnyű munka abból állott, hogy ki kellett, bontania a malom falót, mert csak .igy juthatott be annek kamrájába. Néhány köcsög aludttej elfoguasztása után némi ruhaneműt is összeszedett a tolvaj cigány, közben azonban zajt ütött. Heinz Vilmos malom béri ő, aki éberen figyelt minden gyanús neszre mert nem sokkal azelőtt 70.000 lejét- lopták el, nyomban ott termett. A hatalmas 1942. J V £ 1 U $ 15 ember útját álfa a betörőnek. A csapdába jnott Báncs Sándor mégis reménykedett, hogy a sötétben nyomát vesztik, ezért harapással igyekezett kiszabadulni a malombérlö erős fogásából-$ dulakodás közben ellenfele kezét véresre marta. A kétségbeesett kísérlet nem sikerült és a esendőrség másnap már újra átadta a kolozsvári ügyészségnek a rovottmui- tu cigány. A „jó pipá“-t, ahogyan nem rég elhagyott ccllatársai Báncsot elnevezték, kitörő örömmel üdvözölték. Le.Jtner Richard dr. büntető egvesbiró tárgyalta le az előzetes letartóztatásban lévő Báncs Sándor betörési ügyét. A cigány felbujtójául Moldován Pált nevezte meg. Bűnrészesként ezért Moldován Pált is felelősségre vonták. A kihallgatásra elövezetett Moldovan Pál azonban mindent tagadott. Minthogy állítólagos bűntársának vallomásán ki* vűl egyéb terhelő bizonyíték nem merült fel Moldován ellen, a törvényszék a vád alól felmentette. Báncs Sándort ellenben lopás bűntettéért tiz hónapi börtönre és öt esztendei jogvesztésre Ítélte el. Az Ítélet jogerős. Az Egyesült Államok és a kaucsuk A „világ leggazdagabb országa", a „korlátlan lehetőségek hazája", váratlan helyzetbe került s az feltárja előtte a nincste- lenség nyomasztó! érzését és a szegénység, a szükséget szenvedés tehetetlen tépelődését. Ha az amerikaiak békében is találkoztak volna olyan problémával, mint amilyen ma a gumihiány, valószínűleg nem mentek volna el olyan érzéketlenül a német kívánságok mellett. Mint a világ legnagyobb gépkocsitermelő országa, az Egyesült Államok természetesen a legtöbb kaucsükot is fogyasztották az ösz- szes ipari államok között. 1940-ben, tehát az amerikai viszonylatban még teljesen normális évben, 5.127.677 gépjármüvet gyártottak a hozzátartozó gumiabronccsal felszerelve. Az a teljesítmény, a többi ipari termelés gumiszükségletét Is beleértve, a Föld kaucsuk termelésének kereken 75 százalékát emésztette fel. Háborúba lépése előtti évben a yenkeek kaucsuk igénye már 900 ezer tonnára esett vissza, vagyis megelégedtek a világtermelés 60 százalékával. Hogy megszerezhessék ezt az értékes nyersanyagot — és ez a legnagyobb „handicap", — a külföld jóakaratára és megértésére szorultak, mert a belföldi hozam a szükséglet alig 1 százalékát fedezte. Az elmúlt nyolc hónap katonai eseményei világosan mutatják, hogy az Egyesült Államok elestek az utánpótlást biztosító angol és holland gyarmatok túlnyomó többségétől. Érdekes egy pillantást vetni a másképpen oly száraz statisztikai adatokra: 1940-ben a nyers kaucsuk világtermelése — a szintetikus gumi kivételével — 1413 ezer tonnát tett ki, melyből 604 ezer tonna esett a Malájfélszigetre, Borneóra és Sarawakra: 114 ezer Indiára, Ceylonra és Burmára; 545 ezer a Holland-Indiai szigetekre; 66 ezer a francia Indókinára; 44 ezer Thaiföldre és kereken 40 ezer tonna latin Amerikára, Afrikára és Ausztráliára. A számok világosan beszélnek. A japán térhódítás megfosztotta az angolszászokat a Maláj-félsziget, a Holland-Indiai szigetek és Burma nyerskaucsukjától, úgyhogy alig három hónap leforgása alatt Uncle Sam birodalma elveszítette a gumitermö vidékek 95 százalékát. Most az Egyesült Államok nem. számíthatnak másta, mint „felhalmozott" készleteikre, a szintétikus gumigyártásra és a hulladékgumi gyűjtésére. Azzal minden közepesen tájékozott európai is tisztában van, hogy az amerikaiak soha nem gondoltak készletek felhalmozására, nem készültek könyörtelen következetességgel szintétikos gumi gyártására cs irtóznak a hulladék- gumit az autótemetőkböl összegyűjteni. Hogyan oldja meg Roosevelt ezt az égetően sürgős kérdést, hogyan szereli fel gumi- abronccal az ígért 150.000 repülgőépet, az egymillió autót és a többi mesébe illő meny- nyiségü (egyelőre csak Ígért) hadianyagot? Ausztrália, Afrika, Ceylon és latin Amerika egyelőre még rendelkezésére áll minimális termelőképességével, de itt állandóan veszély fenyegeti az útnak indított kanca tikot; a repülőgépek és az autók kereke helyett a tengeri halak játékszerévé válik a német tengeralattjárók jóvoltából. Ezenkívül a csekély megmaradt mennyiségre még két igen kiéhezett ország, Anglia és a Szovjetunió is tátja a száját. Kétségbeesett lépésnek fektethető a* a nemrég kiadott közlemény, ame y szerint 40.000 amerikai munká3 kutatja az őserdőkben a vadon élő guru! fákat. Bármilyen paradoxálisar, hangzik is, úgy látszik, hogy az angolszász világbirodalmak sorsa a délamerikai őserdőkben dől el. H. J. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK