Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-15 / 158. szám

Máris nagy üzleti ért el Gyergyóban a szövetkezeti alapra átál­lított közbirtokossági erdőgazdálkodás Uj fűrésztelepeket állítanak fel és uj vágterüíeteket szerez­nek a gyeigyói fakitermelő szövetkezet tízéves munkatervé­ben — Á feleslegen iparvállalatokat lélesitenek Kolozsvár, július 14. Az erdélyi napilapok már több alkalommal is beszámóltak arról, hogy a gyergyói közbirtokosság milyen élet­revaló elgondolással igyekeztek erdőbirtokai­kat. kivonni a zsidó tőke hatása alól és házi- kezelésben értékesíteni birtokukban lévő fa- készleteiket. A gyergyói közbirtokosságok el­határozták, hogy szövetkezeti alapon erdő­birtokossági társulatokba tömörülnek s arra kötelezik magukat,, hogy'«a erdőigazgatóság üzemterve szerint kijelölt vágterüíeteket csak a szövetkezetnek adják el. Ezen az alapon tömörültek a gyergyóvidóki közbirtokosságok és erdőbirtokos községek a Gyergyói Erdő- birtokosok Fatermelő és Gazdasági Szövetke­zetébe. Ez az alakulat a ..Szövetség“ Gazda­sági é.s Hitelszövetkezetek Köz.pontja fel­ügyelete alatt működik. A Gyergyói Erdőbirtokosok Fatermelő és Gazdasági Szövetkezetébe eddig a következő erdőbirtokossági társulatok léptek be: a gyér gyószentmiklósi, a tekerőpataki, kilyénfalvai, a szárhegyi és ditrói közbirtokosságok és ma­guk az erdőbirtokos községek is. valamint- a gyergyóujfalui közbirtokosság. Ezek a köz­birtokosságok és községek összesen 660-000 pengő üzletrészt jegyeztek le. A gyergyói er­dőbirtokosok szövetkezetében tömörült köz­birtokosságok és községek üzletrészeiket ter­mészetben szolgáltatják, még pedig olyan for­mán, hogy az. üzletrész értékéig vágteriilete- ket különítenek el az erdőigazgatóság kijelö­lése alapján és ezeket az elkülönített vágte- rülcteket a tiz kidolgozott üzemterv kereté­ben évente vonják le az évi vágtérület nagy­ságából. A Gyergyói Erdőbirtokosok Fatermelő és Gazda-ági Szövetkezete már meg is kezdte működését egyelőre három■ fűrészteleppel. Ezek Gvergyószentmiklóson. Tekerőpatakán és Gyergyóalfalun működnek. A szövetkezet ezenkívül Gvergyószentmiklóson egy ládagyá rat is üzemben tart.. Ez a berendezés termé­szetszerűleg kicsi ahhoz a hatalmas fejlődés­hez képest, amely már most megindult a gyér gyói közbirtokosságok szövetkezeti alapon való értékesítésében. Éppen ezért a szövetke­zet tervbe vette, hogy rövidesen két. uj saját fűrésztelepet állít fel lehetőleg ott., ahol a vágteriiletek nem Gyergyószentmiklós felé gravitálnak. így tervbevették, hogy a Czo. hárdon is fűrésztelepet létesítenek és az:ott kitermelt fakészleteket már kész fűrészáru­ként szállítják a legközelebbi vasúti állo­másig. Legfontosabb azonban az a körülmény a gyergyói fakitermelő szövetkezet jövendője szempontjából, hogy uj vágteriiletek megszer­zését is. tervbevették. Ennek révén még hat­hatósabban és eredményesebben tudják meg­valósítani azt a célt, hogy a gyergyói fakész­letek hasznából ősi tulajdonosaik: a s'zékely közbirtokosságok részesüljenek. A nagyszabású e’gondolás megvalósítására tízéves tervgazdálkodást dolgoztak ki. Ennek •keresztülvitelére természetesen nem elégséges a közbirtokosságok jelenleg rendelkezésre álló anyagi forrásai. Az Erdélyi Ipari Munka- szervező Intézet ez.uttal is igen nagy megér­téssel és készséggel sietett a gyergyói ezékely ség segítségére és a „Szövetség“ Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja közbeikta­tásával nemrégiben 4,000.000 pengős hitel­keretet biztosítót t a Gyergyói ErdőbirtokosoV Fatermelő és Gazdasági Szövetkezetének. Eb­ből a hatalmas összeglmJ az első részleted, 1,200.000 pengőt már ki is utaltak a gyer­gyói fakitermelő szövetkezet számára. A köl­esón második részletét, amely ugyancsak lfiOO.OOO pengő, már augusztusban vagy szép 1 emberben folyósít jók. Ennek a hatalmas támogatásnak köszönhe­tő, hogy az átállított, gyergyói fakitermelés máris nagyszerű eredményeket mutathat fel. Az érdekel* közbirtokosságok eredeti elgon­dolása. az volt,, hogy amíg a 4,000.000 pengő kölcsönt le nem törlesztik, osztalékot nem fi­zetnek. A szakértők megítélése szerint a gyér gyói fakitesroeLés a szövetkezeti alapon any- nyira fellendült, hogy minden remény meg van a kölcsönnek már lejárat előtt, való visz- szafizetésére. Jellemző a gyergyói székelyek életrevalóságára és építő szándékaira, hogy a máris Mutatkozó felesleget uj befektetések­ben akarják értékesíteni. így terv bevették, hogy mihelyt a lehetőségek megengedik, uj ipartelepeket létesítenek a gyergyói meden­cében és leghamarabb egy tannin és egy me­zőgazdasági szeszgyárat, építenek fel. A szövetkezetekben tömörült gyergyói erdő birtokosságok jövője rendkívül biztatónak mutatkozik. Eltekintve a hazai felvevő pia­coktól, különösen az olasz piac. mutat rend­kívül nagy érdeklődést a gyergyói fa iránt. Az olasz érdekeltségek kereslete a háborús viszonyokhoz képest egészen rendkívülinek mondható, amit az is bizonyít, hogy az olasz eégek a kiváló minőségű gyergyói fa és fű­részárut felárral is hajlandók megvásárolni, csakhogy a megkívánt készleteket minden kö riilménvek között megkapják. Ugyanilyen kedvező kilátások között dolgozik a gyergvó- szentmlklósi ládagyáv is, amelynek üzeme százezer számra szállítja a hazai gyárvállala- latok számára különböző nagyságú csomogoló ládákat. Látva a gyergyói fátermelés nj korszaká­nak nagyszerű eredményeit é= kilátásait, fel­tűnő, hogy a Gyergyói Erdőbirtokosok Fa- termelő és Gazdasági Szövetkezetének tagjai között vmi látjuk ott. Gyerauóalfalu közbir­tokosságát. Érdemesnek tartjuk megemlíteni ezt. a körülményt, annál is inkább, mert a gyergyói közbirtokosságok sorában épp Gyer­gyóalfalunak van a legnagyobb kiterjedésű erdőbirtoka s annak révén a legnagyobb esé­lyei volnának a szövetkezeti gazdálkodás gyö­nyörű eredményeinek gyümölesöztefésében. »■—p————————^ umasmm«——I» »un ———­Falat bontott a vályogvato cigány* cfe csak alndltefet talál! * *« Tíz hónapi börtönre ítélték a meqrSqrâtt tolvajt Évkönyvet adott ki a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem rektori hivatala Kolozsvár, julius 14. A kolozsvári m. kir. Ferencz József Tudományegyetem rektori hi­vatala az Egyetemi Tanács megbízásából most” adta ki az 1940/41. tanévről szóló év­könyvét. Az évkönyv elöljáróban az egyetem múltját és jelenét ismerteti. Visszapillantást vet János Zsigmond, Erdély első fejedelme idejére, amikoris elhatározták, hogy az eltö­rölt kolostori és káptalani iskolák helyett többek között Kolozsvárott főiskolát létesíte­nek. Az első fejezet végigvezeti a különböző formákban, hézagosán működő egyetem tör­ténetét az elmúlt századok során és kitér arra is. miként, és milyen előzmények után ren­delte. el I. Ferencz József 1872 május 29-én az egyetem tulajdonképeni megalapítását. A virágzásnak indult egyetemet a fejlődés utján az első világháború állította meg, ami­kor az általános mozgósítás következtében már az első évben 1736 hallgató, 170 egye­temi alkalmazott, 40 tanár és tanító vonult be. A hallgatók száma az 1916/17. év máso­dik felében 420-ra csökkent, ebből is 112 nő volt. Drámai,módon ecseteli a bevezető feje­zet a román megszállás és az egyetem elvé­tele után bekövetkezett helyzetet. Leírja, hogy ■Schneller prorektor 1920 márciusában Buda­pesten nyitotta meg a Ferencz József egyete­met s egyben iratot küldött a világ vala­mennyi egyeteméhez és tiltakozást jelentett be a kolozsvári egyetem elvétele és munkájának megakasztása ellen. Az egyetemet Horthy Miklós kormányzó uj székhelyén. Szegeden 1921 október 9-én adta át regi rendeltetésé­nek. 1940-ben örvendetes változás következett be a Tudományegyetem életében, amennyiben az 1940 augusztus 30-án történt' bécsi döntés alapján Északerdéllyel együtt az egyelem ősi székhelye, Kolozsvár is visszakerült a Magyar Szent Koronához. A Tudományegyetemre először kinevezett tanárok 1940 október 23-án tették le az esküt, Hómon Bálint miniszter kezébe, az egyete­met pedig a Kormányzói Pár jelenlétében, ünnepélyes külsőségek között 1940 október 24-én nyitották meg a Matatás király Diák­házban. A megnyitás után Szilaj Kálmán ál­lamtitkár, miniszteri biztos irányításával azonnal megkezdődött az egyetem belső mun­kájának megszervezése. Az évkönyvben teljes terjedelmében meg­találjuk a Tudományegyetem néhai I. Ferenc József, Wlassics Gyula dr. egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter által aláirt alapitó ■íveiét. A következő fejezet az egyetem felügyeleti hatóságát ismerteti. Megtudjuk azt is, hogy az egyetem részéről az országgyűlés felső- házába kiküldött tag Miskolczy Dezső egye­temi tanár. Az évkönyv közli az egyetem tiszteletbeli doktorainak névsorát is. A jog- és államtudo­mányi kar 33, az orvostudományi kar 6, a bölcsészet, nyelv- és történettudományi kar 42, a matematikai és természettudományi kar 29 kiválóságot avatott diszdoktorává s igy az egyetemnek kerekem 110 diszdoklora van. Nagyrészük természetesen nincs már az élők sorában. Helyszűke miatt nem tudjuk vala­mennyit felsorolni, néhány érdekesebb nevet azonban kiragadunk: Harold Sidney, HarmS- «’orth Rothermere, gróf Csáky István volt magyar külügyminiszter, Botfái Giuseppe olasz nemzetnevelésügyi miniszter, gróf Ap- ponyi Albert, József királyi herceg, Hóman Bálint dr. volt vallás- és közoktatásügyi mi­niszter, Gyulai Pál,, Thaly Kálmán, Fadruzz János, Hubay Jenő, Benczúr Gyula, gróf Te­leki Pál, Dofptányi Ernő, Móra Ferenc, Brossai Sámuel, Mariin Lajos, II. Vilmos német exesászár, dr. gróf Klebelsberg Kunó volt vallás- és közoktatásügyi miniszter, Szent-Györgyi Albert dr. egyetemi tanár. A következő oldalakon megtaláljuk a rek­torok és az egyes karok dékánjainak névsorát az egyetem alnpitá-a óta. majd az egyetemi tanács 1940/41-es összetételét ismerteti az évkönyv. Rendszeresen felsorolja a könyv ez­után az egyes karok kiérdemesült és ezidő- szerint is működő tanárait, majd az egyetem! bizottságok névsorát közli. Pontos kimutatást találunk az egyetemi intézetekről és gyűjt e- ménytárakról is. Közli az évkönyv az egye­temi hivatalok vezetőinek, tisztviselőinek és alkalmazottjainak, valamint az egyetem hall­gatóinak névsorát is. Az évkönyv végén az egyetemi intézetek és Jjivatalok távbeszélő számát és címét, végül az egyetem tanítótestületének és tisztviselői­nek név-, cim- és lakjegyzékét találjuk míg. A rektori hivatal jó és alapos munkát vég­zett, amikor ezt a kitünően szerkesztett, gaz­dag adathalmazt tartalmazó évkönyvet ki­adta. Közli még az évkönyv, hogy a tudo­mányegyetem 1940/41, tanért működéséről szóló beszámoló külön kötetben jelenik meg. Kolozsvár, julius 14. Többszörösen .bünte­tett előéletű ember Bános Sándor, az írisz- telepi cigánysor lakója. A meglett korú ei- gány már 25 esztendős korában megismerke­dett a törvény szigorával, amikor — 1925- ben — elsőkben ítélték el lopás miatt. Ezt a büntetést, rövid időközökben követte a többi. Megrögzött „mestersége“ 1929-ben, 1935­ben és 1937-beu újból börtönbe juttatta a vályogvetőt. A magyar igazságszolgáltatás ugyancsak hamarosan találkozott Bános Sándor nevével. A cigányembert az elmúlt év fohjarrán kél alkalommal ítélte el lopásért. legutóbbi, hat hónapra szóló börtönbünte­tését ezév június 14-én töltötte ki Bános Sándor, de már néhány napra rá, junius 19-én újra csendőrkézre került. Ezúttal is régi bűne, a tolvajlás juttatta börtönbe, még pedig éppen börtönbeli „tapasztalatai“ kö­vetkezményeként. Félesztendős fogsága alkalmával ugyanis Báncs Sándor összekerült Moldován Pál 53 esztendős kolosborsai oláh cigánnyal, aki szin tén lopás miatt került hűvösre. Az öthőna- pos fogházbüntetését töltő Moldován Pál „testvéri jóindulattal“, tanácsokkal látta el kiszabadulás előtt álló, tiz esztendővel fiata­labb oigánytársát. — Három purdé vár odahozza, meg az asz- szony — sopánkodott elbocsátatása előtt Bács Sándor MóMtfván Pálnak. Fogolytársa azzal vigasztalta, hogy az élelmes cigány éhen soha nem pusztulhat. — Áll egy malom Hidal más határában, — mesélte Moldován sors- és nem-zettársának, — annak a kamrája tele van mindenféle jó­val: sok zsírt, szalonnát, kolbászt, lisztet és kényéret találsz ott. csak utána kell menni. Báncs Sándor utána is ment. Ezzel akarta megörvendeztetni rég nem látott porontyait és asszonyát. • — Becsapott á gázsetnber, hogy n devia verje meg, — szitkozódott társára a bíró előtt. Mert, mondanunk sem kel!, a hatóság kezére került a .rosszul sikerük betörőkaland után. — Nem kaptam én ott semmi egyebet aludt tejnél, pedig ugyancsak megdolgoztam érte. A nem éppen könnyű munka abból állott, hogy ki kellett, bontania a malom falót, mert csak .igy juthatott be annek kamrájába. Né­hány köcsög aludttej elfoguasztása után némi ruhaneműt is összeszedett a tolvaj cigány, közben azonban zajt ütött. Heinz Vilmos ma­lom béri ő, aki éberen figyelt minden gyanús neszre mert nem sokkal azelőtt 70.000 lejét- lopták el, nyomban ott termett. A hatalmas 1942. J V £ 1 U $ 15 ember útját álfa a betörőnek. A csapdába jn­ott Báncs Sándor mégis reménykedett, hogy a sötétben nyomát vesztik, ezért harapással igyekezett kiszabadulni a malombérlö erős fogásából-$ dulakodás közben ellenfele kezét véresre marta. A kétségbeesett kísérlet nem sikerült és a esendőrség másnap már újra át­adta a kolozsvári ügyészségnek a rovottmui- tu cigány. A „jó pipá“-t, ahogyan nem rég elhagyott ccllatársai Báncsot elnevezték, ki­törő örömmel üdvözölték. Le.Jtner Richard dr. büntető egvesbiró tár­gyalta le az előzetes letartóztatásban lévő Báncs Sándor betörési ügyét. A cigány fel­bujtójául Moldován Pált nevezte meg. Bűn­részesként ezért Moldován Pált is felelősség­re vonták. A kihallgatásra elövezetett Moldo­van Pál azonban mindent tagadott. Mint­hogy állítólagos bűntársának vallomásán ki* vűl egyéb terhelő bizonyíték nem merült fel Moldován ellen, a törvényszék a vád alól fel­mentette. Báncs Sándort ellenben lopás bűn­tettéért tiz hónapi börtönre és öt esztendei jogvesztésre Ítélte el. Az Ítélet jogerős. Az Egyesült Államok és a kaucsuk A „világ leggazdagabb országa", a „kor­látlan lehetőségek hazája", váratlan hely­zetbe került s az feltárja előtte a nincste- lenség nyomasztó! érzését és a szegénység, a szükséget szenvedés tehetetlen tépelődését. Ha az amerikaiak békében is találkoztak volna olyan problémával, mint amilyen ma a gumihiány, valószínűleg nem mentek volna el olyan érzéketlenül a német kíván­ságok mellett. Mint a világ legnagyobb gépkocsitermelő országa, az Egyesült Államok természetesen a legtöbb kaucsükot is fogyasztották az ösz- szes ipari államok között. 1940-ben, tehát az amerikai viszonylatban még teljesen nor­mális évben, 5.127.677 gépjármüvet gyártot­tak a hozzátartozó gumiabronccsal felsze­relve. Az a teljesítmény, a többi ipari ter­melés gumiszükségletét Is beleértve, a Föld kaucsuk termelésének kereken 75 százalékát emésztette fel. Háborúba lépése előtti évben a yenkeek kaucsuk igénye már 900 ezer ton­nára esett vissza, vagyis megelégedtek a világtermelés 60 százalékával. Hogy megszerezhessék ezt az értékes nyersanyagot — és ez a legnagyobb „handi­cap", — a külföld jóakaratára és megérté­sére szorultak, mert a belföldi hozam a szükséglet alig 1 százalékát fedezte. Az el­múlt nyolc hónap katonai eseményei világo­san mutatják, hogy az Egyesült Államok elestek az utánpótlást biztosító angol és hol­land gyarmatok túlnyomó többségétől. Érdekes egy pillantást vetni a másképpen oly száraz statisztikai adatokra: 1940-ben a nyers kaucsuk világtermelése — a szinteti­kus gumi kivételével — 1413 ezer tonnát tett ki, melyből 604 ezer tonna esett a Maláj­félszigetre, Borneóra és Sarawakra: 114 ezer Indiára, Ceylonra és Burmára; 545 ezer a Holland-Indiai szigetekre; 66 ezer a francia Indókinára; 44 ezer Thaiföldre és kereken 40 ezer tonna latin Amerikára, Afrikára és Ausztráliára. A számok világosan beszélnek. A japán térhódítás megfosztotta az angolszászokat a Maláj-félsziget, a Holland-Indiai szigetek és Burma nyerskaucsukjától, úgyhogy alig há­rom hónap leforgása alatt Uncle Sam biro­dalma elveszítette a gumitermö vidékek 95 százalékát. Most az Egyesült Államok nem. számíthatnak másta, mint „felhalmozott" készleteikre, a szintétikus gumigyártásra és a hulladékgumi gyűjtésére. Azzal minden közepesen tájékozott európai is tisztában van, hogy az amerikaiak soha nem gondol­tak készletek felhalmozására, nem készültek könyörtelen következetességgel szintétikos gumi gyártására cs irtóznak a hulladék- gumit az autótemetőkböl összegyűjteni. Hogyan oldja meg Roosevelt ezt az ége­tően sürgős kérdést, hogyan szereli fel gumi- abronccal az ígért 150.000 repülgőépet, az egymillió autót és a többi mesébe illő meny- nyiségü (egyelőre csak Ígért) hadianyagot? Ausztrália, Afrika, Ceylon és latin Ame­rika egyelőre még rendelkezésére áll mini­mális termelőképességével, de itt állandóan veszély fenyegeti az útnak indított kanca ti­kot; a repülőgépek és az autók kereke he­lyett a tengeri halak játékszerévé válik a német tengeralattjárók jóvoltából. Ezenkívül a csekély megmaradt mennyiségre még két igen kiéhezett ország, Anglia és a Szovjet­unió is tátja a száját. Kétségbeesett lépésnek fektethető a* a nemrég kiadott közlemény, ame y szerint 40.000 amerikai munká3 kutatja az őserdők­ben a vadon élő guru! fákat. Bármilyen paradoxálisar, hangzik is, úgy látszik, hogy az angolszász világbirodalmak sorsa a délamerikai őserdőkben dől el. H. J. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom