Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-21 / 139. szám

Közellátási értekezletet tartottak a kormány tagjai Székelykereszturi napló A LEGELSŐ MAGYAR EMBER SZÜLETÉSNAPJÁT * 8 zászlódiszbe öltözött SaéUelykeresztar srintiszta székely, keresztény társadalma alattvalói hódolattal ünnepelte meg:. A reggeli renésébreszto után az egye« fele- kezetek templomaiban ünnepi istentiszte­leteket tartottak a katonai, felekezeti és polgári hatóságok képviselőinek, valamint a hívek népes gyülekezetének részvételével. Székelyföldi körútja során kíséretével Szé- kelykereszturon is átutazott. Az ezidő sze­rint határmenti székely város lakossága zászlódiszben és nagy lelkesedéssel ünnepel­te a kormányfőt. RITKA ÉS KIMAGASLÓ MŰVÉSZI ESEMÉNY volt Székelykereszturon Kiss Ferencnek, a Nemzeti Szinház örökös tagjának, az or­szág első drámai művészének vendégjáté­ka. Kiss Ferenc Fülöp Katónak, a Nem­zeti Szinház tehetséges fiatal művésznő­jének közreműködésével hozta színre Bc- govtts Milán honát iró „Ki a harmadik?“ e. háromfelvonásos színmüvét. A kiváló művészek Székelykereszturra érkezésénél is megnyilvánult a ritka és kimagasló művészi esemény iránti érdeklődés: való­ságos tömeg kisérte ök«t a Walter-szálló- ba. Este zsúfolásig megtöltötte az TJránia- mozgófilmszinház nagytermét az érdeklő­dő közönség. Az érdekes tartalmú színmü­vet megrázó erővel hivta életre a két ki­váló művész. Az egyes felvonások, vala­mint az előadás végén szűnni nem akaró tapsorkánnal hivta ismételten maga elé ». sdnház közönsége a két nagyszerű sze­replőt. Előadás után zártkörű társaság meghitt és lelkes hangulatban ünnepelte a vendégeket. Vacsora közben a művészek elragadtatással beszéltek arról a közvet­len vendégszeretetről, amelyben részesül­tek. Kiss Ferenc ezekkel a szavakkal bú­csúzott munkatársaitól: „Negyedszer va­gyok előadói körúton Erdélyben. Kétszer még a megszállás ideje alatt voltam. Ná­latok, Udvarkelymeg.vében és Székelyke­reszturon most vagyok először, de még el­jövök hozzátok, mert nagyon megszeret­telek benneteket!“ Mi igy köszöntünk el • nagy művésztől: „Isten hozzon nvtocl ha­marabb és minél többször közénk!“- AZ ALLAMI TANÍTÓKÉPZŐ- INTÉZETBEN Junius 17-én fejeződtek be az idei tanitóké- pesitő vizsgálatok. A vizsgálatok elnöke An­gi Dénes tanügyi tanácsos volt. Népiskolai tanítói oklevelet kaptak: Demeter András, Dobos István, Gedeon Zoltán, Kádár Ba­lázs, Gergen György, Keresztes Zoltán, Ke- yezsi András, Kováts Károly, László Béla, Márkus András, Márton György, Nagy Emil, Nagy Károly, Olosz Dénes, Rácz Jó­zsef, Teleki Béla és Zári János tanítójelöl­tek. Angi Dénes elnök a képesítő-vizsgálat befejeztével elismerését fejezte ki a tanári testület tagjainak azért a nevelő és oktató munkáért, amellyel a székely fiuk magyar tanítóvá való kiképzését a két átmeneti év. alatt végezték. A tizenhét uj magyar tanító állami népiskolai tanítói állásra pályázik. A SZÉKELYKERESZTURI ATLÉTIKAI CLUB TENISZ-SZAKOSZTALYA lelkes hangulatban tartotta meg évi ren­des közgyűlését. A közgy űlésen a rendes tagokon kivül megjelent Gyarmathy De­zső dr. egyesületi elnök és a testvérszak- nsztály képviselői is. A Magyar Hiszekegy elmondása után Gyarmathy dr. elnök tör­ténelmi visszapillantást vetett az egyesü­let 22 éves, küzdelmekkel teljes múltjára, kiemelte az egyesület működésének jelen­tőségét nemzeti, társadalmi és sportszem­pontból. Az elnök nagyhatású felszólalá­sa után Balázs Zsigmond, a teniszszak­osztály elnöke tartotta meg beszámolóját a szakosztály újraszervezése és újjáélesz­tése érdekében kifejtett munkáról, majd ifj. Szolga Ferenc és Szakáts Zoltán ter­jesztették elő intéző-titkári, illetve pénz­tári jelentéseiket és a költségvetési előlrány satot. A jelentéseket a közgyűlés egyhan­gúlag elfogadta és lelkesen állást foglalt a sportszerű edzés, valamint a fiatalabb nemzedéknek a fehér sportba való bevoná­sa mellett. Az indítványok során Gyar- matliy dr. elnök méltatta a szolgálati át­helyezése miatt távozó Balázs Zsigmond ügyv. alelnöknek és szakosztályi elnöknek az egyesület érdekében kifejtett munkás­ságát s annak elismeréséül :yz elnök ja­vaslatára a közgyűlés Balázs Zsigmondot egyhangúlag örökös taggá választotta. Hasonló értelemben emlékezett meg a szín tén távozó ifj. Szolga Ferenc intéző és Balázs Zsigmondné alapitó tag és ellenőr munkásságáról, akiknek érdemeit jegyző­könyvileg örökítette meg a mindvégig lel­kes hangulatban lezajlott közgyűlés. KRÓNIKÁS Budapest, jun. 20. (Búd. ffirt.) Szombaton d. e. tiz órakor a miniszterelnökségen KáHay Miklós miniszterelnök elnöklésével értekezlet ült össze, amelyen a kormány tagjai közül vitéz Keresztes-Flseher Ferenc belügymi­niszter, Reményi-Sehneller Lajos pénzügy- miniszter, Bánffy Dániel báró, földmüvelés­Az ősi hagyományok tisztelete minden nemzet boldogulásának alapfeltétele. Tud­juk a magyar históriából, hogy nemzetünk történelmének legdicsöibb korszaka éppen arra az időre esik, amikor nyugaton már kialakultak és vezetöszerephez jutottak a városok. Nem csoda ennék következtében, hogy a magyar főváros ősi Buda nevéhez a magyar történelemnek éppen ebből a leg­szebb idejéből való hagyományai fűződnek. Éppen ezért történelmi érzékkel bíró ember szinte szakrális tisztelettel ejti ki e nevet: Buda. Abból az alkalomból írjuk le e sorokat és ismételjük a régi közóhajt, hogy Vasvárme- gye törvényhatósága állást foglalt főváro­sunk nevének kérdésében és az ősi magyar név visszaállítását, illetve az idegen és rossz hangzású Pest névnek fővárosunk nevéből való elhagyását kérte. Szkéífea eredetre vall a Buda név A kutatások már régebben megállapítot­ták, hogy fővárosunk helyén'már a legrégibb időkben is fontos települések voltak. Van olyan felfogás is, amely szerint az itteni te­lepülés neve már a szkithák idejében is Bu­da lett volna. A Buda név mindenesetre szkitha eredetre vall. India olyan részein is megtalálható, ahol a szkitha hatás szin­tén kimutatható; ilyen a Bihar nevünk is. A legrégibb ismert város ezen a helyen a keltáké, amelynek neve: Ak-Ink, azaz bő viz. Ebből eredt a későbbi római város ne­ve: Aquincum. A hunok idejében is igen fontos település volt ez a hely, amelynek neve egyesek sze­rint már ekkor is Buda volt. A hagyomá­nyok azt tanítják, hogy az itteni hun város­nak neve: Etel-Vár volt, ami szószerinti for­dításban annyit jelent, mint a nagy folyam­menti, azaz dunamenti város. De lehet, hogy Buda és Etelvár két egymástól eltérő, egy­más mellett fekvő helység neve volt.* A Ko­rai ónémet, teuton krónikák Etzelburc név alatt őrizték meg a város nevét, latinul ci- vitas Athilae. Az az erőszakolt feltevés, mintha ezt a várost hun nevében meglévő etele, szó után, amelynek jelentése víz, nevezték volna a búi gárok a maguk hulgárszláv nyelvén voda néven és hogy ebből eredt volna a magyar Buda név, okmánvilag egyáltalán nem iga­zolható. Merő fantázia annak feltevése, hogy a magyarság nem a rokon hun szót, hanem annak bulgár-sz'áv fordítását vetté volna át. A hivatalos nyelvészet már eldöntötte és ez nagyszámú okmánnyal is igazolható, hogy a Buda ősi magyar személynév. A turk né­pek helynévadásának egyik jellegzetessége továbbá, hogy személyneveket alkalmaznak helynevekként minden további jelző vagy képző hozzáadása nélkül. Ezt a jellegzetes- ség'et pedig a honfoglaláskor! magyar hely­névadás őrizte meg a legtisztábban. Ilyen személynevekből és törzsnevekből lett helyneveink: Arad, Báes, Békés, Csa- nád, Debrecen, Doboka, Sztrigon, Gyula, Kalocsa, Kalotha, Kolozs, Pozsony, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Szolnok, Torda, üng, Beszprim, stb. majd Nyék, Megyer, vagy Magyar, Kürt, Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi, stb. De a legismertebbeken kívül egész sorát sorolhatjuk fel azoknak az ősi magyar sze­mélyneveknek, amelyeket magyaros alak­jukban minden idegen krónikáknál jobban éppen az évszázadok viharain át fennma­radt helyneveink őrizték meg a legtökéle­tesebben számunkra. Az újabb oknyomozó történelem egyes idegen nyelvű krónikák­ban elferdítve ránkmaradt személyneveket éppen ezen helyneveinkben fennmaradt ne­vek segítségével tudja helyesen átértékelni: Y. ö.: Anonymus: Ochtum — Ajtony, At- helkuzu — Etelköz, Athila — Ethele, Tuhu- tum — Tétény, Zomus — Szamos, Erdeuelu — Erdőéivé, Tulsoa — Tolcsva, Zogea — Zagyva, Zyl — Szél, stb. ügyi miniszter, Enkáeis Béla táxcanélküli mi­niszter vett részt, A megbeszélésen Losonczy István közellátásügyi államtitkár beszámolt a közellátás mai helyzetéről, valamint a jövő gazdasági évre szóló olyan terveket ismer­tetett, amelyek az ellátás zavartalan biztosí­tását még hatékonyabban szolgálják. A Buda név azonban nemcsak itt a Duna mentén, hanem hazánk más területein is gyakran előfordul. Megtaláljuk azonkívül a Buda nevet a Havasalföldön és a Moldová- ban is, valamint az egykori etelközi terüle­teken még ma is. Ez magyarázatát abban a körülményben leli, hogy ezek a területek a honfoglalást megelőző időkben, de azután is évszázadokig magyar fennhatóság alatt állottak és a Buda nevet sek más ösmagyar személynévvel együtt az ottani magyar ős­lakosság adta és őrizte meg helynevekként. Határozottan nem -tudjuk megállapítani, hogy ki volt az, akinek nevét a Dunamen- tén alakult ösmagyar település (Buda) ne­ve megőrizte. A magyar őshagyományok szerint a nagy hun fejedelem Ethele (lati­nosán Athila) bátyjának neve is Buda volt és az ő nevét őrizte volna meg ez a duna- menti település. Buda jelentősége 1245-ben kezdődik, ami­kor a várostól délre a mai Várhegyén (az akkori Uj-Pest hegyen) IV. Béla egy uj vár fallal megerősített várost kezd építeni, mely várost Uj-Buda és Nagy-Buda néveu emle­getnek. A régi Buda neve ettől kezdve lesz ő-Buda. Ennek a nagyjelentőségű esemény­nek, ami rendkívül nagy kihatással volt az összes környéken kialakult helységekre és a mai magyar metropolisz kialakulására, most 1945-ben lesz 700-ik évfordulója. A magyar főváros vezetősége bizonyára nagyszabású és méltó keretek között fog megemlékezni a többézeréves település története kimagasló eseményének 700. évfordulójáról. A városi élet és a városi szervezet fejlő­désévé' az Anjouk alatt, különösen pedig Nagy Lajos alatt nyer sokat ó-Buda és' Buda jelentőségében. Nagy Lajos mindkét városban királyi palotát épittet, majd a vi­segrádi Váraljáról átteszi székhelyét Budára. Ma Nagy Lajos király trónralépésének 600. évfordulója alkalmából mindenképpen indokolt és illő volna az ország fővárosának az ő nagy emlékének méltó keretek között hódolni, aki ezen királyi cselekedetével vég­legesen megalapozta Buda későbbi nagysá­gát és dicsőségét. A Hunyadiak alatt már csodálatos legen­dás fény övezi a Buda nevet. A világ min­den részéről fejedelmek, művészek és írók tódultak ide. A magyar Kánaánnak tündér­vára volt Buda és minden idegen büszkén emlegette, ha egyszer életében itt megfor­dulhatott. Buda Regla név alatt emlegették ebben az Időben az ország fővárosát a kül­földi krónikák. A török hódoltság idején is egyik legis­mertebb városa volt Buda a nyugati oszmán birodalomnak. Ma is az egész mohamedán világban legendás emlék fűződik a Buda névhez. Hogyan került a Pest név a Buda névhez? Hpgyan ragadt a Pest név az ősi patinás Buda névhez? Pest a régi magyarban is meg lévő szláv kozszó, melynek jelentése: ke­mence, barlang. Eredetileg a Gellérthegy bulgár-szláv neve volt és innét kapta nevét a mellette kialakult Pest és Kispest helység. Ezek az egykori Buda (ma ö-Buda) városá­tól délre feküdtek a Duna mentén. A mon­golvész után a Pesthegy tövében letelepülő német hospesek a helység nevét mindjárt a maguk nyelvére fordították (Ofen). Ma már nem szokásos németben az Ofen név használata, mert rájöttek, hogy az Ofen név tulajdonképpen a Pest név fordítása és a Buda név lefordíthatatlan ősi magyar sze­mélynév. A Duna innenső oldalán eredetileg Uj-Pest alakban, majd -később állandóan Pest alak­ban szerepel ez a név. Mindenesetre nagy kár, hogy a közelben nagyszámban szereplő ősi magyar helynevek: Nyék, Megyer, Bécs, stb. helyett ez a rosszhangzásu szláv eredetű helynév maradt meg a város neveként. Kü­lönösen a török hódoltság alatt emelkedett 2942.. jr p ar i n 's 5r Pest városa arra A hatalomra ra, ahogyan azt a reformkorának ietején.3»« láljuk. Nagy problémát okozott tt reftsem* korszak ál 1 ami érfiainak S. két váróét és fiat Buda és az újdonsült Pest halálos versen«, gése. Széchenyi István minden törekvése oda irányult, hogy a két város egyheohww®» fásával ezeket az ellentéteket a főváros go? dasági és politikát fejlődése érdekében kikü­szöbölje. így valósult meg a lánchíd terve i*. A névkérdés megoldása sokáig késleltette a gazdasági, közigazgatási és politikai egye sülés megvalósulását. A pesti lokáípatriofe- ták túlságosan erősen ragaszkodtak ahhoz, hogy a magyar főváros neve: Pest legyen, Ez már azért is kifogásolható volt, mert hi­szen ez a szó a legtöbb nyugati nyelven dög vészt, nyavalyát jelent. Csak a történelmi * érzékkel biró államférfiainknak köszönhető, hogy az ősi magyar Buda név ebben a haj­szában egészen feledésbe nem ment. Egy i'deig Honderű volt az a név, amit Széche­nyi kifundált a főváros nevének, de ez Eöt­vös József jól sikerült élcén („honte des nies“ utcák szégyene) meghiúsult. Ezután Pest-Buda volt az a név, ami a cívisek óhajának megfelelt. Az uj címerben ma is felül van Pest és alul Buda jelvénye. A Pest-Buda név hátránya, hogy a Buda név másodhelyre szorul, de mindenesetre előnye hogy nem hasonlít Bukarest nevére és az­zal nem lenne olyan hamar összetéveszthető, mint Budapest. így született meg a Buda-Pest elnevezés, amelyet az 1872: 36 t.-c. iktatott törvénybe. Nagy előnye volt ennek a névnek, hogy az. ősi magyar hagyományok által megszentelt Buda nevünk, — ha nem is egyedül, de min­denesetre — a fö, az első helyen áll. Ez a kettős név azonban nem igen ment át s köztudatba- Az ország fővárosát egyes vi­dékeken még ma is csak ősi néven egysze­rűen Budának nevezik, mig más vidékeken — sajnos — Pest a neve. Mindenképpen indokolt volna országos mozgalmat indítani az iránt, hogy a főváros neve a közbeszédben mindenütt egyszerűen csak Buda legyen. Mint ahogy mozgalom indult az irányban, hogy Fest-Pilis-Zsolt- Kiskun vm. neve a közbeszédben ne Pest megye, hanem Zsolt megye legyen. A pestiek amaz önző érzése ma már meg szűnt, amellyel a Pest név fenntartását haj­dan követelték, sőt ma már az egész ország • közvéleménye az ősi Buda név mellett fog­lal állást, annál is inkább, mert a Pest név­hez az utóbbi évtizedek sok kellemetlen és káros eseménye és körülménye kapcsolódik, igy hát semmi akadálya sem lehet annak, hogy fővárosunk nevéből hivatalosan Is el-, hagyjuk a rut Pest szót és fővárosunk ne­veként ismét csak a Buda nevet használ­juk, mint annyi évszázadon keresztül a múltban. Ezt követeli a város történeti jogfolyto­nosságának érdeke is. A külföld 1872-tői, a Buda-Pest újdonsült név születésétől szá­mítja fővárosunk történetét. A Budapest, névvel szemben újabban egyesek a Buda­vár nevet vetették fel. Ez az egészen uj név azonban sem történetileg sem pedig nyel­vészetileg nem helyes. Okmányainkban egy­általán nem mutatható ki, a köznyelvben is 1848 óta szerepel. íróink nagy részénéit „Budai Vár" vagy „Buda Vára“ alakban. Az ősi Buda név hivatalos visszaállításá­ra több alkalom kínálkozik. Ez évbon van Nagy Lajos királyunk trónralépésének 600. évfordulója, aki Buda városát királyi szék­hellyé tette; 1943-ban lesz Mátyás király születésének 500. évfordulója, aki alatt Buda egyik legnagyobb fénykorát élte; 1945-ben pedig 700. évfordulója lesz annak, hogy ÍV. Béla királyunk a budai Várat építtette, ami pedig fővárosunk jövő nagy szerepére rend­kívül döntő hatással volt. A Buda név visszaállításával tartozunk nagy fejedelmeink és államférfiatok emlé­kének is. Sok ezer ember, aki ma ebben a gyönyörű metropolisban megélhetést és bol­dogulást talál, hálás lehet Budának, hogy a vérzivatarok árnyékában ez a város azzá fejlődött, amivé lett. Háláljuk meg ezt azzal, — ha már az ősi hagyományainkra való hi­vatkozás nem bizonyulna eléggé erős érv­nek, — hogy ezt a szép magyar nevet: Buda, — ősi jogaiba mihamarabb visszaál­lítjuk. . Ameddig magyar él, állni fog Buda! Uj járási beosztást létesítettek a délerdélyi és bánsági megyékben Bukarest, juntos 20. (Bud. Tud.) A hiva­talos lap közli az erdélyi és bánsági várme­gyék uj járási beosztását. A beosztás szerint Temes-Torontál vármegyének 13, Szörény vármegyének 9, Brassó vármegyének 7, Ko- lozs-Torda egyesült vármegyének 12, Arad vármegyének 11, Alsó-Fehér vármegyének 8, Hunyad vármegyének 12, Szebennek 6, Fo- garasnak 4 és Brassónak 6 uj járása van. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ÁLAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK KÄLLAY MINISZTERELNÖK A merj megnyit Pusztay Drogériában Wesselényi Miklós-utca 2. síám alatt kUlfö:di és bslfö'di külőnlegeségek szolid árak mellett szerezhetők be. Legyen fővárosunk neve Buda Irta: Széli Sándor dr.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom