Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-28 / 71. szám

1942* M anc.lt) S 2S A thocwniHQ Streettől a %>oowHÍHQ Streetig 'Szingapúr. Ahogy most utána gondolunk, most látjuk, milyen nagy veszteség az ango­lok számára. Elveszítettek, örökre elveszitet- tek egy félelmetes hírű energikus pontot s esen túl, ami sokkal nagyobb csapás, egy le­gendát: Kelet kiszínezett, bearanyozott legen, dóját, a birodalom legendáját. Elveszítették azt, ami mindig leginkább izgatta az angol fantáziát s amit benézve babusgattak maguk­ban: The romance of the East, Where East and West meet, Kelet regényét és azt a he­lyet, amely összeköti Nyugatot Kelettel. A többi veszteség, akármilyen súlyos is, nem olyan fájdalmas. Hong-Kong csak kereske­delmi város volt, Shanghai egy nagy bunfé- szek, de Szingapúr, az erő volt és a költé­szet volt. Miért pontosan Szingapúr elvesztése ütöt­te szivén az angol világbirodalmat? Hiszen az angolok a keleti kikötök enész sorának az urai: először Szuez, majd Bab el Mandeb, a gyöngy kikötő; tovább keletre Bombay a the Eastern Gate, a keleti kikötő, mén mindig reem utolsó, nem a véoső, az igazi Kelet. Ez csak Közép-Kelet, Middle Egst. A nagy ke­leti titkok rejtegetője mégis — Szingapúr VOlt . . m Keled rejtelmeibe behatolni régi emberi vágy. Már a klasszikusok énekelnek róla az Argonautákban. Nehéz kibogozni a nehézkes hősköltemények igazi, értelmét, de közös vo­násuk szembetűnő: Kelet felé vágyik a régi görög, az arany, a napfény és az asszony ha­zájába. Az arany és a napfény a dragonoknak való, az argonaulák a nő után áhítoznak. Szimbolum-e vagy nem, de a nagy emberi vállalkozások is mindig Kelet felé irányultak. Maga Kolumbusz Kristóf is, hogy mentegesse magát Amerika felfedezéséért, Kelet vará­zsára hárította a felelősséget: — Nyugatra indultam, hogy Keletre érhessek, — buscar Levante por Ponente, Dolgában annyira biz­tos volt, hogy magával vitte az akkori keleti nyelvek, az arab, héber nyelvek ismerőjét, Luis de Torresl, aki természetesen zsidó volt. Különös iróniája a sorsnak, hogy az első ke­reszténnyel együtt az első zsidó is partrálé­pett Amerikában. Azok előtt, akik a keleti titkot keresik, esak az utolsó állomás számit: Szingapúr, vagy egyszerűen a „Kikötő“. West of Singa­pore, ahol találkozik Kelet Nyugattal, hiszen nem lehet Nyugatról mindig csak Kelet felé hatadni, sem Keletről mindig esak Nyugat felé. Gyógyíthatatlan betegség ez a keleti- mánia; földi orvosság nem található lecsilla­pítására. ' Szingaporenak ez a központi fekvése végte­lenül elbűvölte az angolokat. Úgy érezték magukat a kikötőben, mintha világbirodal­muknak tetejéről szemlélnék a végtelen terü­leteket. S mostf Most vigasztalanok. Szingaporenak a japánok mindjárt a meg­hódítás után uj nevet, adtak (Sonanko) és a Tenno kegyelmesen megerősítette az uj elne­vezést, Jelentését- már tudjuk: Déli Világiló Kikötő. Már az uj név is egy uj misztiku­mot, egy uj legendát tár fel: a japánok Dél- legendáját, mely merőlegesen hat az angolok keleti legendájára. A kettőnek metszöpontja végzetszerűen Szingapúr. Két misztikum nem fér meg egymás mellett, megindul tehát a hare, az élet halál harc, az egyeduralomért, mert a misztikum féltékeny erő. Minden le­genda-összeütközés egy erőpárbajt is jelent egyidőben. Az elmúlt hónapok arról voUak hivatva dönteni, hogy melyik misztikum az erősebb. Az események semmi kétséget nem hagytak hátra: a japánok Dél-misztikuma a szószoros értelmében elsöpörte az angolok Kelet-legen­dáját. Ne essünk tévedésbe. Nem a mechani­kai, légi, számbeli fölényre gondolok. A: an­golok sokan voltak, nagyon is sokan ahhoz a térhez viszonyítva, ahol harcoltak. Nem is engedte meg a rövid ideig tartó küzdelem a rendelkezésre álló gépi erők totális harcba- dobasát. Inkább szellemi küzdelem dúlt. Es uz angol fegyverek fejet hajtottak a japán csoda előtt. Mi az oka ennekÎ Az, hogy egy elfáradt, fatalista, sztatikus misztikum találkozott egy lendületes, friss, dinamikus misztikummal; Kelet védői nem hittek többé a keleti legen­dában, felszámolták a gyermekkoruktól béké­jük oltott vak hitet, makar,s elhivatottságot. Pérával és Yamashita párbeszéde drámai, je­lentőségű: egy elaggat birodalom bölcseleté. — Délelőtt 10 óráig megadják magukat? —. Igen. Felesleges minden kommentár. Szingapúr meghódolása nem egyedüli je­lenség az angol faj válságának történetében. Elveszítették a keleti misztikumot, vele együtt az Empire, « birodalom misztikumát, is. Szí­vesen hallgatják kényelmes londoni otthonaik­ban, a kandalló mellől (amilyen kényelme­sek a mai londoni otthonok Churchill speeches-eit és azt hiszik, hogy teljesítették kötelességüket a birodalommal szemben, ha Churebitlre szavaznak, de azok, akik az Em- piret védik, az első kínálkozó alkalmat fel­használják, hogy megadhassák magukat és tCeZEtt tlrsjsítk boldogok, fia kikapcsolódhatnak egy olyan verekedésből, amely iránt úgysem nagyon ér­deklődnek. Egyénenként bátrak, el kell is­merni, de erkölcsileg üresek, kétkedők és ér­dektelenek. Megszokott mozdulatuk, ha fog­ságba esnek, a vállvonogatás. Mintha hangta­lanul jelentenék: mire való az egész komim dia? Égy Líbiában fogságba esett angol tá­bornok, néhány perccel a fogságba esés,után, Így mormogott: ,ßohasem hittem volna, hogy az egész hadosztályomat húsz perc alatt elveszítem“, És kacagott és a vállát vono- gatta. Egy másik magas rangy tiszt, akit baj- társával együtt fogtak el a németek, nevetve, mintha egy jó tréfát mondana, adta elő: „Ezt a hülyét (bajtársára mutatott) akar­tam a fogságtól megmenteni. Mikor hozzá értem, az önök markába pottyantam. A hü­lye (fool) azt sent tudta meglepetésében, hogy Afrikában van-e". Kacagott — és a vállát vonogatta ö is. Az utolsó angol generációk elveszítették a birodalmi öntudatot? Igen, elveszítették. Nin­csenek tisztában a birodalom fogalmával, a terület méreteivel, a távolságok nagyságával. Megszokták, hogy repülőgépen átsvkamvalc a tér felett s a földi valóságok iránt érzékeik elcsökevényesedtek. Elfelejtik, hogy egy hajó KÓRUS LIKŐR! Székelyföld* növényekből ké­szíti az Erdélyrészi Hangya R um - és Likőrgyár, Marosvásárhely Anglia és a Távol-Kelet között az utat a Jóreménység foka körül egy év alatt csak háromszor teheti meg. Vájjon nem arra vezethetök-e vissza a ti- volkeleti kudarcok, hogy az egész utánpótlási a Földközi-tengeren szándékoztak lebonyoli­Márclus 28, március 31 és április 2.-án d.u.Vs3 órakor tani, de Bőmmel és Bastíeo keresztül huita számításaikat? Tény az, hogy felkészültségük nem volt egyáltalán birodalmi jellegű. Hiába kiabál Londonból Mr. Churchill. A szóára­dat nem képes féltartóztatni a végzetet. 1939 óta az angol politikának két alapvető tévedése szembetűnő. Nem értették meg, hogy az 1914-es állapotok gyökerestől megváltoz­tak és nem számítottak arra, hogy a konflik- tus áttekinthetetlen térre terjedhet ki! Úgy képzelték, hogy egy háborút irányíthatnak a Doowning Streetről, azt hitték, hogy a Doow ning Street akaratát rá tudják kényszeríteni az ellenfélre és esetleg meg is védhetik az Em- piret a Doowning Streetről. Azt gondolták, hogy a háborunyerés legbiztosabb módszere az örökös védekezés. H<y így is volna, ki kéllett volna jönniök a Doowning Street penészes fa. lai közül és védőállásba kellett volna helyezked­niük a délkörön és a szélesséoi körökön. Csak á határtalan térben lehet egy birodalmat meq- teremteni és megvédeni. A délkörök és a szé*- lességi körök tova tűntek a száguldó repü­lőgépek mögött. Ez a felületesség mintha jel­kép lenne: miinél előbb leszámolni a biroda- lomgnal és bezárkózni a Doowning Streetré, természetesen kacskaringós jelentésekkel az aktatáskában. Visszatérni Doowning Streclre... A Doowning Street és a Trofalgar Snwwe közötti néhány négyzetméteres esőtől Csillogó aszfatlról indult el egy világbirodalom.... és oda fog visszatérni, talán a legközelebbi jö­vőben! N. J. A pópa szatmári meqyéspüspökké nevezte ki Scheffler János kolozsvári eayetemi tanárt Róma, márc. 27. (MTI.) XII. Pius pápa szatmári megyéspüspökké Scheffler Jánost, a kolozsvári egyetem kánonjogi tanárát ne­vezte ki. Scheffler János, az uj szatmári megyés­püspök 1887-ben született a szatmári-negyei Kálmándon. Szülei egyszerű kisgazdák vol­tak. Gimnáziumi tanulmányait Szatmárné­metiben, a hittudományi főiskolát a buda­pesti tudományegyetemek végezte és sub auspiciis gubernatoris avatták a hittudomá­nyok doktorává. Tanulmányait Rómában fejezte be. 1910-ben szentelték pappá, rövid ideig Ungvárott volt káplán, majd a szat­mári teológiára nevezték ki tanárrá és ta­nulmányi felügyelővé. Amikor a szatmári gimnáziumot a románok lefoglalták, püspö­ke a város lakossága által létesített uj ma­gyar kát. ginin. élére állította igazgatónak. Néhány évi hősies küzdelem után ez az is­kola is áldozatul cselt a román erőszaknak. Ekkor Nagymajtény plébánosa lett. Rövid idő múlva azonban felcserélte plébániáját a tanári székkel, előbb Szatmáron. majd Nagy váradon tanította a teológiát. A megszállás alatt tántoríthatatlan magyarságáért sok üldiizetésben volt része, de annál jobban vette körül az erdélyi magyarság szeretető és megbecsülése. Egyike Erdély legjobb és .legtartalmasabb szónokainak. Élénken részt- vett az erdélyi magyar katolikusok tudomá­nyos és irodalmi életében. Amikor Erdély északi része felszabadult, a kolozsvári egye­tem egyházjogi tanárává nevezték ki. Egyéves tanársága után érte most a p&pa kitüntetése, amely szatmári megyéspüspök- ké és a nagyváradi egyházmegye apostoli kormányzójává nevezte ki. Nagy érdeklődés mellett rendezte meg heti pártnapiát a MEP Budapest, március 27. (MOT) A Magyar Élet Pártja csütörtökön igen nagy érdeklő­dés mellett rendezte szokásos heti pártnapját, melyen megjelent az Akadémia-utcai székház, ban KálXoy Miklós miniszterelnök is a kor­mány több tagjával, továbbá Tasnádl-Nagy András a képviselőhöz elnöke, Szinyei-Merse Jenő és vitéz Tors Tibor, a képviselőház két ( alelnöke, vitéz Turánszky László miniszterel­nökségi miniszteri osztályfőnök, több főispán, Lukács Béla országos pártelnök és igen sok képviselő. A megjelentek a párt székhazában közösen vacsoráztak. A párt mezőgazdasági is pénz­ügyi egyesített bizottságai pénteken este tár­gyalták a zsidó birtokok kisajátításáról szóló törvény javas latot. ucpfyai Halálra ífélfélc az ndociqyi jeqyio két qyiSkosáV Á mcrcmotcssziqeti rögfönifélő biróseg izoaímos <VeneteU kőibei ♦c’raya'ta a kél gyilkos bönii^y»* Máramarossziget, március 27. A márama- rosszigeti rögtönitélő bíróság Ítélkezett Nyiri Gyula uglyai adóügyi jegyző gyilko­sai fölött. Az adóügyi jegyzővel két régi ha­ragosa: Fehér János és Sztán István vég­zett. A szerencsétlen embert karóval és vas- ruddal ölték meg. A fötárgyaláson a vádlot­tak egymásra vallottak. MIndenik a má­sikra igyekezett fogni a jegyző meggyilko­lását. Mindenik azt hangoztatta, hogy éppen 6 akarta megvédeni a jegyzőt a másik táma­dása ellen. Szembesítésnél a két vádlott h1- tang, gazembernek nevezte egymást és csak a szuronyos fegyőrök közbelépése aka­dályozta meg, hogy ne essenek egymásnak. Harminc tanú vonult fel a bíróság elé és mindannyian egyöntetűen vallották, hogy a vádlottak izgága, verekedő emberek voltak. a falu rémet, akiktől mindenki rettegett. Az adóügyi jegyzőre a gyilkosok azért hara­gudtak, mert köztartozás fejében foglalt ná­luk. Egy ízben megtörtént, hogy Fehér Já­nos vádlott a jegyzőt a hidról a patakba ta­szította, úgy, hogy Nyiri az utóbbi időben alig mert kimenni az utcára. A tanuk az ál­dozatot általában szorgalmas, jóindulatú es kötelességtudó tisztviselőnek jellemezték. Az ügyész halált kért a vádlottakra, a vé­dők az ügy rendes bíróság elé való utalását kérték. Rövid tanácskozás után a rögtön- itélö bíróság a két vádlottat bűnösnek mon­dotta ki hatósági közeg ellen elkövetett erő­szak bűntettében és halálra Ítélte őket. A vádlottak egykedvűen fogadták az Ítéletet. A bíróság ezután kegyelmi tanáccsá alakult át, döntése ismeretlen. Án(a! István igazságügyi államtitkár voeátnap este előadást tart Kolozsvárott KOLOZSVÁR, márc. 37. A magyar politi­kai élet előkelő tagja érkezik vasárnap Ko­lozsvárra, hogy itt az Erdélyi Párt meghí­vására előadást tartson. Antal István igaz­ságügyi államtitkár vasárnap este 9 órakor a sétatéri Színkörben rendezendő előadáson szól Kolozsvár közönségéhez. Előadása előtt Teleki Béla gróf, az Erdélyi Párt elnöke, or­szággyűlési képviselő mond bevezetőt, záró­beszédet pedig Nyirő József főszerkesztő, or­szággyűlési képviselő, az Erdélyt Párt ko­lozsvári tagozatának elnöke mond. Az előadás Iránt megnyilvánuló érdeklő­dés annál is érthetőbb, mert Antal István szónoki megnyilatkozásai mindig eseményei a politikai életnek. Hem jtífcoli be faliőif a Itotoxsvári ItÁxiqszdék vömé Kolozsvár, március 27. A kolozsvári rend­őrség őrszemélyzete és a delektivtcstiilet tág­jai néhány nap óta házról-házra járnak és ellenőrzik, hogy a házigazdák merényiben tet­tek eleget a lakók kötelező bejelentésének? Az eddigi ellenőrzés során kiderült, hogy a háztulajdonosoknak alig egy százaléka haj­totta végre a törvényes rendelkezést, illetőleg tudta Aőmutatni a lakók nyilvántartási kö»<r- veeskéjét. A rendőrkapitányság ezúttal fi­gyelmezteti a háztulajdonosokat vagy megbí­zottaikat (házmester, gondnok), hogy a lakók ellenőrzésére szolgáló nyilvántartási köny­vecskét mindig tartsák kéznél, hogy a hatósá­gok azokat felülvizsgálhassák. A felhívás hangsúlyozza, hogy a figyelmeztetés után a legszigorúbb büntetések következnek. Több. lakóját be nem jelentő házigazda ellen meg is indult az eljárás. Pataki/ Tibor előadása a magyarság küldetéséről Az erdélyi férfiak egyesületének rendezé­sében megtartott Teleki Pál-előadássorozat ötödik estéjén Pataky Tibor dr. államtitkár bevezető előadásában abban foglalta össze azt a nagy problémát, amely Teleki Pált mindenekfelett foglalkoztatta, hogy mit kell tenni a magyarságnak és a magyarságért, történelmi küldetésének a Kárpát-medencé­ben Való betöltése iránt. A magyarság igen nagy árat fizetett vezető szerepéért, mért súlyos küzdelmei közt elvesztette ország« népeit, homogenitását. Ahhoz, hogy hivatá­sunkat változott népi adottságaink mellett betömhessük, ki kell fejlesztent lelkűnkben a suum cuique elvét, meg kell találnunk * magyarság és a vele együtt lakó népek éle­tének szintézisét. Szilády Zoltán dr. az erdélyi település- történettel foglalkozva, kimutatta előadásá­ban, hogy a Körös mentén Hunyadmegyé- ben, sőt Torontóiban is megtaláljuk a nyo­mait egykori székely településeknek. RENDEZIK A DERMATA-GYAR TISZTVISELŐINEK SZOLGÁLATI x VISZONYAIT Kolozsvár, márc. 27. A D e rm at a- m live k tisztviselőinek szolgálati viszonya eddig Bern volt szabályozva. A tisztviselők egy bizo­nyos része évek hosszú során nem jutott elő­léptetéshez, fizetésemelésben sem részesült, mig mások, akik összeköttetésekkel rendel­keztek, gyorsan haladtak előre a ranglétrán. Az Erdélyrészi Magántisztviselők és Ke­reskedelmi Alkalmazottak Egyesülete a hely zet tisztázására most szolgálati szabályzat- tervezetet dolgozott ki, amelyben pontosan körvonalazza a tisztviselők előlépését, mun­kakörét és fizetési skáláját. A szolgálati szabályzatot az Erdélyrészi Magántisztvise­lők és Kereskedelmi Alkalmazottak Egye­sülete folytatólagos üléseken tárgyalja ée amikor minden pontját letárgyalta, bemu­tatja a gyár igazgatóságának. Az Erdélyrészi Magántisztviselők és Kt- reskedelmi Alkalmazottak , Egyesülete már jelentést tett a gyár Igazgatóságának a szol­gálati szabályzat főbb rendelkezéseiről és azokat az Igazgatóság megértéssel fogadta. Bizonyos, hogy a tervezetet a gyár igazgató­sága elfogadja és a tisztviselők hozzá jut­nak a megérdemelt előlénéshez

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom