Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-12 / 233. szám

MkEzmrrlFrr&JKa

Gyöngyszemeit ezer tó mélyéről

Irtó : Gombos László

Nemcsak az Iskolázott ember. ár a legészakibb 'falvak béresei is tudnak Finnországban a magyar-ínul rokonságiról. A falusi és a városi lafaoeság egyaránt. olvassa nemzeti klasszikusaink költeményeit, regényeit, igen jó fordításban. Legnagyobb költőik vetélkednek Petőfi és Arany méltó tolmácsolásában. Népszínmű veink, a János vitéz, a Gyurko'vios lányok szintózaákiban közönségsikert jelentenek, Nwnaeü nagyjain. kát nemcsak ismerik, liánom vélünk együtt tisztelik. — A lakosság őszinte barátja nemzetünknek. Érdeklődnek sorsunk iránt. Tg»* együttérzéssel olvassák, szavalják azokat, a finn költeményeket, melyek szerzői a rokonnéphez, a magyarsághoz küldik buzdító, lelkesítő szavaikat:

.„„S nem némul el az, ének, jól tudom:, Magyar vitézek dales ajkán,

A fájdaloMtiak s gyásznak napjain A drága múltra vissz as záMván,

Nem /oszladozhat szét a nép hite,

Akit Tokaj nektára biztat,

Ha mi megőrzők zordon teilten is Reményeinket, álmainkat...*

(A finn Petőfi, Leiuo Eino ,>A miagyarok- hoz “ c. verséből. Ford.: Bán Aladár.)

A Tr.i anonlxt.n let ipart nemaettel együ'téi- aett az északi testvér:

„.„Magyarság, ős Tarán fejszéje hős tusán!

Rejtelcbe dugták lelkünket, nyomorba ejtve bennünket.

Nem. leszelj már magad:

Szuovú meg nem tagad;

hisz hogyha fajtánk fénye nincs,

miránk is várhat rabbüincs“...

• (Leiuo-Vikáí) '•

Nem ölök a rabság. A magyarság leveti a jármot:

„.„Magyarság, délceg hősök hona, nem maliik sziklád, noha árvíz mos, csonka törzsed aj suda rat hajt: járomtól lesz csak vállad izmos! jussod rab szemek, árva orcák őrzik, daliás Magyarország!“..,

(Larin-Kyösti: Hymnus Hungáriáé. Faragó.)

A finn irodalom történészek már rég rámu- taţmk arra, hogy Runebérg, aki Kazinczy és Kisfaludy (Sándor) költeményeket is fordított, svéd nyelven irt hatalmas ódájában a Vart. land-ban, mely a finnek nemzeti énekévé.vált, úgy formai mint tartalmi szempontból Vörösmarty Szózat-ját tartotta szem előtt.

A finn Vörösmarty érzelmeinek kifejezésére méltó példát talált a rokonnép négy költő,jé aél.

A finnek irántunk táplált lelkesedésére éllemző. hogy egy tani tói ülésen egyhangúan hangoztatták a jelenlevők, hogy a magyar nyelvet rendes tantárgyként kellene tanítva j. Finn egyetemi tanárok, más tudósok, művészek, turisták, kik meglehetősen nagy számban keresik fel hazánkat, mindjobban ki: aé.-z.itik a finneknek rólunk alkotott képéf és ahol még csak mint népv jzi érdekességei ismernek bennünket, ott is f megtanulják e’i merni a magyarság enrójuM-j jeleniő.-éaé; és szellemi erejét.

Mit tudunk mi a finnekről?

a legnagyobb kivíltéÜ cikk. A fa és termékei, feldolgozása sok embernek ad kenyeret.. A ,10% erdőség mellett az országnak körülbelül egy harmada (36%) művelhető. A lakosság kétharmada él fbiídmivelésből állandó

küzdelemben a mostoha földdel. Október első felében leesik a hó és mindent vastagom borit április végéig. Főgabonájuk ai roza, mert a búza nem igen terem .meg. A rozsot ősszel vetik és nyári hónapok viszonylagos melege megérleli ásít — a déli vidékeken. Északabbra féléretten aratják le a rozsot és fütött száritótesiirökben mesterségesen érlelik .ki. Nyár elején gyakran elfagy a vetés?' öt év közül kettőben nem lehet remélni termést. Ősi daccal, végtelen fanatizmussal munkaija földjét, a finn paraszt és védi az ősi földet;

...Finn ekéje, boronája Ásta föl e földeket:•

Buza terem avagy árpa,

Másé e hon nőm lehet...“

(0 ki a neu S zinnye i)

Az ősfogialkozásolk még ma is jelentősek. A finn ember kitűnő vadász, ezer fortéllyal működő halász. Sokhelyt egészen primitiv eszközökkel fogják a vadat. A jávorszarvas egy-egy fatörzshöz dőlve alszik a finn ősei dobén. Dörzeölődéséyel nyomot . hagy a fán. A vadász jó] tudja, hogy a jávor rendszerint másnap is ugyanazt a fát. választja. Na,pközben_alul félig kivágja a fát és igy éjjel a nehézkes állat a földre zuhan és eltöri a lábát. Reggel a vadászok könnyű zsákmánya lesz.

A parasztember szellemi életet él. á házimunka közben régi történetekről dalol, sokat olvas, viszont kevés testi táplálékkal megelégszik. Húst csak vasárnap iögy;rszt, inkább hallal táplálkozik, kőkemény rozs- kenyeret eszik, szereti a burgonyát, árpakfeít. NcewwF •l«4ele, egyben leggyak««riW» táplál^« srí aludttejbe kevert rom, vagy árpa liszt. Szűkös időben nem ritka a nyir- fahéjbél készült liszt. Házuk fából készült (még a főváros legtöbb házé is), szobájuk ige» takaros. A tieztaságKi igen sokat, adnak. Ha a fino ember letelepedett valahová. először jellşŢzetes fnndőbázat (saunáját) épitotte meg és csak asután a gazdasági épületet, meg a lakóházat. Házi fürdőjük egy helység középén hatalmas téglák enión- céből állott. Ezen kövek voltak. A kövek forrókká lettek ás akkor vizet, öntöttok rájuk és igy sűrű gőzzel telt meg a helyiség. A fül dŐzok nyirfaga-Uyal verték magukat és egymást és régen férfiak, nők öltözehlemil át izzadva, kifutottak és a hóban meghenger- cették magukat vagy- a jeges tób:*n megbuktak.

öltözködésüket, népviseletüket nagyban befolyásolta a. két szomszédnép a svéd és a* iWOSfc.

A finn szellem

Egész népi életük e két nagy behajós között hányódott; hol svéd uralom alá kerültek, .hol az oroszok hatalmába' jutottak. A svéd nyelv ma is államnyelvnek számit a iiwn mellett, bár a finn elem most már mindjobban kiszorítja ,a> svédet. Az áruhá- .zakbao, a közlekedő eszközökön, irodákban megfordulót legtöbbször svédül szólítják

• meg. A nemzeti nyelv aránylag nagyon későn lett a szellemi élet fontos kérdésévé, de azoknak a nemzeti hősöknek, kik életre hívták a független firm kultúrát, sikerült az óraiul#, függetlenségét is kivivpiok. A finnek ' svéd származású Széchenyije, SneHinan indította meg legnagyobb értékét. Lórimról összegyűjtötte a népi és a nép szellemében megszerkesztette azt az 50 énekes népkölÖe- ményt, nemzeti eposzt, mely . megbecsülést szerzett a finneknek az egész világon, önbecsülést az ország határain belül, és utat

1 jműtaíóft, egy egész nemzet további fejlődé-, Rrnek..Nyomában az emberi hang helyett sziliek ben és formákban fejezte ki a vilá.g- liirii festő Akseli Gálién-Kallcla és mások

• ugyanazj. amit -zenei hangokban Slbiüus, a rüágáva, talált nemzet örömujjongását 'éfe eíhlvatoi tíáfeának érzését.

A bolsevista rémuralom alól felszabadult Karjala határvidékén ilyen boldog és önfeledt

mosollyal köszöntötték a finn leányok az övök ősi .ellenséggel diadalmasan harcoló

finn csapatokat. .

A mi középiskolai tankönyveink megemlítik, hogy rokonai vagyunk a finneknek, az ' egyetemen a. tanárjelölteik behatóan tanulmányozzák a kérdést, de nemcsak a nép széles rétegei előtt ismeretlen ez a rokonság, de a tanultakban is tartalom nélküli kétes igazság. Északi rokonunk a Krisztus születése körüli időkben telepedett le mai lakóhelyén, ahová hosszas vándorút után érkezett, Az őshazában, velünk magyarokkal együtt, a Kr. előtti IV—III. évezredben tartózkodott.

A finnektől kb. 4000 éve váltunk el és egészen a múlt századig nem. hogy népi, de — a tudósok által — szórványos érintkezés sem állott fenn a két nemzet között. Hup- falvy és Vámbéri idejében sokan védték, többen cáfolták a rokonságot, de a kérdést egyik pár* sem ismerte, mert a két tudóson kívül nem-igen tudott valaki a rokonnép nyelvén és igy egyesek a bizonyítékok súlyát vették figyelembe, másoknak a ..harcias“ tö- rökség volt rokoniasabb. Nem kell ahhoz megtanulni mindenkinek a finn nyelvet, hogy ma már művészi fordítások révén megismerkedjék a finn költészeten keresztül a finn népi lélekkel és ott is bizonyságot találjon a két nép rokonságára.

Hogyan elnök a finnek?

A mai JAnnország „1000 tó országa“. Valójában 35.000 tó számlálható itt össze. Területének 20%-a tó vagy mocoÚT. Finnország földjének 30%-át eariő borítja,. A fa

Könyvek között

' _____a__________•

KÉT KÖNYV AMERIKÁRÓL

Az Athenaeum kiadásában egyszerre két- ’könyv jeíe'nt mc| Amerikáról. Időszerű mind a' Kettő hiszen a most. 'folyó háború jelenlegi szakaszában Amerika; azaz az amerikai Egyesült Államok napról-napra jobban sód--, ródik a háborús beavatkozás felé s ennek révén napról-napra egyre inkább az érdek, lödés gyujtpontjába kerül.

Az ..Athenaeum Olvasó tárán ak“ legújabb köteteként jelent meg Bállá Antal ,,Az északamerikai Egyesült Államok története" o kis -könyve. Balta Antal 1584 óta vázolja Amerika történetét, egészen napjainkig. Meg festi a települések korának hősies történelmi

körképét, megvilágítjaa függetlenségi harc és ,a polgárháború okait, eseményeit, majd Amerika újabb korszakának, a piutokráciá- líak történetét. Hosszasan időz a legutolsó esztendők eseményeinél és foglalkozik Amé- rikának a mostani háborúban kialakuló szei

repeve is. Nemcsak politikai szemszögbe1 yizsgá ja meg 'Amerika .történetét, de népese, dési. gazdasági és társadalmi síkon is boncólja a nagy folyamatot. Kár. azonban, hogy' nem világítja meg azokat a mély és aggasztó erkölcsi ellentéteket. amelyek az amerikai társadalom és egyén életében annyira jellegzetesek. Helyesbítésre szorul a szerzőnek az a megállapítása ' amely szerint Roosevelt elnök a mostani háborúban mindig csak a világnézeti, ellentétek harcát látta és nem a 5 hatalmi érdekevek összecsapását. Az elnök I intézkedései már régóta elárulják, hogy Ame I

EDISON MOZGO - Páratlan dupla műsor!

í.

Feh

(indiánvér) BÜCK JONESSEL

2.

Kél föle fe|

Számozott helyek és jegyelővételI

a két hires komikussal STAN és PAN-nal és a szépséges PATRK3ÍAVAL.

)4U OKTOBEtTTz

UAMEDII Pécsi kssztyü- n Am C KLS g\?dr kolozsvári fióküzlete, fPáftjás király-tér 15 alatt (plébánia épület) megnyílt

Keztyükben nagy választék. Állandó javítás, tisztítás

_____________________

rika igenis a hatalmi' féltékenység síkján avatkozik be a háborúba s ebben az elhatározásában csöppet sem erkölcsi indítékok vezetik. Ettől eltekintve Bapa Antal könyve adataiban és azok csoportosításában igen hasznos segítségére lehet a kérdés iránt érdeklődő olvasónak.

A másik könyv Josef Frank „Vadnyugat- uttörfti" c. regényes életrajz sorozata. Robert Cavelier de la Salle. Dániel Boone, George Rogers Clark, Jim Bridger, Kit Carson, ‘ John Nelson, Wild Bill, Buffalo Biil, Billy Dixon és az aranyláz néhány őrültjének szí. nee romantikus élettörténetét kapjuk meg ebben a pompás könyvben De egyúttal tájékozódást szerzünk Amerika meghódításának és a civilizáció kezdeteinek egymást követó fejezeteiből is. Uj világításban ismerjük meg az ^ţner-kai indiánokkal folytatott harcok , indít ékyit és részleteit. S ami ma legidőszerűbb és legigazibb e könyvben, jnagyon gyakran kapunk utalást arra is, hogy Anglia, bo«*- s/uál’ó keze miként avatkozott beje az Uj Világ földjén kialakuló civilizációs folyamat megállapításába.

Egy olyan hősi korban, mint a mai, sokfele szempontból érdekes ás tanulságos a gyemekkori vadnyugati romantika hőseinek ez az uj beállítása és ha a mai vonatkozásokon túl tesszük magunkat, ezekben a vad hősi életekben is igen szép példáit találjuk meg az emberi szolidaritásnak és a kötelesség teljesítésnek.

Josef Frank könyve az „Ismeretlen világok" c. sorozatban jelent meg, Máthé György kitűnő fordításában.

BAY FERENC:

NAPOLEON MAGYARORSZÁGON

1809 junius 14-én Beauharnais Jenő herceg Napoleon mostoháfia a következő jelehtést küldte a császárnak: „Felség! Sietve közlöm Felségeddel, hogy ma ’ megütköztem János ..herceggel; és iszet encsţSim 'megnyertem a csa. tát." Másnap a francia hadak már behatoltak Győr külvárosaiba s juniús 24-én Győr kapuit meg kellett nyitni az. ostromló francia seregek előtt. Lauriston tábornok vette birtokba a várost, majd másnap Beauharnais Jenő is bevonult. Öt hónapig tartott a fran, ciá; megszállás, 1809 augusztus utolsó napján maga Napoleon is megérkezett Győrbe. A megszállás november 17—ig tartott. A várost, megsarcolták, feldúlták, ötmillió forint kárt., okozva, de közben előkelőségeit billiárdver- senyre is meginvitált.ák a franciák.,

Erről az öt hónapról számol be Bay Fe- . renc könyve. Egykorú laptudósitásokból, je. 'elitesekből, kiáltványokból, napíofeljegyzé sekböl áUitotta össze a lenyűgözően érdekes anyagot Ebben rejlik titka annak, hogy a könyv hatása páratlanul , közvetlen. A, kortárs szemével látjuk az eseményeket és a kor társ szavaival éljük át az ostrom és a megszállás minden szakaszát. Győr történelmi öt

hónapjának minden.napjának, minden őrá. jának eseményeit megkapjuk ebben a riportban s igy a történelem alatt zajló nündenma _ .poe.,magyar és európai élet megtepóen saine* és eleven keresztmetszetét ismerjük meg.

A régi magyar élet borús és vidám színétnek elfeledett zamaténak, elillant illatának felidézéséért illesse elismerés a szerzőt az anyag szellemes és világos csoportosításában.

Bay Ferenc könyve az Officina művészi szépségű kiadásában jelent meg tizenkilenc szép mélynyomáeu képpel.

Szoínok-Doböka vármegye atttpán.ja.

Pályázat vármegyei mérnöki adást* PÁLYÁZAT

• Szánok.Doboka vármegye közúti alapjának képviseletében pályázatot hirdetek a dó- si m. kir. államépitészeti hivatalnál betöltendő vármegyei mérnöki állásra. Az állás ideiglenes és az állami IX. fizetési osztály jára». dóságainak megfejelő illetményekkel jár. Előfeltételek: mérnöki. gépészmérnöki,

vagy építészmérnöki oklevél. A megfelelően felszerelt kérvények f. hó 22-én- délelőtt lő óráig nyújtandók be a dési m kir. államépitészeti hivatalhoz. A boritokon feltűnően jelzendő: „Pályázat vármegyei mérnöki ál. lásra“.

Dés. 1941. évi október hó 6-ém.

Dr, Schilling, a. k, alispán.