Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-31 / 198. szám

(hj) 194U AUGUSZTUS SÍ ERDÉLYI VÁROSOK OSKORA A régi KoIofetiTár Irta : Széli Sándor dr. Erdély. mlBaiSgy a. űprmégzfd. által aifeo. tott fellegvár a nyugati n. a. Magyar me­dencét. választja el a keleb u. n. bulgár me­dencétől , asuróy ntdbhiiwvk észak i néezét Reméinia fogtáljai el. Erdély a maga csodás természeti sréyeéqeivel, 65» adag tenrróswds kincseivel évzmedek óba ál a népek vágyai­ban. A magyarság a szkitba-hun-magyar faji azonosság alapján háromezer esztendős ősi örökségének tekinti ezt a szent földet. Erdély történetére vonatkozólag mintegy 2500 évvel ezelőtti időből van első adatnnk, amikor» Herodotos leírja a hatajimae sziki- tba birodslom részeit és népeit, akik ellen az időben (513 K. e.) Dáriu® Bistaspes per- 59s»a király visel hadait. Ma is él Erdélyben egy szóbagyomróny, amely szerint Dárius kincse Erdélyben van elásva. Legrégibb lakói Erdélynek, aikikről ok­irati feljegyzésünk van, a Skitháfc családjá­hoz tartozó agatbirzeb és a kelta, más írók szerint hun eredetű dákok. A dákok K. e. 330 körül skibha néptörzsekből hatalmas bi­rodalmat alakítottak. Fővárosuk a mai Vár hely (Grădişte, Hun va dm egyében) helyén állott Sarmizegetu'aa néven. A skit'hák és hunok örökségként nagy­hatalomra. törekedtek, ami Decetoal atett átmenetileg sikerül is nekik, aki Domindtian római császárt adófizetésre kényszerítőt.te. Traján császár azonban megtagadta az adó­fizetést és két hadjáratban (101—104 K. n.) leverte Decebalt. Traianws virágzó ró­mai provinciát szervez Erdélyben, Sarmize- getuza helyén Ulpiia Traten«) fővárossal az élen egymásután alakulnak virágzó római városok: Napoca, Apulrnn, Brucfe, Poharasa, Al humus Maior, Diema, D robot a, stb. Az ásatások tanúsága szerint ezeknek a városoknak magas és sajátságos erdélyi kul­túrája volt. Az ősi slkifcha művészeti hagyo­mányok — amelynek Magyarországon is oly sok szép emléke került a földből napfényre — ezeknek ápolói: a dákok és a rómaiak együttműködéséből csakis ezt, lehetett várni. A hun birodalom emelkedésével a góthok nj-ugat felé .szorultak és útjukban esvén Er­dély, átmenetileg góth uralom alá került, de 376-ban már Ethele hunjait találjuk Er­délyben. A székelyek a hunok egyenes le. származottjainak vallják magukat, akik igy már több, mint 1500 esztendeje élnek Er­dély ősi földjén, amelyet skitha őseikre va-. ló tekintettel 3000 esztendős örökségüknek tekintenek. És valóban a székelyek hagyo­mányaiban egészen csodálatos dói: kot tu­dunk a hunokról. A hunok nyomain Hét hadnagy vezérlete alatt indulnak el a hunok a Nagy Ethel folyó vidékéről és Báláméi- csakhamar elfoglalja az Etelköz (a mai Ufcraéna és Moldovai) nyugati részével együtt Erdélyt is. Amikor Balamér után Ka­raten és Bendegúz uralkodnak, már ahunok birtoka,bau volt Erdély. A székelyek hím hagyományait Kővári László állította össze. A Maros partján Balamér falu a nagy hun fejedelem nevét őrzi; Ethele udvarát egy- ideig Udvarhelyt ütötte fel; ennek köze­lében Kndiesa failu Kadicsa hun vezértől kapta nevét; Moldova,hun és Erdélyben is­mert számos Buda nevű falu Buda hun fe­jedelem nevét, az erdélyi Ethele patak neve pedig Etillé (latinosain Athila) hun fejede­lem nevét őrzi; úgyszintén a Csele tornyá­tól nem messze fekvő Ryka erdeje Réka 'fe­jedelemasszony, Ethele feleségének nevét őrizte meg. Ethele hatalma tetőpontjára Buda halálakor (445) jutott, r.ittó! kezdve egyedül uralkodott. Halála után szétbom- lott birodalmán népei, hadserege szétszé­ledt. Egy részük. Erdélyben és Moldov.ábnn maradt, más részük Ethele harmadik fiá­nak. Honorea bizánci csdszáiláujdól szüle­tett írnek Csabának, vezérlete alatt Hono. rius bizánci császárnál keresett, menedéket. A Maros, Olt és Küküllő mentén maradt hívei, akiket később székelyeknek nevezték Fülsün’t KOK^X szál!! Nagy fütőérték, sza^aian. nem kormoz, tiszta kezelés. Megrendelhető: Horváth és Srabó tüzelőanyag kereskedőnél, Szent Tstván- ut 2, Tel. 17—11 és 16—19. Ugyanott öntödei és kovács -koksz is kapható mérsékelt áron. d.. ■fl^tekgyrarJóny saeríná évszázadokig vár­tát vissza jövete löt, mert megígérte, hogy a Nagy Eühel-nronti őshazában sereget, szer­vez és vissaaáöfftja a nagy szántba.hun biro­dalmat. Kevésré ismert tény, hogy ae Ura iménti őshazában évszázadokig uralkodott Dsulo (Gyutej) bulgăr-turk dinasztia ettől az ír­nek Csabától származtatta magát egyrészt, msterósizt, hogy a magyar lion foglaló had­nagyok közül Tétény, Álmos és Előd is a Gyufa (Dsulo) dinasztiáiból származtatták magúkat, továbbá, hogy a honfoglaláskor az Etelköz legnyuga tibb, a> Unna torkolat vidé- ke körül tanyázó Nyék törzs az erdélyi O.i- bozi, Gyimiasi és Tölgyesi szorosokon át vo­nult a Maros völgyén át hazánk mai terű. létére, vagyis ugyanazon az útvonalon, ame­lyen 500 évvel ezelőtt Ethele seregei Erdély­be és Magyarországba jöttek. A Nyék törzs hadnagya (szlávosam vajda.vojvoda, vo.i- had, rods-vezér) Tétény voJt, akit Anony­mus Tuihutumnak nevez. Tétény vezér fia Horka unokája) Gyula név alatt ismeretes. Egyiküknek pogánykori neve Kalotha volt. Ők a hires erdőelvá gyulák ősei. A gyula név a honfoglalás után mér csak másodfeje- delmet, később országbírót jelent. Legismer­tebb közülük az a hatalmas főur (talán Ka. lotha), aiki 943-ban Bulcsúval Bizánc ellen vezeti a magyar seregeket, majd a békekö­tés után túszként Bizáncban marad és ott felvíszi az István _ (régiesen Csépán nezet) és a krisztusi hitet. Az erdőelvi gyulák Amikor István gyula 949-ben Erdélybe hazatér és megkezdi a, térítés munkáját, magával hozván a jámborságáról hires Hie. mthfos bizánci szerzetest., nagyban terjeszt; Erdélyben az akkor világhirii magas bizánci kultúrát, és művészeteket. Erdélyben ekkor nagyszabású kulturmunka folyt. Hiero- tbeost Theophylakios pátriárka már 956-ban Magyarország püspökévé toerttch. Az erdőelvi gyulák igy kétségtelenül meg­alapozói voltak a sajátos keresztyén kul­túráinak. mint annak a magas műveltségnek és sajátos erdélyi magyar szellemnek mag- vát, amely az azután következő vérzivata­ros századok minden pusztítása ellenére is megtartotta magyarnak és függetlennek ezt a szent, földet. Különösen érdemes ezt hangsúlyozni azért, mert sok irénk úgy tün­teti fel a korai Erdély népét és vezéreit, unitit akik pogány ok voltak és fegyverrel álltak ellen a kereszténységnek, holott itt hamarabb vert gyökeret a krisztusi hit, mini í nyugaton. A fenti István, akinek egyik leányát (Sa­raid) Géza/ fejedelem vette nőül, (másik leá­nyát, Karold-ot pedig Doboka erdőelvi fő­ur), nagyatyja volt Szent István királyunk­nak. Karold = fekete hölgy, Sárold —fe­hér hölgy bulgár-tirrk eredetű ősmagyte női nevek. Szent. István és az erdőelvi gyulák össze­csapásában inkább politikai és hatalmi okc- kát kell keresnünk. Nem járunk messze az igazságtól, amikor a keleti magyarságnak . az önállóság és függetlenség iránti törekvé­seiben látjuk a legfőbb okot, amely üc-iet •saemboszállott. az, országban mindinkább el­hatalmasodó nyugati politikai befolyással, am; végül is a Szent István halála után be következett forradalmakhoz vezetett. Az erdőelvi gyula idejében, Erdély osko pában a hagyományok csak Kolozsvár és egynéhány raarosmenti város alapításáról tudnak. Erdély leghatalmasabb honfoglaló ma­gyar törzse kétségtelenül a gyulák törzse volt, amely törzsből a-z ősi magyar ZSOM­BOR, AJTONY, KALOTHA, MAGLÓI), stb. nemzetségek származtak. Kalotaszeg ősi szinmagyar népe is a gyulák nemzetségéből származtatja magáit. Vó«r&rof$nnic a Srővefséti indiainál! GAUDER-tól Vll. Erzsibet-kOret 4/. era. TeL 00-954 Könyvek között Az ezeréves Kolozsvár és Gyula-Fehérvár Kalota vidékén egy hatalmas avarerődi- tés nyomait még a mai napig is látni. A honfoglalók első s/.állásbirtoka nyilván itt volt. Innen indultak vadászatra szerte a környékre és innen küldték nyájaikat legel­tetni a környék dús legelői felé. A hagyomány szerint Napoca erődfedi c romjait legeltetés közben fedezte fel egy kecskepásztor. Majd ugyanígy fedezi fel Gyula vezér vadásztai közben Apulumot és igy jutnak egy ellőtt vadkan aranyos szőve után Abrudbánya aranyfövenyes vizére. És igy határozza) el Gyula vezér az elhagyott, romokon Kolozsvár és Fehérvár újraépíté­sét. Ezen hagyomány alapján tehát, mind Kolozsvár, mind pedig Gyulafehérvár mint. egy ezeresztendős magyar múltra tekinthet­nek vissza. Az erdőelvi gyulák nevével szorosan ösz- szefoiTott egész Erdélynek neve, de külö­nösképpen Kolozsváré és Fehérváré, atmely városok a gyulák egykori szállásbirtokán feküsznek. A helyneveik: Kalotha-Szent-Ki- rály. Nagy-Kalotha, Kis-Kalotha, Gyulai Havasok, Magyar-Zsombor, Ajtón, Buda. stb. tanúskodnak az erdélyi vezérek dicső emlékéről. Az erdőelvi gyula áltel alapított védvár (Óvár) és a köré.jo telepített falusiljnyi te­lep képezte alapját Erdély mai 100.000 lako­sú szép városának, Kolozsvárnak. Sokat köszönhet a város fejlődése terén 8 Szent Lászlónak és atyjának, Béla király­nak, aki a közelben a kolozsmonostori apát­ságot alapitette. Amikor a XIII. században megkezdődött Erdélyben a várak építése, majd később a városok kiépítése, főként az akkor betelepülő ílamiaudok (szászok) se- gitségével, akkor Kolozsvár már erős (ha még olyan kicsiny is) vár volt és pedig a fehérvári püsjK>kség hatásköre alatt. Ezt a püspökséget Szent László királyunk szer­vezte a nagy erdőelvi gyulai emlékeié és ró­la is nevezte cl. Kolozsvárnak gyulával való kapcsolnia jutott talán külön kifejezésre abban, Kolozsvár mindvégig a gyulafehér­vári püspök haté.-köre alatt maradt és fej lődött naggyá. Egyre-másrai alakulnak körülötte falntele- pülések, lakosai lassanként szaporodnak. Ipara fejlődik és lassan emelkedik a többi erdélyi városok fölé. A Matrosmentón Maros-Vásárhely, Gyula- Fehérvár és Déva a legnevezetesebb váro­sok. amelyeket Kolozsvár lassan túlszár­nyal. Kereskedelme virágzott, cehek alakul­tak benne, pénzverdét kapott. Robert, Ká­roly és Nagy Lajos idején fejlődött külö nősen nagyot a város. Ekkor kezdik építeni a Szent Mihály.templomot. 1442-ben fejező­dött be majdnem száz esztendeig tartó épí­tése Ugyanekkor sok uj kőház épült Ko. lrzrVárott. Ugyancsak 1442-ben fejezték be Kolh István szász szőlögazda házát is. ahol 1143 március 27-én hajnali 3 órakor Szilá­gyi Erzsébet asszony, Hunyadi .«énos hitve­se, második fiának életet adóit, így Kolozs- vái legnagyobb nevezetesség''. é vált, hogy i'-t. született Mátyás, az igazsáro?. Ez az akkori időkben nem nagy jelentő­ségű esemény -— Írja. Teleki József, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke hires munkájában — nemzetünk történelmében mégis nagy kihatással volt. Kolozsvárt már ekkor megillette a Kin­cses Kolozsvár elnevezés, de ettől kezdve nevezték Mátyás király városának. Két, esztendő múlva (1943-ban), tehát két nagyjelentőségű évfordulóhoz érkezik Ko­lozsvár, amelyet nyilván az egész magyar nemzet részvételével ország-világ szinc előtt fog mogünepelni. Gyula vezér városalapitásának ezredik, Mátyáts király születésének 500 évfor- dúló ja nemcsak Kolozsvár és Erdély, hanem az egész magyar nemzet tőit énei ében nagy­jelentőségű évfordulók, melyeik igen a lkai. maisak ősi dicsőségünk és nemzeti nagysá­gunk dokumentálására. MOHMOfOROR CAPITOL-mozgó: Hadjárat Jugoszlávia elten. A műsor előtt legújabb Magyar és Ufa vi- lághiradók. Előadások kezdete: 3, 5. 7 és 9.20 órakor. EDISON-mozgó: Vasárnaptól: ,,Ida regénye“. Főszerepben: Agai Irén, Turay Ida, Jávor, Rajnay, stb ívT'/ruM mozgó: Átalakítások miatt lárva Kle mozgó: Iglöi diákok Főszerepben: Jávor Pál. Dénes György, Kabos Gyula Gervav Msrica Műsor előtt: Legújabb híradók, ROYAL-mozgó: Átalakítások miatt zárva URÁNIA mozgó: Pénz áll a házhoz. Főszerep­ben: Bilicsi. Latabár, Kiss Manyi, Németh. Romoja, Vaszary Piri Pethes. Előtte, a leg újabb 914 sz. magyar hiradó. Előadások ma 5 órától, szombattól kezdve mindennap 3 órától. SiOLAUCSI FAISKOLA SZEGED ajánl: gyümölcsfákat, bogyósakat, dísz­fákat, cserjéket, rózsákat, fenyőket, lomb és tűlevelűekből magágyl csemetéket. HARWOOD STEELE; CANADA SARKI TÁJAIN — Athmneum kiadta — Harwood Steele ebben a könyvben a kana­dai királyi lovas rendőrség történetét irta meg A szerző nem volt tagja ennek a világ­hírű testületnek, de ahhoz mégis szoros kap­csolat fűzi: apja. Sir Samuel Steele tábornok egyik megalapítója és kiváló tisztje a kana­dai lova* rend őrségnek, amelyből később S Royal Canadian Mounted Police testületé ki­fejlődött. A szerző ma 45 évee. Kanada nyu­gati táján, a britsh-colirmbb« Fort, MaeJeod- hen született éppen abban sz esztendóTvw» amelyben a kalandorok hulláma megindult s klondikei aranymezük felé. Szemtanúja volt tehát a Kanada történetében oly nagyfrtutos- ságu népvándorlásnak, szemtanúja vojt az aranylázzal együttjáró eseményeknek. » ka­nadai rendőrség tevékenységének. Tárgyát igen jól ismeri. Könyvét a ROya| Canadian Mounted Police irattárának hivatalos adatai alapján irta meg Amit mond, annak hiteles­sége el nem vitatható. De éppen a tárgy közelsége és alapos is­merete gátolja meg abban, hogy az angeg lé­lekre oly jellemző bőbeszédűséggel szőj.)» össze története szálait. Könyve testes kötet és mégis oly tömör s sziik-zavu, mint a táv­iratok *zövege. Megértjük, hogy szeméire« kapcsolatai csak a leglényegesebb adatok fel* tárására késztették és bizonyos tartózkodásra késztették, mégis egyre inkább kifogásoltuk szándékos egyszerűségét és tömörségéit. Sok­kai lenyűgőz.öbb és élvezete-ebh olvasmány lett volna, ha a gazdag anyag feldolgozásá­ban nagyobb epikai szélességet és előadásá­ban több szint engedélyez. Knnek megáll a oltása után azonban azt la szögezzük |e, hogy Steele krónikája mégis magához bilincseli az olvasót Bár a szerző a hangsúlyt Kanada és a sarkvidéki szigetvilág beké* pacifikálásának folyamatára helyezi és a kanadai rendőrállomások megszervezésével együttjáró impériumkiterjesztés lassú, de biz­tos folyamatát tartja fontosnak, mégis nem a szi go ni an vett történelmi vonatkozásokkal tartja ébren az érdeklődést és fokozza fel a kíváncsiságot. Az emberi akaraterő, ki tartă* és köte|ességtc|jesité* nagyszerű hősköltemé­nye bontakozik ki az őrjáratok szűkszavú krónikájából. Megismerjük az angol világura­lom terjeszkedési módszerének egyik fontos fejezetét: a békés terjeszkedést, amiben »* a legfontosabb tényező, hogy a megfelelő embert álfitetták a. megfelelő helyre. Maga a kanadai hódítás és pacifikálás folyamat« ma nem túl­ságosan lelkesíti ugyan az olvasót, de azt a derék k öttel ességtel jesitést, amit a kanadai rendőrség tagjai egytől egyig felmutatnak, lehetetlen csodáját nélkül tudomásul vonni. Bár a rendőrség eredeti elnevezése és szerve­zete szerint „lovas“ rendőrség volt, az észak felé irányuló fokozatos terjeszkedéssel egyre inkább ..kutyás“ rendőrséggé alakult át és hihetetlen teljesítményeinek végrehajtásában a vasakaratu emberek mellett a szánkóhnző kutyák játsszák mindig a döntő szerepet. Ez számunkra a legfontosabb Steele köny­veljen: a kötélességteljesitésnek szinte em­berfeletti megnyilatkozása. Az a néhányazár ember, aki a vöröszubbonyos testületnek tag­ja volt, hihetetlen nagy érdemeket szerzett sz angol világuralom kiterjesztésében é* teljesít­ményeik el nem vitatható nagyszerűségét e*ak fokozza az a körülmény, hogy silány fi­zó) csért, úgyszólván csak becsületből és em­berségből vitték véghez páratlan kalandjai­kat. Ebből a szempontból van időszerűsége a mai körülmények között Stee|e könyvének magyarra való fordításában. Kár azonban, hogy' a könyv szövegének megértését csak parányi térképekkel segítette elő a kiadó, Az ilyentermészetü könyvek megkövetelik a küny nyebben áttekinthető térképvázlatokat. Steele könyvét Halász Gyufa tolmácsolta magyarul igen szép és gondos fordítással Megjelent az Athenaeum ^Ismeretlen vilá­gok" etanii nagyértékü sorozatában. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom