Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)
1941-06-29 / 146. szám
ÍOOO kilométer a siralagon kérésziül ••• Az „Europo Sonderdienst“ afrikai haditudósítója küldte be az alábbi jelentést Cyrenaiko visszaf oglalásáról: Március 24-ifeén került össze először a német afrikai hadtest az angol expediciós hadsereggel. El Agheila oázisa, kezeink közé került. Azóta a front ezer kilométerre előretolódott. Az ellenséget lépésről-lépésre vertük meg. inig végül Tobrubnál átkarolhattuk. Ma már német és olasz csapatok Bárdiénál és Solltimnál — Egyiptom határánál küzdenek. Ezer kilométer európai viszonylatban meglehetős távolságot jelent. A német birodalmi gepkoesiulakon ennyit megtenni például egy napi kirándulást jelent. Ezer kilométer Afrikéban azonban nemcsak azt jelenti, hogy egy távolságot kell leküzdeni, amely minden természetes segélyforrást nélkülöz. Ezer kilométer Afrikában örökös homokot, mindent ellepő porfelleneket, iszonyú hőséget, szomjúságot /lent, amely végsőkig igénybe veszi mind az embert, mind a hadianyagot s a természet elleti is fel kell venni a harcot. Előnyomulásunk 'meglepetés volt ellenfelünk szamara» amely egy idő óta nagv biztonságban erezte megát. Ma még mindig érvényes az a régi szabály, hogy7 egy sivatagi hadjáratot csak az tud levezetni, és győzelmesen be is fejezni, akinek ahoz a szükségesnél több tapasztalata ran. Azért tartották tertniészetes- nek az angolok, hogy bevárják a német Afrika-hadtest megjelenését éjt aztán óvatosan tapasztalatokat szerezzenek maguknak. Annál keserűbb volt szamukra a német előretörés, a p&rfci nf. a Vio Bctfbio Móniéul s iigwau- abban az időben Cyrenaikálxnn, tehát már a sivatagon keresztül. á sivatagi háború alapjában véve nem egyéb, mint harc a viz-á1lomá*ok birtoklásáért. Azok a helvnk. amelyekről a hadsereg- főparancsnokság napi jelentéseiben megemlékezik. nem olyanok, mint ahogyan azokat Európában elképzelik, niég ha azokat meg is találjuk a térképen. Itt van például egy-két nyomorúságos, aradi kunyhó, amott emelkedik az ola-z rendőre.-a pa1 sivatagi erődítménye — egyedül a hatalmas táj közepén. Arráb ismét egy-két pálma nyúl ki a. földből, majd így kis mecset s végül egy féldinnyéhez hasonló arab szenten-. Mindezek melle1! mindenhol viz tálalható, ki- bb-nagyobh ebz'rvdíliHii. Agr_ dábiában, amelyet az angoloktól áprilistan foglaltunk vissza, a nagy Syrte sós vize után először bukkantunk ismét édes kutvizre. Bár o kutak egy részét az angolok tönkretették, rogy olajjal és benzinnel szennyezték he, azokat csapataink gyorsan ismét használhatókká varázsolták, úgyhogy e kutak elevgendönek bizonyultak a szövetségek seregek ellátására. Az előren vom.nlás azonban tovább folytatódott é> Tini naprol-Rja-pra messzibb kerültünk Ageri a bias forrásaiból. Néhány imp múlva •— napon koz non ti f ama <z,i >opt;já t&\ Meohilivel Dorim is elesett. Kz egy 6000 lo'kosn város a sebesen a Iá zn ban o Dse- bét-folyó partján, akaró-ak az ézero^vóJ-vakn meséiben, a tenger partján, pálmák és olaj fák között, Felbecsülhet rf te nül gazdaa ez a oázis, mert egy olyan viztnrtánya van. a n" lg bői egész Cyrcnaikát el lehet látni vízzel. Az ellenség azonban még egy-zer nmcki-iTolte. hogy7 megrohaiijím bn in linket. Tohmkná! he. kerítve, az Egyiptom fplöli ki-zabnthilás lehetőségétől megfosztva, itt álltak az angol, ausztráliai és indiai esainiti-k maradványai. Ez azonban az angoloknak már semmit használt. Anglia ekkor már elvesztette pót Cyre naikában Emlékezzünk csak vissza — milyen vérmes reményekkel indították meg aiz angolok a februári támadást s akkor létei fogjuk, milyen óriási az általunk kivívott győzelem. Akkor, Bar dia, Benghazi és Agedábia elestc után, ezeket, a győzelmeket a fölköziteugeri csata eldöntéseként, ünnepelte az angol világ. Ti nire/ tábornok már szemei előtt látta, mint vonulnak át csapatai Tripolitánián és miként érik el a tuniszi határt. Milyen tehetőség kínálkozott akkori London előtt már nőm volt kétséges, hogy Tuniszban fid lehet nvijd állítani a ..szabad Franciák“ had-eresé*-, amelv kész majd harcolni Anglia é lékeiért. Az angolok azonban 'mori sem lávák he. milyfen hamis volt az a számításuk, hogy az angol visszavonuló“ e-ak értéktelen pozieiek feladását és egynttol az, utánpótlás utjának jelentős megkönnyítését jelenti. Az angolok szerint a németeknek az volt. a célja, hogy egészen Kairóig előrenyomuljanak, de már Tobrukuál megtorpantak. Milyen hatalma - angol győzelem tehát ez! Az angv! egyiptomi hadsefeg. megakadályozta az „átkozott németeket“, hogy Kairót elérjék, még mielőtt ez a németek szándékúból» lett volna. Mi, németek azonban eléggé ismerjük már ezt a figyelem-elterelési manővert az angolok sem ssererészeről. A német nép pedig látja, hogy milyen rendkívüli az eredmény, amelyet hadseregünk légi védelmünk segítségével ezen az idegen földrészen felmutatott. A mechili-i átkarolást, a sivatagán keresztüli felvonulást, 3000 angol katona és hat tábornok foglyul - ejtését méltán nevezhetjük „a sivatag Díin- kireheuéoek". Emellett azonban külön ki kel! emelnünk e hadjárat újszerűségét haditörté- nelmá szempontból is. A zoknink a csapatoknak ugyanis, amelyek különböző ösvényeken át vonultak fel, hogy aztán Mechilinél egyesüljenek, a terep ezernyi nehézségeivel kellett megküzdeniük, elsősorban tf SzalÍKrából percek alatt ideérkező homok zivatarral, ff „ghibli“-vel, amely pillanatok alatt feladja mind a tájra, mind na emberekre az átnem- látszó homok és porki ipán veget s amely minden elképzelhető árnyalatban fuj, rohan, dübörög, utakat lep el, de harcolni kel! a tüzelő napsugárral is, amely torkot, életet egyformán kiszárit a sivatagban. Egy későbbi kor feladata, hogy az afrikai hadtest nagyságát és teljesítményét feljegyezze és méltassa. Ma csak annyit állapítunk meg, hogy annyi nehézség árán és' oly tapasztalatok hiányában, amelyekkel az angolok régóta rendelkeztek, mégis sikerült lankadatlan harcierővel és kedvvel, nagyobb anyagveszteség nélkül elérnünk céljainkat, ugyanakkor, amikor a líbiai sivatag már a 19-ik században arról volt hires, hogy azt idegen nem győzhet] le. Eiőázsia a háború sodrában Szyria egyrásae: az Alewndrettei öböltől a Ras en Nakumig teljesen keleti jellegű: pálmák, izzó napfény, sivatag, hallgatag emberek és t arka barka -ág. De a városok: Damaszkusz és a többi városok, mintha nyugatról szakadtak von,a oda a köeelkelet tarkabarka világába, Szyria sorsa örökké ez volt: gyengéd átmenet Kelet, és Nyugat, Kelet és Dél között. Szyria régi nagysága, régi jelensége, szerencséje és szerencsétlensége ebiről az átmeneti voltból táplálkozott és ebből a lényegiről... A történelemben soha sem fordult elő esemény, mozgalom, sem vallási, sem politikai, amelyet a, Libanon környékén elterülő ország meg ne érzett volna. Akár Európából indull ki ez a mozgalom, akár Ázsiából, akár pedig szemben a túlsó partokról: Afrikából, hatása mindig megérezödött Szyria, életén, állandóan alakította ennek az országnak belső lényegét. Ez az ok« annak, hogy sehol olyan gazda,, ■Sággal nem, virágzanak a különböző vallásfelekezetek, mint itt. Húsz és egynéhány vallás papjai hirdetik az igéiket itt a népnek, amelynek tagjai harminc különböző fajhoz tartoznak • és élnek egymástól elkülönítve, egymás mellett, de nem egymással és nem egymásért... S amilyen változatos az emberek arca. éppen olyan változatos az éghajlat is. Az ember, aki gépkocsin indul el Bejrutból Damaszkusz felé, az örök nyár kiséli egy darabig, hagy aztán a Tő bánon hegységben bele- rohanjón alz örök télbe... S ha az ember a partokról virágzó cseresznye és barack ültetvények tavaszi pompájú nak képével indul, odafenn a libanoni cédrusok fölötti magas hegységekben hóvihar és jégeső közé jut el. S ha a hegység túlsó pariján leszáll a síkságra, ott elfelejti könnyen, hogy indulása még zöld bokrok közül történt, mert ott. a sivatag sárgasága és pokoli hősége bágyuszt el mindent. Szyria legnagyobb részéi ez a végtelen pusztaság alkotja, amelyen nem terem meg csak a kőszikla. A forró, déli szél kísérteties hangokat csal ki a napégette kősziklákból. Szegény parasztok és büszke beduinok orszá ga ez a sivatag, amelynek lakói megvetéssel ■tekintenek Alcppó. Beyrut és Damaszkusz nyugatias városi életére. Mert a városban: nyugati kényelem keleti inpotnpávsiil. Gépkocsi az utcákon és villamos. Damaszkuszba« földalatti villamos jár... MozgófilmszJirházak fényreklám jai világit a- nak az esti sötétségben, amelyben zajlik Kelet és Nyugat élete. Nagy, mons'rnóctteher gépkörök mellett apró szamarak kocognak a város utjain, megrakva gyümölccsel, sóval, vagy pedig egyenes tartásit beduin vezeti a tevéit. Repülőgépek száHanak a levegőben, a nagyszabású damaszkuszi repülőt érni pedig fényes egyenruhába öltözött nyugati tanitásn személyzet sürög forog az induló gépek körül, de a repülőtér mellett keleti egykedvűséggel bámészkodnak a fölül elterülő üres kékségbe, egykedvű, megingat hal akkui nyugalommal Kelé 1 urbanos, tarka köpenyeges arabjai. Abban az országban, amelyet most ért el a nyugati vérzivatar, Kelet találkozik Nyugattal. Az élei lényegében éppugV. mint történelmi eseményeiben... Eiőázsia geopolitikai keresztmetszet® A kavargó események most Elő-Ázsiát rántották bele abba a lángtengerbe, amely fél Európát és Észak-Afrikát már elborította. Lássuk: milyen népei: és országok lakják ezt a titokzatos földrészt, ahol minden sejtelem, minden titok, minden hizonytafenisúg, az élet maga éppen úgy, mint a halál. Apró pálmafák alatt húzódnak lupg ott az. arab sátrak lakosai, messzekémlelő szemekkel figyelik az eget. a nap járását, a hold lenyugvását és a csillagok állását. Figyelik ezeket és belőlük olvassák ki, hogy mit hoz a jövő számukra. Ma, Irak és Szyria nehéz napjaiban kiilönö sen erősen figyelik az arab világ tagjai a csillagok állását, de a csillagok hallgatnak most. egykedvűen ragyognak és csak azt mondják az arab világ tagjainak, amit a rumit mesél nekik mindig: hogy csak az a nép élhet szabad életei, amely a szabadsávra éri mindent, még az, életét is hajlandó volt feláldozni.. Lássuk tehát a népeket és országokat, arm lyek ezért a szabadságért minden bizonnyal készek az áldozatra: Szyria, 107.300 km2. 3 millió lakossal, 1516—1918 között török tartomány volt. utána két értig angol megszállás következet*. 1920-ban önálló királyság, majd 1922 óta francia mandátum! orii let. 1923-ban Fraucior ország átadta Törökországnak Szyria területéből az Alexandriai szandzsákat. Hadereje kevés: 30.000 fő, nyolcvan repülőgéppel. Négy francia ezred állomásozott állandóan Szyriábam. Dák. 290.980 km.2 3.6 millió lakossal. 1534—1917 közölt Törökországhoz tartozott. 1917—18-ban angol meg.-zállás álltáit. 1920- ban angol mandátum, 1932-hen angol garanciák mellett független királyság. Hadereje 4-0 ezer ember, 180 repülőgéppel. 16 repülőtere volt. Transzjordánia. 86.300 km.2, 300.000 lakosai. 1.518—1918-ig török tartomány. 1922-ben angol mandátumterület. 1028-ban szerződéses tagja az angol királyságnak, Palesztina, 26.305 km.2, 1,3 millió lakossal. 1518—-1918-ig török tartomány, 1917-ben angol megszállás, majd 1923-ban angol mandátum terület, — azóta angol telepítési hely a zsidóság számára. A terv megmaradt tervnek, a zsidók maradtak Angliában, Amerika ban, I.engyelors.zagteu. Franciaországban, Romániában és sajnos, Magyarországon is... Egyiptom. 994.300 km.2, amelynek csak 3 százaléka művelhető terület. 15.9 millió lakossá!. 1517'-tői Í8l1.-ig török tartetfhány, 1811 —1882-ig Mehemed Ali és utódainak önálló királJf=áa»i.-Er alatt az idő alatt 1869-bc:n nyitották meg a Szuezi Csa'ornát. 1882-től kezdv'e angol vódoura.lom alatt, 189^-ben niri- Sfol Kendeun,iniiun, 1914-ben angol protektorátus. 1922-hcü kivívta függetlenségét, arcúiban angol védőfőhatóság alatt. Áfa is független általukén' szerepel. A m« történéseinek eseményeihez, nem tartoznak ugyani még Irán és Szandi A rábia. de róluk is csak meg kell emlékeznünk, mert hiszen a kavargó vihar sohasem szokott magái tani egy lidKdten, lesnem tbvúHb rohan é- forgat fel útjában mindent, amit talál. Szandi AVábia és Trán ma meg távolról szemléli Irák és Szyria területén az angol vég- vonaglásókat, de semmi kétségünk az iránt, hogy ők sem kerülhetik ei a forgószél rohanását. Tehát: Irán: 1.647,060’ km.2. 15.5 millió lakottal. 1501.-ig az u.i Perzsa birodalomhoz tartozott, aztttüti különböző okokból származó belső .gyengeségük következtében orosz é- angol befolyás alatt álltat 1925-ig. apuikor Rpsba. kán erős birpdmlniat alkotott belőle. Ezt a köztársaságot királyság váltotta fel 1934-ben. Az. első császár Resha kán lett. Teljesein önálló birodalom. Szandi- trábia: 1,621.000 km.2, 5—6 millió körüli lakossal, A 18. században tagja volt a Wahabita-Nedzs államnak, időlegesen török limlom alatt ugyan, de 1901-től kezdve Ibii Saud alatt önálló. Területe ff világliáboru után egyre növekedett: 1924-ben Mekkát, 1925-ben Medinát, 1933-ban Asyrt, 1934-ben a Yemeni protektorátust kebelezte lie. Mint láttuk: ezek az államok egykor valamennyien töröl: tartományai: voltak. A 16 évszázad folyamán kerültek török kézre és a világháború uhuit, valamint után vesztetté el őket Törökország. Megjegyzésre méltó, hogy valamennyi elvesztett területet Anglia vette el Törökországtól, Ez a tény nagyon súlyos J 9 4 I, J ÍJ /V 1 'VnsÁroI jaanlc a SjíWefsécs Inni -«isméi!! Korrekt csikós divat» öltönyt GAUDER-tói VII. Erzsébet-körut C T. cm. Tel 130-Ő54 befolyást gyakorol Törökország mai. politikájára, — érdemi7». lesz tehát Törökország állapotát is végignézni. Törökország: Összterület: 762.736 km.2, amelyből Európára érik 23.975 kin.2, lakossá gánok száma összesein 17,5 millió. Európában 1.5 millió. Az ozmán birodalom legnagyobb kiterjedése 1660 körül volt, a világháború alatt és után területének .több, mint 95 százalékát vesztette el!.. « A K 64. SZÁMÚ FELADVÁNY Havel If.-tol, a node f cr b * 'wm vmse'4m ^ ^ ^ m iw. p ■ w ' M' m 'M Pl m m Wm. w wm r. W4' m e f Világos: Kati. Bd8 és hl (3 drh.). Sötét: Kc5, Hf2 (2 drb.) Világos indul és a, harmadik lépésit mattot ad, íMegfejtési határidő: Julius .13.) A junius- lén közölt 60, a. feladvány (Peris) megfejtése: 1, VgíXdí, — Helyisen fejtették mrg: Camnrag-m T Mngyalósi S. (Kolozsvár) Stockholm bajnoki versengenek r ", ' Stoltz 10, Lundin Olt, Bergquist é- Sköíd 7%, Lmidholm és Sjöstrand 6*0 pont, # Az alábbi játszma az Egyesült Államok 1938, éti bajnoki versenyéből való': Világos: Sötét: Treysmann. Hanauer, 1. Hf3, d5. 2. d4, Hf0. 3. c4. dXP4'. #. Uc3, a6 5 a4, e6. 6. e3, c5. 7, F - c4, P é7;- 8. 0—0,’ 0—0. 9. Ye2, cXdi; 10; eX<'4’, Hc6. 11. Bf—dl, Hb4. (Világos kissé sz,á! a* daliban áll, de a sötét állásának még nm. csenek gyenge pion jói). 12. Heh. \ao. 1-t Fgö, Bf—d8. 14. Hc4, Hb 15. 15. FI '<15, VXdő. (Jobb voll itt H'Xdű. A telt lépi* Után'a király-zániV véfeétbsfeti uvícgy-'igül.V 16. HXf6+, FXfis. 17. FX L'6. g) ' í6.; 18. Hh5! (E jó lépésre már nines vcíta'ébi.; H#- 18... fXe5, úgy 19. dXp5 és Yaő ritóit Vg5+ 18... KU8. 19. VXf7, Kg8, 21. Bd3 és sötét a miatt feladta. 20. Vf64y Bgo fenyegetés 99,8/1941 szám VERSEN VTA KG V AtiÁSl HIRDETMÉNY A kolozsvári m. kir. 'illum! gyeruitte nienhely (Rúköczi-ut 33) tfV'il vafif7-' vei-senytárgyalást hirdet az 1941. évi julius hó 1-től 1942. évi junius hó 30-1*1 terjedő 'dÖhétt szükséges 35110 q bős szén és 2ÖÖÓ q cser-, tölgy-» gittet-' tyánhasáb, vagy dorong tűzitara- A kiirús részletei (szállítási feltételéi', ajánlati űrlap stli.l a fennti hivatalnál7 hétköznaponként 9—12 óra között, továbbá a budapesti és kolozsvári Korps k. és Iparkamarában, az Tparteslfl- leiek Országos Központjánál, a Hadirokkantaik Országos Nemzeti Szövetségénél, a kolozsvári Ipartestiiletuél, « Honsz kolozsvári kirendeltségénél meg 1 ('kiuthetők. Az ajánlatokat 1941, évi j vilius hó 14-én 9 óráig kell benyújtani. Kolozsvár, 1941 évi junius hó 23-án- Dr. Markos György mb- igazgató főorvoa
